Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-13 / 266. szám

Pest megye fogyasztási szövetkezetei bemutatkoznak Gazdiéul! és a boltok gazdák Aki járt már Taksonyban vagy közle­kedett az 51-es főúton, bizonyára úgy ta­lálja, hogy a gazdabolíot ábrázoló fotó hiányos. Hiányzik róla a bolt előtt parko­ló sok-sok kocsi, s hiányoznak a növény­védő szereket, műtrágyákat, mezőgazda- sági szerszámokat, kisgépeket pakoló ter­melők, a gépkocsijuk csomagtartójára csemetefákat, szőlőoltványokat kötöző autósok.-Valóban, a taksonyi gazdaboit portálképéhez hozzá tartozna ez a lát­vány. Nemcsak a környék lakói, telektu­lajdonosai vásárolnak itt szívesen, hanem á távolabbi vidékek termelői és gazdálko­dói is gyakran felkeresik, az üzletet. Jó árukínálatának hamar hírét vitték az utazók. A bolt gazdája a Taksony és Vidéke Afész. Halásztelek, Tököl, Dunaharaszti, Szigethalom térségében elsősorban ez a kis szövetkezet hivatott gondoskodni a lakosság, valamint az üdülővendégek és turisták ellátásáról. Feladata még a ter­meltetés, á felvásárlás, a szakcsoportok szervezése, támogatása. Kisebb mértékben folytatnak építőipari és szolgáltató tevé­kenységet is, és természetesen részt vesz­nek a tagokat és a vevőkört érintő társa­dalompolitikai mozgalmakban. . Budapesttől karnyújtásnyira, a kis Du- na-ág mentén jelen van még az állami és a magánkereskedelem, valamint vendég­látóipar is. A főváros tapintható közelsé­ge sok gondot okoz, elsősorban a munka­erő utánpótlásában, ugyanakkor lehető­séget is teremt a forgalom növeléséhez és egészséges kereskedelmi-vendéglátóipari versenyszellemet tart ébren. Nyári hét­végeken több mint harmincezer üdülő, ki­ránduló jön erre a tájra. Az áfész igénye­sen kívánja kiszolgálni őket, ételkülönle­gességeket, belsőségeket, pacalt, birkapör­költet kínál étlapjain, üzleteiben pedig többféle töltelék- és füstöltárut, friss ba­romfihúst árúsít. A Taksony és Vidéke Afész jó kapcso­latot épített ki a Szigetfő, a Petőfi és az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet­tel, a Kiskunsági Állami Gazdasággal, és ezek a kapcsolatok lehetőséget adnak va­lamennyi üzletág fejlesztésére. Az együttműködés eredménye a szak­csoportok kiváló tevékenysége is. Különö­sen jelentős a nyúltenyésztés, de jól dol­goznak a sertés- és a galambtenyésztők, valamint a méhészek is. Közel 350 tenyész­tő, munkálkodik ezekben a kis közössé­gekben, korszerű eszközökkel, a szövet­kezet szerződésben garantált, előnyös fel­tételei szerint. OTP-hiteliel, zavartalan takarmány- és tápellátással, szaktanács- adással, jól szervezett felvásárlómunkával segíti szakcsoportjait a taksonyi áfész. A termeléshez támogatást kap a szövetkezet­től az ellátási terület minden háztáji gaz­dálkodója és hobbikertésze. TAKSOFf ÉS JIBÉKE ÁFÉSZ MŰKÖDÉSI TUlÜLEfB A gazdabolt 10-12 ezer facsemetét, 6 ezer szőlőoitványt ad el évente. Nagy si­kerrel rendezték meg a mezőgazdasági eszközök és kisgépek kiállítását. A működési terület térképén a már em­lített községeiken kívül találjuk még Dél­egyházát és Szigetszentmikióst. Minden helységhez kiterjedt üdülőövezeti rész tar­tozik. Ebből következik, hogy tavasztól őszig a szövetkezet mind a 323 dolgozójá­nak fokozott igényeknek kell megfelelnie. A VI. ötéves terv teljesítése azt mutatja, hogy a taksonyi szövetkezet várakozáson felüli eredményeket ért el. A bolti kiskereskedelem forgalma 1975- ben 124 millió, 1980-ban már 278 millió forint, A vendéglátás fejlődése ez idő alatt 130 százalékos, a felvásárlásból szár­mazó bevétel pedig az ötszörösére emelke­dett. Ebben a tervidőszakban 18 millió fo­rintot fordítottak fejlesztésre, az eladótér, a raktár, a szociális építmény összességé­ben 1600 négyzetméterrel bővült. Hiányok, ellátási nehézségek természetesen akad­tak, az idényjellegű vendéglátásra kedve­zőtlenül hatott a rossz időjárás, s a szik­víz iránti csökkenő kereslet is mérsékelte a bevételt. Munkaszervezéssel, a munka­erő átcsoportosításával, a hatékonyság nö­velésével a szövetkezet dolgozói eddig is igyekeztek minimálisra csökkenteni a gazdálkodás bizonytalansági tényezőit, a jövő fejlesztési céljai erre még nagyobb esélyt adnak. A szigetszentmiklósl 2700 négyzetméte­res áruház építésével 1984-re megduplá­zódik a szövetkezet vagyona. A 91,5 millió forintos beruházás meghatározó jelentősé­gű lesz az áfész kereskedelmében, és je­lentősen emelkedik majd a szolgáltatások színvonala. A taksonyi szövetkezet jól gazdálkodik, de kiemelkedő szerepe van a népművelés­ben és a vidék kulturális életében is. A szocialista brigádmozgalom a gazdasági eredmények eléréséhez és a politikai cé­lok megvalósulásához egyaránt hozzájá­rult. Most ünnepli megalakulásának tíz­éves évfordulóját a taksonyi áfész férfi­kórusa. Alakulásuk óta minden évben kaptak valamilyen kitüntetést, oklevelet, legutóbb pedig a VIII. országos minősítő versenyen aranyérmet szereztek. A vidék tömegsportjának szervezésében is jelentős részt vállalnak. Már hagyo­mány, hogy minden évben megmérkőzik az áfész kupáért a nyolc község labdarú­gócsapata. Készt vesznek a megyei asztali­tenisz- és sakkbajnokságon, a kispályás labdarúgó-bajnokságon. A szövetkezeti mozgalom erejét bizo­nyítja a Taksony és Vidéke Áfész fejlő­déstörténete. Példa arra, hogy egy kis szö­vetkezet Budapest közelében állja a ke­reskedelmi versenyt és mindig rugalma­san alkalmazkodik a gazdasági élet vál­tozásaihoz. A LEGNAGYOBBAK PEST MEGYÉBEN Elnéptelenedő tanyavilág, duzzadó nagy­községek és városok, a lakosság erőteljes mozgása. jellemzi ma a Cegléd környéki vidéket. Nincs tehát könnyű helyzetben a Dél-Pest megyei Áfész, amikor gondoskod­nia, kell a működési területén élő, mint­egy 90 ezer emberről. Hiszen közülük 40 ezren Cegléden, 16 ezren Abonyban és 12 ezren Albertirsán élnek, a többiek pedig 800—5000 lélekszámú településeken, nagy területen szétszórva. Márpedig a városo­kon kívüli vidékek sem élhetnek hátrányos helyzetben, a kereskedelmi hálózatot, a vendéglátást ott is fejleszteni kell, miköz­ben a születő új városrészekben, lakóte­lepeken vadonatúj egységek hálózatát kell kiépíteniük. A Dél-Pest megyei Áfész 1979 óta mű­ködik a jelenlegi szervezeti formájában, akkor ugyanis több kisebb, addig önállóan tevékenykedő szövetkezet tömörült, létre­hozva ezzel Pest megye legnagyobb szövet­kezetét, amelynek nagyságrendje immár Tavaly nyílt meg a töríeli lsisáruház, amely élelmiszerek, háztartási cikkek és eszközök, üveg- és papíráruk, játékok, ruházati cik­kek és cipők gazdag Választékát kínálja akkora, mint egy I. kategóriájú állami vál­lalaté. Az egyesülést a gazdasági élet kö­vetelte, szükség volt az anyagi és szellemi erők összegezésére ahhoz, hogy az áfész hatékonyabban tudjon működni. Az egye­sült szövetkezetben a munkakörök szako­sodtak, minden fontosabb terület élén hoz­záértő szakemberek állnak, így eredmé­nyesebb lett az irányító munka is. A Dél- Pest megyei Áfész működési területe tíz közigazgatási területre terjed ki, ezek: Cegléd, Abony, Albertirsa, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Mükebuda, Törtei, Jászkarajenő és Kőröstetétlen. Az áfész kiskereskedelmi tevékenysége megyei viszonylatban közepes, a vendéglá­tásban megyei átlagon felüliek, a felvásár­lásban pedig egyenesen rekorderedménye­ket értek el. Természetesen a kiskereske­delmi tevékenység ezzel együtt gazdasági­lag mindig is eredményes volt. A fogyasz­tók jónak ítélik a szövetkezet munkáját, s nagyra becsülik azokat a kezdeményezése­ket, amelyekkel a lakosság jobb áruellátá­sát szeretné megoldani az áfész. Az egyik legjobb példa erre az év köze­pén megrendezett Mini Expo-ákció. A diszkont árusítás önmagában 9,1 millió fo­rint többletforgalmat eredményezett, ugyanakkor a lakosság az akcióban vásá­rolt árengedményes cikkek révén több mint 2 millió forintot takarított meg. Főleg olyan tömegcikkeket hoztak itt forgalom­ba, amelyek a hagyományos kereskedelmi hálózatban helyszűke miatt kellő mennyi-, ségben nem tárolhatók. Ugyancsak sikeres akciójuk az NDK áru­házi hét, amelyet az idén második alka­lommal rendeztek meg. Az NDK-ból kül­dött áruk nagyon kapósak, hiszen új színt hoznak a terület kiskereskedelmébe, bő­vítik a választékot. Az áfész jó árucsere­kapcsolatot alakított ki az egyik NDK-beli “ogyasztási szövetkezettel, így a magyar termékek is bemutatkoztak az NDK-ban. sikert és elismerést szerezve a Dél-Pest megyeieknek. Már hagyományosak és nép­szerűek a szezon végi kiárusítások is. Bármilyen nagy is a Dél-Pest megyei Afész működési területe, sikerült minden településen megoldani az ételforgalmazást, a büféáruk és a süteményeik árusítását. A nagyobb üzemekben a szövetkezet kezelé­sében levő üzemi konyhák látják el a dol­gozókat Az abonyi Mechanikai Művekben pedig munkásszekció működik, amely sa­ját üzemi konyhát tart fenn. A folyamatosan növekvő áruforgalom miatt az üzlethálózat kihasználtsága maxi­mális, ezért fontos az állandó fejlesztés és bővítés. Az egyesülés óta több új kereske­delmi egység létesült: a ceglédberceli ABC, a törteli kisáruház, az abonyi gazdabolt, a ceglédi autósbolt, élelmiszerbolt és bar- kácsszaküzlet, az albertirsai bútorbolt és gázcseretelep, Csemőn szintén gázcserete­lep, rajtuk kívül több zöldség- és termény­áruda, Albertirsán pedig egy hatalmas vendéglátó kombinát. Hálózatfejlesztésre évente 18—20 millió forintot fordít a szö­vetkezet. A következő időszak legfontosabb fej­lesztései: a ceglédi áruház rekonstrukciója, az abonyi ruházati boltok helyett egy kor­szerű szaküzlet létrehozása, Albertirsán, Cegléden és Csemőn új ABC-áruház épí­tése, Kőröstetétlenben pedig egy kisebb ABC létrehozása. Ugyancsak Cegléden új melegkonyhás étterem és bevásárlóközpont építése szerepel a tervekben. Kitelepítik a Cegléd központjában működő felvásárló­telepet, helyette új telepet kell sürgősen létrehozni, s kitelepül a város központjá­ban levő ipari karbantartó részleg és a gépkocsitároló telep is. Gyorsan fejlődött a szövetkezet termel­tető és felvásárló tevékenysége, 1981-ben különösen kimagasló eredményeket ért el. Mintegy húszezer termelővel van állandó kapcsolatuk, őket igyekeznek minden mó­don érdekeltté tenni a háztáii termelésben. Előlegeket folyósítanak, szaporítóanyagok­kal és a termeléshez szükséges eszi:őzök­kel, gépekkel látják el a kistermelőket. Csak tavaly majdnem 200 ezer négyzetmé­ter fóliát, 150 ezer naposcsibét 800 napos­libát, kis híján 600 permetezőgépet, 6 mil­lió forint értékű növényvédő szert, 672 ton­na műtrágyát juttattak a 'termelőknek, A háztáji állattartást 70 ezer mázsa táppal, 4000 mázsa szemesterménnyc) segítették. A juttatásokon túl, sokat javult a terme­lést szervező munka is. Három év alatt a felvásárlási forgalom évi 35 millió forint­ról 60 millióra nőtt. A szövetkezet kereté­ben 14 szakcsoport működik, ezek nyúl­ás galambtenyésztéssel, méhészettel, vala­mint zöldségtermesztéssel foglalkoznak. A termeltetés és a felvásárlás > fellendü­lésével, továbbá a jó kereskedelmi koope­rációval javult a terület ellátása, naponta friss áru jut az üzletekbe. A megtermelt gyümölcsfélék döntő hányada azonban ex­portra kerül, tehát a jó szervező munka népgazdasági érdek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom