Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-19 / 271. szám

ABONYI KRÓNIKA ^ ­Ságvári Endre Tsz f Többet géppel, mint kézzel Beváltak a házi ötletek Valamikor kosarakban hordták a tárolóba a betakarított ten­gerit. Most gépsor jattá ja a góréba a terményt. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A mezőgazdasági nagyüze­mekben a belső anyagmozga­tás sem nélkülözheti a gépe­ket. Ezek hiánya az alaptevé­kenység zavartalanságát ve­szélyezteti, nem növelhető a termelés hatékonysága. Az abonyi Ságvári Endre Tsz-ben időben felismerték a belső anyagmozgatás gépesíté­sének szükségességét, ezért tartanak ma ott, hogy csak né­hány munkaterületen veszik igényibe az emberek fizikai erejét. Kern kell emlegetni — Ahol gépesítettünk, ott a 60—80 anyagmozgató ember helyett 10—12-re van szük­ség, de ők sem végeznek ke­mény, fizikai munkát, ha­nem leginkább felügyelnek, irányítják a gépeket — mond­ja Bíró Béla, a tsz gépész­mérnöke. Vegyük sorba a főbb mun­kahelyeket. A magtárban 2 darab UN—050-es csehszlovák gyártmányú markoló rakodó­gépet üzemeltetnek, melyeket jól kihasznál az építőbrigád­juk is. A markoló tolólapot szintén több célra használják. Hasonlóképpen több rendelte­tésük van az úgynevezett min­dent felhordó szalagoknak. A szárítóból hordja fel a termést a Robot—2 elnevezésű masina, ami a tsz dolgozóinak újítása nyomán készült. Ugyancsak házi ötlet alapján született a permetlékeverő és kukoricagórézó. Az utóbbit szervestrágya-szóróból csinál­ták. Mióta a léces zsákfelhor­dó létezik, nem kell a dolgo­zóknak a súlyos, terménnyel teli zsákokat a szállítójármű­re cipelni és felrakni. Az állattenyésztésben is fi­gyelmet érdemel a gépesítés. Ügyes eszközökkel oldják meg a takarmány- és abrakadago­lást, a trágya eltakarítását. A tehenek fejése teljesen auto­matikus, még a tejjel teli kan­nákat sem kell emelgetni, mert a tej úgy jut el a szállí­tótartályba, hogy emberi kéz­zel egyetlen szakaszon sem találkozik. Az építőbrigád munkáját is legalább féltucat­nyi gép teszi könnyebbé. Mivel az anyagmozgatás fej­lesztése a további előrejutás egyik feltétele, tervbe vették, hogy a gépműhelybe darut szerelnek és targoncával is el­látják az ott dolgozó szerelő­ket. Tökéletesíteni akarják a csávázás és a Vetőmagfeltöl- tés gépesítését. Kevesebben vállalták — Az anyagmozgatás fej­lesztését számos társadalmi hatás sürgette — mondja Bíró Béla. — A gépesítés, ésszerű­sítés a közvetlen termelőmun­kát végzők anyagmozgatásra fordított részmunkaidejének csökkentését, munkájuk ter­melékenységének növelését eredményezte. A nehéz fizikai munka el­végzésére a viszonylag jó ke­reseti lehetőség ellenére is kevesebb a jelentkező. Pél­dául a zsákban érkezett mű­trágyával kisebb lelkesedés­sel dolgoznak, mint az öm­lesztettel. Az utóbbit ugyanis egyszerűbben továbbíthatják, a munka csak felügyeletet igé­nyel, viszont az előbbinél kü- lön-külön kell bontogatni a zsákokat, és ezt nem kedvelik. Ha a gépek üzemeltetésével kapcsolatos előírásokat betart­ják, az anyagmozgatás fejlesz­tésével csökken a balesetve­szély. Elégedettek munkájukkal A divathoz kell igazodni Sokoldalúén képzett emberek A PEVDI abonyi konfekció- üzeme a település egyik leg­nagyobb múltú munkahelye. Sokáig szebbnél szebb sző­nyegek készültek itt, melyek nemcsak a hazai, hanem a külföldi vásárlók körében is sikert arattak. Míg a lakások, a reprezentatív irodák díszeit gyártották, az üzem elnevezé­se is utalt a szőnyegszövés­re. Néhány évvel ezelőtt pro­filjuk megváltozott. A száz dolgozót foglalkoztató üzem zömében női felsőruhákat gyárt, főként bérmunkában. A megbízásokat nyugatnémet cégektől kapja. Rendszeresek a rendelések, mivel jól dol­goznak. , Tóth Ferencné üzemvezető, szerint ezt úgy sikerült elér­ni, hogy létszámuk állandó­sult, megszűnőben a jövés-me­nés. A munkafegyelem tkielégí­tő. megkövetelik a munkaidő teljes kihasználását, ami a dolgozóknak is érdeke, mert fizetéskor így lehet vastagabb a boríték. Igyekeznek ' minél ésszerűbben szervezni a mun­kát, és a technológiai fegye­lem betartása mellett olyan új módszereket vezetnek be, amelyek növelik a termelé­kenységet. A divat viszony­lag gyakran és hirtelen válto­zik. Mivel megbízóiktól ennek alapján kapják a megrende­léseket, a határidők rövidek. Az ; üzem ezt a cseppet sem könnyű feladatot úgy oldja meg, hogy a dolgozók szak­mai képzésére nagy figyelmet fordít, rendszeresek a tanfo­lyamok, mert csak így lehet sokoldalúan képzett embere­ket kinevelni. Gy. várhatnak az utasak Űj színfolttal gazdagodott Abony központja. Elkészült a buszállomás melletti padsor. A fémvázat a vasipari szö­vetkezet dolgozói készítették, a hullámpala tetőt Palotai Jó­zsef kisiparos gyártotta tár­sadalmi munkába. Ha majd az időjárás engedi, bizonyára so­kan letelepednek a padokra a járműre váró utasok közül. ft FEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 271- SZÁM ___________________1981. NOVEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Na gyoSib ÖHÉllóiággal Legjobban a lőtérliiányzik ái üiSZ Wolón immfelmi BCItib közgyűlésén A napokban tartotta évad­záró közgyűlését az MHSZ Volán Honvédelmi Klub a vá­rosi pártbizottság' nagytermé­ben. Az elnökségben foglalt helyet Tringer Gyula alezre­des, az MHSZ főtitkár-helyet­tese, Évin Sándor vezérőr­nagy, az MSZMP Pest megyei bizottságának tagja, Sárik Fe­renc, a városi pártbizottság első titkára, Podmaniczki Ist­ván, a járási pártbizottság tit­kára, Szászi Béla, az MHSZ megyei titkára, Gyigor József alezredes, a járási-városi rendőrkapitányság parancsno­ka, Kása Sándor munkásőr- parancsnok, Randies Béla, az MHSZ járási-városi titkára, Fazekas László, a KISZ járási bizottságának titkára. Társadalmi munkában A vendégeket és a közgyű­lés valamennyi résztvevőjét Ambrus Jánosné titkárhelyet­tes. a tanácskozás levezető el­nöke köszöntötte, majd a klub­titkár, Ambrus János beszá­molója következett. Mint elmondotta, a klub tíz éve működik jelenlegi formá­jában és tesz eleget a hazafias és honvédelmi nevelőmunká­ban ráháruló feladatoknak, amelyhez a támogatást a Vo­lán 20-as Vállalattól kapják. Az elmúlt öt évben különösen nagy minőségi fejlődés tapasz­talható a sportlövész, a model­lező és a motocross szakosztá­lyokban. Az eredmények mel­letti gondok közül a legége­tőbb számukra a versenyek lebonyolítására is alkalmas lő­tér hiánya és az, hogy a moto­cross, mint sport az OTSH fel­ügyelete alá tartozik, ezért az MHSZ szervezeti keretében nem működtethető. Jövő évtől a szakosztályok a klub keretén belül, de már nagyobb önállósággal tevé­kenykednek. A feladatokat a vezetőség éves munkaterve ha­tározza meg. Ennek megfele­lően még a télen vezetőképző tanfolyamot szerveznek a szak­osztályok tisztségviselőinek. A klub tagsága az utóbbi évek­ben háromszáz körül van. Ezen belül emelkedett a nők aránya és megháromszorozódott a Vo­lán dolgozóinak létszáma. A mostani kádergondok megoldása várható, ha a jövő év elején megalakul az MHSZ Honvédelmi Klubjának K1SZ- szervezete. Jó a kapcsolatuk a Bem József Szakmunkásképző Iskola önálló klubjával. Éven­te ezerkétszáz fiatal honvédel­mi nevelőmunkáját 'irányítják és segítik. Eredményes a tar­talékos továbbképző tevékeny­ségük a Volán Vállalat dolgo­zói között. Mindezt a munkát társadalmi munkában végzik el. Kitágulnak a falak Tevékenységüket széles kör­ben ismertetik: rendeztek több kiállítást, tartottak ismeretter­jesztő előadást. 1981-ben há­rom hazai kirándulást, és 41 személy részvételével külföldi túrát szerveztek, jövőre az or­szágjárás mellett egy csehszlo­vákiai és egy jugoszláviai uta­zás is szerepel. A Földvári Károly Általános Iskola úttörői szegfűvel kö­szöntötték az elnökséget és megköszönték az úttörőcsapa­tuk lövész- és gépjárműközle­kedési szakkörének nyújtott segítséget. Első hozzászólóként dr. Hajdú Endréné, az Április 4. Közgazdasági Szakközépis­kola igazgatóhelyettese az is­kola honvédelmi nevelő és ok­tató munkájáról beszélt, segít­séget kérve az intézmény hon­védelmi napjainak lebonyolí­tásához. Tóth Imre, a Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola taná­ra az iskola diákjainak a hon­védelmi versenyeken elért eredményeit ismertette. Fülöp Ferenc a motocross szakosztály hevében szólalt fel, kérve a sportszakosztály megszüntetését célzó intézke­dés felülbírálatát, mivel a szakosztály versenyzői nem kis áldozatot vállaltak az eddigi szép eredményekért. Székely­hídi Tibor, a nagykőrösi moz­gássérültek egyesületének ve­zetője arról szólt, hogy mit tett és mit tehet az MHSZ a mozgássérültek rehabilitációja érdekében. Szavai szerint a mozgássérülteknek kevés a harminc óra vezetési gyakor­lat a jogosítvány megszerzésé­hez, és a Trabant-hycomat gépkocsik átalakítása is sok utánjárást igényel. A zárt szoba falai kitágul­hatnának, ha lenne hazai gyár­tója a CB-rádiótelefonoknak, és a Posta rugalmasan adna forgalmi engedélyt. Gurgyis Györgyné, a női klubtagok munkájáról beszélt, valamint a klub és a fegyveres testüle­tek kapcsolatáról. Ambrus ■Zoltán, a Kossuth Katonai Főiskola hallgatója azt az in­díttatást méltatta, amit a klub adhat a hivatásos katonai pá­lyát választó fiataloknak. A honvédség támogatja Tringer Gyula, az MHSZ fő­titkárhelyettese a ceglédi klub munkáját dicsérte és köszöne­tét mondott Évin Sándornak azért a segítségért, amit a Magyar Néphadsereg nyújt az MHSZ-nek harci technikában, elméleti képzésben, anyagiak­ban és az MHSZ-gyakorlatok és versenyek lebonyolításában. Sárik Ferenc a klub problé­máinak megoldására kereste a választ. Az eredményesebb munkát több vállalat bekap­csolódása jelentené. A motocross szakosztály megmaradásához meg kell ta­lálni az alkalmas formát. Szá­szi Béla, az MHSZ megyei tit­kára a rádiótelefonnal kapcso­latban elmondta, hogy az egyelőre még körülményesen és drágán beszerezhető CB-ké- szülékek helyett járhatóbb út a-z egyéni adók engedélyének kérése. Ehhez az kell, hogy a A Magyar Nemzet október 30-i száma II. Rákóczi Ferenc- re emlékezett, abból az alka­lomból, hogy hamvait hetven, öt esztendeje -török emigráció­ból hazahozták. A tetemvivő vonat áthaladt Cegléden, rö­vid ünnepléssel adóztak a vá­rosbeliek is a történelmi nagy­ság emlékének. A Tükör október 11-i szá­ma képes tájékoztatót közölt a ceglédi III. Fa és környezet biennálé anyagáról. Illusztrá­cióként Dohnál Tibor Szív­hangok című alkotását mutat­ta be. A Békés megyei Népújság október 21-én a ceglédi V. országos kisgrafikai kiállításá­ról adott hírt. A Magyar Konzervipar szep­tember 30-i száma A változá­sok után címmel közölt'cikket a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáráról. mozgássérültek tanfolyamon sajátítsák el a szabályokat. Eb­ben a rádióklubok segíthetnek. Az ünnepség befejezéseként Ambrus János kitüntetéseket, elismerő okleveleket és jutal­makat adott át azoknak az MHSZ klubtagoknak, akik eredményes munkát végeztek az elmúlt évben a honvédelmi nevelés terén, illetve kiemel­kedő helyezést értek el az MHSZ országos versenyein. Sándor Béla Mi lenne, ha, mondjuk vi­rágot ültetnék? Vagy jobb lenne zöldséget termeszteni ? Netán gyümölcsöt... Melyik hoz szebb, jobb termést? Mi­re jó a kertem földje. Ezeket a kérdéseket nemcsak a kez­dők teszik fel. A kistermelők áruja olyan szép, hogy ma már bizony csak alapos szak­tudással lehet megmaradni a piacon. Az új módszerek és anyagok mellett immár nem elegendő a puszta tapaszta­lat; tudományos megalapo­zottságú ismeretekre van szükség. De hogyan tehet er­re szert a kistermelő? Beléphet a kertbarát szak­körbe: megyénkben, alig öt óv alatt több mint száz ilyen kiscsoport alakult, majdnem húszezer taggal. De a leg­újabb szolgáltatáshoz — bár nem haszontalan — szakköri tagnak sem kell lenni. A Mezőgazdasági Szövetkezetek Agrokémiai Közös Laborató­riumának talajvizsgálati ered­Az elkényelmesedés ellen le­het küzdeni szavakkal és tet­tekkel is. A járási pártbizott­ság ez utóbbi megoldást vá­lasztotta, mikor — az abonyi nagyközségi pártbizottsággal közösen — meghirdette Pest megye pártapparátusa dolgo­zói számára a sportrendezvé­nyekkel kitöltött szabad szom­batot. Serleget ajánlottak fel a versenyzőknek sakkban és asztaliteniszben. A győztes csa­A Pedagógusok Lapja ok­tóber 8-i száma arról tudósí­tott, hogy a Pest megyei ál­lami zeneoktatás megkezdésé­nek harmincadik évfordulója alkalmából díszhangverseny volt a ceglédi zeneiskola nagy­termében. A Magyar Nemzet és a Dél­Magyarország, valamint a Hajdú-Bihari Napló szeptem­ber 29-én a Cegléden rendezett őszi, kisgrafikai kiállításról számolt be, amelyre immár ötödször került sor. A Világ Ifjúsága című fo­lyóirat szeptemberi számában a III. magyar—szovjet ifjúsá­gi barátsági . fesztivál esemé­nyeiről számolt be. Résztvevői­nek egy csoportja Ceglédre is ellátogatott, a helybeli Magyar —Szovjet Barátság Tsz-ben jártak, amely díszítésül, a fesz­tivál színhelyére szegfűk szá­zait szállította. M. E. Egészségnevelés Aligha kell bemutatnunk az egészségügyi felvilágosítás iránt érdeklődő olvasóinknak a Pest megyei KÖJÁL egészség- nevelési osztálya kiadványait; 1979 óta 21 füzettanulmány lá­tott napvilágot, ismertettük is ezeket. Most hadd szóljunk a legújabbról, arról a 8 tanul­mányt tartalmazó kötetről, amelynek címe: Egészségneve­lés a körzeti orvosi gyakorlat­ban. Ahogy a bevezetőben dr. Vá­mos Marietta országgyűlési képviselő és körzeti orvos ír­ja: „Ma már, ha gyógyításról beszélünk, a megelőzés fogal­mát mindig hozzágondoljuk, és ennek az elvnek nemcsak az anya-, csecsemővédelem, a gyermekgyógyászat, hanem a felnőtt orvoslás minden terü­letén egyre inkább meg kell nyilvánulnia. Ahhoz, hogy a beteget korszerűen gyógyíthas­suk, az egészségesnek elmagya­rázzuk a megfelelő életmódot, amellyel a betegséget megelőz­heti, rendszerezett tudományos alapokra van szükség.” A tanulmányok szerzői az egészségügy és a felvilágosítás részterületeinek szakemberei, így a dr. Vértes László szer­kesztette újabb kiadvány két­ségtelenül azt a szerepet kap­hatja majd, amelyre szánták: hasznos segédlet lehet. Ajánl­juk tehát mindenkinek, aki egészségnevelő munkát végez, elsősorban persze a címzettek- . nek, a körzeti orvosoknak. menyei a legfontosabb kér­désekre adnak választ. A la­boratórium vezetője, Ékes Lászlóné szerint a legna­gyobb baj, hogy a kisterme­lők általában több műtrágyát szórnak ki, mint amennyi kel­lene. Az még hagyján, hogy ezt a gazda zsebe bánja, de a túladagolást éppúgy megsíny­li a növény, mint a tápanyag hiányát. Mindenképpen érde­mes tehát talajmintát venni, bevinni azt a laboratóriumba, és megvárni a szaktanácsot. Erre akkor is érdemes újból felhívni a figyelmet, ha ez a szolgáltatás immár negyedik éve létezik. A talajmintákat az egész megyéből a laboratórium cí­mére kell megküldeni, vagy oda lehet személyesen bevin­ni. A cím: 1118, Budapest, Mé­nesi út 26. A vizsgálatért 160, az egy hónapon belül megér­kező . szaktanácsért pedig mindössze tíz forintot kell fizetni. pat a következő esztendő versenynapjáig . birtokolhatja majd dicsőségének bizonyíté­kát. A versenyre a napokban ke­rült sor az\ abonyi Somogyi Imre általános iskola impo­záns tornacsarnokában. A je­len levő nagykátai járás, Nagykőrös, Cegléd és a ceglédi járás pártbizottságának ver­senyezni vágyó munkatársai két és fél órás kemény küzde­lemben mérték össze erejüket. Komoly csata után a női asztalitenisz-verseny győztese Fritzné Tóth Anikó, a ceglédi járási pártbizottság — a fér­fiak között Körtvélyesi Csaba, a ceglédi városi pártbizottság politikai munkatáx-sa lett. A női sakkozók közül Né­meth Irén, a ceglédi városi pártbizottság gépírónője, a férfiak közül Nagy Gábor, az albertirsai nagyközségi pártbi­zottság titkára került ki győz­tesen. A serleget a ceglédi já­rási pártbizottság csapata vit­te el. A harminckét résztvevő egy kellemes délelőttön sportolva mérte össze erejét. Ez, a szóra­kozáson kívül, jó teljesítmény is volt, mely az Edzett Ifjú­ságért mozgalom, valamint a tömegsport akcióban is elis­merésre méltó. Remélhetőleg egy olyan kezdeményezés in­dult el most, mely a hngyo- mányteremtés melleit például szolgálhat másoknak is. Cs. B. ISSN MM—2S0Q (Ceglédi Hírlap) Cegléd a hazai lapokban Talajvizsgálat kiskertekben Szaktanács tsz forintért Asztaliteniszben, sakkban Sport szabad szombaton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom