Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-15 / 268. szám

1981. NOVEMBER 15., VASÁRNAP 3 im A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK IX. KONGRESSZUSA Silamemky István: * 3 A párt és a kormány gazdaságpolitikájával összhangban születtek meg eredményeink Mint az első oldalon hí­rül adjuk tegnap megkezdte munkáját a SZÖVOSZ IX. kongresszusa. A Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsának korábban kiküldött írásos beszámolójához Szlame- nicky István, a SZÖVOSZ elnöke fűzött szóbeli kiegé­szítést. Hangsúlyozta: a fogyasztási szövetkezetek az elmúlt idő­szakban dinamikusan fejlőd­tek. A párt és a kormány gaz­daságpolitikájával összhang­ban, eredményesen járultak hozzá a lakosság életszínvona­lának növeléséhez, a külgazda­sági egyensúly javításához és a korábbinál többet tettek az árutermelés bővítéséért, a szolgáltatások korszerűsítésé­ért. Az elmúlt öt évben a legna­gyobb mértékben a szövetke­zeti kereskedelem fejlődött. Az áfészek és a szövetkezeti vál­lalatok kettős kereskedelem­politikai feladatot oldottak meg: biztosították, hogy ele­gendő napi cikk legyen min­den településen, s ezzel egy időben a tartós javak válasz­tékos kínálatát is megterem­tették. A lakáságazatba tartozó szö­vetkezeteknek ma már több mint félmillió tagja van. A kezelésükben levő lakások szá­ma az ország többszintes épü­letekben levő lakásállományá­nak csaknem negyedét adja, a lakásvagyon értéke nedig meg­haladja a 65 milliárd forintot. A szövetkezetek öt év alatt 21 ezer lakást építettek és továb­bi 6600 kivitelezéséhez láttak hozzá. Érdekeltségük mindin­kább vidékre is kiterjed. A szövetkezeteknek viszont sok gondot okoz, hogy a lakások üzemeltetése során még min­dig gyakran merülnek jel sza­vatossági problémák, s ezek megoldása a legtöbbször túlsá­gosan elhúzódik. A takarékszövetkezetek ke­zelik a betétben elhelyezett lakossági pénzmegtakarítások­nak mintegy 13 százalékát, egyes megyékben több mint 20 százalékát. Egyre sokré­tűbb pénzügyi szolgáltatásaik révén a jalu közkedvelt pénz­intézeteivé válnak. A SZÖVOSZ elnöke kifej­tette: az áfészek fontos prog­ramjuknak tekintik a sokré­tű kapcsolati rendszer to­vábbfejlesztését a kisterme­lőkkel. Az, általuk felvásárolt Lázár György: áruk értéke tavaly már meg­haladta a 11 milliárd forintot, ez az összeg öt év alatt 80 százalékkal nőtt. A felvá­sárlás a kisgazdaságok áru­termelésének kereken felét adja. Évente 700—750 ezar kistermelővel vannak kapcso­latban; ez az együttműködés nemcsak a felvásárlásra, ha­nem a termelés szervezésére, az információ- és a garancia­adásra is kiterjed. Foglalkozott az elnök a zöldség-gyümölcs ellátás gondjaival. Megállapította: még mindig indokolatlanul hosszú az áru útja. Feszültsé­geket okoz, hogy a termelők az árut közvetlen értékesítésre még csak kis arányban készí­tik elő. A fogyasztási szövetkezetek ipari tevékenységét elemezve a beszámoló kiemelte; ezek az üzemek mindinkább megfe­lelnek rendeltetésüknek; ész­szerűen foglalkoztatják a munkaerőt és jól hasznosítják a helyi nyersanyagokat. A szövetkezeti ipar hozzálátott az ésszerűbb termelési szerke­zet kialakításához, ez a folya­mat azonban meglehetősen lassú, mert korszerűtlenek a gépek és az újabb típusok gyakran hiányoznak a keres­kedelem kínálatából. A külkereskedelmi munká­ból is nagyobb részt vállaltak a szövetkezeti vállalatok, szer­vek. A szövetkezeti árucsere szintén fejlődött; a nemzet­közi árucsere, valamint a kis- határmenti forgalom kereté­ben mintegy 7 milliárd fo­rint értékű árut hoztak be, illetve cseréltek a szövetkeze­tek szocialista országokból. A szövetkezetek gazdasági tevékenységének tapasztala­tait összegezve felhívta a figyelmet: a továbbiakban a piaci igényeknek még erőtel­jesebben kell vezérelniük a termelők szándékait. A mai­nál lényegesen magasabb szintre kell emelni a piacfel­táró munkát és gyorsabban kell továbbítani a piaci infor­mációkat a termelőkhöz. Szövetkezeti mozgalmunk segíti a szocialista demokrácia kiteljesedését A vitában felszólalt Lázár György, a Minisztertanács el­nöke is, aki tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságá­nak és a kormánynak az üd­vözletét, majd arról szólt, hogy a szövetkezeti mozga­lom mély gyökereket eresztett társadalmunkban, segíti a szocialista demokrácia kitel­Úi ösvényen 17 lemző számvetés és sokrétű, demokratikus vitában a feladatok meg­határozása — summázva ez a fogyasztási szövetke­zetek IX. kongresszusának célja. így kimondva egy­szerűnek tűnik, valójában a kétnapos tanácskozás ép­pen hogy elég lesz rá. Fel­tehetően a szervezők — a Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának tagjai — is érezték, hogy a mondanivalóra két nap ke­vés, s még az idén április­ban megfogalmazták és kiadták a téziseket, ame­lyeket aztán különböző szövetkezeti fórumok meg­beszéltek, kiegészítettek, így azután a kongresszusi beszámoló már a több mint 3 millió 300 ezer szövetke­zeti tag és 180 ezer szövet­kezeti dolgozó többségének kikristályosodott vélemé­nyét rögzíthette. A fogyasztási szövetke­zetek egy részében bírálják a gazdasági szabályozókat. Túl gyorsan változnak — mondják. Lehet, hogy van benne némi igazság, de éppen a fogyasztási szövet­kezetek azok, amelyek sa­játosságaiknál fogva gyor­san és jól reagálhatnak a változó gazdasági körül­ményekre. A szövetkeze­tek ugyanis majdnem mindenesek; valamennyi fogyasztási cikkel keres­kedhetnek, termeltethet­nek, felvásárolhatnak, s még ipari munkára is vál­lalkozhatnak. A takarék- szövetkezetek a betétgyűj­tés és hitelezés mellett tíz-tizenöt féle kiegészítő tevékenységgel foglalkoz­hatnak, a lakásszövetkeze­tek pedig saját karbantar­tó szervezetet hozhatnak létre. S egy újabb lehető­ség: együttműködhetnek más szövetkezetekkel. Egymással, de az ipari és mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekkel is. Erre most már a jogszabályok lehetőséget adnak, az élet pedig sürgetően követeli. A Pest megyei fogyasztá­si szövetkezetek többsége már elindult ezen az úton. Erre a kongresszuson el­lesett beszélgetésekben is hallhattunk példát. Az egyik szünetben Nagy Gá­bor, a Pest megyei MÉSZÖV elnökhelyettese a mellette álló küldötteknek újságolta: a Pilisi Ruhá­zati Ipari Szövetkezettel már hat áfész tart fönn rendszeres kapcsolatot. Ki­rály Antal, a Tápiószele és Vidéke Áfész elnöke pedig arról számolt be, hogy Farmoson a tsz-szel közö­sen vendéglőt építtettek, amelyben az üzemi étkez­tetést is megoldják. Tápió- györgyén a tanáccsal és a tsz-szel hoznak létre kö­zösen vendéglőt az üzemi és a gyermekétkeztetést se­gítve. Bori Pál, a Nagykáta és Vidéke Áfész főosztályve­zetője elmondta, hogy 700 millió forintos kiskereske­delmi forgalmukból az idén 32 millió forint szár­mazik termelő vállalattól való közvetlen árubeszer­zésből. Szállítási feladatai­kat pedig úgy kívánják megoldani, hogy erre a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-szel társul­nak, és a Tüzép-telenek- hez kapcsolódva szállítási szakcsoportot hoznak létre. A fogyasztási szövetke­■r* zetek IX. kongresszu­sán Pest megyét pontosan félszázan képviselik. Közü­lük többen ma, az ágazati szekcióüléseken kapnak szót. Tegnap a plenáris ülésen Juhász Sándor, az Alsóné- medi és Vidéke Takarék- szövetkezet küldötte szólalt fel. Helyi példákkal alátá­masztva a szövetkezeti mozgalom emberformáló és gazdasági szerepéről, vala­mint az ésszerű takarékos­ság lehetőségeiről beszélt. Hangsúlyozta: a szellemi és anyagi erőkkel úgy kell ta­karékoskodni, hogy azokat a fontos feladatokra össz­pontosítsák. Szenté Pál jesedését szolgáló törekvése­ket, a szövetkezeti gazdaság pedig — mint a szocialista tu­lajdon egyik formája —, fon­tos tényezője a népgazdasági tervek megvalósításának. A Minisztertanács elnöke ez­után részletesen szólt a terme­lés korszerűsítésével, az export- képesség javításával, a nem­zetközi munkamegosztásban való aktívabb részvételünkkel összefüggő feladatokról. Szólt arról is, hogy fontos teendő a szervezeti rendszer korszerűsítése: — A tennivalók első csoport­jába a központi irányítás szer­vezetének módosítását soroltuk. Mindenekelőtt a minisztériumi háttér-intézmények munkájá­nak ésszerűsítését folytatjuk. A cél az, hogy egyszerűsítsük és gyorsítsuk a döntési folya­matot, növeljük a vállalati ön­állóságot, csökkentsük az irá­nyítás rezsiterheit. — A második csoportba a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése tartozik. A cél itt a rugalmasság, az érde­keltség javítása. Nagy gondot kívánunk fordítani arra, hogy elősegítsük annak a folya­matnak a meggyorsítását, amelynek eredményeként nö­vekszik a trösztökön, nagy- vállalatokon belül is az egy­séges érdekeltség a jobb, jö­vedelmezőbb munkában. — A szervezeti tennivalók harmadik csoportjába az új vállalkozási formák létreho­zását sorolhatjuk. Ez alapjá­ban pozitív fogadtatásra ta­lált, de tapasztalhatók a meg­ítélésben szélsőségek is. Pél­dául, hogy az új vállalkozási formák a legértékesebb mun­kaerőt fogják elszívni a nagy­üzemektől. Találkozhatunk olyan aggályokkal is, hogy teret nyitunk az ügyeskedők, a munka nélkül jövedelmet szerzők számára. Ismét mások szerint gyengítjük a szocialis­ta tulajdont, a népgazdasági érdek eseteként ideológiai köntösbe bujtatott féltése mö­gött valójában a versenytől, a monopolhelyzet kényelmét veszélyeztető konkurrenciától való félelem rejtőzik. A kis­vállalkozás létrehozására a valós társadalmi szükségletek jobb kielégítése mellett azért is került sor, hogy ösztönöz­zük, serkentsük az egészsé­ges versenyt. — Az új vállalkozási for­mák nagy többsége egyébként nem magánvállalkozás, ha­nem a szocialista vállalkozás­nak egy új, igaz, nálunk ed­dig szokatlan formáját való­sítja meg. Reális az aggály, hogy lesznek, akik megpró­bálnak visszaélni az e for­mák nyújtotta lehetőségekkel, de a kormányzati szervek ar­ra törekedtek és törekszenek, hogy olyan jogi és közgazda- sági szabályokat alakítsanak ki, amelyek a visszaélés lehe­tőségét minimálisra szorítják. Vannak azután, akik túlérté­kelik e formák jelentőségét, és olyan várakozással vannak, amit ez a megoldás nem tel­jesíthet. Ügy gondolom, az a vélemény a helyes, amely sze­rint a két forma nem helyet­tesíti, hanem kiegészíti egy­mást. Lázár György befejezésül hangoztatta: mindazokat az ajánlásokat és javaslatokat, amelyek a kongresszuson is elhangzottak, a kormányzati szervek gondosan mérlegelik majd és azon lesznek, hogy a reális lehetőségek keretei kö­zött megvalósítsák azokat. KÁDÁR JÁNOST KÖSZÖNTÖTTEK A PEST MEGYEI DOLGOZÓK Kádár Jánost, a Pest megyei dolgozók nevében, az alábbi levélben köszöntötte a megyei párt-végrehajtóbizottság, a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának al­kalmából. A levélre Kádár János válaszolt, amelyben üdvözölte a megye kommunistáit, dolgozóit. Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Budapest. Igen tisztelt Kádár Elvtársi A Pest megyei pártbizottság, a megye kommunistái és dolgozói nevében őszinte tisztelettel és szeretettel kö- Szöntjük. Mint másutt az országban, ezekben a napok­ban Pest megyében is emlékezünk a 25 éve történtekre, az ellenforradalom leverésére, a párt újjászületésére, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megala­kulására, amely összeforrt Kádár elvtárs nevével. Sokan vannak párttag és pártonkívüli fiatalok, akik ezeket a harcokat, csupán visszaemlékezésekből, köny­vekből ismerik. De sokan vannak Pest megyében is olyan harcostársak, akik megélték és részesei voltak an­nak a meg-megújuló küzdelemnek, amely a néphatalo­mért, az ország felemelkedéséért folyt az elmúlt két és fél évtizedben. Szeretnénk megerősíteni, mert tanúi vagyunk napról napra annak, hogy megyénk lakossága nagyra értékeli azt az elvhű tevékenységet, amelyet Kádár elvtárs a Magyar Szocialista Munkáspárt élén kifejtett és kifejt. Szeretettel és büszkén emlegetik azokat a hónapokat, amikor a Pest megyei pártbizottság első titkáraként dolgozott a megyében. Sokan megőrizték azt a gondolatot is, amelyet Kádár elvtárs mondott 1957. február 17-én a Pest megyei Tanács épületében tartott nagyaktíván: „Remélem, hogy itt, Pest megyében is előrehaladunk a szocializmus építésében.’’ Ez a remény, úgy érezzük, megvalósult Pest megyé­ben csakúgy, mint az egész országban. Nekünk, kommu­nistáknak az a legnagyobb történelmi elégtétel, hogy részeseivé válhattunk népünk, a nemzetközi munkás- mozgalom, hazánk iránt megnyilvánuló megbecsülésé­nek. Kedves Kádár Elvtárs! Kívánjuk, hogy változatlan energiával és következe­tességgel, jó egészségben munkálkodjék tovább a szocia­lizmus programjának megvalósításáért, népünk jólété­nek további emeléséért. Rendkívül felelősségteljes munkájához őszinte szívvel kívánunk jó erőt és egészséget önnek, kedves Feleségé­vel boldog, örömteli életet. Budapest, 1981. november 4. Megkülönböztetett elvtársi tisztelettel a Pest megyei VB tagjai: Cservenka Ferencné, dr. Arató András, Balogh László, Barinkai Oszkárné, dr. Baráth Endre, dr. Bíró Ferenc, Furulyáz János, dr. llcsik Sándor, Jámbor Miklós, Krasznai Lajos, dr. Mondok Pál, Németh Ferenc, dr. Tóth István. KÁDÁR JÁNOS VÁLASZLEVELE Cservenka Ferencné elvtársnőnek, a Pest megyei pártbizottság első titkárának, Budapest Tisztelt Cservenka Elvtársnő! A Pest megyei Végrehajtó Bizottság tagjai ál­tal aláírt, november 4-én kelt levelüket megkap­tam. Figyelmességüket, szíves soraikat, a megem­lékezést őszintén köszönöm. Magam is szívesen gondolok vissza a megyé­ben végzett munkára, a Pest megyei elvtársak­kal való találkozásokra. Élve az alkalommal, minden jót: jó egészséget, további eredményes munkát kívánok személy szerint önnek, a Végrehajtó Bizottság tagjainak, Pest megye kommunistáinak és minden dolgozó­jának. Budapest, 1981. november 9. Elvtársi üdvözlettel: Az emberek szívéhez vezető út GYÖNYÖRŰ nyara volt az idén 285 érdi középiskolásnak, főként gimnazistáknak: egy teljes hónapot tölthettek nyelvi táborban a Szovjetunióban. Ja- roszlave, Luga és Novgorod tárta ki vendégváró kapuit az orosz nyelvi tanulmányi ver­senyeken legjobban szerepelt harmadikos diákok előtt. Nov- gorodban megyénkből 12 ta­nuló vehetett részt ezen a tan­folyamon. Az idén 1122 éves város történelmi értékei és érdemei felbecsülhetetlenek. KIRÁNDULÁSAINK Lenin- grádba, Puskinba, Lugába és Jurjevóba is elvezettek ben­nünket, de a Novgoroddal és környékével való ismerkedés csak kísérője volt a tanfolya­mon való intenzív nyelvtanu­lásnak. Mennyire más volt ez az orosz nyelv mint az iskolai, amelyhez a keservesen bevá­gott szavak és szabályok, a dolgozatoktól és felelésektől való félelem izzadtsága tapad! A gyerekek itt tudták és érezték meg, hogy az orosz nyelv nemcsak iskolai tan­tárgy, hanem a szovjet embe­rek szívéhez vezető út is. Igen, új barátaink szemében és kéz­szorításában ott bujkált az idegen nyelvet beszélő ember­nek kijáró megbecsülés és tisz­telet. Amikor idehaza gyakran kell meghajolnunk a nyelvok­tatásunkat érő bírálatok előtt, ne feledjük, az örömre is meg­van az okunk: ezek a kiválóan felkészített tanulók éppígy a mi tanítványaink, mint az araszolva haladók ... FIGYELEMRE MÉLTÓ pe­dagógiai tanulsága is van még ennek a hónapnak. A közös élmények olyan közösségekké formálják a csoportokat, ame­lyek középiskolai osztályfőnö­keink négyévi lelkiismeretes munkája nyomán is csak rit­kán születnek. Csoportunk 101 tagja két megyéből és Budapestről ke­rült ki, közöttük Kelecsényi Nóra (Nagykőrös), Kozma Ág­nes (Debrecen) és Mariok Zsu­zsa (Esztergom), akik a moszk­vai nyelvi olimpiáról arany­éremmel csatlakozták hozzánk. Pest megyéből — a már em­lített Kelecsényi Nórán kívül — Hugyik Zsuzsa (Aszód), Tolnai Éva (Cegléd), Papp Gabriella (Gödöllő), Bódi Ildi­kó és Jancsovics Mária (Mo- nor), Minárovics Mária és Szentpéteri Ilona (Nagykőrös), valamint Bodnár Ibolya (Vác) gimnazisták képviselték mél­tóképpen tudásukkal és maga­tartásukkal a magyar ifjúsá­got. Hiszem, hogy valameny- nyien tanulóéveik legdrágább emlékeivel érkeztek haza Nov­gorod ból. PEDAGÓGIAI szakmai mun­kám legértékesebb mozzana­tának tartom, hogy a csoport vezetőjeként immár hetedik alkalommal szolgálhattam ez­úton is az orosz nyelvoktatás ügyét. Somfai István az érdi Vörösmarty Gimná­zium igazgatója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom