Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-03 / 258. szám

Leonyid Brezsnyev interjúja a Der Spiegelnek A korlátozott nukleáris háború veszélyes, tarthatatlan elmélet Moszkvában hétfőn közzétet­ték annak az interjúnak a szövegét, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke adott a Der Spiegel cí­mű nyugatnémet hetilapnak. A Szovjetunió semmilyen körülmények között sem al­kalmaz nukleáris fegyvereket olyan országok ellen, amelyek lemondanak gyártásáról, és területükön nem tárolnak nukleáris fegyvert. Készek va­gyunk arra, hogy szerződéses formában adjunk erről bizto­sítékot kivétel nélkül minden országnak — mondotta a többi között. Brezsnyev megállapította, hogy a világhelyzet ma nyug­talanító. Ezzel kapcsolatban aláhúzta, milyen félrevezető egyes nyugati stratégák és po­litikusok véleménye, amely szerint megengédhető valami­féle „korlátozott” nukleáris háború, és az ilyen háború­ban győzelmet is lehet aratni. Ha egyszer a nukleáris hábo­rú akár Európában, akár máshol kirobban, elkerülhe­tetlenül és feltétlenül az egész világra kiterjed — hangoztat­ta. Ilyen a háború logikája, ilyen a korszerű fegyverzet és a nemzetközi kapcsolatok jellege. Ezt világosan kell lát­ni,, meg kell érteni. így hát azok, akik esetleg arra számítanak, hogy meg­gyújtják a nukleáris máglyát, és közben maguk félrehúzód­nak, ne tápláljanak illúzió­kat — jelentette ki Brezsnyev. Brezsnyev elutasította a nyugati propaganda állításait arról, hogy Nyugat-Európát „szovjet veszély” fenyegeti, és konkrét adatokat ismertetett az európai nukleáris erőviszo­nyokra vonatkozóan. Ha számításba vesszük a NATO közepes hatótávolságú, alapvető rakéta- és légi szállí­tású nukleáris fegyverzetét, amely elérheti a Szovjetunió területén levő objektumokat a nyugat-európai országok és az Megadni N em akármilyen sarzsi volt annak idején, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósá­gi bizottsága tagjának lenni. Főként persze azért, mert a tagok e tisztségükön túl is eleve urak voltak — például virilisták, azaz a legtöbb adót fizetők, meg az alispán, a, főszolgabí- rák, a fő- és aljegyzők, az árvaszéki elnök és így to­vább —, óm növelte az is a rangot, hogy minden le­hetséges módon és ügyben kijárt a tisztelet azoknak, akik egy egész megye dol­gában határoztak. A tör­ténelmi múlt jogosan lom­tárba került testületét az idéztette föl velem, hogy ültem a nagyközségben rendezett gyűlésen, töp­rengve- azon, hogyan is ál­lunk manapság ezzel a te­kintéllyel? A gyűlés elnö­ke ugyanis sorban üdvözöl­te a felsőbbségnek azon képviselőit, akiknek mun­kaköri kötelessége volt a jelenlét, akik nem válasz­tóik bizalmából, hanem funkciójuk, beosztásuk kö­vetkezményeként ültek le az elnökségi asztalhoz, ám e becsülendő tisztviselők mellett nem jutott figyelem annak, aki a nagyközségben a legmagasabb közéleti tisztséget viselte, a megyei tanácstagnak, ő ott szoron­gott a hallgatóság sorai­ban, nevét sem említették, nem hogy üdvözölték vol­na. Természetes, nem a for­mális köszöntést hiányo­lom, hiszen gyakran már- már mosolygásra késztet az a lista, amelyet némely he­lyen fölsorolnak ilyen és hasonló alkalmakkor. Hiá­nyolom viszont, mégpedig nagyon az egészséges tisz­telet, megbecsülés érvénye­sülését, azt, hogy adják meg a módját mindenütt, , minden alkalommal a vá­lasztott tisztségnek, mert ezzel nemcsak azt becsülik, akit megválasztottak, ha­nem azokat szintén, akik választottak. Esetünkben a megyei tanácstag névtelen­né, észrevétlenné Válása nem csupán őt bánthatta, hanem a reá szavazó helyi tanácstagokat ugyancsak, a tanácstagok választóiról már nem szólva. Napjainkban a százhúsz fős megyei tanácsnak, öt­venkét olyan tagja van, aki első ízben jutott ehhez, a tisztséghez. Elődeik ki­maradásának, a cseréknek ezerféle oka van — az el­halálozás miatt ‘ sajnálato­san megüresedett helyek­től az elköltözésen át a megromlott egészségi álla­potig —, ám aligha . téve­dünk, ha az okok között föllelni véljük azt a szem­léletet, gyakorlatot, ame­lyet bevezetőben említet­tünk. Megadni a módját egy-egy tisztség tiszteleté­nek persze elsősorban nem egy gyűlés, tanácskozás al­kalmával kell, hanem a mindennapos munkában, de bizonyos: ha a formális al­kalmakkor nincs meg ez a tisztelet, akkor még in­kább hiányzik mindenkor máskor. Érdemes lenne alaposan elemezni például azt a furcsa gyakorlatot, hogy egy-egy településen — amint azt a tudakozódá­somra kapott válaszokból megállapíthattam —, tíz­szer előbb jut előadói, megismertetői szerephez ta­nácsülésen a szgkigazgatás valamelyik tisztviselője, mint a megyei tanácstag. Még akkor is, ha a megyei tanács rendeletét, határoza­tát kell ismertetni... Amint meghökkentő az is, amikor egy-egy Vendég kí­séretéből pontosan a me­gyei tanácstag hiányzik, amikor neki nem jut szék az elnökségben, ő nincs ott a helyi viszonyokat a ven­déggel megismertető tájé­koztatón. Ezeket tudva már, nem lepett meg azoknak a té­nyeknek a sora, amelyek arra figyelmeztettek: rend­kívül nagyok az eltérések a megyei tanácstagok já­rási-városi csoportjainak tevékenységében. Van, ahol a csoportüléseken nem vesz részt a tagoknak a fele sem (!), s van, ahol a megjelenés szinte teljes, az aktivitás örvendetesen ala­pos, minden részletre ki­terjedő. A nyomós indok nélküli távolmaradásért persze elsősorban maga a tanácstag hibáztatható, ám vajon pusztán az ő szám­lájára írható, ha úgy érzi, nem oszt, nem szoroz a jelenléte, ha úgy véli, a testületi munka nem igény­li az ő aktív részvételét, legyen szó akár a község­ről, városról, akár a cso­port összejöveteléről, a megyei tanács üléseiről. S okat beszélünk, írunk napjainkban a de­mokratizmus növekvő jelentőségéről, ám sokat mulasztunk abban, hogy a növekedés feltételei minél maradéktalanabbak legye­nek. Mulasztásaink többsé­ge természetesen akaratlan, ám hatása akkor is messzi­re gyűrűző. A figyelmetlen­ségnek, a felületességnek, a téves értékrendeknek meghatározó szerepe van abban, hogy jó néhányan nem kívánnak közéleti sze­repet vállalni, holott alkal­masak lennének rá, ám ép­pen mert képességeik erre módot kínálnak, á formá­lis jelenlétért az érintet­tek nem lelkesednek. Meg­adni a módját a választott tisztségek betöltői tisztele­tének: nem szolgalelkűség! Sőt, éppen annak kifeje­zése, hogy ezek a tisztsé-» gek fontosak. A legfonto­sabbak. Mert a választott mögött a választók serege áll. M. O. azokat körülvevő tengeri öve­zet térségéből, vagyis az olyan eszközöket, amelyeknek ható- távolsága 1000 kilométer vagy ennél több, de kisebb, mint az interkontinentális rakéták hatótávolsága, és összevetjük ezt a távot a Szovjetunió európai területén állomásozó, hasonló hatótávolságú, megfe­lelő szovjet fegyverzettel, ak­kor jelenleg az ilyen fegyve­(Folytatás a 2. oldalon.) Ma: 3. oldal: Nemcsak papírról ismerik... t oldal: A múlt a jövő szerves része 6. oldal: Politikai könyvnapok 7. oldal: Célhoz ért a Mészöly-expressz 8. oldal: Szerencsés újszülöttek Kocsikaravánok az utakon PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IO m W B Sm ff Bt M ■ Mm B | v.ty AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI, TANÁCS LÁPJA XXV. ÉVFOLYAM, 258 SZÄM Ára 1,40 forint 1981. NOVEMBER 3., KEDD Hazánkkan Ali Nasszer Mohamed Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak és Losoncai Pálnak, a Po­litikai Bizottság tagjának, a Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökiének meghívására hétfőn hivatalos, baráti láto­gatásra hazánkba érkezett az Ali Nasszer Mohamed, a Je­meni Szocialista Párt KB fő­titkára, a Jemeni Népi, De­mokratikus Köztársaság Leg­felsőbb Népi Tanácsa Elnök­ségének elnöke, mimszitferel- nök vezette párt- és állami küldöttség. -­A magas rangú vendég fo­gadására á Ferihegyi repülő-, téren megjelent Kádár János és Losonczi Pál. Rövid, szívé­lyes üdvözlés után a népi Je­men államfője és kísérete a magyar vezetőik társaságában gépkocsikba szállt és dísamo- torosök kíséretében az ünne­pélyes fogadtatás színhelyére, a Kossuth Lajos térre hajta­tott. Az ünnepélyes fogadtatáson megjelent Kádár János, Lo­sonczi Pál, Trautmann Rezső, A szovjet könyv ünnepi hete Milliós magyar olvasótábor A szovjet könyv ünnepi he­tének országos megnyitóját tegnap tartották meg a tata­bányai Népházban. A meg­nyitóünnepségen, amelyen a kiadó- és a terjesztővállala­tok vezetői, valamint a köny­vek terjesztésében közremű­ködő aktivisták vettek része, Antalóczy Albert, az MSZMP Komárom megyei Bizottságá­nak első titkára és Borisz Zsul- dibin, a Szovjetunió magyar- országi: kereskedelmi képvise­lőjének első helyettese mon­dott ünnepi beszédet. Immár hagyományos, hogy minden év november elején megrendezik nálunk a szovjet könyv ünnepi hetét, azzal a céllal, hogy felhívják az olva­sók figyelmét a sokszínű és sokrétű szovjet irodalomra, a szovjet nép könyvekben is do­kumentált eredményeire. Az érdeklődés évről évre nő ha­zánkban a Szovjetunió sok- nemzetiségű irodalmának gaz­dag termése iránt: az orosz és más nemzetiségű szovjet szer­zők magyar fordításban meg­jelent műveinek példányszá­ma az elmúlt 20 év alatt meg­haladta a 47 milliót. Csupán tavaly 195 szovjet művet ad­tak ki a magyar könyvkiadók, csaknem 3 millió példányban. A szovjet könyv ünnepi he­tén országszerte sor kerül könyvkiállításokra, műsoros irodalmi estekre, rendhagyó irodalmi órákra, baráti talál­kozókra, amelyek a szovjet irodalom jeles alkotásainak megismertetését szolgálják. Ünnepélyes fogadtatás a Parlament előtt a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának helyettes elnöke, Péter János, az országgyűlés atelnöke, valamint Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök­helyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, Púja Frigyes külügyminiszter, Czinege Lajos hadseregtábor- nok, honvédelmi miniszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, az MSZMP KB tag­jai, továbbá az Elnöki Tanács, a kormány, állami és társa- j dalmi életünk számos más képviselője. Az ünnepélyes fogadtatáson ott voltak a bu- i dapesti diplomáciai képvise­letek vezetői. Ali Nasszer Mohamed meg­érkezésekor kürtszó harsant a téren, majd díszzászlóalj pa­rancsoka jelentést tett a ma­gas rangú vendégnek. Fel­csendült a jemeni és a ma­gyar himnusz, majd Ali Nasz- szer Mohamed,. Kádár János társaságában ellépett a dísz­zászlóalj előtt. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj díszme­netével zárult. Délután a;z Országiház dele- gácics termében megkezdőd­tek a magyar—jemeni hivata­los tárgyalások. Kádár János vezette a ma­gyar tárgyaló küldöttséget, (Folytatás a 2. oldalon) Kisiparosok a békéért Táviratban tiltakoztak a fegyverkezés ellen Gödöllőn a művelődési köz­pont színházterme volt a szín­helye a Pest megyei kisiparo­sok békenagygyűlésének. A leszerelési hét alkalmából tar­tott rendezvényen o*tt volt Herczenik Gyula, a gödöllői járási pártbizottság első titká­ra, a város vezetői, Villányi Ida, a KIOSZ országos köz­Jól dolgoznak az állami gazdaságokban Pozitív az előzetes'számvetés V Ügy tartja a közhiedelem, a termelőszövetkezetekkel ellen­tétben, az állami gazdaságok háza táján kevés lehetőség kí­nálkozik a gazdálkodási kö­rülményekhez való gyors al­kalmazkodásra. Ennek cáfola­tát természetesen legfénye­sebbén maguk az állami gaz­daságok szolgáltatják, ame­lyek, az eredményeket tekint­ve, cseppet sem maradnak el a tsz-ek mögött. Szigeti Gábor, az Állami Gazdaságok Országos Köz­pontjának. osztályvezetője jó ismerője a Pest megyei gaz­daságok munkájának, az ered­ményesebb, hatékonyabb gaz­dálkodást célzó törekvéseik­nek. Amikor egy gyors hely­zetjelentésért, számvetésért megkérdeztük, elöljáróban a kedvező tapasztalatokról szá­molt be: — Ha röviden kellene jelle­mezni a Pest megyei állami gazdaságok munkáját az idei évben, azt mondanám, jól dol­goztak. Alátámasztják ezt a különböző mutatók, amelyek természetesen egyelőre még becsült adatok, de az eddigi produktumokon alapulnak. Az idén az 1980-as évhez viszo­nyítva 6,2 százalékkal növelték a termelési értéket, s ez meghaladja a 4 milliárd 355 millió forintot. Sokkal fontosabb és jellemzőbb vi­szont arra a sokrétű és körül­tekintő tevékenységre, amely a gazdaságokban tapasztalható, hogy a vállalati eredményt a tavalyihoz képest 10,9 száza­lékkal növelik, s eléri majd a 286 millió forintot Elgondolkodtató számok, ami- mögött elsősorban a gaz­daságok azon törekvése húzó­dik meg, hogy a korábban veszteséges ágazatokat nyereségessé tegyék, s ha ez nem lehetséges — megszüntessék. A tervszerű termékváltás eredménye nem is marad: el, megmutatkozik ez. a hatékonyabb, a jövedelme­zőbb termelésben, a termés­átlagok, az egy jószágra jutó hozamok gyarapításában. Az átlagnál is jobban növelte a jövedelmezőséget a Törökbá­linti Állami Gazdaság és a százhalombattai TEHAG. Nem volt azonban teljesen zavartalan az idei év az állami gazdaságokban sem. A legfőbb gondot a szőlők, gyümölcsösök okozták. Míg az előbbiekben a fagykár alapo­san megdézsmálta a termést, az utóbbiakban éppen az jelen­tett csaknem megoldhatatlan feladatot, hogy a jó termés kö­vetkeztében rendelkezésükre álló gyümölcsöt — főként al­mát — miképpen értékesít­sék ... G. M. pontjának képviselője is. Dr. Pataki István, az Országos Béketanács leszerelési bizott­ságának tagja, a nagygyűlés szónoka hangsúlyozta, hogy a világ népei békét akarnak. E közös akarat jegyében moz­dultak meg a nyugat-európai nagyvárosok munkásai, értel­miségi dolgozói, parlamenti képviselői is. Ezt fogalmazták meg a nagygyűlés résztvevői, amikor úgy határoztak: a megye kis­iparosai nevében a következő táviratot juttatják el az Orszá­gos Béketanácshoz: „Követel­jük a stratégiai fegyverek korlátozását, a SALT— II. megállapodás amerikai ratifi­kálását, a nukleáris fegyverek gyártásának és terjesztésének betiltását, az amerikai—szov­jet tárgyalások folytatását, a madridi értekezlet építő szel­lemben történő befejezését, a katonai enyhülés, valamint le­szerelés európai ’ konferenciá­jának összehívását!” KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a panamai nemzeti ünnep alkalmából táviratban köszöntötte Aristi­des Royo köztársasági elnököt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese Matej Lucannak, a csehszlovák szövetségi kor­mány elnökhelyettesének meghívására szombaton és va­sárnap Szlovákiában tartóz­kodott. A rövid munkaláto­gatás Során a felek véle­ményt cseréltek a két ország kulturális és oktatási együt'- működésének helyzetéről, a magyar—csehszlovák kapcso­latok fejlesztésének időszerű feladatairól. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront CT fő­titkárának meghívására hét­főn küldöttség /élén hazánkba érkezett Pncso Pnev Kuba- dinszki, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Po­litikai Biz ittságának ngja, a Bolgár Hazafias Fron* emöke. Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására a Jeme­ni Szocialista Párt pártmun­kásküldöttsége élén Abd al- Karim Samsannal, a JSZP Központi Bizottsága pénzügyi és tervezési osztálya vezetőjé­vel október 26 és november 1,‘ között látogatást tett hazánk­ban. A küldöttség tanulmá­nyozta az MSZMP gazdaság- politikáját, a gazdaságirányí­tás kérdéseit, válamint a közV ponti és területi pártszervek munkamódszerét.-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom