Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-20 / 272. szám

Megyei tanácstag fogadónapja Dr. Kovács Gyula megyei tanácstag üllői választópolgá­rai számára november 23-án, hétfőn 14.30-tól 16 óráig, az üllői tanácsházán tart fogadó­órát. Rákosmezsje Tsz ECorszerűisSi ismeretek Fontos a továbbképzés A technika gyors fejlődése mindenkitől megköveteli az állandó szakmai továbbkép­zést. Rendelet is született ez­zel kapcsolatban, amely köte­lezővé teszi a vállalatok, szö­vetkezetek és intézmények szá­mára, hogy általában ötéven­ként biztosítsák dolgozóik ré­szére az ismeretfelújító, illet­ve -korszerűsítő továbbképzé­seket A maglódi Rákosmezeje Tsz- ben is gondot fordítanak a fo­lyamatos szakmai továbbkép­zésre. Ebben az esztendőben ismeretfelújító, -korszerűsítő továbbképzésben 38 szakmun­kás, 139 betanított munkás és 14 szakképzetlen dolgozó vett részt. Jövőre már 225 dolgozó to­vábbképzéséről gondoskodik a termelőszövetkezet. '.I czenei találkozó Üllőn Csak tiszta forrásból.*/ Mélyen gyökerező hagyományok Nem mindennapi ünnepre készül Üllőn a művelődési ház. November 22-én, vasárnap nagyszabású népzenei találko­zóra kerül sor, ahol olyan előd emlékét idézik, mint az 1903- ban alakult dalkör, amelynek sokszorosan kitüntetett ének­kara még a második világhá­ború idején is őrizte, ápolta a „tiszta forrás” érintetlen nép­dalkincseit addig, amíg a ke­serű könnyekkel áztatott át- kos katonavonat el nem vitte a „legények elejét”. Hosszú ideig hallgatott is az ódon épületben — ahol most a művelődési ház működik — a fennkölt muzsika. Az egyre szebben fejlődő citerazenekar műveli kötelességszerűen most a népzene legszebb darabjai­ból összeállított hagyományőr­ző műsorát, a rádió a napok­ban hangszalagra vette és a közeljövőben közvetíti is. A szép hangú együttesnek olyan karnagyai voltak, mint Stalmach György és Winkler Rezső, akik később nagy hírű fővárosi énekkarokat dirigál­tak. Winkler Rezső a KISZ központi énekkarának lett a karnagya. Persze, nem első eset a köz­ség zenekultúrájának bemu­Gazdasági közérzetünk Mi a véleménye az ember- nek az életszínvonal mindenkori alakulásáról? Mi­ként vélekednek az ország gazdasági helyzetéről, s az ehhez kapcsolódó konkrét kor­mányzati és egyéb intézkedé­sekről? Végül is: milyen vé­leményekkel jellemezhető az ország gazdasági közérzete? Választ ad e kérdésekre a Szakszervezetek Elméleti Ku­tatóintézetének negyedéven­ként ismétlődő reprezentatív vizsgálata. Az első kérdéscsoport min­den esetben az életszínvonal­lal kapcsolatos, s ez ügyben érdemes visszalapozni a ré­gebbi elemzésekre. 1976-ban például a megkérdezettek 92 százaiéira az életszínvonal emelkedésére számított; az elmúlt év első felében mlár csak 16 százaléka, s a máso­dik féléviben száz ember kö­zül csupán hat. (Az említett időszakban a megkérdezettek 36 százaléka remélte a válto­zatlanságot, 51 százaléka pe­dig az életszínvonal csökke­nésére számított) Mondhatnánk most, hogy a közvélemény érzékenyen rea­gál a gazdasági helyzet válto­zásaira. Mi több, fölismerte — s úgy tűnik, hogy megértette és elfogadta — a gazdasági változások életszínvonal-befo- lyásoló hatásait. Csakhogy a jelek — pontosabban: a továb­bi adatok — szerint nem egy­szerűen mechanikus tudati reakcióról van szó. Amikor még az újságok, a rádió és a televízió, a politi­kai beszédek és egyéb meg­nyilatkozások az anyag- és energiaárak „begyűrűzését” jelölték meg gazdasági prob­lémáink fő okaként, a közvé­lemény már akkor is másként reagált és értékelt. A megkér­dezettek többsége (1979. har­madik negyedévében 57 szá­zaléka) elsőként a munkaszer­vezési hiányosságokat, a fe­gyelmezetlen munkát és a rossz termékminőséget kifo­gásolta. S csak ezután követ­keztek a „külföldi árhatások” (a jelzett időpontban 24, egy évvel később pedig csak 19 százalékuk.) Nincs mit tenni, mint elis­merni: a közvélemény érték­ítélete — amely az emberek mindennapi és gyakorlati ta­pasztalatait' összegzi — vé­gül is men minősíthető ir­reális melléfogásnak. S persze, nem intézhető el egyetlen kézlegyintéssel, mondván, hogy „hja, kérem, az össze­függések sokkal bonyolultab­bak annál, mint hogy ilyen egyszerű következtetéseket le­hetne belőlük levonni”. So-kan Így reagáltak még másfél, két éve is, a takaré­kosságról kialakult — melles­leg a tömegkommunikációs eszközök által is képviselt — közvéleményre, amely ez esetben is kritikus volt. Mert 1979-ben a megkérdezettek 25 százaléka úgy vélte, hogy a takarékossági intézkedések formálisak. További 22 száza­léka szerint ezek az intézkedié- sek nem haszontalanok, de végrehajtásuk közben más értékek mennek tönkre; 31 százalék csekélynek minősítet­te a kampány eredményeit és csak 15 százalékuk nyilatko­zott egyetértőén az akkoriban propagált takarékoskodási ötletekről és célokról. Az elmúlt évben összesen 93 százalékra emelkedett azok aránya, akik úgy tartot­ták, hogy a takarékoskodási intézkedések változatlanul for­málisak és csekély eredmény- nyál járnak. Talán azért is, mert e propaganda első szá­mú célpontja változatlanul az állampolgár. Aki gyorsan gyorsítja az autóját, és eléggé el nem Ítélhető módon 100 wattos villanyégővel világit 60 wattos helyett; a aki nem kapcsolja ki a hűtőszekrényét, miközben a porszívóját hasz­nálja — pedig tudnia kell, hisz annyit magyarázzák ne­ki —, hogy az energiával ta­karékoskodni kell. Tudja. Annyira, hogy szóvá is teszi — például az ilyen közvélemény-kutatások alkal­mával —, hogy szigorúbban kellene kezelni az anyagnor­mákat és jobban kellene ösz­tönözni a hulladék hasznosítá­sára. A megkérdezettek 70 százaléka szerint a gyárakban olyan nagyfokú az anyagpa­zarlás, hogy a hulladék érté­ke gyakorta majdnem annyi, mint a készterméké. Az ilyes­fajta takarékosság híveinek becslése szerint csak a racio­nálisabb anyagfelhasználással 5—25 százalékkal csökkent- hetnénk a termelési költsége­ket. A megkérdezettek közül szinte mindenki (1980 végén 82 százalékuk) úgy véli, hogy olcsóbbak lehetnének a ter­mékek, ha a termelőmunkában hasznosítanák végre az úgy­nevezett „belső tartalékokat”. E tartalékok hasznosításának gyakorlati lehetőségeit illetően viszont már erősen megoszlik a közvélemény. /"Vsak egy kisebbség hiszi, ^ hogy mindez elsősorban elhatározás kérdése. A több­ség — gazdálkodási körülmé­nyeinket mérlegelve — úgy véli, hogy a racionalizálással feltárható tartalékok haszno­sítása korántsem olyan egy­szerű, mint ahogy azt sokan hiszik. S ha ezzel kapcsolat­ban semmi másra, csak a szi­gorú — s a teljesítmények visszafogására ösztönző — bérszabályozásra gondolunk, megint csak azt mondhatjuk, hcigy a közvélemény érték­ítélete aligha minősíthető meggondolatlan melléfogás­nak. V. Cs. tatása ország-világ előtt, hi­szen amíg a zenei általános is­kola jeles zenepedagógusa, Ár­vái Ilona vezette a „Zenevár” című műsort a rádióban, a ze­neiskolások éveken keresztül közreműködő szereplői voltak a műsornak és szereztek dicsé­retes elismerést. A nagy létszámú iskolai énekkar ma is elismert együt­tese nemcsak a járás, a me­gye zenei életének is. Van Ül­lőn emlékezésre késztető múlt, mélyen gyökerező zenei ha­gyomány, A művelődési ház népzenei találkozóján — tájékoztat Ungvári György né gazdasági vezető — a helyi citerások mellett részt vesz a mendeiek közel száztagú, országhatáro­kon túl is ismert népi együt­tese, az ugyancsak országos is­mert kőbányai Pataky István Művelődési Központ citera- zenekara és • parádésan öltöz­tetett tánccsoportja. Sok szín­vonalas rendezvényen arattak megérdemelt sikert a vasa- diak pengetései is., Nyáregyhá­zán évtizedes, sikerekben gaz­dag múltja van a dr. Dudás Jenő által vezetett népitánc- csoportnak, az együttest mél­tón kiegészíti az általános is­kola citerazenekara. A ven­dégszereplők közül nem hiány­zanak ők sem. Nemcsak jó szórakozást ígér Üllőn a népes népzenei talál­kozó, hanem fejleszti az íz­lést és utat jelöl az értékes ze­ne megismeréséhez is. Kiss Sándor Vasárnap — vasárnap November 22-én, vasárnap országos állat- és kirakodóvá­sár lesz Monoron, amelyre sza­bályszerű állatkísérő lappal mindennemű állat felhajtható. Ugyanezen a napon hasz­náltautó-vásár is lesz a járási székhelyen. ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII- ÉVFOLYAM. 272. SZÁM 1981. NOVEMBER 20., PÉNTEK Megkezdődött a visszaszámlálás... Téléii sem fognak tétlenkedni Kedvezőek a háromnegyed évi eredmények Már tényleg csak karnyújtásnyira van az év vége. Va­lamennyi gazdasági egységben arra törekednek, hogy a hátralévő hetekben fokozzák a munkatempót, tovább ja­vítsák az eddigi eredményeket. Nemcsak az üzemek mű­helyeiben folyik azonban szorgos munka, hanem a sza­badban is. Az építőipari vállalatok szakemberei a hideg őszi napokban is teljes erővel dolgoznak egy-egy létesít­ményen. Mint például a gyömrői székhelyű Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat munkásai, akiknek jó mun­kája biztosította a kedvező háromnegyed évi zárást. A vállalat kilenc hónap alatt több mint 63 millió forint ár­bevételt ért el, a nyereség meghaladta a 6 és fél millió forintot. Különösen ez utóbbi volt remek teljesítmény, hi­szen egész évre terveztek eny- nyit. Néhány példa érzékletesen bizonyítja munkájuk sokrétű­ségét. Hiánypótló feladatokat végeztek a korábban átadott mendei, tápiószecsői és tápió- szelei általános iskolákban. Átadták a fővárosban a Gádor utcai iskolaszárnyat és a MÜ- BER úttörőtábor iskoláját. Rsktár ás közért A hónap végéig elkészülnek a MÁV Landler járműjavító­jában a raktár építésével, Zug­lóban egy közértet fejeznek be. Hosszan sorolhatnánk még az idén elvégzendő munkákat, de talán érdekesebb a jelenleg fo­lyó és a jövő évre áthúzódó feladatokról szót ejteni. A pilisi Aranykalász Tsz megrendelésére egy korszerű juhászati telepet építenek a nyáregyházi kerületben. Mint A bűvös I ígyó bűvölő! ismeretes, ez a gazdaság fej­leszteni kívánja ezt az ágaza­tot, ezért van szükségünk egy modern telepre. A több mint 12 millió forintos beruházás befejezését az év végéig vál­lalták az ÉSZKV szakemberei. Ezekben a napokban serény munka folyik az építkezésen, úgy tűnik, nem fog késni a műszaki átadás. A Horizont ÁFÉSZ részére egy ABC-áruházat adnak át a fővárosban az év végéig. Ta­lán a leglátványosabb, de egy­ben legnehezebb feladata az ESZKV-nak a monori általá­nos áruház építése. Mi is be­számoltunk róla, hogy az épí­tők már a kezdés után kéthó­napos késésbe kerültek, első­sorban objektív okok miatt. Az elmúlt napokban azon­ban gyorsították a tempót, szinte minden szerkezeti elem a helyére került már. Ha az időjárás megengedi, részleges téliesítést is végrehajtanak, s így nem lesz akadálya a munka folytatásának a hideg napokban sem. Új telephely Rendkívül érdekes, új munkájuk akadt a gombai Fáy András Termelőszövetkezet kávai — eddig édességcsomagoló —, kise­gítő ágazatában dolgozó asszonyoknak. Nemrégiben itt kezd­ték meg az újabb Rubik-találmány, a bűvös kígyó összeszere­lését és csomagolását. A különböző színű elemeket képünkön: id. Guth Ferencné, Veszteg Ándrásné, Szluka Ferencné, Ga­zsik Istvánná és Bujdosó Sándorné „bűvöli” kígyóvá. Igyekezniük is kell, hiszen a három megrendelő, a Pest megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat és a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szeretné, ha a vállalt határidőre elkészülnének vele. Persze, a járási székhely la­kossága még türelmetlenebb, hiszen a kereskedelmi ellátás igencsak foghíjas még Mono­ron. Az új általános áruház nemcsak a monoriak, hanem a környező községek kereskedel­mi ellátását is javítja majd. Az Észak-Pest megyei Sütő­ipari Vállalat gyömrői üze­mében is jól haladnak a fel­újítással, a jövő év első felé­ben elvonulhatnak az építők. Monoron, a FÜSZÉRT-nél egy új csarnokot építenek két és fél millió forintért, Tápiósze- csőn pedig egy 600 adagos központi konyhát hoznak tető alá. Mint az előzőekből is kide­rül, a vállalat vezetői idejében gondoskodnak a folyamatos munkák biztosításáról 1982- ben is. A napokban fontos egyezte­tésre került sor az ÉSZKV és a maglódi Rákosmezeje Tsz vezetői között. Gyomron, az Üllői úton jó ütemben épül az új telephely, így a Bajcsy-Zsi- linszky utcai telep felesleges­sé válik. Az igazgatótanács en­gedélyezte, hogy a vállalat el­adhassa a telepet a közös gaz­daságnak. A jövő év első ne­gyedében átadják a raktárt, s az év közepéig a teljes terüle­tet. Az Üllői úti új telepen vi­szont gyorsítani szükséges a korszerű műhelyek, raktárak építését. Elkészül a belső üze­mi út- és csatornarendszer is, korszerű autóparkolót alakíta­nak ki. Számítanak rájuk Az ÉSZKV szocialista bri­gádjai már eddig is sok hét­végüket áldozták fel a telep­hely építésénél. Az elkövetkező hónapokban is számítanak rájuk a vállalat vezetői. Gér József Kulturális program Gyomron, 15 órától: a kép­zőművészeti gyermekklub fog­lalkozása, 18-tól: kondicionáló torna, 18.30-tól: az ifjúsági klub összejövetele. Az úttörőházban 15-től: a bélyeg-; 16-tól: az asztalite­nisz-szakkör foglalkozása. Monoron, 7.45-től: a Volán 20. sz. Vállalat dolgozóinak továbbképzése, 14.30-tól: az irodalmi színpad próbája (a gimnáziumban), 17-től: aszta­litenisz-edzés (a sportszékház­ban), 18-tól: Balázs János if­júsági klub 1 összejövetele. A moziban, 18-tól és 20-tól: Jöjjön el egy kávéra hozzánk. Pilisen, 16-tól: a Csepp I. irodalmi színpad próbája, 17- től: személygépkocsi vezető tan­folyam, 18-tól: ifjúsági klub- foglalkozás. A moziban, ifjúsági előadá­son: Marci az Antarktiszon, 17-től és 19-től: A játékszer. Sülysápon: a természetbarát szakkör foglalkozása. Vecsésen, 8-tól 18 óráig: énekes- és díszmadár-kiállí­tás, 17-től: az A/48 galam- bászkör összejövetele. Levelesládánkból Ifjú motorosok bemutatója Megbeszélték a műszaki problémákat Tetszetős, sokszögalakú, műanyag dobozban utazik majd az új játék külföldre. Guth Ferencné és Sáránszki Istvánné cso­magolják. Barcza Zsolt felvételei A monori Kossuth Tsz mo­tocross-szakosztálya évzáró ed­zést, valamint tehetségkutató versenyt rendezett A fiatal versenyzők a hideg szél elle­nére pontosan megjelentek. Nem zárkóztak el a nézők sem, akik a télies idő ellenére is kíváncsiak voltak a crosso- zókra. Meg is érdemlik ver­senyzőink az érdeklődést, mert nem csekély eredményekkel dicsekedhetnek. A minicross országos bajnokságain részt vettek és több dobogós ered­mény tulajdonosai lettek. A motorozni vágyók érdek­lődése is meghozta a várt ered­ményeket. Meg kell állapíta­ni, megállták a helyüket (nem is versenygépekkel). Nagy lel­kesedéssel az alábbiakban fel­sorolt fiatalok indultak: Nagy László, Szabó József, Újvári István, üzemmel Tibor, Szabó Zoltán, Kardos Tamás, Simó Zoltán, Szekeres Béla, Lakoty- tyán Lajos, ifj. Forgács József. A kezdők után 21 motoros indult a versenyszerű küzde­lemre (20 perc). A baleset nélküli nap után a klub vezetői vendégül látták a motorosokat, valamint az al- bertirsai, a tápióbicskei moto­ros vendégeket. A vacsora után a tapasztalatok, valamint a műszaki problémák megbeszé­lése zajlott. -. A vezetőség véleménye alap­ján tavaszra több fiatalt kí­vánnak klubtagnak felvenni. Sintár András Monor ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom