Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-24 / 275. szám

Lud ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM 1981. NOVEMBER 24., KEDD Vállalati támogatással Lakásakció az Árammérőgyárban Egyetemi parlament A hallgatók aktív szerepéről Kell-e bizonygatni: váro­sunkban is nagy gond a la­káskérdés. Azt sem kell té­nyekkel megtámogatni, hogy sokan sokfelé törik a fejüket, hogyan tudnánk a gondoknak legalább egy részét magunk mögött hagyni. Tavasszal, a KISZ- kongresszu sra készülő fiatalok a kongresszusi levél vitájában sokat beszéltek a lakásgondokról. Érthető: a fiatal dolgozók, a pályakezdők az átlagosnál is rosszabb hely­zetben vannak e téren. Fiatalok gondja is Azóta mintha megmozdult volna valami, erről a KISZ- bizottságon is megtudhattunk egy és mást. Elsőnek az Árammérőgyárat ajánlották, ahol vállalati támogatással la­kásépítési akciót szerveztek a KISZ védnökségével. Kezde­ményezésük nincs általános ta­pasztalatok híján, ezért is kerestük fel Fogd Máriát, az üzemi KISZ-bizottság titkárát, aki Kévés Józsefjei, az időköz­ben megalakult lakásépítő szövetkezet elnökével az akció előkészítéséről, nehézségeiről és másutt is kamatoztatható tapasztalatairól nyilatkozott Az Árammérőgyárban sem jobb a helyzet az átlagosnál; a KISZ-titkár véleménye sze­rint legalább száz fiatal dol­gozójuknak van lakásproblé­mája, s a szám nem csökken. Hiszen a családalapítókkal, az új belépőkkel mindig kiegé­szül a lakásmegoldást kere­sők tábora. — A gyár — lehetőségeihez képest — eddig is igyekezett támogatni a dolgozók lakás- szerzését: a fejlesztési és a ré­szesedési alapból egy elkülöní­tett rész szolgált arra, hogy a magánépítkezőket és az OTP-, valamint szövetkezeti lakást vásárlókat segítsék. Ebből az elmúlt három év alatt ötvenöt harminc éven aluli fiatal 834 ezer forinttal részesült. A gyár nem zárkózott el a ked­vezményes szállítás, a bontá­si anyagok juttatása elől sem. A támogatás mértékét a szak- szervezet, a KISZ, a párt­ós a gazdasági vezetés képvi­selőiből álló bizottság dön­tötte el, megvizsgálva a rá­szorultság mértékét. KISZ-es kezdeményezés Az akció, amelyről a továb­biakban szó lesz, 1979-ben cezdődött, ekkor fordult a Vyár KISZ-szervezete a tanács- oz azzal a kéréssel, hogy la­kásépítésre alkalmas, köz- 'űvesített telket kapjanak, idén végire teljesült a ké- a Köztársaság út kömyé- , n egy tizenhat lakás fél­tésére alkalmas telket aján- * a tanács. ■lí'.után körkérdéssel fordul­ja gyárban az érdekeltek- "aki az, aki 70—120 ezer '*tnyi előtakarékossággal a szeretne lenni a lakás- ■ • > szövetkezetnek: Részletes tájékoztatást .‘'.-c — mondja Fogd Má- • s harminchét jelentke­zői kellett kiválasztani a " esés tizenhatot. A kije- V öl ugyancsak a bizottság itt, alapos megfontolás 'famit megkönnyített, hogy ír szociális osztálya min- kérelmezőnél környezet- dmányt készített. Végül öt ■’mázott és tizenegy fizi- ,'Jullományú dolgozónk, több- ikben fiatalok kapták meg .ehetőséget, A lakásszövetkezet most van »lakúiéban, jelenleg már a •Szerződéskötéseknél tartanak. Kávés József, a szövetkezet el­nöke. gyártásvezető már az el­képzelésekről is tudott rész­leteket mondani. — Arra törekszünk, hogy a városépítészeti tervek alapján készült épületben a 68—75 négyzetméternyi területű la­kásokat 600 ezer forintból ki­hozzuk. Erre csak úgy van le­hetőség, ha az építők maguk is beszállnak a segédmunkák­ba. a rakodásba. Ezért nem generálkivitelezővel dolgo­zunk. hanem esetenként adunk megbízást egy-egy részmunka elvégzésére. A tervet társadal­mi munkában a gyár beruhá­zói készítik, s nagy segítség lesz az is, hogy ugyancsak társadalmi segítségként szá­míthatunk a gyárból az anyag- beszerzés, az épításvezetés, a műszaki ellenőrzés támogatá­sára. Kedvező lehetőség S még ez is csak egy része a gyár hozzájárulásának. A leg­lényegesebb az építkezés költ­ségeinek elemzésekor világlik ki. Az OTP 320 ezer forintnyi kölcsönt ad, többen számíthat­A mezőgazdasági gépészek közül igen sokan tagjai a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­letnek, ezen belül annak gépe­sítési társasága kínál számuk­ra hasznos programokat: be­mutatókat, szakmai rendezvé­nyeket. Most arról kaptunk hírt, hogy az egyesület gépesítési társasá­ga agrárgépészklubot hozott létre. A járásunkban és vá­rosunk itntézményeiben dolgo­zó műszakiaknak igazán jó lehetőséget nyújt az a tény, hogy a klub Budapesten, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium (XII. kerü­let, Lejtő út 28. szám alatti) hétvégi pihenőházában tartja összejöveteleit. Még az ősz elején érkezett a levél: — Küldjétek egy öttagú csapatot a Szentendrén ren­dezendő III. Pest megyei ci­gány módszertani napra, hegy a bogi gyerekek is részt ve­hessenek a cigány általános iskolai tanulók megyei vetél­kedőjén. Egy szombaton reg­gel elindult a kis csapat a já­rási könyvtár mikrobuszán, hogy eleget tegyen a meghí­vásnak. A nyolcadikos Burányi Má­ria és Kolompár Ágnes, a hetedikes Mata Ilona, a ne­gyedikes Kolompár Éva, va­lamint Kolompár Tamás szót­lanul húzódtak egymáshoz a gépkocsi ülésein, csendben ol­vasgatták a Fodorné Gyalog Éva tanár nénivel együtt ké­szített puskákat, amelyek sű­rű sorokban rögzítették mind­azt, amire a szervezők sze­rint a vetélkedőn szükség le­het. Nem különülnek el Kolozsvári Béláné és Kovács István pedagógusok kísérték a gyerekeket, akik tiszták, jól öltözöttek, táskájukban gon­dosan csomagolt tízórais szend­vics lapult. Semmiben nem különböznek osztálytársaiktól, vagy a falu végből iskolába igyekvők seregétől. Lehet, hogy most egy kicsit csende­sebbek. — A vetélkedő előtti izga­nak a 60 ezer forintos szo­ciálpolitikai kedvezményre. A fizikai dolgozók további nyolc­vanezer forint állami támo­gatást kapnak s a gyár — dif­ferenciáltan — egy-egy lakás megépítéséhez átlagosan 100 ezer forintot ad. Ha utánaszá­molunk, valóban a fiataloknak kedvező lehetőségről van szó. A munka neheze természete­sen csak ezután kezdődik, bár az idáig vezető út sem volt könnyű. A tervek előrelátha­tólag az év végéig elkészülnek, s a tavasszal megkezdődhet az építkezés, amely józan megíté­lés szerint remélhetőleg 83 tavaszára, nyárelőjére befeje­ződhet. A lakásakció szervezőivel, az építtetőkkel együtt remél­jük, hogy ez a kezdeményezés lökést adhat a többinek is, s hogy az építkezés közben sem adódnak elő az ilyenkor szo­kásos, gyakorta idegőrlő meg­próbáltatások. G. Z. A klubnapot minden hónap utolsó csütörtökén délután két órától tartják (kivétel csak de­cember és július). November­ben tehát 26-án várják az ér­deklődőket. Városi moziműsor Szovjet filmek fesztiválja. Hét különleges megbízott. Színes, szinkronizált szovjet kalaindfilm. Csak 4 órakor. Mephisto I—II. Kétrészes, színes magyar—NSZK film, dupla helyárral! Csak 6 óra­kor. Tizennégy éven aluliak­nak nem ajánlott! lom teszi, mondták a pedagó­gusok, mert egyébként eleve­nek, játékosak, semmi elkülö­nülés nincs bennük. — Ha akármilyen lassan is, de dől­nek a válaszfalak — állítja Kovács István. A gyerekekkel foglalkozó pe­dagógusnak biztosan igaza van, de minden kedvező jel ellenére is tudjuk, hogy a ci­gányság többsége falun él, s a falu rendkívül elfogult irá­nyukban. Bármilyen mélyreha­tó gazdasági átalakulás zajlott le az elmúlt évtizedekben a falvakban, azért a rétegek közötti válaszfalak még most sem omlottak le, s ez a falu­si világ nem egyértelműen siet a cigányság beilleszkedé­sének a segítésére. A gondokról a Szentendrén megrendezett, kerekasztal-be- szélgetésen bőven esett szó. A kerepestarcsai cigányklub egy­féle modellként szolgálhatna, amelyről kiderült, a klubveze­tő a klubtagok mindenese vagy másképpen fogalmazva: minden ügyük ismerője és in­tézője. Ha kell. a TÜZÉP-te- lepen perlekedik, hogy az épü­lő házhoz időben érkezzen az anyag, ha kell, férjet feleség­gel békít, vagy éppen a cse­csemőgondozás legelemibb szabályaira oktatja a kisma­mát, aki még maga is félig gyerek. Isaszegen is él esv mag — hallottuk —, ahol először csak Lehetetlenre vállalkozik, aki az ' Agrártudományi Egyetem ifjúsági parlamentjeiről kí­ván az eseményekhez hű tu­dósítást adni. Elég, ha bizonyí­tékul csak az adatokat sorol­juk: eddig tizennégy tanács­kozást tartottak, a kora dél­után kezdődő összejövetelek általában este hétig-nyolcig tartottak s valamennyi bő­velkedett felszólalásokban. A hallgatók egyetemi par­lamentjén harmincketten kér­tek szót, így még a neveket sem említhetjük külön-külön. De, s ez már tartalmi kérdés, ezúttal nem is az volt a fon­tos. hogy ki, hanem az, hogy mit mond. Ügy is mondhat­juk: híven az egyetemi KISZ új taktikájához. Új taktika Az ifjúsági parlamentek előkészítésében, szervezésében általában nem a KISZ-é a fő­szerep, a vállalati, szövetkeze-1 ti ifjúsági szervezetek képvi­selői fontos résztvevői ugyan e fórumoknak, de ezeken ál­talában minden fiatal a maga érdekét képviseli, a KISZ- esek éppen úgy, mint a KISZ- en kívüliek. Az egyetemen más a helyzet, itt a fiatalok kevés kivétellel mind KISZ- tagok. Az ifjúsági parlament pedig az egyik legjobb alka­lom, hogy az egyetemi KISZ- szervezet bizonyítsa; valóban érdekképviseleti szerv is. Ami pedig a taktikaváltást illeti, arról Guth László KISZ-tit- kár a következőket mondta: — Három évvel ezelőtt vi­haros ifjúsági parlament volt, a diákok számonkérő stílusa az állami vezetés és a tanárok értetlenségébe ütközött s eb­ből nagy adok-kapok lett, s egyik fél számára sem ho­zott megnyugtató megoldást. A tavalyi ifjúságpolitikai fóru­mon s a mostani parlamente­ken mi is és az asztal túlolda­lán ülők is konstruktívabban álltunk hozzá a közös dol­gainkhoz. Ehhez azonban az kellett, hogy alaposan felké­szüljünk kérdésekkel, javasla­tokkal s hogy idejekorán egy­ségesen átgondoljuk a vitaté­mákat. Konkrét eredmények Azt, hogy ez sikerült, két dolog bizonyítja. Egyrészt az, hogy világossá tették a hallga­tók, nem okvetetlenkedésből kötözködnek; az, hogy az okta­tás valóban hatékony legyen, elsősorban az ő érdekük. Mint ahogy az iránt sem lehetnek közömbösek, hogy a szocia­lista szakemberképzés jelző­az volt a cél, hogy bizonyos alapvető étkezési kultúrához juttassák el az asszonyokat, mert volt már tyúk a tisztes­séges munkabérből, aimit be­le lehetett tenni a fazékba, de még nem ismerték a zöldség­félék élettani jelentőségét, ám miközben együtt főzőcskéztek, megismerték a tartalmas együttlét sok-sok örömét és klubot szerveztek. Téveszmék az előnyről Domonyban, Erdőkertesen, Dányban is van mozgolódás. Bagón az elmúlt nyáron már másodszor rendezték meg a cigány tanulók olvasótáborát. Tényleg omladoznak a válasz­falak? Gondolataimat Kovács Ist­ván szavai zavarják meg. — A közvélemény elképesztő né­zeteket vall a cigányság ál­lamilag biztosított előnyeiről. Hányszor hallottuk és hall­juk: a cigánynak ingyen ad az állam házat'! Tudjuk, nem így van. Halljuk azt is, hogy a cigány lophat, gyilkolhat, a törvény lovat ad alá. A vala­mikori teljes jogegyenlőtlen­séggel szemben a mostani jogegyenlőség, illetve a körül­ményeket is figyelembe vevő ítélkezés azt a tévhitet kelti, hogy nekik mindent szabad. Kovács István érvekkel csatázik a rábízottakért — A jét miként váltják nevelési gyakorlattá az egyetemen. Mindkét témában volt bőven mondanivalójuk a fiataloknak: az oktatásban minőségi kor­szakváltásra s a közéleti sze­replésben nagyobb lehetőségre, elsősorban érdekvédelmi mun­kájuk teljesebb elismerésére törekednek, A másik eredmény: konk­rét javaslatokat fogadtak el s közös nevezőre jutottak az egyetem állami vezetésével is, amely az utóbbi időben mind­inkább partnernek tekinti a hallgatók szervét, a KISZ-t. Ifjúsági szövetkezetét alapí­tanak például, s a hallgatók üzemeltetik, Áfész-keretben, a büféket, a papírboltot. Nyúl­ás galambtenyésztési szakcso­port alakul. A gépészmérnöki karon is minden szombat szabad lesz a következő félévtől. Újra meg­vizsgálták a szorgalmi és a vizsgaidőszak hosszát s az egyetemisták jogszabályokra alapozott kérelme — legyen egy héttel rövidebb a szorgal­mi s eggyel hosszabb a vizs­gaidőszak — meghallgatásra talált. A KISZ-titkár vélemé­nye szerint a hallgatók ja­vaslatait, észrevételeit több­nyire elfogadták, a hosszú tá­vú érdekérvényesítés már a KISZ dolga. Aki eddig jutott az olvasás­ban, lehet, hogy meghökken: hogy-hogy ezek az egyetemis­ták, akikről mindenki úgy tudja, hogy jó dolguk van, ki sem fogynak a követelésekből, meg a reformjavaslatokból? Hát nem az a kötelességük, hogy tanuljanak? Megkövült, a helyzetet nem ismerő vé­lekedés ez; hiszen az oktatók és a hallgatók egyaránt tud­ják. sok mindent másként kell majd csinálni ahhoz, hogy a mezőgazdasági felsőoktatás to­vábblépjen. Ezért is volt nagy jelentő­sége annak, hogy az egyete­misták — bizonyítva, hogy ami valóban érinti az érde­keiket, az iránt nem közöm­bösek — előterjesztették ja­vaslataikat. hiszen 1983-tó! új tantervet vezetnek be. Nyil­Vasárnap az NB Il-es kard­csapatbajnokság befejező for­dulójában a GEAC vívói ke­mény küzdelemben, a Szeged (9-4) és a Szombathely (9-6) legyőzésével az 5. helyen vé­geztek. A gödöllői vívók 1969. I törvényt tisztelőkkel, a beil­leszkedés útján elindultakkal szemben elnézőbbeknek kell lennünk. Hiszen egy általunk még ma is ismeretlen sorsból, társadalmi struktúrából jön­nek egy új létbe, üres kam­rával, a máról holnapra élés évszázados beidegződöttségei- ve’. Támogatni a kiválókat Az öt versenyző gyerek bol­dogan nézett ki a hazafelé su­hanó autóbusz ablakán. Ke­zükben szorongatják Lakatos Menyhért Csandra szekere cí­mű kötetét, amelyet azért kaptak, mert a versenyző cso­portok között ők lettek a má­sodikok. Kicsit hangosabbak, a siker feloldotta reggeli zárt­ságukat. Kolompár Tamás a könyv bevezetőjét olvassa:La­katos Menyhért megállta a helyét, tanító lett. hogy hasz­nára legyen osztályos társai­nak. Kovács István szeretettel hallgatja a csillogó szemű gyereket. — Igen — mondja, szinte biztatásul önmagának — kicsit jobban szétnézhetnénk közöttük, és a jobb vagy egé­szen jó előmenetelt bizonyító cigánygyerekeket rábeszéléssel és anyagiak juttatásával meg kellene menteni a lemorzsoló­dástól és taníttatni. Orvoso­kat, pedagógusokat, szociológu­sokat, írókat nevelni közülük, akik segítenék feltárni ezt a különös világot, megtartani be­lőle az arra érdemest, a szá­mukra is értékeset, és elvetni az elvetendő! Fercsik Mihály ván hasznos volt a tanácsko­zás a kiküldötteknek is, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium képviselői­nek. Eltérő javaslatok S hogy az általános értéke­lésben ne feledkezzünk meg a parlament hivatalos feladatai­ról, címszavakban hozzáfűz­hetjük, hogy elfogadták az 1981—84. közötti időszakra szó­ló, az ifjúsági törvény vég­rehajtását konkretizáló intéz­kedési tervet és állást foglal­tak a felsőoktatási intézmé­nyek hallgatóit érintő, az ál­lami támogatások reformjai­nak ügyében is. A központi elképzelésektől eltérő javaslatokat nyújtottak be a gödöllőiek. Több észre­vételük közül a legfontosabb, hogy az intézmények az eddi­gieknél nagyobb önállóságot kapjanak az ösztöndíj és a szociális segély elosztásában. Az Agrártudományi Egyetem fiataljai is szorgalmazták, hogy ismerjék el munkavi­szonynak az egyetemen eltöl­tött éveket A javaslatokat a gödöllőiek továbbviszik az ágazati és az egyetemi csúcs­parlamentre is. Gáti Zoltán Új utcanevek Szivárvány, légár Űj utcanevekről is döntött legutóbbi ülésén a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. A Napsugár utca és környékének rendezése során, ezzel párhu­zamosan új utcát nyitottak. Ezt Szivárvány utcának nevez­ték el; A Napsugártól a vas­útállomásig terjedő utca a Zá­por nevet kapta. Döntöttek a Mesterséges Termékenyítő Ál­lomás környékének, ahol szol­gálati lakások létesültek, ne­véről is. Ez a külterületi lakott hely a Nagyremete elnevezést kapta. óta tartják helyüket az erős mezőnyben, s a legmegbízha­tóbb NB Il-es gárdának szá­mítanak. A csapat tagjai: Danis Já­nos, Gémesi József, Nagy Pé­ter, Buday Zsolt, Bősze And­rás és Buday Botond mind ki­teltek magukért. A fiatal Bu­day Botond, aki aranyjelvé­nyes sportoló, először vívott a csapatban, s lendületesen négy győzelmet szerzett a Szombat­hely ellen, ami még a szak­embereket is meglepte. Buday Zsolt, aki szintén aranyjelvé­nyes, viszont a Szeged ellen remekelt. Az NB II-ből a szolnokiak jutottak fel az NB I-be, a két kieső a Szeged és a Pécs. A GEAC vívóinak mérlege na­gyon jó az idén. A tehetséges egyéni versenyzőkön kívül a felnőttek, az ifjúságiak és a serdülök között is erős, NB li­es csapatokkal rendelkeznek. A nap kulturális programja Gödöllő: Edward Albee: Az Amerikai álomj A homokláda. A két egyfelvonásos színművet a szolnoki Szigligeti Színház vendégjátékában láthatják az érdeklődők 19 órától. Este 6 órakor kezdődik a táncház. A Gödöllő műemlékei című kiállítás, a helytörténeti gyűj­temény anyaga, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat he­lyi munkásszállásán látható. Veresegyház: A Váci Mihály Művelődési Házban Játsszunk utazást! címmel Mézes Violette és Tu- nyogi István műsorát tartják délelőtt fél 11 órakor óvodá­soknak. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Összejövetel havonta Agrárgépészek klubja Évszázados beidegződések Segíteni a válaszfalak ledöntését NB II: 5. hely Jé évet zártak a GEAC vívói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom