Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-22 / 274. szám
w?ra Tg summám 1981. NOVEMBER 22., VASÁRNAP Ipari formák vándorkiállításon A Magyar Kereskedelmi Kamara Ipari Formatervezési Tájékoztató Központja, a budapesti Desing Center néhány éve alakult, és kiállítótermében egymás után rendezte meg azokat a kiállításokat, amelyek hazai sorozatgyártásban levő tárgyakat mutattak be az ember környezetéből. A terített asztal, a világítás, a fürdőszoba, a gyermek környezetének bemutatása ipari formatervezett tárgyak segítségével történt. Ezt a kiállított anyagot a Művelődési Minisztérium anyagi támogatásával a Műcsarnok megvásárolta, és szállításra alkalmas csomagalásbaü felajánlotta kölcsönzésre az ország kiállítási és művelődési intézményeinek. Ám ami a kiállításnál érdekesebb, maradandóbb, a négy kiállításhoz csatlakozó katalógus. A katalógusok ugyanis nem szokványos kiállítási- tárgy-leírások, hanem az adott témában okos, ábrákkal ellátott vezetők. Vegyük szemügyre például egyiküket: A gyermek környezete címűt. Mit tudhatunk meg belőle? A gyermeknek élete első percétől kezdve szüksége van arra, hogy jól érezze magát saját környezetében; az őt körülvevő térnek, a bútoroknak és a tárgyaknak nem gátolniuk, hanem elősegíteniük kell kiegyensúlyozott testi és lelki fejlődését. Ez az alapelv nemcsak külön szobában valósítható meg. A gyermek kora szerint Veszi szemügyre a katalógus bútorait, a kezdeti kosarat, a gyermekágyat, a fekhelyet. Mindezeken kívül sokféle ötlet, tudnivaló olvasható ebben és a másik három katalógusban egyaránt. A vándorkiállítással együtt az Ipari Formatervezési Tájékoztató Központ igériy szerint előadásokat, vitákat, vetítéseket tart. A kiállítás, a katalógus, a plakát vagy az előadás nemcsak kiállítót és kiállításlátogatót tud közelebb hozni egymáshoz. Kimondatlan célja a tervezők és a gyártók szembesítése a közönséggel, okulásul mindkét fél javára. üafgyiizem, kerítés nélkül Kézéiből a háztájiba vándorol Mekkora a kár? Üzemi szarkák még mindenütt akadnak, miért ne lennének éppen ott, ahol a műhely teteje az ég, a kerítés a horizont. A föld javai Letkés, Nagybörzsöny és lpolytöl- gyes határában, az Ipolyvölgye Termelőszövetkezet földjein is szinte kínálják magukat a gyengébb jellemű embereknek. Így vándorolhat a közösből a háztájiba nyáron a gyümölcs, a lucerna, ősszel a kukorica, télen a fa. a határt. Forma szerint ők helyben is bírságolhatnak, s feljelentést is tehetnek. Megvédeni azonban nem képesek a földet, illetve annak termését. Egyszerre nem lehetnek mindenütt, s a környék lakói sem ismerik kevésbé a határt, mint ők. Ha tetten is érnék valakit, akkor sem könnyű a fe- lelősségrevonás. A jelenlegi bírósági gyakorlat szerint egy tanú nem tanú, így a tettenérés sem bír elrettentő erővel. Az elmúlt fél évszázad tulajdonforma-változásait mindig győzte követni a tudat A nagybirtokosok földjeiről elvinni ezt-azt, gyakorta nemcsak virtus, s a természetes igazságérzet parancsolta cselekedet, hanem a muszáj, esetleg az éhség diktálta kényszerűség volt. Mire a földosztás utáni évek megtanítottak volna a tulajdon tiszteletére, addigra újabb sorsdöntő történelmi lépés előtt állt a magyar falu. Sokan nehezen értették meg, hogy a mienk, nem ugyanazt jelenti, mint az enyém. Vajon az évi 100 millió forint értékű évi termésből, s a 40 milliós állóeszközből menynyi cserél illegális, törvénytelen módon gazdát? Az Ipoly- völgyében Légrádi Jánostól, a tsz elnökétől kértünk választ. — Pontos statisztika erről se nálunk, se máshol nem készült, hiszen azt a pár négyzetméternyi lekaszált lucernát, elemeit kukoricát gyakorta észre sem vesszük. A kár azonban így is kár. A szövetkezet elnöke szerint az ily módon elkótyavetyélt vagyont százezres — ha nem nagyobb — nagyságrendben kell mérni. Ami talán a 140 milliós értékhez képest csekély összeg, de a nyereséget már évről évre alaposan megdézsmálja. Védekezni kell tehát a tolvajok ellen, s ez a feladat bonyolultabb, mint az ipari üzemekben. Van-e olyan szervezet a falvakban, amelyik eredményesen képes felvenni a harcot a föld, illetve kincseink dézsmálói ellen? Az ősi, s a mai korszerű önvédelmi formákkal egyaránt él a szövetkezet. Kezdjük talán a két mezőőrrel, akik puskával a vállukon rendszeresen járják Tavasztól fényképezőgép E téren alighanem változást hoz az új esztendő. Tavasztól fényképezőgéppel, teleobjektív- vel szerelik fel a mezőőröket, s ezután már nemcsak a szó, hanem a fénykép is bizonyítja a tolvaj vétkét. Ha bevezetik a fényképezőgépes járőrözést, a tilosban sompolygó sohasem lehet nyugodt afelől, vajon nem kíséri-e lépéseit figyelemmel a kamera. Az is valószínű, hogy a tettenérés, s a fénykép után nem lesz értelme a tagadásnak. A szabálysértési, bűnvádi eljárás is egyszerűbbé válik. A szövetkezet vagyonvédelmi szervezete természetesen nem csupán két mezőőrből áll. Az épületekre, gépekre, magtárakra és istállókra éjjel és nappal tizennyolc, őr vigyáz. Valamennyien követlenül a termelőszövetkezet elnökhelyettesének, Toman Antalnak, a beosztottjai. Munkájukat segíti az egyben őket is ellenőrző körzeti rendőrségi megbízott, s az önkéntes rendőrök, akik gyakran éjszaka járják - végig a tsz telepeit. Rendszeresen kapnak vagyonvédelemmel kapcsolatos feladatokat a Szálai Ferenc nyugdíjas vezette ellenőrző bizottság tagjai is. Az ágazatvezetők szintén felelnek a rájuk bízott va^yoAbszfinensgyíílésekből világméretű népvándorlás És kigördült az első különvonat Thomas Coock lelkes prókátora volt az antialkoholizmus- nak a múlt század első felében Angliában. Felvilágosító körutakat szervezett, szónokolt. képes folyóiratot adott ki az ifjúságnak, amelyben az alkohol megvetésére agitált, és több ezer mérföldet járt be, csaknem mindig gyalogosan ... Páratlan esemény volt Egyszer aztán felötlött benne, hogy az abszintensgyűlése- ken sokkal több hallgató lehetne, ha megfelelő közlekedési lehetőséget találnának. A vasúttársaság veszteséges volt még akkoriban, mert a drága tarifa miatt inkább az olcsóbb, de lassúbb postakocsivar utaztak. Olyan különvonatot kellene bérelni, amelyen sokan és olcsón utazhatnak! Jól járna a vasúttársaság, és a gyűléseken is többen lennének, ha kényelmesen és gyorsabban közelíthetnék meg a színhelyet. Thomas Coock nem sokáig töprengett ezen, megkötötte a szerződést, az első vasúti társasutazásra. amely világszerte páratlan esemény volt. Óriási érdeklődés kísérte a vállalkozását. Az alkoholellenesek címerekkel, lobogókkal, zeneszóval vonultak fel a gyűlésekre, az egész város a pályaudvarokon volt ilyenkor, az üzleteket, az iskolákat bezárták, az emberek ünneplő ruhában hallgatták a polgármester üdvözletét, elismerését Thomas Coocknak Meglepő és rendkívül hatásos propagandának bizonyult az akció az alkoholizmus elleni küzdelemben. A bédekker őse Thomas Coock otthagyta falusi esztergályosműhelyét, és családjával Leicesterbe költözött, utazásokat szervezni! A fiataloknak vidám, szórakoztató kirándulásokat ajánlott, és 1845-ben kigördült az első társasutazás különvonata a város pályaudvaráról. Kézikönyvet adott az utasoknak, amelyben leírta, mit látnak majd. Ez volt az első bedekker és Thomas Coock az első úti- marsall. Nem győzte tovább egyedül ezt a munkát, irodát nyitott, és nagyszabású terveket szőtt a híressé vált utazásokhoz, már Anglia határain túl is. Skóciába vágyott, de barátai óva intették a veszedelmes kalandtól, egy angol nem keresné fel ezt az istentől elhagyott vidéket, még Thomas Coockkal sem. ő pedig stílusosan válaszolt. Gyalogosan indult útnak fiával, majd postakocsin, lovon, hajón, fárasztó utakon érkezett meg Clasgow- ba. aztán Edinburgban. Hosz- i szú alkudozások során talált itt partnernek, vállalkozókat a társasutazásokhoz. Amikor megérkezett az első angol társaság, üdvlövéseket adtak le Skócia fővárosában. Ezután már London jelentkezett Thomas Coocknál, és nagyvárosok versengtek a leicesteri iroda kegyeiért. 1856-ban háromszáz utasával a kontinensre lépett a Coock család. Antwerpen, Brüsszel, a Waterlooi csatatér, Köln, Heidelberg, Strassbourg, Párizs volt az útvonaluk. Meghódították Svájcot is, ahová már százszemélyes csoportot vezetett, kitalálta a szállodaszelvényeket, tolmácsokat fogadott, és minden tapasztalatot feljegyzett útikönyvei számára. Leicester után Londonban nyitotta meg rendkívül népszerű utazási irodáját Zarándokút mohamedánoknak Mekkába, keresztényeknek Jeruzsálembe, amerikaiak európai vezetése, Nílus-parti kirándulások szerepeltek programjában. Vonzották a különleges akciók is. 1870-ben segített a párizsiaknak, amikor a közeledő németek elől menekültek. Idegeneket vitt az egyiptomi kormány megbízásából a Nílushoz, ő szervezte ugyancsak Egyiptom földjére Gordon tábornok csapatainak és áruinak elszállítását vasúton, hajókon. Behálózta a fölslgömböt Intézménye a világ legnar gyobb utazási irodájává vált, tárgyalásokat folytatott arról, hogy az egész földgömböt behálózó, saját ügynökeivel képviselt vállalatot hoz létre, de nyolcvannégy éves korában bekövetkezett halála miatt neki ez már nem sikerült. Követte őt fia és segítőtársa is nemsokára, a család egyetlen tagja sem tevékenykedhetett sokáig az új, Thomas Coock által alapított üzletágban. Neve azonban fennmaradt, idegen cégek használták fel az utazási irodák felvirágoztatására. Az absztinensgyűlésekből másfél évszázad alatt világjelenséggé nőtt népvándorlás lett. Erdősi Mária nért. S hogy e tisztüket komolyan veszik, bizonyítja, hogy a közelmúltban is indítottak lopás miatt fegyelmi eljárást. Ritka, mint a fehér holló Milyen büntetésre számíthat, akit tolvajláson érnek tetten? A szövetkezet elnöke szerint azt tartják a legfontosabbnak, hogy a közösség ítélje el ezeket a megtévedt embereket. Ezért mindenekelőtt a munkahelyi tanácskozásokon vitatják meg az ilyesfajta kellemetlen eseteket, s élnek a megszégyenítés eszközével. Ha a kár nagyobb, pénzbírságot ró ki a szabálysértési hatóság, s a szövetkezet is él fegyelmi jogkörével. A hosszadalmas jogi procedúra, s az általában alacsony kár miatt a bűnvádi eljárás ritka, mint a fehér holló. De előfordul. A közelmúltban egyik tagtársuk például — nem is először — kocsin fuvarozta haza a tsz tábláin termett kukoricát. Ezt már nem ússza meg következmény nélkül. Büntetlenül senki sem hordhatja el a többiek munkájának gyümölcsét. Hiszen Leikésen és környékén is a becsületes emberek vannak elsöprően többségben, s a néhány magáról megfeledke- zettel szemben, készek fellépni. Csulák András / Hászoborépítéstől a zsákban szánkózásig Fakutyázni is lehet majd... Javában készülnek a sportszövetségek és a pályák gazdái a téli hónapokra; kijavítják a felvonókat, kicserélik a jégpályák hűtőcsöveit, elsimítják a veszélyes gödröket. — Hol várják a legjobb p'ályák a síelőket? — kérdeztük HoléczI Istvántól a síszövetség főtitkárától. — A Mátrában, Mátraszentistvánon, Galyatetőn. A kékestetői pályán pedig még a hóágyút is bevetjük, s géppel előkészített lesikló- pálya várja a déli lejtőn a síelés barátait. A Bükkben három helyet ajánlanék a sportbarátok figyelmébe; Bánkutat, Bükkszentkeresztet és Lillafüredet. A Börzsönyben Nagyhideghegyen, a Pilisben Dobogókőn van a legjobb pálya. Zircben két sílift is van. Az ajkai pálya inkább a haladóknak való, mivel meglehetősen meredek, a tatabányai viszont a kezdőknek is nagyszerű lehetőséget teremt a gyakorlásra. Sopronban, Kőszegen és a Mécsekben ugyancsak sílift várja a sielöket, A fővárosban több lehetőség közül is választhatnak a sportolni vágyók, én az Anna-rétet és a Normafa környékét ajánlom! Persze, ezeken a helyeken nemcsak síelni, hanem szánkózni la lehet majd, sőt, vidám sportvetélkedőket is rendeznek, ahol a hószobor- építéstől a zsákban szánkózásig sok-sok játék között választhatnak az érdeklődök. Mindemellett a fakutyázás és a jégvitorlázás hívei számára ideális „terepet” teremtenek a Balatonon és a Veiencei-tón, ahol sporteszközöket lehet majd bérelni. A sísport kedvelőit már az első hő felcsábította a Kékestetőre A sáfeer mm fesz feljelentést... Pechükre mm csempészek vdiak Déli 12 órakor a Hungária körút és Thököly út kereszteződésében, Pest legkisebb presszója, a Sarok előtt színes kalapos, ácsorgó tömeg torlaszolta el a járdát. Idegenforgalmi szempontból a fővárosnak ez a pontja mellőzöttnek mondható, sejteni lehetett, hogy tizenöt-húsz tömör bajszú, testes férfi nem városnézés közben fordul a Pest megyei Bíróság detektívüveg-ablakos épülete felé. Hamarosan feltűnt a kereszteződés túlsó sarkán egy másik izgatott csoport is, arrébb, a 60-as évekből itt maradt rendőrségi forgalom- irányító torony alatt pedig egy harmadik, főleg nőkből és gyerekekből álló társaság gyülekezett. Közben a bíróság előtt a be- tonutakkal metszett fakózöld 'pázsitöt rendőrök zárták körül. Tizenegy egyenruhást számoltam meg. A tizenkettedik a szürke rabkocsi derékszögben kitárt ajtaja előtt várt, láncon tartva egy szájkosaras farkaskutyát. A kordonon belül egyetlen civil, egy meztelen vállú, és tüntetőén nyugodt arcú hölgy tartózkodott, Justitia. A szobor előtt lassan, bámészkodva 'zörögtek el a villamosok, hiába, a törvény ritkán költözik ki ilyen nyíltan az utcára. A büntetés: 35 év és 4 hónap Bent a bíróságon már a földszinten kiderül, a Danyi-ügy- ben hirdettek néhány perce ítéletet. A Danyi-ügy az 1981- es év egyik legnagyobb megyei pere, a vádlottak külföldi csempésztársaságokkal álltak kapcsolatban A tárgyalás kora tavasszal kezdődött, s most megszületett az ítélet: 35 év és 4 hónap. — Volt már ilyen nagy csempészügy a bíróságon? — Néhány éve itt tárgyalták Petar Sajn jugoszláv vendégmunkás perét. A férfi egy fél kamionnyi ruhát hozatott át Hegyeshalomnál egy sofőrrel. Tavaly pedig itt volt ugye a Kormos, a dunaharaszti autószerelő, ő 1809 hongkongi kvarcórával bukott le, de egyetlen társának nevét sem sikerült kiszedni belőle. Ezek a csempészügyek olyanok, mint a jéghegy, csak a csúcsot látjuk, a nagy tömeg a víz alatt, ismeretlen marad. A negyedmilliós Danyi-ügy érték szerint csak töredéke a korábbi két nagy bűnesetnek, az évek mégis itt hullottak a legsűrűbben. A tettesek nemcsak a törvényt, de az alvilág, a zugkereskedelem íratlan szabályait is durván megsértették. — A fővádlott rájött, hogy a külföldi csempészek kirablása a legnagyobb üzlet, mert egy csempész úgysem mer feljelentést tenni... Hajsza a vád országúton Elkérem a periratokat, kapok egy legalább három kilós aktát, de megjegyzik, ez csak egy része a teljes anyagnak, a mellékletek a szekrényben maradtak. Végigolvasom a 30 oldalas ítéletet, kiderül, a hat vádlott 1970—1980. között tizennégyszer állt bíróság előtt, közben kimerítették a fél Btk-t A lista a következő: lopás, garázdaság, devizabűntett, orgazdaság, erőszakos közösülés, aljas indokból elkövetett személyes szabadság megsértése, üzérkedés, csalás, hamis tanúzásra felhívás és végül bélyeghamisítás. Az öt büntetett előéletű vádlott iskolába nem járt, írni-olvasni nem tud. A hosszú ki-kicsoda után következnek a bűncselekmények. Az első tavaly május 15-én történt. Hajnali négy órakor egy Volkswagen Combi fékezett Vác határában a Derecske dűlő egyik háza előtt. A kocsiban 400 csempészett kvarcóra volt. Percek alatt hatalmas csoport verődött össze az udvaron, többen kocsival érkeztek. Rakic Jovan, a jugoszláv csemoész rövid időn belül 180 ezer forintért eladta az órákat, de a tömeg láttán rosszat sejtett. Később meghallott égy beszélgetést is, hogy az átadott pénzt vissza akarják szerezni tőle. ílakic Jovan ez’ért átadta a 130 ezer forintot feleségének, akj két jugoszláv társával együtt azonnal elindult Budapest felé. A Volkswagent a vá. ciak egy piros és egy zöld Ladával üldözni kezdték. A kora reggeli hajsza közben a két magyar kocsi karambolozott, de az egyik folytatni tudta az utat. Dunakeszin a Lada megállásra kényszerítette az osztrák rendszámú autót, közben a váciak félrevezettek egy intézkedni akaró próbaidős rendőrt, azt mondták, a külföldiek meglopták őket, ezért visszakísérik a három jugoszlávot a váci kapitányságra. A Ladából ketten átszálltak a Volkswagenbe és Vác mellett a gumigyári kiserdőbe irányították a kocsit. Ott a nőtől erőszakkal elvették a pénzt, majd az autóból kiszedték a gyertyákat. Akasztással fenyegetőztek A Derecske dűlőben maradt jugoszláv csempészt ezalatt többen megrohanták, földre- teperték, elvették tőle útlevelét, 4 ezer dinárját, arany pecsétgyűrűjét és öngyújtóját. Később őt is kivitték feleségéhez a kiserdőbe, majd akasztással fenyegették meg, de ezt a váci társaság legidősebb tagja. Németh László megakadályozta. Tizenhat nappal később hasonló eset történt. Danyiék rendőrségi ellenőrzésre hivatkozva a Keleti pályaudvarról a fóti Sikátor pusztára csaltak három jugoszláv autós turistát. Az elhagyott vidéken kést rántottak, néhány pofon is elcsattant, aztán a megfélemlített külföldiektől elvettek két farmert, három kvarcórát és 36 ezer schillinget. — Csak az volt a pechük, hogy ezek nem csempészek voltak, mindössze két nadrágot akartak eladni a Keletinél. Nem volt tehát mitől félniük és rögtön feljelentést is tettek a rendőrségen. A rabkocsi csendben elhajt Mire végzek az ítélettel — Danyi Béla (23 éves) kilenc, Lakatos József (32) kilenc és fél, Németh András (43), hét, Kozák József (22) hat, Németh László (50) három évet. Sárközi Margit (32) tíz hónapot kapott —, mire bezárom a bírósági dossziét, a törvényház már csendes. Fegyőrök felügyelete alatt szürke ruhás rabok takarítanak a lépcsőházban. A pá- ternoszterben találkozom egy foglmazóval. kérdezem, tudja-e hogyan végződött az utcán a déli közjáték. — Sehogy. Miközben elől várták a rokonok, hogy a rendőrkordon között elvezetik a Danyiékat, addig a hátsó kapun néhány fegyőr egy másik rabkocsihoz kísérte őket és csendesen elhajtottak. Babus Endre
