Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-24 / 275. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 275. s£AM 1981. NOVEMBER 21., KEDD Két éve alapították Az Archívum Danubiamim, ma Nosztalgia helyett mosoly fogad a háromszáz éves bolt­ívek alatt. Gyermekhad özön- lik a folyosóra, munkás hoz­za az egyik üzem iratait, kel­ten a folyosóra helyezett ki­állítást nézik, a kutatók szo­bájában jegyzetel valaki. Emlékeztető 1973-ban született az ötlet, hogy a túlzsúfolt Pest megyei Levéltár anyagának egy ré­szét Vácra kellene költöztet­ni. A város örömmel fogadta a hírt, és 1979. november 19-én, a hangulatában is megfelelő, levéltár céljaira újjáalakult, volt váci ferences kolostor épületében avatásra jöttek a vendégek. Az akkori mérleg: A föld­szinten a levéltár dolgozói ré­szére „munkaszobák”, húsz kutató elhelyezésére alkalmas, korszerűen Jelszereit helyiség, konferenciaterem, olyan kiál­lítótér, melynél nagyobb Euró­pa hasonló intézményeiben csak a Francia Nemzeti Le­véltárban van. A belső udva­ron a feltárt középkori bazili­ka romkertje. Az emeleten húsz helyiségben raktár, ösz- szesen kétezer folyóméter le­véltári anyag, ezerötszáz kö­tetes szakkönyvtár. Mindeb­ben Dunakeszi, Szentendre, Vác városiknak, szentendrei, váci járás 47 településének és 1939—1944. közötti Bars-Hont vármegye szobi, ipolysági já­rás községeinek iratai. Érté­kesebb dokumentumok: 1298- ból királyi oklevél, 1299-ből határjárás, 1302-ből dézsma- összeírás, a XVII. századból a váci káptalan hiteshelyi ok­mányai, 1293-tól 1945-ig a le­tétbe helyezett püspöki gazda­sági iratok, 1780-tól 1949-ig a ferencesrend História Domusa, 1863-tól 1944-ig a váci fegyház teljes irattára. De találhatunk itt 1945-től 1970-ig legjelentő­sebb állmigazgatási, gazdasági, szövetkezeti anyagot is, töb­bek között a földosztással, a tanácsok megalakulásával, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével kapcsolatos do­kumentumokat. Kincset érő levelek A levéltár különleges célt tűzött ki maga elé: szakítani az eddigi elzártsággal, kinyitni a kapukat és mindenki által látogatható „nyitott levéltá­rat” teremteni. Ennek a cél­nak megfelelően falai között kiállításokat, előadásokat ren­dezni, középiskolások részére történelemórákat tartani, a Duna melletti nyolc ország­gal és hatvannégy várossal olyan kapcsolatot teremteni, hogy az intézmény betöltse az „Archívum Danubianum” sze­repét. A nyitás után két év telt el gondban, örömben, kísérlete­zésben. — Hogyan töltötte be szere­pét a levéltár és milyen ta­pasztalatokat gyűjtöttek ebben a két évben — kérdeztem dr. Lakos János osztályvezetőt. — Széles körű a nagyközön­ség érdeklődése. A levéltárat száz csoport, háromezer sze­mély látogatta meg. Az utób­bi időben havonta három al­kalommal tartanak itt törté­nelemórát a váci, a dunakeszi, a szentendrei vagy a buda­pesti középiskolások, de volt már itt egyetemistáknak is szakmai órájuk. Üjabban az iskolák történelmi szakkörei tartják itt foglalkozásukat. Egy állandó kiállításunk van — „Dokumentumok Vác múlt­jából” —. Ezt új szerzemé­nyeinkkel állandóan bővítjük. Az időszakos kiállítások kö­zül hadd emeljem ki a „Me­gyei levéltárak kincsei’’, „Dé­vénytől Vaskapuig”, „DIB Foto”, „Duna menti városok történelmi kiadványai” és a jelenlegi „Hogyan írjam meg falum történetét” címűeket. A konferenciateremben elhang­zott előadások közül: a Váci Múzeumi Egyesület nyitóelő­adása, a Pest megyei hely- történészek továbbképző, a váci járási irattárosok to­vábbképző tanfolyamai. Jó kapcsolataink vannak a Du­na-menti országokkal. Ennek kezdeti eredményeként fel tudjuk mutatni a Duna-menti városoktól kapott történelmi gyűjteményt, a nemzetközi Duna Bizottság kiadványait, a Dunakanyar Intéző Bizottság teljes irattárát. Lapozgatom a vendégköny­veket. A művelődési minisz­ternek, a megyei pártbizott­ság, a megyei tanács, a Haza­fias Népfront vezetőinek, ne­ves szakembereknek, a Duna Bizottság igazgatójának, a bu­dapesti követségek sajtóatta­séinak bejegyzéseit olvasom. Érdemes belőlük idézni: „Így kell levéltárat csinálni!”, írta a Szovjetunió Központi Gaz­dasági Levéltár igazgatója. „Ez az új levéltári intézmény megfelel a legmodernebb kö­vetelményeknek ... kiállítása páratlan”, szól Ember Győző, a Magyar Országos Levéltár nyugalmazott főigazgatójának bejegyzése, „Ne álljanak / A művelődés feltételei Galgagyörki megújulás Galgagyörkön igen mostoha körülmények között szórakoz­hatott, művelődhetett eddig az ifjúság. A művelődési házat és a vele egybeépült KISZ- klubot most felújították. Ez azért nagy jelentőségű, mert a rossz közlekedési viszonyok miatt a művelődési ház sokfé­le igényt elégít ki. A galgagyörki KlSZ-alap- szervezet tagjai több héten keresztül társadalmi munká­ban festették a falakat, az aj­tókat, ablakokat. Az Ácsa nagyközségi közös tanács és az összevont mű­velődési. házak anyagi támo­gatásából új berendezések ke­rültek a klubba. Október 29-én bensőséges keretek között avattuk a klu­bot. Az ünnepségen részt vett Movik Lászlóné, az Ácsa nagyközségi közös tanács el­nöke és Kossuth Pál, aki Gal- gagyörk tanácselnöke volt a közigazgatási összevonás előtt. Nemcsak a külső forma, ha­nem a tartalom is változott. A klub programjában szellemi, vidám, játékos vetélkedő, kö­zös játék, keresztrejtvény­fejtés, vita, játék és ismeret- terjesztő filmek vetítése, dia- poráma est, valamint TIT-elő- adások szerepelnek. A nagy érdeklődés azt bizonyítja, hogy a fiatalok már nagyon várták mindezt. A felújítás után lehetővé vált az általános iskolások művelődési programjának megteremtése is. A délutáni órákban az iskolai tantárgyak­hoz kapcsolódó, azt kiegészí­tő játékos foglalkozásokon ve­hetnek részt. Farkas Zsuzsanna művelődésiház-vezető meg!”, biztatnak az egyik kö­zépiskola tanulói. Műhelymunka — Hivatásszerűen ellen­őrizzük az irattermelő szerve­ket, eddig száz helyen tettünk látogatást és ötven iratselej­tezési jegyzőkönyvet hagytunk jóvá. Nyilvántartásunkba het­ven kutatót jegyeztünk be, akik 360 esetben jártak ná­lunk. A nyitás óta kétszáz fo­lyóméter új anyagot vettünk át, ebben főként 1945 utáni irat van, de közöttük régiek is, A hatodik ötéves tervben átvesszük a felszabadulás utá­ni teljes anyagot. Kiadványo­kat jelentetünk meg. Már a nyomdában van „Hogyan ír­jam meg falum történetét” című módszertani kiállításról készült, körülbelül százoldalas kiadvány kézirata, jövőre el­készül a levéltár útmutatója, későbbi időkre tervezzük a váci városi és járási forrás- kiadványok megjelentetését. Tovább szeretnénk fejleszteni ügyfélszolgálati tevékenysé­günket is. Jelenleg munka­időt igazolunk a nyugdíj meg­állapításához, iratmásolatokat adunk ki, kiállításokra köl­csönözünk dokumentumokat. Dr. Lakos János így búcsú­zott el: — Ha bárki talál régi iratot és behozza hozzánk, azt megfelelő állapotba hozzuk, és nemcsak mi, de utódaink is hálásak lesznek érte. Mészáros Gyula Szóvá tesszük, ... hogy csigatempóban ké­szül a váci buszpályaudvar várócsarnokának a felújítása. Odabent az építők lassított filmfelvételre emlékeztetőén dolgoznak, odakint a várako­zó utasok dacolnak a novem­beri esővel, hideggel. Nem lehetne jobb szervezéssel gyor­sabban? P — R Ötletgazda a HNF Kockáztattak és^sikerült Barátságos légkörű eszmecser^ Néhány napja, a Madách Imre Művelődési Központban Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő tö­meges ismeretterjesztési mun­kabizottság megrendezte az „Ismerkedjünk meg városunk nagyobb ipari üzemeivel” cí­mű fórumot. Új forma Ilyen még nem volt, tapasz­talatok hiánya nélkül, de kí- váncsan várták a rendezők, hogy milyen lesz az érdeklő­dés. Örömmel tapasztalták, hogy körülbelül 100 érdeklő­dő mellett csak néhány szék maradt üresen a 34-es terem­ben. A DCM részéről Pintér Sándor igazgató, a Forte gyárból Radó Aurél műszaki igazgatóhelyettes, az Izzóból Kardos Károly főmérnök, a Kötöttáruból Csekő La­jos igazgatóhelyettes, az MHD váci gyárából Feidl Ferenc fő­mérnök, a Lenin mezőgazda- sági téeszből Posta Péter el­nökhelyettes, a HAGY részéről Pethő Ervin műszaki igazga­tóhelyettes képviselték a válla­latokat. Vitavezetőnek Pethő Ervint kérték fel, aki lendüle­tesen vezette, irányította az eseményeket, így barátságos, közvetlen légkör alakulhatott ki. A vállalatok a képviselők pár perces bemutatkozása után ismertették gyáraik fejlődését, a megalakulástól napjainkig. Körvonalazták a világpiacon elfoglalt helyüket, és hangot adtak a jövőben várható kon­cepciókról'. Miért utaznak? A fórum hallgatósága élénk érdeklődést tanúsított a diplo­mások, a középiskolát végzett szakmunkások kezdő fizetései­ről, az átlagkeresetről, a mun­kaerőhelyzetről, ezen belül ar­ról. hogyan próbálják megolda­ni gondjaikat. Munkaerő-átcso­portosítással? Mellékállások létrehozásával? Szakmunkás- képzéssel? ösztöndíjasok tanít­tatásával? Az a kérdés is el­hangzott, hogy a Vácról eljá­rókat hogyan tudnák a vállala­tok helyben alkalmazni? Téma volt a közeljövőben rendsze­ressé váló ötnapos munkahét, sokan kíváncsiak voltak arra is, hogy konkrétan milyen irá­nyú műszaki-gazdasági fejlesz­téseket irányoztak elő. hogy a vállalatok jelenlegi pozíciói­kat megtarthassák a világpia­con, illetve újabb piacokra be­törhessenek. A fórumnak nem a kérdések hiánya, hanem az elnöki szó vetett véget, ezért már most tudjuk, hogy a reális igények­re alapozva folytatnunk kell a kezdeményezést. Kovács Andrásné, a HNF munkabizottságának vezetője Helyette mást is lehet Hines hiány Gyakran bosszankodunk, ha az orvos által felírt gyógyszer nem kapható. Némileg enyhíti a gondunkat, hogy egyik-má­sik gyógyszerész hasonló ható­anyagú gyógyszer kiadásával segít. A váci járás gyógyszertárai­ban is azok a gyógyszerek az időszakos hiánycikkek, amit az országban sem lehet kap­ni. Így például a szívbetegek­nek a Nitromorbid, szorbon, a gyomornedv-beállító optacid tabletta, szalbutamol spré is, ami gyulladáscsökkentő. Nincs olyan gyógyszerhiány, amit valamilyen más készít­ménnyel nem tudnának pótol­ni. Hiszen a hiányzó gyógy­szerek egy része magyar gyárt­mány, de akad köztük szocia­lista országból importált is. Mint a váci gyógyszertár il­letékeseitől megtudtuk, min­den hónap elején érkeznek a szállítmányok. N. P. Mint a hegyek visszhangja Nagyon szé^ este volt Szokássá vált, hogy Vác jel­legzetes műsortípusa, a Deák­vári Esték havi programja után néhány sorban megemlé­kezünk a történtekről. A cél nemcsak a rövid értékelés, hanem a tájékoztatás is arról, hogy miből maradtak ki a te­lep lakói közül azok, akik az­nap nem látogattak el a Ság- vári Klubba. Kerekasztal A novemberi műsorban mindössze egy kerekasztal- beszélgetésre került sor, mely­nek vendége Mikulás Étidre, a DCM igazgatási osztályának vezetője volt, Pechmann Sán- dornénak, a Thälmann téri lakótelep úgynevezett kilences épülete házfelügyelőjének és a DCM Volán szocialista bri­gádjának helyettes vezetője társaságában. Vác a hazai lapokban A Békés megyei Népújság A Forte fortélyai címmel kö­zölte dr. Lenyó László igazga­tó nyilatkozatát a váci fotó­kémiai üzem munkájáról, újabb fejlesztési terveiről. A Népszava híradása szerint jelentős összeget fizetett be a szolidaritási bizottság számlá­jára a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára, segítve a ne­mes akciót. A Vas Népe ismertette a KISZ szombathelyi bizottságá­nak kezdeményezését ifjúsági Kitüntetés Az újító parancsnok A zsef Belügyminisztérium Jó- Attila utcai épületébe szólt a meghívás. Az Októbe­ri Forradalom előestéjén ren­dezett ünnepségen felsorakoz­tak azok, akik kiemelkedő munkájukért elismerésben ré­szesültek. Dr. Horváth István belügyminiszter nyújtotta át Kiss Imre tűzoltóalezredesnek, a Váci Járási és Városi Tűz­oltóparancsnokság vezetőjének á Kiváló újító kitüntetést. Májusban volt annak 30 éve, hogy Kiss Imre a váci pa­rancsnokság vezetője lett. Ez idő alatt költözött át a tűzol­tóság a régi gazdasági udvar­ból a Szilassy utcai új telepre. Az ő iránymutatása, munkája is benne van abban, hogy a három utcára néző, aránylag kis területen, korszerű parancs­noki épület, gyakorlóhely, ga­rázs létesült, s a telep ma is állandóan fejlődik. Akik ismerik, tudják, hogy mennyire kutatja a technikai újdonságokat. Ezért is került sor arra, hogy az újtípusú tűz­oltógépkocsi próbahelyéül Vá­cot jelölték ki. A Találmányi Hivatal jegyzi több újítását, melyet sikerrel alkalmaztak a határainkon túl is. S az eredmény? Vác élen jár a megelőzésben, ennek köszön­hető. hogy jó helyen vagyunk a tűzesetek megelőzése és meg­szüntetése statisztikájában. Ezt is elismerte a közelmúltban átnyújtott kitüntetés (Papp) lakásépítő szövetkezet létre­hozására. A fiatalok Vácott tanulmányozták a hasonló szö­vetkezeti munkát. A Magyar Nemzet elisme­rőleg írt arról, hogy Vácott, a pedagógus továbbképző köz­pontban milyen jó módsze­rekkel segítik a tanárok mun­káját, a tanítás színvonalának emelését. A Fejér megyei Hírlap be­számolt Wéber Xavér Ferenc Szigetvár végnapjai című fest­ményéről, amely évekig Vácott volt, utána a Dunántúlra ke­rült s most megvásárolta a szigetvári városi tanács. A Magyar Hírlap írt a KAEV Váci Gyárában rende­zett első képzőművészeti kiál­lításról, amikor is Mikes Ist­ván József alkotásait mutatták be nagy sikerrel a gyár dolgo­zóinak. P. R. Viták után sikerek Kajak-kenu bizonyítvány A Váci Hajó kajak-kenu szakosztályának idei évét, mint az egyik legsikeresebb esztendőként lehet jellemezni, főként a versenyzők jó sze­replése miatt. Üj vezetők ke­rültek a szakosztály élére, s közös összefogás, a tenniaka- rás, a versenyzők felkészülé­se és felkészítése meghozta az eredményt. A szakosztálynak minden túlzás nélkül Európa-, sőt világhírű versenyzői vol­tak, akik eredményeikkel sok elismerést szereztek a magyar sportnak, és ezen belül sző­kébb hazájuknak, Vácnak. A sikerek csúcsán magatartásuk és szakmai hozzáállásuk is olyan volt, melyet joggal el lehet várni az élsportolóktól. Az eredmények fokozatos visszaesésével viszont a szak­mai munkát és az intenzív edzéseket egyre inkább a sok és gyakran éles vita váltotta fel. Szerencsére túl vagyunk a nehezén, s a belső változá­sokat mindennél jobban minő­sítik az eredmények. Országos bajnokság ifi szá­maiban négy első helyezést értünk el, a kilencedik hely­ről a hatodik helyre léptünk, és helyezéseinkkel 189,5 pon­tot szereztünk. Az EB-n részt vevő öt sportolónk második, negyedik, hatodik helyezést ért el. Az IBV két résztvevő­je a harmadik, negyedik, nyol­cadik helyet szerezte meg. Az országos vidékbajnokságoa csapatversenyben harmadi­kok lettünk. A hetvenhat taQú szakosztályból jelenleg egy személy nemzetközi elsőosz­tályú sportoló, nyolcán első, ketten másodosztályú, egy szakosztályi tagnak harmadik osztályú minősítése van. Há­rom arany-, egy ezüst-, ki­lenc bronzjelvényes ifjúsági sportoló tartozik a Váci Hajó Sportegyesület kajak-kenu szakosztályához. Kiss János technikai vezető Ebben a műsorrészben a lakótelep helyzetéről, aktuális gondjairól volt szó, s mint többek között kiderült, egész estét betöltő vitára is alkal­mat adhatna az, hogy Miku­lás Endre szerint a lakók het­ven százaléka nem becsüli meg úgy a lakásokat, ahogy kellene. A fenntartási költsé­gekhez viszonyítva jóval ala­csonyabb a lakbérből szárma­zó bevétel, mégsem valami kedvező a lakbérfegyelem. Kell-e kapukulcs? Mikor zár­jon' a házfelügyelő, s egyálta­lán ki, ha ő nem? Hogy előz­zék meg a tűzveszélyt, miként akadályozzák meg, hogy ide­genek járkáljanak este, vagy éjszaka a lépcsőházakban és a pincékben? Kikérik-e a lakó­telepet fenntartó nagyvállalat vezetőinek véleményét, ha a telep szolgáltatásairól, s gond­jairól van szó, vagy csak ak­kor találják meg egyesek a gyárho'z Vezetőt utat, ha segít­séget kérnek? A válasz majd­nem ez utóbbit erősíti . meg. Vajon miért? A kérdések csak egy külön interjúban, vagy önálló vitafórum keretében tisztázhatók, s ezért mindket­tőre sort kerítenek a klub ve­zetősége segítségével. Kívánságműsor Jó szokás, hogy újabban egy-egy brigád a házigazda, s a műsor propagátora, cserébe azért, hogy egy-egy műsor­szám erejéig teljesítik a bri­gádtagok kívánságát. A volá- nosok bemutatkozása után a pomázi délszláv tamburaze- nekar tagjai léptek a színpad­ra, s a brigád jó ízlésének kö­szönhette a közönség, hogy a szerencsés választás révén, fe­lejthetetlen élményben volt része. A osztályvezetőből, zeneta­nárból, népművelőből, munká­sokból szerveződött kisegyüt­tes virtuóz műsorában minden olyan szép és nemes érzés ott vibrált, melyet az egyszerű emberek éreznek, s énekel­nek meg örömeik és bánataik hatására, mindenütt a Duna völgyében. Jellegzetes dél­szláv muzsika az, amit játsza­nak de minduntalan felfedez­hetők a szomszéd népek ze­néinek kölcsönhatásai is, ami­nek legközvetlenebb és szép példája volt a Kukunyescse nevű román népzenei szám is, de hallhattuk a mecedón vi­dékek dallamait, a horvát la­kodalmi menetben hangzó svatovacot, a szerbiai eredetű Todore címűt, s szinte a sze­münk előtt kavargóit a színes balkáni világ, mintha járták volna a kólót. A vérpezsdítő dallamokat szerelmes madár dalát idéző lágy furulyaszó váltogatta, s az a jellegzetes hang, vibráló ujjak a harmo­nika billentyűin, mintha a Balkán messzi hegyei vissz­hangoznának. Gyönyörű este volt, s elérte azt a célt, amit itt szokás követni: megismer­ni, magunkévá tenni a kincset, ami közvetlen közelünkben ta­lálható. K. T. I. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom