Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-17 / 269. szám
Pákafeetét készül £» 09 OO 99 Csömörön A PEST MEGYE! HÍRLAP GÖDÖLLŐ! JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 289. SZÄM 1981. NOVEMBER 17., KEDD Felújítás idején Az utazó ügyfelek kényelméért Az IBUSZ gödöllői kirendeltségét is utolérte a gödöllői hivatalok sorsá, ami így foglalható össze: vagy költöztek, vagy éppen költöznek vagy költözködni fognak. A dolog önmagában természetesen nem túl örvendetes, de a sok hurcolkodás mégiscsak azt jelzi, érdemes rövidebb-hosz- szabb időszakokat kényelmetlenebbül átvészelni, mert a Végén a korábbiaknál jobb otthonra lelnek. Így volt ez például az OTP esetében is, félévente szerepeltek a hírekben, amint egyik helyről a másikra mentek, kettépsztódtak, majd újra egyesültek, mígnem a Dózsa György út egyik tízemeletesének földszintjén most már több mint egy éve végső székhelyet kaptak, s ez minden tekintetben jobb, mint a korábbiak. IBUSZ-ircda A tanácsépület mellett őshonos IBUSZ-iroda most először kényszerült átmeneti időre helyiségcserére, de lehet, hogy nem utoljára. Hiszen ha a tanácsháza elkészül — ki mondhatná ezt ma meg biztosan — lehet, hogy ideiglenesen vagy véglegesen nekik is új helyet kell keresniük. ; Ma még nem is gondolhatnak, tervezhetnek ilyen hosz- szú távra, egyelőre beérték annyival, hogy a leromlott irodahelyiséget rendbetegyék. Ezért kellett elköltözniük a művelődési ház mellé, az egykori GÖFÉM épületébe, egy i ideiglenesen kialakított irodába, ahol a korábbinál kényelmetlenebb körülmények között kell dolgoznia az iroda vezetőjének és a négy munkatársnak, de az egy-két hónapos kényszervendégeskedés biztosan megéri. A régi irodában — amint elmondták — már-már szégyenkezve fogadták a vendégeket, ügyfeleket, hiszen lekopott a falakról a festék, nem volt egy kényelmes sarok, ahol egy-egy hosszabb ügyet megtárgyalhattak volna. Ez pedig egyben azt is jelentette, hogy féltek, lassan a forgalom rovására megy az elhanyagolt iroda. Valutaváltás, Eredetileg a tavaszra tervezték a felújítást, de az ilyenkor szokásos nehézségek miatt, erre csak nyáron kerülhetett volna sor. Csakhogy a nyár az IBUSZ-nál is főszezon, nem úgy az október-november, hiszen a többi hónaphoz képest ezek a legcsendesebbek. Ilyenkor még inkább csak terveznek az utazni vágyók, az idei túrákon már túl vannak, s az IBUSZ programfüzetei csak december elején jelennek meg. No nem mintha most unatkoznának az alkalmazottak, a valutaváltás, a menetjegyek kiadása, a felvilágosítás s a kevesebb utazás is éppen elég munkát ad. De ilyenkor kényelmesebben bírják, nem úgy, mint máskor, Amatőr sci-fi-klubok A mozgalom megújító tervei Vasárnap tanácskozással zárult az Agrártudományi Egyetemen. á Hungarocon—3, vagyis az amatőr sci-fi klubok országos találkozója, amely három napig tartott, s programjában a tudományosfantasztikus alkotások bemutatására került sor. A tanácskozáson a negyvenhat hazai klub képviselői arról tárgyaltak, hogy mozgalmukat miképpen lehetne tovább szélesíteni. Tulajdonképpen gazdát, védnököt keres napjainkban a mozgalom. Jelenleg a KISZ Központi Bizottsága és más, közművelődési intézmények bábáskodnak fölötte. Készen áll az a tervezet, amely egyebek közt tartalmazza egy Véga Magazin néven megindítandó újság megjelentetését, s amelyben a számos, tehetséges sci-fi szerző tudományos-fantasztikus témájú novelláit, regényeit közölnék. Sok gond van ugyanis azzal, hogy ennek az irodalomnak a művelői kevés lehetőséget kapnak ma még, márpedig úgy becsülik, hogy legalább húsz-huszonöten képesek nívós alkotások létrehozására idehaza. Eredetileg úgy _ tervezték, hogy vasárnap a díjak átadására is sor kerül. A zsűri azonban még nem döntött, ennek oka az is, hogy az Arany Meteor-díj odaítéléséhez a klubok véleményét is kikérték, s ezek között meglehetősen nagy az eltérés, egyeztetésük hosszabb időt vesz igénybe. Annyit azonban már megtudtunk, hogy a gödöllői egyetem Nyisztor György Kollégiuma rádióstúdiójának egyik hangjátéka, A fej című esélyes a díjra. Ezt egyébként, Haumann Péter előadásában február 9-én, a Társalgó című műsorban a Petőfi rádióban is hallhattuk. A díjátadásra néhány héten belül kerül sor Budapesten, ahová a nyerteseket meghívják. amikor egyik vendég a másikra nyitja az ajtót. Ki tépi le? Az iroda tatarozására tehát mindenképpen ez az időpont kínálkozott a legalkalmasabbnak, s remélik, hogy minél korábban elkészülhetnek vele. Nemcsak a helyiség újul meg, a bútorzat, a berendezések is. A visszaköltözésig az ideiglenes helyiségüket is ideiglenes helyiségüket is igyekeztek minél barátságosabbá tenni. Útbaigazító táblákat is elhelyeztek, csak azt nem értik, ki és miért tépte le az elköltözésről tudósító falragaszukat. Az ügyfelek nyilván őket szidják, mondván, még azt sem közlik, hová kell menni. Holott erről szó sincs, őszintén azon vannak, hogy vendégeik, az érdeklődők, a gödöllői és járásbeli utazók és a külföldiek se tapasztaljanak fennakadást a szolgáltatásban. Ezért is költözködtek gyorsan, egy nap alatt. Ami pedig az idei eredményeket illeti, bár az elemzés, az összegzés még hátravan, már most megállapíthatjuk, hogy ez az év sem volt rosz- szabb a tavalyinál, sőt még jobb. S már közel a december, amikor a programfüzetek megjelenése után megrohanják az érdeklődők az irodát. G. Z. Pécel Önkéntes munksa A Hazafias Népfront községi bizottságának felhívására a Péceli Vegyesipari Szövetkezet szocialista brigádjai is vállaltak önkéntes munkát a rokkantak éve alkalmából meghirdetett akcióban. Ily módon, s részben készpénz felajánlásával, több mint hatezer forint gyűlt össze, amelyet a központi számlára fizettek be. A Szilasmenti Termelőszövetkezet csömöri üzemében az idén 12 millió forint értékben állítanak elő különböző műanyag fröccsöntött és forgácsolt alkatrészeket. Tizenöt vállalattal kooperálnak, köztük egyik legnagyobb megrendelőjük évek óta az Országos Vetőmag Felügyelőség, amelynek a vetőmagvak fémzárolásához szükséges patenteket gyártják. A Fővárosi Nyomdaipari Vállalatnak különböző típusú bélyegzőfogantyút, talpakat készítenek műanyagból. A BHG megrendelésére mintegy 55 ezer forrasztópáka-betétet készítenek. Képünkön: Janocha Istvánná munka közben. A rendező iroda szolgálata Néhány helyen már havazott. Gyereknyelven szólva tehát már csinosítgatja, sipkáját és szakállát a Télapó. Az biztos, hogy a gödöllői családi és társadalmi eseményeket rendező irodánál gondoltak a jó öregre, s persze a gyerekekre isi És majdnem elfelejtettem: a szülőkre nemkülönben! Ugyanis már most, két-három héttel a dússzakállú, barátságos Télapó házakhoz küldésére fogadnak el kéréseket. Tavaly, meg azelőtt is több tucat magánházhoz kopogtatott be a rendezőiroda menetrendje szerint az öreg. Az idén. ha a szülők is úgy akarják, újra rója köreit. ___________ ¥ár©s ! moziműsor Különös házasság. Színes magyar film. Csak 4 órakor. Szovjet filmek fesztiválja: Moszkva nem hisz a könnyeknek, I—II. Színes, szinkronizált szovjet Oscar-díjas film. Csak 6 órakor. A múltról a mának' Eszelős fáradságok Napjainkban kevesen, néhány évtized múlva még kevesebben gondolnak rá, hogy élt ezen a tájon béresek, sum- mások, arató-cséplő munkások, marokszedők népes serege, amely nyomorúságos munkával kereste meg a mindennapi betevő falatot. És akik új világunk jólétet és biztonságot teremtő fényében a tegnap nyomrúságát takaró árnyékban kívánnak emlékeztetőt hagyatékozni, azok is elsősorban a tárgyakat gyűjtik: a kaszát, a marokszedők sarlóit, egy-egy kapát, a favágók baltáit, a gömyesztő mosóteknő- ket, vagyis az eszelős fáradságok és igavonások emberi járomfáit. Nem baj, hogy gyűjtjük a villanyeleket, amelyeket a béresek sebes tenyere csiszolt fényesre. Nem baj, hogy megőrizzük a zöldre festett katonaládákat, melyekkel tulajdonosaik két világháborút jártak végig. Jó, hogy összegyűjtjük a kenyérsütő-lapátokat, a rozskenyerek kora hajnali da. gasztóteknőit. Ereklyék ezek, amelyekre még ma is süt. fényesen ragyog sok-sok nemzedék erős, szigorú és biztató kézfogása. Ha a szerszámok történelmet idéző ereklyék, akkor a még a köztünk élő öregek, a minden rosszat átvergődtek és minden szépet megéltek emlékező szava példabeszéd. Domonyban jártam a minap Kovács Mihály bognárnál, aki most hetvennégy évesen még mindennap ott szorgoskodik, egésiz embert érően dolgozik a termelőszövetkezet műhelyében és elvégez minden munkát, mint a falusi ezermesterek. Felesége a vertfalú ház verandáján először tökmaggal, a paraszti porták őszi csemegéjével kínál, majd kávét főz és onnan a konyhából kiabál ki. — Negyvennyolc éve vagyok együtt az urammal, én aztán hitelesen tanúsíthatom, hogy Kovács Mihály szorgalmas, dolgos, családját és a becsületét szerető ember volt világéletében. Kovács, Mihálynak kedvére vannak felesége szavai. — Számomra gyermekkoromtól kalapácsok, vésők, gya- luk, balta, kapa, kasza, fűrész nyelének szorítása adta a megélhetés biztonságát. Nekem soha eszembe nem jutott, hogy másra, mint dologra, születhet az ember. Hétévesen lettem kiskondás az apám mellett, aki járomfái községi kanász volt. Fújtam az ökör szarvából készített tülköt, hívogattam a gazdák malacait, hajtottam őket a pincék melletti legelőre. — Három évig kondáskod- tam, aztán felcseperedett a következő és kiszorított a sorból. Apám eldöntötte: csizmadiának megyek, annak mindig lesz munkája. >»y — Aszódra vitt szegény anyám és elszegődtetett inasnak az akkor nagyon, híres Kern mesterhez. Négy hónapig voltam ott, mostam a pelenkát, takarítottam a szobákat, söpörtem az udvart, borért, pálinkáért szaladtam a segéd uraknak. Egyszer vettem a bátorságot és kértem a mestert, ülhessek a kaptafa mellé. A gazda így válaszolt: — Faragj-magadnak kaptafát! De igyekezz, mert az évekig eltarthat. — Cseléd voltam én az iparos portáján. Hiába hasogattam a sok fát a disznóvágásra, nekem csak egy pici darab abált szalonnát dobtak. Mérgemben megettem a tejfölt, amivel a gazdasszony a vendégeknek készített toroskáposztát akarta ' nyakonönteni. A verés, ami ezután követkeRákosvölgye Tsz Felszerelés fiataloknak Sok helyen, sokszor érdekes vélemény hangzik el arról, hogy a sportoláshoz tulajdonképpen mi keü. Van, aki esküszik rá, hogy elengedhetetlen a jó felszerelés: a tornaszer, a sportöltözék, a cipők, a vívófelszerelés vagy más. Mások szerint az is kitűnően sportolhat, akinek csak a puszta keze, lába, s persze jó tüjdeje van — minek a flancos szerelés. Valószínű, hogy a két ellentétes vélemény között van az igazság. A péceli Rákosvölgye Tsz-ben az idén tettek róla, hogy így legyen. Sporteszközök vásárlására nem sokat, nem keveset: tizenhatezer forintot adtak a fiataloknak. Ezen főként olyan felszereléseket vásároltak, amelyeket sokan használhatnak. Kölcsönzésüket a gazdaság KISZ-bizottságának egyik munkatársa vállalta. Kispályás labdarúgás Díjkiosztó Galgamácsán Kocsit is küldtek az ellenfélért Befejeződött Galgamácsán a helyi termelőszövetkezeti sportegyesület tömegsportbizottsága által szervezett kispályás községi körzeti labdarúgó-bajnokság. S bár az idei összecsapások kevésbé gördülékenyen zajlottak, mint a korábbiak; több visszalépő volt, sok mérkőzés elmaradt, s alacsony színvonalú találkozókból sem volt hiány, a sorozat mégis hétről hétre sok játékost és nézőt mozgatott meg. A jövőben a szervezők nagyobb körültekintéssel járnak el és segítséget kérnek a környék sportszerető gazdasági egységeitől, intézményeitől. Az első helyet az Ikiad— Galgamácsai SE—öregfiúk szerezték meg, második a Do- monyi KSK öregfiúk csapata lett, a harmadik helyen a Vác egresi Honvéd végzett. A sportszerűségi verseny díját a Galgagyörki Fémmunkás és az Alagi Állami Gazdaság csapatai kapták megosztva, ők minden mérkőzésükre kiálltak, elviselték a vereségeket, egyetlen játékosukat sem állították ki sportszerűtlenség miatt, s előfordult, hogy még kocsit is küldtek az ellenfélért, hogy a mérkőzést lejátszhassál A bajnokság szervezéséért és a csapatok segítéséért elismerést és.könyvjutalmat ka-, pott Nagy Mihály, Bán Mihály, Király Kálmán, id. Kiss Gyula, Czibere Imre, Klagyo- vik Pál, Szlovák Márton, Pesti László, Rózsa Géza, Vankó II. József és Gasparek Gábor. Játékvezetésükért jutalmazták Kolonics Károlyt, Makk Istvánt, Rotenhoffer Sándort, Czeba Józsefet, Móricz Mátét, Korcsek Lászlót és Bakonyi Pált. A bajnokság legjobb kapusa címet Klagyovik Pál nyerte el, a legjobb védőjátékos Puskás János, a legjobb középjátékos Farkas Zoltán lett. A legjobb csatárnak Unghy zett, hazáig futtatott. Otthon apám ütései alatt táncoltam. Pedig én‘azt hittetn, ahol tizenkét gyerek üli körül az asztalt, jut egy tányér leves a tizenharmadiknak is. — Csalódnom kellett gyerekes hitemben. Bognárinasnak adott ezután apám. Három év után felszabadultam, segédes- kedtem egy ideig, de sok volt a bognár, a munka meg kevés, így tovább kellett mennem. Jártam Pestre a különböző építkezésekhez. Kitanultam az ácsmunkát is. De kiderült, itt is sokan vagyunk. Hazajöttem, földet túrni, csak hát nem a sajátomat, hanem az uraságét. Domonyi Miska volt a birtokos, akinél bognár, pincemester, kulcsár, hentes, udvaros, mindenes voltam egy személyben. A háborút átéltem, akár a többi nyomorult. A fel- szabadulás örömét csak később érezhettem, öt évig próbálkoztam önálló műhellyel. 1959-ben beálltam a termelő- szövetkezetbe, s 1973-ban nyugdíjba mentem. »» Kovács Mihály gyöngéden megsimogatta a kávét kínáló felesége kezét. — 1933-ban kötötték össze a mi két kezünket az esküvőnkön. Azóta ez a két görcsös, inas, megöregedett kéz, ha baj volt, ha öröm volt mindig egymásba kapaszkodott, mert a szegény emberek ezekkel alakították a világot maguk körül. Fercsik Mihály Imrét választották. A gólkirályi cím Barsi Mártonnak, a legsportszerűbb játékosé Gyóni Jánosnak jutott A nap kulturális programja Gödöllő: A szocialista brigádok klubjának következő foglalkozása a Il-es teremben 15 órakor. Mihályfy László Szocioport- ré című filmjének vetítése, utána beszélgetés az üzemi demokráciáról. A 202. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet diáikparlamentje 15 órakor a színházteremben. Táncház 18 órakor a Gal- ga-teremben. Veresegyház: Lakások és otthonok című film vetítése a nyugdíjasklub- ban 19 órakor. Előadás Krónika ároknak Petőfiről Fábián Gyula író, a Petőfi Irqd^Jriij.. Múzeum küldötte tart előadást november 19- én, csütörtökön délután öt órától a művelődési központ színháztermében a gödöllői krónikaíróknak A Petőfi-kuta- tás új fejleményei címmel. Az előadásra nemcsak a krónikaírókat, hanem minden érdeklődőt várnak. lás az optikája Hány írás született már arról, hogy az idős embereknek, vagy a kisgyermekkel utazóknak, a várandós mamáknak átadták, vagy nem adták át a helyet a közlekedési eszközökön! Nem lenne könnyű összeszámolni. Csakhogy gyakorlatilag kivétel nélkül buszon, villamoson, földalattin alakultak ki a példát szolgáló helyzetek. Más megvilágításba kerül a helyátadás-nem adás, ha a vonatokon nézünk körül. Ott nem szokás, nem téma az udvariasság! Idős bácsikák, öregasszonyok vagy csinos hölgyek állnak Pesttől 'Gödöllőig, Aszódig, más vonalakon Nagykátáig, Vácig. Negyven-ötven percig és senki sem szánja meg őket. Az a bevett szokás — magyarázat —, hogy aki idejében felszáll a vonatra, azé a hely, az ülés joga. És aki Kőbánya-felsőn, Rákoson száll fel? Ök mit tehetnek? Persze kész a válasz: Ha valakinek egyszer átadnám a helyemet Rákoson, akkor az volna a logikus, hogy éveken át mindig ezt tegyem, s álljak végig. Így hát inkább ők állnak. Valljuk be: itt már nem udvariasságról van szó. Könnyű dolog villamoson, autóbuszon öt-tíz percig állni más helyett. Nem nagy dicsőség átadni helyünket egy-két megálló erejéig. Annyit a fáradtabbak is kibírnak. Vonaton áldozatot vállalni! Nos, ez az, ami úgy látszik, nem megy nekünk. B. G. ISSK 0133—195T (Gödöllői Hírlap)
