Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-24 / 275. szám

1981. NOVEMBER 24., KEDD MrTiit *m szimat* Együttműködés a mezőgazdaságban Űj nemesítést! hibrid kukori­cák vizsgáztatását, illetve ve­tőmagjának előállítását kezd­ték meg az idén több szocia­lista országban az MTA Mar- tonvásári Mezőgazdasági Kuta­tó Intézetével folytatott együttműködés során. A közös munka eredménye­ként az NDK-ba.n éveik óta si­keresen termesztik az együtt­működés keretében előállított Bema hibrideket. Hamarosan a szovjet mezőgazdasági nagy­üzemekben is elvethetik a martonvásári kutatókkal kö­zösen előállított fajtákat: a kí­sérleti parcellákon ugyanis már tizenhárom fajtajelöltet vizsgáztatnak. Jó eredménnyel járt a cseh­szlovák kukoricanemesítőkkel, tudományos intézményekkel folytatott együttműködés is: az idén láttak hozzá egy uj, a martonvásári kutatókkal kö­zösen előállított hibrid el- szaporításához. A bolgár me­zőgazdasági nagyüzemek hat, — búzaelővetemény vagy má­sodvetés céljára alkalmas — a martonvásáriakkal közösen előállított hibrid kukoricát próbálhatnak ki jövőre. Ezer bőrönd évzáréra Ezer bőrönd készül naponta a PEVDI pilisszentiváni bőr­díszmű gyáregységében. Év végéig 200 ezer darabot expor­tálnak az NSZK-ba. Bozsán Péter {elvétele Hogy is ksz ez? ki új gazdasági formákról Beszélgetés Bernáth Tiborral a Pest megyei KIS2ÖV elnökével Aligha akadt' az elmúlt években olyan gazdaságpoliti­kai koncepció, amely nagyobb érdeklődést keltett volna, mint az új, korszerű szövetkezeti és gazdasági társulásokat életre hívó határozat. Érdemesnek tűnik tehát konkretizálni vár­ható hatását, reális lehetősé­geit. Ehhez kértük a kérdés egyik szakértőjének, Bernáth Tibornak, a Pest megyei KI- SZÖV elnökének segítségét: a már meglevő szabályozók, jog­szabályok ismeretében adjon átfogó képet a jövő év elejé­vel 1 életbe lépő változásokról, az új formákról, lehetőségek­ről. z • A közelmúltban megtartott wrazdaságpolitikai fórumon í számtalan kérdés utalt arra: az Z érdeklődés nemcsak az általá­ig nosságokra vonatkozik — a ^ megyei sajátosságok gyakorlat- ^ ban, hétköznapjaikban, min- ^ dexikori munkájukban érintik a í lakosságot. Hogyan lehet terü- í letileg és személyre szabottan í adaptálni a központi koncep- k ciót. mi a módja, hogy az ösz- Z szehangolt népgazdasági, cso- 2 port- és egyéni érdekeknek sa- * játos arculata legyen? — A már bejelentett elkép­zelések, igények, az érdeklő­dés alapján tisztán körvonala­zódik a kép: az esetek több­ségében a kereslethez igazo­dik a létrehozandó társulások profilja. Ezek az elképzelések kivétel nélkül zöld utat kap­nak, hiszen ennek a gazdaság- politikai programnak éppen ebben van a lényege, a célja. Hogy az érintettek világosan látják, érzékelik, miről van szó, azt az ötletek széles ská­lája, színessége bizonyítja. Konkrétan: bedolgozói szövet­kezet alakítását kezdeményez­ték, tsz-melléküzemágból ke­rekedő takarító társulat kiala­kulására lehet számítani, kis­iparosok jelentették be igé­nyüket új szövetkezeti tömö­rülésre — nyilvánvalóan az adókulcskülönbség miatt —, számítógépes szövetkezet léte­sítéséről is van sző, melynek tagjai szervezési munkákat vállalnának, felmerült egy úgynevezett szervizdekorcso- port megalakulásának ötlete is, ők kiállítások, vásári ren­dezvények kivitelezését vál­lalnák. Talán ízelítőül elég ennyi, hiszen híven tükrözi: az igény, a lelemény szinte ki­meríthetetlen, és ha ez _ így van, kár lenne korlátozni a lehetőségeket. f. <n Vannak, aVsik az új vállal- í kozásoüat v.sszalépcsnek tekin- í tik a magasabban társadalma- í sított. össznépi tulajdonhoz ké- 4 pest. Attól tartanak, hogy ezek l a «vwltíc’TczerrésnsR a nem ^ munkán alapuló csíráját hor- ^doz-ák magában. Hogyan véd- »hetök ki ezek a vélemények? — Viszonylag könnyedén Pest megyében a KISZÖV ér­dekképviseleti funkciókat lát majd el. Segítséget nyújt az alakulásnál, az alapszabály­zat és a belső működési sza­bályzat kidolgozásában. Az el­ső esztendőben erkölcsi és mozgalmi támogatást ad a tár­sulásoknak, egy év után pe­dig esetleg anyagi segítséget is. A minőségi munka, a ha­tékonyság az az alapfeltétel, amely az új szövetkezetek életképességét bizonyítja. A minden eddiginél nagyobb kockázatvállalás magában hordozza a sikertelenség lehe­tőségét is és azt is, hogy a jól átgondolt és kivitelezett kon­cepciók előbb-utóbb nagy hasznot hoznak. Ez anyagiak­kal is mérhető lesz. Az azon­ban már most világosan lát­ható, hogy holtbiztos bukásra Ítéli magát az, aki a gyors meggazdagodást reméli az új formától. Változtak a gazdasá­gi szabályzók, kijöttek az ár­képzésre vonatkozó határoza­tok, de akárki, akárhol kere­si, nem találja a százszázalé­kos haszonkulcsot. Kiskaput, kibúvót csak súlyos törvény- sértéssel találhatnak az ügyes­kedők. — Nyilvánvaló, hogy min­den változásnál felbukkannak a szerencsevadászok, a kon­junktúralovagok. Ezzel számo­lunk is, de bizonyosra vehető, hogy olyan nyomtalanul tűn­nek el, ahogy feltámadtak. Ami a nem munkával szerzett jövedelem kérdését illeti: ki­zárják a jogszabályok. Bár kétségtelen, már akadt olyan telefonáló is, aki megkérdez­te: ha egymillióval száll be az üzletbe, mennyi kamatra szá­míthat havonta? Siettünk kö­zölni vele, hogy semennyire. !í © Vajon nem kell-c attól í tartanunk, hogy a társulások í elszívják a munkaerőt az álla- mi szektortól. a nagyobb Ä pénzkereseti lehetőség elcsábít- í ja a szakembereket a vállala- ^ toktól és a hagyományosan dol- <í gozó szövetkezetektől? — Meggyőződésünk, hogy a munkaerő-áramlást lehet bi­zonyos módszerekkel koordi­nálni. El lehet érni, hogy a valóságos igény jó minőségű kielégítése — mint a koncep­ció alapfeladata — érvénye­süljön. Kis társulások létrejö­hetnek nagy bázis ölén és ke­belén belül is. Hogy világos legyen az elmélet, következ­zen egy konkrét példa. A Csepel Autógyár vezetőségével karoltv.e szervezzük a válla­laton belüli kis szaktársulás kialakítását. Például az építő­ipari karbantartó részleg kis szövetkezetté való transzfor­málása sok jó lehetőséggel kecsegtet. Részben megoldaná a belső építőipari tennivalókat, munkaidőn túl pedig kielégí­tené a szolgáltatóipari igénye­ket: lakásszervizmunkát vál­lalna. Az ilyesfajta szakcso­port kialakítása nem is dup­la, hanem tripla haszon. Az építőipari tevékenység a Cse­pel Autó esetében behelyette­síthető mondjuk szerszám- iparival is. Szeretném, ha ér­zékelhető lenne, hogy itt nem vagylagos tendenciáról van szó, — nem a nagyvállalatok­tól való elszívás, hanem a ki­egészítés a lényeg. y 0 Az újdonságok többnyire y vonzóak, ám megvan a veszé- y lyük is: nincs elég elméletileg í és gyakorlatilag felkészült J szakember, kevés a tapasztalat. 7 Kikből kerül ki a gazdasági, ^ pénzügyi irányítógárda? Lesz- ynek-e gyakorlati szakemberek? ■ — Elméleti szakemberek lesznek és gyakorlatiak is. Rö­videsen sor kerül a pénzügyi, a gázdasági, a könyvviteli szakértők felkészítésére. A Szervezési és Vezetési Társa­ság gondoskodik a továbbkép­zésről. A legközelebbi program éppen a szövetkezeti vezetők szakmai tájékoztatása, amelyet az OKISZ pénzügyi vezetői vállaltak. A soron következő elnöki értekezleten pedig va­lamennyi szövetkezet vezetője részt vesz és átfogó képet kap az elképzelésekről. Ez lesz az elméletnek a gyakorlati szak­emberekkel való első igazi ta­lálkozása. Itt ötvöződhet a teória és a praxis. Sokat vá­runk ettől, hiszen a minden­napi élet problémái között dolgozók hivatottak elsősorban az elmélet adaptálására. Láng Zsuzsa Cél: az ítélkezés egységesítése Irányelvtervezetek a legfőbb bírói fórum előtt Tegnap a legfőbb bírói fó­rum székházában a Legfel­sőbb Bíróság teljes ülést tar­tott, amelyen részt vett Kato­na Imre, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának titkára, az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség vezetői. Ott voltak a megyei bíróságok elnökei, a jogtudomány és a jogászszervezetek képviselői. Ezúttal a teljes ülés két kü­lönböző szakterület, a büntető­jogi és a polgári jogi ítélkezés egységét elősegítő irányelv- tervezetek megtárgyalását tűzte napirendjére. A két irányelv célja azonos: az ember védelme, életé­nek, testi épségének, vala­mint nem vagyoni értékei­nek megvédése. A teljes ülésen megvitatták és elfogadták a Legfelsőbb Bíró­ság 15. számú irányelvét az élet és testi épség büntetőjogi védelméről, valamint a 16. szá­mú irányelvét a nem vagyoni kárért való felelősségről. Az élet védelméről szóló új irányelv eligazítást ad az élet és testi épség elleni bűncselek­mények elhatárolása, az em­berölés minősített esetei, a jo­gos védelem és a büntetéski­szabás kérdéseiben. A büntetéskiszabással kap­csolatban hangsúlyozza, hogy a törvény szigorát kell alkalmazni az élet elleni, vagy azt veszélyeztető kü­lönösen súlyos bűncselek­mények elkövetőivel szem­ben. Ilyennek kell tekinteni az útonálló, garázda indítékból elkövetett és a társadalmi köz­felháborodást kiváltó, élet elle­ni szándékos bűncselekmé­nyeket. A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvény 1978-ban bevezette a nem va­gyoni kárért való felelősséget, Ennek megfelelően a károkozó köteles megtéríteni a károsult nem vagyoni kárát, ha az a károsultnak a társadalmi élet­ben való részvételét, vagy éle­tét tartósan, illetve súlyosan megnehezíti. Ugyanígy, ha a jogi személynek a gazdasági forgalomban a részvételét hát­rányosan befolyásolja. Az irányelv többek között rámutat arra, hogy a nem vagyoni ká­rért a felelősség csak súlyos, nem vagyoni hátrányok okozá­sa esetében állapítható meg, s a kártérítés összegét gondos mérlegeléssel, kellő mértéktar­tással kell meghatározni. Nincs akadálya annak, hogy a bíróság a nem vagyoni kárt járadék formájában ítélje meg. Az irányelv kifejti, hogy a nem vagyoni kártérítés­re való jog nem száll át a jogosult örököseire. A Polgári Törvénykönyv jogi személy részére is lehetőséget ad nem vagyoni kártérítési igény érvényesítésére, ilyenkor is figyelembe kell azonban venni, hogy a kár megítélésé­re csak • súlyos, jelentős hát­rány okozása esetében kerül­het sor. A teljes ülésen az irányelvek vitájában felszólaltak bírák és a jogélet más képviselői. A hozzászólók többek között fel­hívták a figyelmet az életve­szélyt okozó testi sértések sza­porodására, s felvetették an­nak elhatárolását az ember­ölés kísérletétől. A nem va­gyoni kárról szóló irányelv vitájában szó volt az Állami Biztosító felelősségéről és an­nak mértékéről abban az eset­ben, ha a károsult biztosított is volt. A bíróságokra kötelező irányelvek szövegét a Magyar Közlöny teljes terjedelmében közölni fogja. Belföldre több jut Kivarrták a tőkés piacot Bár alapjaiban nincs baj a Május 1. Ruhagyár ceglédi üzemének negyedik negyed­éves eredményeivel, az ott dolgozó kollektíva mégsem tel­jesen elégedett. Míg tavaly és még az idén év elején is ter­mékeik 50—60 százaléka tőkés megrendelésre, konkrét szer­ződések alapján készült és azonnal útra is kelt Nyugat- Európába, a tengeren túlra, az USA és Kanada piacaira, az utóbbi hetekben alig-alig hagyja el a gyá­rat olyan szállítmány, amely átlépi az országha­tárt. Természetesen nemcsak a ceglédi gyárat jellemzi az ex­port visszaesése.. A Május 1. Ruhagyárnak, a vállalatnak csökken a dollárbevétele. A ceglédi gyár főként a bel­kereskedelem számára készít női-férfi felsőruházati termé­keket. A szalagokon most fu­tott le a műszőrme női rövid­bunda és jelenleg készülnek a női szövet kabátok. Az exportot ezekben a he­tekben a Líbiába szállítandó négyezer darabos női kosz- tümkollekeiő. az osztrák meg­rendelésre gyártott 2300 darab férfi fésűs 'felsőkabát és a szovjet boltokba rendelt női átmeneti felsőkabátok képvi­selik. Ez utóbbiak már az 1982-es kontingens előhírnökei és azt biztosítják, hogy a sza­lagok ne álljanak tétlenül. A ruhagyár egyébként telje­sítette időarányos terveit, az árbevételi és nyereségmuta­tók sem jeleznek különösebb fennakadást. A novemberre beütemezett 18 ezer darabos kollekció hiánytalanul elkészül s hogy ebből mindössze 7 eze» kerül exportra — az már va­lóban nem a ceglédieken mú­lik. Szakmai kifejezéssel élve kivarrták a tőkés piacokat, el­enyésző a tőkés bérmunka- megrendelésre készült áru is. Hogy ismét azok a bálák, va­gonok és szállítmányok kerül­jenek túlsúlyba, amelyeken a Made in Hungary felirat jel­zi az áru eredetét, az már a piackutatók, az üzletkötők és a marketing-szakemberek dol­ga. A ceglédiek minden bi­zonnyal teljesítik megbízatásaikat — ahogy eddig is tették. L. Zs. Áruforgalmi gyorsjelentés Kelendőek az iparcikkek Az idén október 31-ig a la­kosság pénzbevétele 7,1 száza­lékkal volt több, mint az el­múlt év hasonló időszakában. A takarékbetét-állomány elér­te a 153,3 milliárd forintot. A kiskereskedelmi forgalom 310,2 milliárd forint volt, folyó áron 8,4 százalékkal, összehasonlít­ható áron 3,6 százalékkal ma­gasabb, mint egy évvel ezelőtt. Legjobban, 9,3 százalékkal a vegyes iparcikkek forgalma Feszített a tempó Holnapunk terv®! futószalagon Okkal vagy ok nélkül nem­egyszer mondják a tervezők­ről: Soká készülnek a ter­vek ... Nem elég rugalmasak, ha valamin gyorsan változ­tatni kellene ... Nem szíve­sen használják az új anyago­kat ... Számtalan példával igazolhatnánk, hogy az álta- lánosítgatóknak nincs igazuk. Bizonyos, hogy konkrét esetekben lehet helyük a fenti megjegyzéseknek, az ilyesfajta észrevételeknek. Ami például azt illeti viszont, hogy sok idő kell a tervek­hez, arra ezúttal alaposan rá­cáfol Závodszky István, a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat igazgatója: — Az utóbbi esztendők leg- nehezebbike számunkra az idei. Szeptember végéig — át­lag 300 fővel, s tavaly még 320-an voltunk — a számított­nál jóval több tervet és prog­ramot készítettünk. Éves saját műszaki tervezésünk értékét 61 millió forintra tettük, de már az első három negyedév­ben meghaladtuk az 50 milliót. A feszített tempónak egyszerű a magyarázata. Pest megye hatodik ötéves beruházási ter­ve március végén került jóvá hagyásra, s így csak megkés ve kaphattuk a megrendelé­seket. A feladatokat természetesen rangsorolták a vállalat irodái­ban. Első helyre kerültek a megyei telepszerű több­szintes lakások, s amire a korábbi gyakorlat­ban ritkán akadt példa: kény­telenek voltak párhuzamosan tervezni. Vagyis, egyszerre születtek a rendezési, a beépí­tési és a kiviteli tervek. Üjabb lakóteleppel gazdagodik például Budaörs — a Nádas­dűlőivel —, ahol idén 384 la­kás kiviteli tervére és 640 be­ruházási programjára van szükség; Erden pedig 264 ott­hon kiviteli tervét és 574 be­ruházási programját várják a PTTV dolgozóitól. Folytatódik egyebek között a ceglédi úgy­nevezett rekonstrukciós lakó­telet) építése is, de Gödöllőn. a Kör utcai 264 lakás kiviteli tervei is a rajzasztalon van­nak már. — Talán hihetetlennek tűn­nek a következő adatok: a VI. ötéves tervidőszakra tervezett 38 ezer 183 lakás közül 27 ezer 883 családi házban, ön­erőből létesül — mondja az igazgató. — A szükséges fel­mérések alapján kaptuk a fel­adatot: az építkezésekhez még 16 ezer telket kell biztosíta­nunk. Mégpedig rendezési — beépí­tés: és parcellázási tervekkel. Igen nagy az igény egyebek között a budai járásban, Szi- getszentmiklós vonzáskörében és Nagykáta körzetében. A Ferihegyi repülőtér miatt so­ká húzódott Gyál nagyközség rendezési tervének készítése, ez most külön fejfájást okoz nekünk. Ismét lesznek kiemelt be­ruházások Pest megyében. Ezek időbeni* valóra váltásá­hoz szintén hozzá kell járul­niuk a tervezőknek. Folytatódik néldául a me­gyei iskolaprogram — 700 új tanterem létesül — és bővül az egészségügyi el­látás. S az említett feszített tempót jól érzékelteti: a Pest megyei Semmelweis Kórház Tárogató úti részlege 220 ágyas szárnnyal bővül, s a tel­jes tanulmányterv elkészítésé­re mindössze 10 nap állt a tervező gárda rendelkezésre. D. Gy. emelkedett — közölte a Belke­reskedelmi Minisztérium a most kiadott áruforgalmi gyorsjelentésében. Októberben 6,9 százalékkal több élelmiszer fogyott. Mar­hahúsból, vágott baromfiból és tojásból megfelelő volt a kíná­lat, sertéshúsból viszont nem, s töltelékáruból és egyes füs­tölt-főtt árukból nem tudtak teljes választékot kínálni. A burgonya-, a zöldség- és a gyümölcskínálat bőséges volt, a forgalom azonban mérséklő­dött. A ruházati cikkekből az őszi-téli felkészüléshez az áru­alapok java részben biztosí­tottak. \ Vegyes iparcikkekből az áru­ellátást összességében javuló, kiegyensúlyozott kínálat jel­lemezte. Csupán háztartási kis­gépekből, kézi és forgácsoló- szerszámokból nem volt meg­felelő a választék. A hűtőszek­rények kínálata javult, bár fa­gyasztószekrényből és mélyhű­tő ládából több is elkelt vol­na. Hiányos az olcsóbb lemez­játszók választéka. A személy- gépkocsi alkatrész-utánpótlá­sa továbbra sem kielégítő. A bútorok közül csak a ki­egészítő- és az elemes búto­rokból, valamint a gyermekhe- verőkből és íróasztalokból volt kevesebb a keresettnél. A Pest megyei, tanácsi irá­nyítású kiskereskedelmi válla­latok januártól október vé­géig 6 milliárd 667,1 millió fo­rint, a tavalyinál 7,6 százalék­kal nagyobb forgalmat értek el. A vegyes iparcikkekből 14,4 százalékkal fogyott több. Leg­kevésbé — mindössze 3,3 szá­zalékkal — a vendéglátás be­vétele emelkedett. A Pest me­gyei fogyasztási szövetkezetek kiskereskedelmi eladási for­galma 8 milliárd 997 millió fo­rint volt. Ez 6,8 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A szö­vetkezeti vendéglátás azonban csak 1,6 százalékkal tudta nö­velni bevételeit. Sz. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom