Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-21 / 273. szám

’x/áilap 1981. NOVEMBER 21., SZOMBAT NEVELÉSI KÖZPONT ALAKULHAT HALÁSZTELKEN A pedagógusigények alapján Az eset ritka, kuriózum: tgy általános iskolai igazgató tiltakozik a tervezett nyolc­tantermes oktatási intézmény allen. Mondván: ilyenre nincs tzükség, pazarlás a felépítése. Más kell. Az eset nem kitalált. A Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat tervezője, Trümmer Imre meséli. — Tizenegy éve dolgozom Itt, de hasonló helyzetbe még nem kerültem. Ügy kezdődött, hogy megkaptam tavaly a megbízást egy myolctantermes általános iskola tervezésére — Halásztelekre. El is készítet­tem a rajzokat annak rendje és módja szerint. Kompletten. Akkor jött Kovács László, a jelenlegi halásztelki általános iskola igazgatója. Szólt, hogy ez neki nem jó, egészen más­ra lenne szüksége. Olyan lé­tesítményre, amely a meglevő iskolával együtt alkalmas le­hetne egy nyitott, integrált nevelési központ kialakításá­ra. A gyakorlat ilyenkor több­nyire az, hogy elvetik az öt­letet, marad az eredeti terv. Most viszont nem ez történt. Az igazgató kérésére Trümmer Imre felkereste Vankó Ildikót, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem közművelődésügyi tanszékének adjunktusát, aki megerősítette Kovács László elképzelésének helyességét. Ekkor azonban még mindig nem lett volna zöld út. ha Zá- vódszky István, a PTTV igaz­gatója nem tartja szintén jó­nak. támogatásra érdemesnek az elképzelést. Mert így ké­szülhettek el azok a tervek, amelyeket most együtt lapoz­gatunk Trümmer Imrével. Alakítható terek ~ Itt bizony, nyoma sincs a hagyományos iskolának. Sem tantermek, sem folyosók... — így igaz!... Mert mi je­lentette a halásztelki igény alapját? Az, hogy a jelenlegi iskola mellé egy ugyanolyan építése — ahol az előírások­nak megfelelően szükség van ismét tanárira, igaz>gatói iro­dára, meg mindenfélére, tel­jesen fölösleges. Kértek vi­szont olyan épületet, amely­ben rugalmasan, igény szerint alakíthatók, használhatók a belső terek. A gyerekek szaba­don mozoghatnak, sőt megte­remtődik a lehetőség egy olyan bázis létrehozására is. amely túlnő eredeti rendeltetésén, at­tól többre képes. Vagyis, teret ad a nagyközségiben élők közművelődéséhez is. Miként? Például a könyvtárral és a folyóiratol vasóval( vagy az úgynevezett agóraval, amely az épületegyüttes lelke lesz. Ott ugyanis a filmvetítésektől kezdve, a barkácsolásig bár­minek otthont adhatnak. De oda hívhatják össze a falugyű­lést, vagy tarthatnak tanácsta­gi beszámolókat. Csak szerve­zés kérdése — mire, hogyan használják. A községi sport­élet fellendülését ugyancsak segítheti majd az új tornate­rem, ha egyelőre elég kicsi is. Hiszen eleve két kijárattal terveztem, az utcáról esténként is megközelíthető. Pedagógiai célok, távlati el­képzelések megvalósításához kialakítani egy intézményt — ma még nem gyakori. Előbb a forma, aztán a tartalom, ez a megszokott módi. Nem is ment könnyen, harc nélkül a dolog Halásztelken sem. A ter­veket még el is kellett fogad­tatni. Sok illetékesnél. sok fórumon. Magának, Kovács Lászlónak is voltak pillanatai, amikor úgy érezte, feladja. Szerencsére talált azért segítő­partnereket, s nemcsak a ter­vezőkben. A nagyközség veze­tői is mellé álltaik, szembe­helyezkedve az elavult szemlé­lettel, hogy csak a hagyomá­nyos a jó. Ücsörgőlépcső — Nézze! — mutatja Trüm­mer Imre az egyik tervrajzot. — Arra is gondoltam, mi tör­ténik. ha nem sikerülne még­sem az elképzelt módon hasz­nálni az új épületet. Nagyon egyszerűen lehetne átalakíta­ni..., és nem is nyolc, hanem tizenkét tantermessé. Jó partnerre találtak a ter­vezők a kiskunlacházi ÉGSZÖV vezetésében is. Az iskola ugyanis az ő építési rendsze­rükből. az ÉTISZERK I acél- szerkezetből és kéregpanelből készül. Azt is ígérték, hogy a tervezettnél korábban, jövő szeptember elsejére birtokba vehetik majd á gyerekek... és a felnőttek. Halmokban fehérlenek a panelek, toronydaru emelgeti őket helyükre. Kihasználva a viszonylag enyhe időjárást, a teljes szerkezetszereléssel sze­retnének végezni az építők. Már a második szintnél tar­tanak, az új épület ugyanis emeletes lesz. — Sajnos, arra nem jut pénz, hogy téliesíthessék az építkezést, így egy időre, bizo­nyosan majd abba kell hagy­niuk — pillant ki az -igazgatói iroda ablakán Kovács László. — Mit gondol, mibe kerül majd ez az egész? A gyerekek ücsörgőlépcsője, a mozgatha­tó fogasos ruhatár, a játéksa­rok, a két intézményt összekö­tő zárt folyosó és a nyitott fórum? Mintegy 28 millióba. S ebben már benne van a je­lenlegi legpraktikusabb, több­féle célra használható ALL- MÉDIA-bútorrendszer is, amellyel berendezzük majd az egész iskolát. A jövőnek épül Fejfájást okoz viszont az igazgatónak a megálmodott, s szerinte nagyon fontos, zárt láncú televízióhálózat és az audiovizuális stúdió létreho­zása. Mert ez bizony egyma­ga két, két és fél millió fo­rintba kerülne. Ügy számítja, hogyha társadalmi munkában elvégzik majd az összes terep- rendezést és parkosítást, meg­takaríthatnak szép summát, a rávalót. Az igazsághoz tartozik, hogy csak Pest megyében lesz az első a tervezett oktatá­si-nevelési központ. Hasonló néhányat már létrehoztak az országban. Akadnak tehát töb­ben, akik fölismerték: a mai iskolák a holnap gyerekeinek is készülnek, s a ma felnőttel felelősek a jövő nemzedékért. Az anyagi eszközök ilyetén koncentrálásának fontosságát pedig — jól ismerve a nép­gazdaság helyzetét — igazán nem kell különösebben bi­zonygatni. Dodó Györgyi KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Színek, formák és stílusok % Roisz Vilmos festményei ^ a Váci Fényforrás és Alkat- í részgyárban tekinthetők ^ meg november 24-ig. — Ur- '/ bán Teréz kerámiái a Ma- % dách Imre Művelődési Köz- j pontban láthatók november 30-ig. Vác első üzemi kiállítóhe­lyiségében rendezték meg Roisz Vilmos tárlatát. A festő tekin­télyes múltra tekinthet visz- sza. 1906-ban született Bur- genlandban, ifjúkorát Sopron­ban élte. Réti István növendé­keként végzett a Képzőművé­szeti Főiskolán 1933-ban. Több város múzeumában őrzik ké­peit, önálló kiállítása volt Bu­dapesten, Vácott, Győrött és Szentendrén. Művészetében a világ egy részének a bemutatására tö­rekszik. Ezt két oldalról köze­líti meg. Egyrészt a valóság külső héjának, természeti, tör­ténelmi kategóriájának festői visszatükrözésével, másrészt a kozmosz ábrázolásával, amely — tematikájából adódóan — természetesen elvontabb. Életművének fontos eleme, hogy elsők között festett 1934- ben diósgyőri ózdi kohót és nagyolvasztóban dolgozó kohá­szokat. Érdekli a magyar város ké­pe, Győr, Kőszeg, Sopron, Szentendre, Veszprém általá­nos arculata. A közös vonáso­kat éppúgy felmutatja festmé­nyein, mint a települések egye­di jellegét Kozmosz sorozata elvonat­Pest megyében is megkezdődtek Ifjúsági könyvnapok Az ifjúsági könyvnapok Pest megyei megnyitójára tegnap került sor Dunakeszin. Délelőtt szakmai tanácsko­zás — A könyv és ifjúság vándordíjpályázat — állt a nap középpontjában, majd gyermekműsorokat, valamint író—olvasó találkozókat ren­deztek. Ez utóbbiakon As- perján György és Fábián Zol­tán prózaírókkal, illetve Nagy Gáspár, Zalán Tibor költők­kel találkozhattak a fiatalok. Délután, az ünnepélyes megnyitót követően — a mű­velődési központ nagytermé­nek közönségét dr. Husti Ist­ván, a KISZ Pest megyei Bi­zottságának első titkára kö­szöntötte. Ezután irodalmi já­ték következett, ennek befe­jeztével a Vujicsics együttes lépett a színpadra. Fellépésü­ket nagy érdeklődés kísérte csakúgy, mint azt a találko­zót, melynek főszereplője Koltay Gábor filmrendező volt. A nap záróprogramja­ként a dunakeszi Radnóti Miklós irodalmi színpad mű­sorának: A fél álmainknak tapsolhattak a nézők. Az ifjúsági könyvnapok megyei rendezvénysorozatá­nak következő eseményére november 23-án Dabason ke­rül sor. Az elkövetkezendő napokban egyébként megyénk több településén érdekes, könyvcentrikus programokkal várják a fiatalokat: egyebek között Pomázon, Abonyban, Érden, Nagykátán, Ráckevén és Cegléden. K. É. Fél évszázada, a szeptember 13-éra virradó éjszaka a bia- torbágyi vasúti viaduktnál po­kolgép robbant, felszakította az egyik sínszálat. A kataszt­rófa következtében a bécsi gyorsvonat 22 utasa meghalt, 17-en pedig súlyosan megsé­rültek. E tragikus emlékű ese­mények ötvenedik évfordulója alkalmából számos cikk, ta­nulmány jelent meg a közel­múltban. a Kossuth Könyvki­adó pedig nemrég adta ki Ne­mes Dezső könyvét A biator- bágyi merénylet és ami mögöt­te van címmel. Megfelelő ürügy A szerző a hiteles politikai háttér megrajzolása után a korabeli újságcikkek, doku­mentumok és a belőlük levont következtetések alapján ki­mutatja, hogy a különböző, el­lentmondásos verziók _ után „magányos merénylőként” szerepeltetett Matuska Szil­veszter tulajdonképpen az ak­kori uralkodó osztály egyik szárnyának, a Gömbös—Horthy csoportnak az eszköze volt. Ezt Nemes Dezső lépésről lépésre bizonyítja. Mint írja, Horthy már 1931. februárjában koro­natanácsi ülésen sürgette a statárium bevezetését preven­tív jelleggel, a rendszer szá­mára félelmetes forradalmi veszély elhárítása érdekében. Akaratát nem tudta keresztül­vinni. mert a tanácskozás résztvevőinek többsége, köz­tük Bethlen miniszterelnök ebben akkor nem támogatta. ÚJ POLITIKAI KÖNYVEK A biatorbágyi merénylet háttere A statáriumot sürgetőknek te­hát meg kellett nyerniük a vonakodókat a dolog elhalasz­tásával és megfelelő ürügy ki­várásával. Az ürügyet alig fél esztendővel később a torbágyi vonatrobbantás szolgáltatta. A könyv sorra elemzi a ka­tasztrófát kísérő sajátos mo­mentumokat. Lehet-e például véletlennek tekinteni, hogy a bécsi gyors „megcsappant kö­zönséggel’’ indult el a Keleti pályaudvarról? Honnét tud­ták egyesek, hogy valamilyen oknál fogva nem ajánlatos ez­zel a vonattal utazni? Tény, hogy a 105 utasból mindössze három volt az első osztályon és közöttük egyáltalán nem találni diplomatát, miniszté­riumi tisztségviselőt vagy a vezető hazai tőkés körökhöz és családjaikhoz tartozókat. A vonatrobbantók előzéke­nyen gondoskodtak arról is. hogy legyen valamilyen konst­ruált alap a kommunisták gyanúsítására. A pályatesten hagytak egy borítékot kézírá­sos szöveggel, amelyre hivat­kozva az uralkodó körök azon­nal megkezdhették a kommu­nisták elleni uszítást, őket vá­dolva a merénylettel. Szep­tember 20-án kihirdették a röqtönbíráskodás kiterjeszté­sét a kommunista mozgalom­ban való részvétel „bűnére” és elrendelték a gyűléstilalmat. Tanúvallomások A statáriumrendelet, az, hogy a rögtönbíráskodás ki- terjesztését gyűléstilalommal kapcsolták össze, megerősítette azt a felismerést, hogy a me­rénylet a magyar uralkodó kö­rök szélsőjobboldali elemeinek műve. Mivel a kommunisták elleni vádak rövid idő alatt tarthatatlanná váltak, más módon próbálták elrejteni a robbantás mögött álló erőket. Bécsben elfogták Matuska Szilvesztert és őt szerepeltet­ték egyedüli tettesként. A szerző megismerteti olva­sóit Matuska életével, és fel­tárja kapcsolatait a horthysta körökkel. Bizonyítást nyert a különböző tanúvallomások alapján, hogy gyakran talál­kozott Gömbössel és a merény­let előtt, szeptember 8-án, az éjszakát Nagytétényben, szál­lodában töltötte. Itt volt Göm­bös Gyula villája is. Ezek a tanúvallomások természetesen nem a merénylet után hang­zottak el, hanem 1967—1968- ban, amikor a belügyi szervek megpróbálták felderíteni az ügv hátterét, és kihallgatták a més fellelhető tanúkat. Számos részlet még ma sem kellően tisztázott. A szerző azt tartja legvalószínűbbnek, hogy Matuska — aki a biatorbágyi mellett a jüterbogi és az ans- bachi merényletet is magára vállalta — főként beszerző és szállító feladatokat végzett. S Torbágyon a megmenekült utas szerepét valószínűleg azért ját­szatták el vele, hogy ha ké­sőbb szükséges, a merénylet vállalására kényszeríthessék. Ez meg is történt. Szakértői vélemény A totális diktatúrát szorgal­mazó körök, amelyek az első menetben kudarcot vallottak, s a kommunisták elleni hamis vádakat nem tarthatták to­vább, mindent megtettek, hogy a magányos merénylő verzió­ját elfogadtassák a közvéle­ménnyel. A könyvet függelék egészíti ki, melynek legizgalmasabb része az 1981-ben készített írásszakértői vélemény. A mű­szeres laboratóriumi vizsgála­tok és az írás általános sajá­tosságai alapján egyértelműen megállapítja, hogy a provoka­tív szövegű cédula írója és Matuska Szilveszter kézírása mindenben lényegesen eltér egymástól. G. S. Roisz Vilmos: Szentendre, 1977 (olaj) koztatott, Roisz Vilmos von­zódik a zenéhez is, Éneklő fi­guráin felfedezhetjük a muzsi­ka dallam- és stílusvilágának a hatását. Meghívóján olvashatjuk Ur­ban Teréz önvallomását. „A főiskola elvégzése után a Szent­endrei Kerámia Üzem tervező­je lettem. Ügy érzem, ez a tény és az itt végzett munka meg­határozza életutamat. Sokszor mellékvágányba futó felada­tok elvégzésére kényszerül itt az ember. Erősen kell hinnie, hogy nincs rossz, méltatlan fel­adat, csak értéktelen megol­dás”. Urbán Teréz tárlata a mű­vek értéke révén meggyőző. Kerámia faliképeinek korrekt formája, kellemes színvilága alkalmas arra, hogy lendítsen lakáskultúránkon, a belső te­ret otthonná avassa. Ezért érezzük őszintének az önval­lomásban leírt sorait: „mind­ezeken kívül feladatokat talá­lok és adok magamnak, élmé­nyeimet, ötleteimet próbálván kerámiában megvalósítani. Az alapkultúrák és a népművésze­tek mélységes tisztelete mellett új megoldásoktól sem zárom el magam, de a színhez, formák­hoz, vonalhoz ragaszkodom. A természetnél nincs csodálato­sabb, és hinni kell, hogy az ember annak egy része”. Bor- sódyné Urbán Teréz művésze­te mindenképpen. Losonci Miklós RADIOFIGYELO AZ AKTUALITÁSOK je­gyében. Ha ugyanaz a darab, változatlan a szereplőgárda, akkor sincs két egyforma elő­adás. E színházi alapigazság igaz Wisinger István egyenes­ben, élő, adásban közvetített a Hívja a 33—43—22-t című ri­portjaira, hiszen itt a szerep­lők is változnak, s mint ez al­kalommal tapasztaltuk a mű­sorban csak a cím maradt a régi. Most két, mindenki által ismert sportszakember, Mé­szöly Kálmán, a labdarúgó­válogatott szövetségi kapitánya és a labdarúgó-szövetség elnö­kévé vedlett Szepesi György ült a mikrofon mögé, hogy vála­szoljon a szurkolók és a ripor­ter kérdéseire. Az aktualitások, s az ünnep­lés jegyében született a műsor, hiszen végeredményben az angliai tisztes vereség ellené­re is bejutottunk a VB-döntőbe. A labdarúgás nemzeti ügy ná­lunk, állította Wisinger, s ha e kijelentés igazában kételke­dem is (nem biztos, hogy azok vannak többen, akik jobban kiabálnak), magam is úgy gondolom, hogy ez alkalom­mal százezrek telepedtek a rá­diókészülékek mellé, hogy va­lami újat halljanak a fociról, a focistákról. A fociról, s nem Mészölyről, a fociról és nem Szepesiről. Talán e nyomásnak engedve, s szakítva a műsor savát-bor- sát megadó korábbi gyakorlat­tal olyan beszélgetéseket hal­lottunk, amelyek bármilyen címen, bármikor szerepelhet­tek volna a rádió kínálatában. Persze ha fociról van szó, so­hase legyen nagyobb baj. Az igazsághoz tartozik, hogy Mészöly Kálmán nem az a karakter, aki könnyen meg­nyílik a kérdező előtt, s mert a labdarúgásban van csak iga­zán otthon, nem is hajlandó, s nem is nagyon tud másról be­szélni. Ezészen más a helyzet Szepesi Györggyel. Ö most hatvanéves, majd negyven évet állt a mikrofon mögött, egy kicsit maga a rádió. Meg­érdemeltünk volna egy juta­lomjátékot, egy olyan beszél­getést, ahol nemcsak az MLSZ elnökét, hanem Szepesi Györ­gyöt is kérdezik. KAGYLÓZENE. A rádió energiát és költséget nem kí­mélve munkálkodik azon, hogy a szép magyar beszéd műhelye legyen. Munkatársai okítására a legjobb szakembe­reket szerződteti, gyakorlás céljára stúdiókat bocsát ren­delkezésükre, s ami szintén nem lebecsülendő, több műsor is foglalkozik nyelvőrködéssel. E dicséretes igyekezet eredmé­nye, hogy ma már csak ritkán hallunk magyartalan szót, vagy hangsúlyt a műsorokban. Ha mégis van, annál jobban bántja fülünket. Méginkább bosszankodunk, ha a rossz példát mutató be­széd éppen egy irodalmi, nyel­vi játékokkal operáló műsor­ra nyomja rá bélyegét. A mikrofon furcsa szerke­zet. Ahelyett, hogy eltüntetné, felerősíti a majd mindegyi­künknél fellelhető kisebb-na- gyobb beszédhibákat. Az olya­nokat is amelyekről talán neim is tudunk, s beszélgetés közben mások sem figyelnek fel rá. Igen ám, csak hogy aki egy oly fontos gyerekműsor házi­gazdáin, főszereplője, mint a Kagylózen a. annál már nem tekinthető bocsánatos bűnnek, hogy rosszul, hibásan intonál. Mégsem a Varga Csaba hibá­ja. hanem a kollégáké, a bará­toké. hogy nem hívják fel e javítható hiányosságokra a figyelmét. Mi most megtesszük. Cs. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom