Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

Jegyzet Kern könnyű Nagyfőnök az egyik bará­tom. Hívott, menjek hozzá­juk dolgozni. Jól is fizetné­nek — mesélem egyik fő­városi ismerősömnek. — Azt mondtam, jól jönne a nagyobb kereset, de nem megyek, mert a barátaim­mal nem akarok munkavi­szonyba keveredni. — Hozzánk most, ha akarnál sem jöhetnél, ne­vet keserűen a pesti isme­rős, itt ugyanis komoly lét­számcsökkentések vannak. De érthető is — tette hoz­zá. — Tudod, a kényelme­sebb esztendőkben gondta­lanul sokasodtunk. Az alkalmazotti létszám csökkentése kívánatos vol­na, tendencia is, de lehet-e könnyen, feszültségtől men­tesen és humánusan? Ez utóbbi elengedhetetlen követelmény, társadalmi rendünk lényegéből fakad. Mert mihez is kezdjen az, aki 35—40 éves koráig a hi­vatali íróasztal mellett szá­molt, statisztikázcrtt, vagy ügyintézett? Hiába emlege­tik apáink nagy nosztalgiá­val azokat az időket, ami­kor még a pallér vagy a művezető egy személyben vezette a listát, irányított, ellenőrzött, a hét végén meg fizetett. Azóta más és bo­nyolultabb lett a világ, amit magunk-is igyekeztünk egy kissé túlbonyolítani. Mint­ha egy kicsit arról is lekés­tünk volna, hogy még idő­ben jól megvizsgáljuk: ki alkalmas egyáltalán az iro­dai — nem az értelmisé­giekről van most szó — munkára, s ha az illető fel­tétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy inkább kevesebb pén­zért, de mégis ilyen pályát választ, mint a jobban fize­tett szakmunkásét, akkor legalább tanuljon. Mert bi­zony még nincs is olyan messze az az idő, amikor a nyolc osztályt végzettek is lehettek titkárnők, admi­nisztrátorok, anyagkönyve­lők és raktárosok, akik fö­lött azóta elszálltak az évek. de nem, mindegyikük talált oda a középiskolába. Így hát a megfelelő kép­zettség nélkül csak azt tud­ja — tisztelet a tehetséges kivételnek —, amit naponta megmondanak, lediktálnak, s ha nincs naprakész utasí­tás, részletes magyarázat, lehet irodából irodába sé­tálni, lazítani. Néhány üzemben, többek között a DCM-ben, azonban találtak olyan megoldást, amelyik mindenkinek jó volt, egy­formán szolgálta a gyár és dolgozó érdekeit. Volt vala­ki, aki önként kérte, hogy helyezzék ki az egyik üzem­részbe munkásnak, s nem is bánta meg, mert többet ke­resett. Olykor nagyon is produk­tív ez az improduktívnak nevezett pálya, ami a pa­pírtermelést illeti, s ezt so­hasem az alkalmazott teszi azzá. Vácott alig néhány százaléknyi évente a lét­számcsökkenés. Ez is csak az átlag, mert van, ahol munkaerőhiánnyal küzde­nek, s most az irodagépesí­tés kezdetén néhol az a fur­csa ellentmondás is tapasz­talható, hogy ezáltal még- inkább nő a létszámigény. Nincs tehát döntő előrelé­pés, s túlontúl radikális in­tézkedések sem tapasztalha­tók, Miért? A fél év óta gyakran feltett kérdésekre a gazdasági vezetők, a hoz­záértő szakemberek azt mondják. Addig nem lehet komoly eredményt várni, amíg nem csökken az inté­zendő ügyek száma, amíg a különböző felső és minden­féle szervek ugyanazt a je­lentést más és másféle szempontok szerint kérik. A munkát el kell végezni, s ha az adminisztráció lesz egyszerűbb, akkor lehet a másik kérdéssel még ko­molyabban foglalkozni. Az igazságnak ez a valamivel nagyobbik fele, de á másik, ki tudja hányadrésze is közismert. Az, hogy bizony jócskán vannak improduk­tív osztályok, csoportok, s ezek léte ellenkezik a köz­érdekkel. K. T. I. kJ€íifa A PEST MEGYEI HÍRLAP-VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM 1981. NOVEMBER 23., VASÁRNAP fotyamcfos, kdiddiw Politizálás és hivatástudat Könnyen, korán, nyelveket A nyelvoktatásról folyó viták során mind több szakember állítja, hogy az idegen nyelvet annál könnyebb megtanulni, minél koránban kezdik. Szeptembertől angol, francia és német nyelvtanfolyami kez­dődött óvodások és kisiskolások részére, kezdő, és haladó fo­kon. ip Minden évben ismétlődő, de mégsem rutinszerű ese- f mény a Magyar Szocialista Munkáspárt alapszervezetei- > nek beszámoló taggyűlése, amely a pártélet fontos fóru- $ ma. Az egészségügyi dolgozók összevont beszámoló tag- í, gyűlését dr. Juhász Béla, a pártvezetőség titkára azokkal ff a gondolatokkal vezette be, amelyek általában is jel- í lemzők a párttagság most zajló tanácskozásaira. Kagy a felelősség A váci Szőnyi Tibor Kórház ebédlőjében megtartott tag­gyűlést, amely a hét közepén1 zajlott le, jelenlétével és hoz­zászólásával megtisztelte Er­dei Lászlóné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja is. Társaságában a taggyűlés elnökségi asztalánál helyet foglalt Kiss László, a párt vá­rosi bizottságának osztályve­zetője, dr. Adamcsek Mihály instruktor, a DMRVV igazga­tási és jogi osztályának veze­tője. A taggyűlésen Csöge Jó­zsef szervező titkár elnökölt. A pártvezetőség beszámoló­ja, melyet dr. Juhász Béla tit­kár terjesztett elő, a politikai munka legfőbb jellemzőiről adott, számot. A párt XII. kongresszusának határozatai­ból adódó, konkrét helyi fel­adatok teljesítése volt a fő cél­kitűzése a közel fél évvel ez­előtt annak a végrehajtó bi­zottsági ülésnek is, melyen a város e politikai testületé be­számolót fogadott el az egész­ségügyi pártalapszervezetek vezetőségétől, megtéve a ma­ga észrevételeit, s határozatot is hozott, melyben megszabta az'ott dolgozó párttagok fel­adatait. Az őszi referátum­nak így már arra is választ kellett adnia, hogy mi történt a közel fél éve hozott határo­zat végrehajtása érdekében? A referátum is tükrözte, a hozzászólók olykor szenvedé­lyes hangvétele is bizonyítot­ta, hogy az itt dolgozók érzik annak a nagyon nagy felelős­ségnek a súlyát, melyet a pá­lya, a sok-sok áldozatkészséget követelő hivatás terheivel együtt vállaltak magukra a gyógyítás, az ember érdeké­dben. Egy asztalnál Sajátos munkaterület és fel­adatok — szoktuk jellemezni egy-egy közösség életét, csak­hogy ez mindenütt más és, más, konkrét formában mu­tatkozik meg. Az értekezletek természetrajzából már tudjuk, hogy funkcióiktól függetlenül, olykor keverednek a tartalmi elemek, s bármennyire is csak a fő vonásokat volt kénytelen integráns módon vázolni a központi beszámoló, olykor ebbe is, a felszólalások közé is oda-oda került néhány olyan kérdés, amelynek már koráb­ban valamelyik tömegs'zerve- zet, vagy üzemi szóhasználat­tal élve termelési tanácsko­zás előtt lett volna a helye. Ám ami nagvon foglalkoztat­ja az embereket, feszíti a kö­zösség belső életét, az függet­lenül a fórum jellegétől' min­denütt szóba kerül. Az csak természetes, hoev a leghatá­rozottabban és legbátrabban a párttagok körében, sürgetve, segítve, keresve az ellentmon­dások feloldásának módját. Kórházi szak- és körzeti or­vosok, technikai dolgozók és bölcsődevezetők, gondozónők. A tiszteletre méltó szép pálya teljes hierarchiája az ünnepi alkalomra megterített asztal­nál. Széttagolt, nagy erőfeszí­tésekkel összefogható ez a szervezet. Mint a beszámoló­ban elhangzott, a dolgozók többsége nő, akik közül a párt­vezetőségben négyen foglal­nak helyet, a társadalmi szer­vezetekben pedig többségben vannak. Ezt az arányt a jövő­ben a kádermunkában is fi­gyelembe akarják venni. A be­számolóban áttekintett idő­szak alatt a pártvezetőség kez­deményezésére jött létre az etikai bizottság, s úgy tapasz­talták, hogy ennek munkája nyomán jobbnak ítélhető meg az etikai helyzet. A párttitkár megemlítette az elmúlt időszak nagy egészségügyi beruházá­sait, s a sürgető gondok közé sorolta a nővérszál­lás létrehozását. Az eszmei, politikai munka részéként em­lítette meg a tömegpropagan­da tanfolyamokat, melyek so­rán külön témaként dr. Szőnyi Tibor, a névadó életével és munkásságával' is foglalkoz­nak. Milyen keretek között áramlik az információ oda és vissza? A munkahelyi de­mokrácia fórumait a munka­társi értekezletek, az osztály­megbeszélések, a tömegszérve- zetek taggyűlései és informá­ciói szolgálják. Nemrég zaj­lott le az intézmény fiataljai­nak tanácskozó parlamentje, ahol 14 pontos intézkedési ter­vet fogadtak el. A párttagok 2 havonta tanácskoznak, s a taggyűléseken kívül pártcsö- port-értekezleteken is elemez­hetik az éppen aktuális kér­déseket, ám itt javítani kell a részvételi arányokon. Annál is inkább, mert ez a legközvet­lenebb fóruma az információ- szerzésnek, de a megbízható önértékelésnek is. Miután az előadó megköszönte a vezető­ség munkáját segítő tagság és a városi pártbizottság támo­gatását, dr. Adamcsek Mihály vette át a szót, aki tiszte sze­rint a taggyűlés előtt minősít­ve a vezetőség munkáját, megállapította, hogy azt a rendszeresség' folyamatos­ság és a kollektív vezetési stí­lus jellemezte. A rendkívül élénk vitában sokan szólaltak fel, fontos kérdéseket feszegetve. Szarvas Vincéné, a 3.- számú szociális otthon vezetője a gondozók nehéz munkájáról szólt, aki­ket annak ellenére sem is­mernek el fizikai munkásnak, hogy napontá emelgetik be­teg gondozottjaikat, s ez a kategórizálás több szociális A fád Előzik műsora Kultúr filmszínház (Lenin út 58.). November 23-tól 25-ig Vérvonal című színes, szinkro­nizált amerikai—NSZK bűn- ügyi filmet vetítik, második helyáron, csak 16 éven felüli nézőknek. Rendezte: Terence Young, főszerepben: Audrey Hepburn, Ben Gázárrá. Ja­mes Mason és Omar Schariff. DCM Ságvári Klub (Deák­vár) november 23-án hétfőn délután 3 órakor az Evans dok­tor titka című izgalmas szovjet filmet vetítik Este 6 órakor a Kosztolányi Dezső regényéből % készült Édes Anna című ma­gyar filmet játsszák. hátrányt okoz, főként a lakás­hoz jutás terén. Mások ugyan­ezt a párttagfelvétellel kap­csolatban említették meg. Dr. Kollár Lajos igazgató főorvos szerint megszaporodtak a be­tegellátás gondjai, s kérte a párttagságot, ’ segítsenek az egyes osztályokon némileg meglazult munkafegyelem megszilárdításában, az orvos —beteg viszony még jobbá té­telében. Szellemi és fizikai — A komunistáknak való­ban feladatuk' a példamuta­tás, á környezetükre gyakor- rolt befolyás, de kommunistá­iként akár a párton kívüliek is élhetnek, dolgozhatnak — hangoztatta felszólalásában Kiss László, aki többek között az ifjúság nevelésével, az egészségügyiek szociálpoliti­kai gondjaival is részletesen foglalkozott. Erdei Lászlóné, a taggyűlést köszöntve a KB üd­vözletét tolmácsolta és érté­kesnek minősítette a tanácsr- kozást, s mint mondotta: tájé­koztatja majd a párt országos vezetőit, hogy az itt szerzett tapasztalatai alapján a szelle­mi és fizikai munkát egyszer­re végző egészségügyi közká­derek helyzetén javítani kell. A második napirend rövid volt és ünnepély es... Dr, Tóbiás István és Tóth József nyugdí­jasok, 35 éves párttagságuk elismeréseként itt vették át a városi pártbizottság kitüntető oklevelét. Kovács T. István A DCM Ságvári Klubjában minden pénteken 16 órakor tartják az óvodások és kisiskolások játékos eszperantó tanfolya­mát, ahová még elfogadják a jelentkezőket. Képünk a műve­lődési központ óvodás német nyelvtanfolyamán készült. Papp László felvétele A e O. /■/• I r B jovo hét November 23-án hétfőn: a Dunakanyar fotóklub baráti köre rendezésében ausztráliai fotóklubok dia-estje, a műve­lődési központban. November 24., kedd: Letké- sen megnyílik a váci képző­művészek tárlata. Vácott a szü­lők iskolájában dr. Telekdy Ervin gyermekgyógyász szak­főorvos tart előadást a csecse­mőgondozásról. November 25., szerda: a pe­dagógusklubban Gebora László beszél hazánk románkori mű­emlékeiről. November 26., csütörtök: délelőtt tíz órakor kezdődik az egészségügyi tudományos kon­ferencia a művelődési központ­ban. programja November 27., péntek: a filmklub Fantasztikus sorozata keretében a Gólem című fran­cia filmet vetítik. Nagymaro­son a kertbarátkörben a sző­lőművelésről hangzik el elő­adás. November 28., szombat: a szobi Börzsöny múzeumban Szigeti Sándorné, az MSZMP járási bizottságának titkára nyitja meg Tavaszy Noémi kiállítását. November 29., vasárnap: ezen a napon zár Urbán Teréz ke­ramikus iparművész kiállítása. A virágkötészeti klubfoglal­kozásra eddig lehet jelentkez­ni. Orvosi ügyelet November 23-tól, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjsza­kai ügyletet a városban. Hétfőn: dr. Kreiner Lenke. Kedden: dr. Bénik Gyula. Szerdán: dr. Tóth Mária. Csütörtökön: dr. Hajmer Viktória. Pénteken: dr. Füredi Gyula. Szombaton és vasárnap: dr, Kiss Péter. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.) a 11-525-ös telefonon le­het hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. Zess© és közösség Ha megértenek, az az igazi if .fl VI. fóti brigádvetélkedőn és az ez idő tájt meg- ^ rendezett szolidaritási nagygyűlésen találkozhattunk $ egy fiatal pol-beat énekessel, Lindmayer Istvánnal. Fél­ti tűnése érdeklődést keltett. Ez talán azzal is magyaráz- £ ható, hogy korosztályát ritkábban képviselték a Fóti £ Ősz programjainak előadóművészei. De főként előadói í stílusa és nagyszerű hangja vonzotta a közönséget. — Húszéves. Korosztályát általában a diszkó- és a rockzene foglalkoztatja. Hogy került kapcsolatba a pol-beaítel? — kérdezzük. — Egerben tanultam az er­dészeti szakközépiskolában. Tizenhat éves voltam, amikor két-három sráccal elkezdtünk gitározni. Mivel erősítőnk és komolyabb felszerelésünk nem volt, egy szpl gitár mel­lett énekelgettünk. Ismertük és szerettük a Dinnyés, Csiz­madia,'Boros pol-beaí dalokat. Hasonló stílusban játszottunk mi is. A hazai pol-beat történeté­nek legmozgalmasabb perió­dusa a hatvanas években és a hetvenes évek elején volt. Talán emlékszik a Gerilla együttesre, Dalaik kapcsolód­tak a nyugati békemozgalmak- hoz és az Egyesült Államok vietnami háborúja elleni til­takozás jegyében születtek. A fiatalok mai problémái ha­sonlítanak is,. változnak is. —, Mit tart fontosnak meg­fogalmazni dalaiban? — Amit írok, a legtöbb embert nap mint nap 'érintő magán- és közügyekről szól. mindig a valóságról. Az apró. hétköznapi események tükré­ben emberi helytállásról, igaz­ságokról, álmokról, közéleti dolgainkról. — Az egyik dalszövegé­ből hallottuk: „Egy szép nyári reggel elindultunk nagy szemekkel, hogy megnézzük és befogadjuk, megírjuk és elhamvasz- szuk az ifjúság dalát”, — Igen, valahogy így kezd­tük. Akkoriban adták ki a Piramis együttes első nagy­lemezét. Nagyon tetszett. Ha­sonló dolgokról szólták a mieink is. Később megjelent a második Piramis-nagylemez, amelynek tartalma teljesen más volt, mint az előzőé. A kettő között ellentmondásokat fedeztem fel, amelyek egészen megváltoztatták az együttesről korábban alkotott véleménye­met. Többek között erről is dalt kellett írni: „Kavarog­tunk ezer színként múltba jártunk példaképért, mígnem jött... egy zenekar, hazud­tok. de hiába, mégis elhisz- szük a mesét.” — Mondhatjuk, hogy or­szágszerte voltak már fel­lépései országos diákna­pokon, -találkozókon. Évek óta műveli a pol-beatet. Mi újat hozhat manap­ság ez a műfaj? — A meghatározás nem lé­nyeges. Fontosabb ennél az, hogy olyan dalok legyenek, amelyeken elgondolkodnak az emberek miután elhagyták a nézőteret. — Meséljen a fellépéseiről! — Mindig az volt az igazi, ha megértették az emberek. Felsőtárkányban előadás után összegyűltek a srácok, és na­gyot beszélgettünk. Az ilyen dolgoknak van értelme. ’ — Ügy látom, a zenén kí­vül, vagy ezzel együtt a közösségteremtés is foglal­koztatja. — A kettő együtt. Pár nap múlva a fóti Vörösmarty Mű­velődési Házban elindítjuk a nyolcadikosok klubját, amit én vezetek majd, és alkalman­ként énekelünk is. Eddig so­kat jártam az országot, ren­geteget utaztam. Foton dolgo­zom, de valahogy még nem találom a helyemet. Most megpróbáljuk összefogni há­rom iskola nyolcadikosait, és olyan közösséget kialakítani, amelyben mindenki otthon érzi magát. A programokat a gyerekek elképzelései szerint szervezzük. A művelődési ház népművelőivel olyan folyama­tot kívánunk elindítani, amely hosszú távon a fóti fiatalok közösségét jelentené. Blake» írja: „Madárnak fészek, pók­nak háló, embernek barátság”. Másként minden nehezebb. — Milyen zenei tervei vannak? — Egyrészt a klub egyik ösz- szetartó ereje a zene lesz — remélem. — Saját zenével kapcsolatos terveimben. a mondanivaló marad, de új próbát is teszünk, a helyi KISZ-szervezeten belül létre­hozunk egy pol-beat együttest. Tagokat a dunakeszi zeneis­kolából választunk, mert kell egy bizonyos alaptudás. Tanul­hatok is tőlük, hiszen nem vagyok képzett zenész. — Legközelebbi fellépése? — Szegeden, az Egészségügyi Főiskolán. Sok sikert kívánunk! Sárossy Krisztina ISSN 0133—2739 (Váci Hírlap) (

Next

/
Oldalképek
Tartalom