Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-13 / 266. szám

Pest megye fogyasztási szövetkezetei hemutatkoznak Élni és dolgozni a Dunakanyarban Élelmiszerbolt Tahiban Duna-kanyar, Pilis, Budapest. Műemlé­kekben és természeti szépségekben bővel­kedő környék. Ezért ragaszkodnak hozzá az itt élők, s ezért keresik fel a turistasze­zonban a kirándulók ezrei. Kétszeres gond és felelősség ilyen helyen dolgozni, kivált a kereskedelemben, a vendéglátásban. A főváros árnyékában élő emberek igényei­nek, valamint az üdülőik és a turisták el­várásainak megfelelni nem is olyan köny- nyű. A szentendrei járás területén és magá­ban a városban is a Szentendrei Járási ÁFÉSZ működik. Élelmiszerüzleteik, ven­déglátóhelyek, gazdabolt, T Ü.Z ÉP -1 el epek, iparcikküzletek — nem kevesebb, mint 92 keresikedelmí egység portálján hirdeti a jól ismert embléma az áfész nevét. Közel négyezer szövetkezeti tag elhatá­rozásából, 1975-ben, egyesülés útján jött létre a Szentendrei Járási Áfész. Az akkori összegezések 101 boltról és 8500 négyzet- méter alapterületről adtak számot. Ipari tevékenység, szakcsoport alig volt. Ha visz- szatekintünk az egyesülés időszakára, bi­zony nem sok boltot vagy vendéglőt tudunk felsorolni, amelyre illet volna a korszerű jelző. Igények pedig vol­tak, éspedig egyre nagyabbak. A kor­szerűbb és kényelmesebb közlekedés, a személygépkocsi-állomány ugrásszerű nö­vekedése lerövidítette a járás és a fővára; közötti távolságot. A tagság és a vásárló- közönség mindenütt a fővárosi, vagy leg­alábbis az ahhoz hasonló színvonalat kért számon. Első feladatként tehát a hálózd: bővítését és korszerűsítését kellett elvé­gezni. A számok néha furcsán világítják meg a valóságot, hiszen első látásra talán ért­hetetlen, hogy az egyesüléskor 101, ma pe­dig — annak ellenére, hogy dinamikus fej­lődésről beszélünk — 92 kereskedelmi egy­séget mondhat magáénak az áfész. Ám a számok mögött újabb számok bizonyítják az átgondolt és jól megalapozott fejlesztési koncepciót, hiszen számos elavult, kicsi és korszerűtlen egységet szüntetett meg a szövetkezet, helyettük új, modem, nagyobb alapterületű boltokat építve. A kilenccel kevesebb kereskedelmi egység közel más­fél ezerrel több négyzetméter alapterületen üzemel. Fejlődött a gépi felszereltség Is, meg­könnyítve a hálózati dolgozók munkáját és lehetővé téve olyan félkész és készételek, mirelitáruk forgalmazását, amelyek a há­ziasszonyok otthoni munkáját könnyítik meg. A járás területén nincs község, ahol a szövetkezet nem épített új egységet vagy nem korszerűsítette a régit. Pilisszántó köz­ség újtelepi részén felépült az élelmi­szerbolt. Pilisszentlászló főterén a düledező, öreg boltra talán már nem is emlékeznek azok a vásárlók, akik az új, modem önkiszolgáló bolt polcairól válogatják naponta az árut. Szigetmonos­tor a meglévő vegyesbolt mellé új önki­szolgáló élelmiszerboltot kapott, így a köz­ségben ma már reggel fél 7-től este 7-dg lehet vásárolni. Visegrád-újtelep lakóinak sem kell a községbe gyalogolniuk, ha vá­sárolni akarnak, mert az elmúlt évben ott is felépült és megnyílt az új élelmiszerüz­let. Nem maradtak el az üdülőterületek sem. Tahi községben, Korány és Surány üdülői között is egy-egy élelmiszerüzlet nyílt az egyre népesebb üdülőközönság számára. Szentendre mindkét lakótelepének — a Teátrum lakásszövetkezetnek és a Felsza­badulás lakótelepnek — ellátásába is egy- egy új áfész-bolt kapcsolódott be, és napi 1600 adag étellel járul hozzá az áfész Szentendre munkahelyi és gyermekélelme­zéséhez. Az 1975-ös év 176 ezer forintos ke­reskedelmi árbevétele 1980 végére 302 mil­lió forintra emelkedett. Fejlődött a felvásárló tevékenység is. Ma már öt mezőgazdasági szakcsoport műkö­dik. A kistermelőkkel való kapcsolatot erő­síti a Szentendrén felépített, kölcsönzővel is bővített gazdabolt. A Szentendrei Járási Áfész tűzoltókészü- lék-karbantartóit szinte az egész országban ismerik, nemrégiben pedig hatvanfős dolgo­zórészlegnek adott munkát az áfész. Duna- bogdányban orvoslakást, Szigetmonostoron tornatermet építettek, s folyamatosan vég­zik a saját hálózat felújítását. A gazdasági feladatok mellett a tagság érdekei is mindig szem előtt voltak. - Kor­szerűbb lett a tagsági részesedés elszámo­lása, az újfajta vásárlási és értékesítési visszatérítési rendszer nagyobb biztonságot nyújt a szövetkezet tagjainak jogaik érvé­nyesítéséhez. A visszatérítés összege 1977 óta minden évben emelkedik. Az áfész tagsága készült a kongresszusra. A községi választott testületek részéről el­indult a kezdeményezés, hogy a szövetke­zeti részjegyek összegét 100-ról 300 forint­ra emeljék fel, ezzel is segítséget adva a szövetkezet gazdálkodásához. A 4200 szö­vetkezeti tag közül több százan egészítet­ték ki részjegyeiket az utóbbi időben, pe­dig a határozatot még nem mondta ki a küldöttgyűlés. Ám a tagok magukénak ér­zik a szövetkezetei. Bekapcsolódnak a moz­galmi munkába, élnek a sportolási és kul­turálódási lehetőségekkel, amelyeket a szö­vetkezet a községi sportkörök és művelő­dési házak támogatásával tesz lehetővé tagjai számára. A pilisszentkeresztiék büszkén hallhatták nemrégiben a rádióban nemzetiségi énekegyüttesüket, a Szentend­rei Járási Áfész sportolói pedig 1980-ban elnyerték a megyei szövetkezeti focikupát. Duna-kanyar, Pilis, műemlékek, termé­szeti szépségek... Állandóan fejlődő és egyre népszerűbb környék. Itt akarva sem lehetne lassítani a fejlődés ütemét, amely- lyel az ország legkisebb járásának fogyasz­tási szövetkezete köteles lépést tartani. Kiskunlacházán, a Munkácsy Mihály Álta­lános Iskolában és a Szakmunkásképző Inté­zetben, Ráckevén az Ady Endre Gimnázium­ban minden évben rend­szeresen összeül az is­kolaszövetkezeti cso­port közgyűlése. A vá­lasztott diákelnök be­számol a kisszövetkezet gazdálkodásáról, az is­kolabolt eredményeiről, kulturális tevékenysé­gükről. A tanulókból szövetkezett tagság meg­hallgatja a felügyelő bi­zottság véleményét, és szavazatával eldönti: milyen programot támogat a kö­vetkező időszakban. Tehetik, hiszen 20 Ft-os alaprész­jeggyel mindegyikőjük hozzájárult a szövetkezeti va­gyon megteremtéséhez. Ezekre a közgyűlésekre mindig hivatalosak a „na­gyok”, a Ráckeve és Vidéke Áfész képviselői is, akik soha nem a gyám, hanem inkább a partner szerepében vannak jelen. A felnőttek a meghívást viszonozzák, és az áfész gyűlésein ott ülnek a legifjabb szövetkezeti tagok. Figyelnek, jegyeznek, értékelnek. Van mit tanulni, el­lesni. A Kisdunamenti, a Dömsödi és a Szigetszentmiklós és Vidéke Áfész 1978 januári egyesülésével nagy lendületet kapott ennek a vidéknek a szövetkezeti mozgalma. A szövetkezet tíz boltban táp- és szemestermény, va­lamint mezőgazdasági eszközök árusításával segíti a termelőket. A zöldség-, az alma- és a tojástermelő, a nyúl- és a juhtenyésztő, a libatömő és a méhészeti szak­csoportok működését már külföldi szakemberek is ta­nulmányozták. A termelők kedvezményes kölcsönöket kapnak, több évre szóló szerződésekben rögzítik fel­adataikat, jogaikat. A termelési kedvet^ a zökke­nőmentes, gyors felvásárlás is fokozza. Az áfész 14 szak­embere, jól felszerelt szállítórészlege, nagy központi te­lepe biztosítja a tenmésveszteség nélküli betakarítást. A lacházi Kiskun étterem, a ráckevei Fekete Holló, a dömsödi Kék Duna országos hírű vendéglők, de túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a szövetkezetnek mind az 52 vendéglátó egysége kedvelt a helyi lakosok és az üdülő- vendégek körében egyaránt. Gyönyörű természeti környezetben, nagy hagyo­mányai vannak itt a vendéglátásnak. A Kiskun étterem 40 tagú, sokszorosan kitüntetett kollektívá­ja legutóbb elnyerte a Magyar Népköztársaság Ki­váló Brigádja címet. Ennek az étteremnek messze jó híre van. Dolgozói, vezetői nagy gondot fordítanak a vendéglátóipari tanulók nevelésére, a szakma utánpót­lására is. Tömegrendezvényekre, zárszámadásokra az étterem „helybe” megy. Már több mint 1000 ilyen kis­település van mögöttük. Az árak emelkedésével egyszerre minden nagyobb egységnél jelentős hangsúlyt kapott a közétkeztetés, a Konzervbiszfró o Duna-parton Hagyományőrző együttesek diákellátás, az étlapon nagyobb lett a turista- és gyer­mekmenük, a kis adagok, választéka. A lacházi Duna-parton az áfész építőipara két hó­nap alatt szép, modern Konzervbisztrót épített. Így a korszerű táplálkozás elterjedéséhez adnak jó propa­gandát. A kiskereskedelmi áruforgalomból származik a szö­vetkezet árbevételének közel 70%-a, ebből is a legna­gyobb rész az élelmiszer-kereskedelemé. A 12 község ellátása eddig minden évben kiegyensúlyozott, jó volt. Természetesen egyes cikkek bőséges kínálata mellett akadnak időszakos hiányok is, de ezekre a szövetkezet azonnal cselekvőén reagált. Vállalatokkal, téeszekkel bővítette partneri hálózatát, és a nagy tételű vásárlá­sokhoz központi raktárt létesített. Nem egészen fél év alatt, majdnem teljesen saját ki­vitelezésben, 14 millió Ft-os költséggel felépült a döm­södi ABC. Az üzletek felújításéinak folyamatossága, gyorsasága ás olyan eredményjavító tényező, amely hozzájárult a vegyes iparcikkek forgalmának emelke­déséhez. • A következő tervidőszakban 52 millió Ft beruházási költséggel kívánják folytatni az egységek építésének, bővítésének, felújításának munkáját. A szövetkezet ipara tízéves múltra tekint vissza. Ta- ikarító-, villanyszerelő-, liftjavító és -karbantartó, la­katos- és forgácsoló-, valamint elektronikai részlegük és a szikvízüzem együttesen 13 millióról 20 millióra nö­velte bevételét. Pénztárgépjavító tevékenységüket sok partnerszövetkezet veszi igénybe. Virágállványokat, ülésezik az iskolaszövetkezet A dömsödi ABC — alig fél esztendeig épült virág- és palatartókat készítenek, riasztóberendezése­ket gyártanak, közvetve exportra is termelnek. Gépko­csiparkjuk, javítóműhelyük, tmk-csoportjuk a szövet­kezet szervezetének fejlődését meghatározó érrendszere. A szövetkezetnél 25 szocialista brigádban több mint 300 dolgozó végez szakmai munkáján kívül társadalmi munkát. A már említett Kiskun brigád mellett kiváló fokozatot ért el az elektronikai részleg Ságvári Endre és a lakatosipar Zalka Máté szocialista brigádja. Minden évben megrendezik a Kiskun kulturális na­pokat, az őszi megyei könyvhetet. Írókat, egyetemi ta­nárokat hívnak klubestekre. Megyei első helyezést ért el az áfész Erdélyi Ferenc ifjúsági klubja. Nemzetiségi népitánc-csopor-tjaik, a Kiskun, a lórévi Délszláv, a szigetszentmártoni és a szigetújfalui német együttesek országos hírnévnek ör­vendenek, sőt, az utóbbiak már az NSZK-ban is siker­rel szerepeltek. A Kisun öregek citeraegyüttesét a leg­különbözőbb ünnepségekre, rendezvényekre hívják meg, mert előadásaik kedves színfoltot jelentenek min­den pódiumon. A Ráckeve és Vidéke Áfész évente megtartja az öre­gek napját. Alapító tagok, nyugdíjasok, rendszeresen országjáró kirándulásokon vesznek részt. A KÍSZ-szer- vezet szellemi vetélkedők egész sorát rendezi, színház- látogatásokat szervez, jelen van kisdobosavatásokon, gyermekrajz-kiállításokat állít össze. Évente megren­dezik a szövetkezeti asztalitenisz- és kispályás labdarú­gó-bajnokságot, férfi, női kézilabdacsapatuk a megyei bajnokság élmezőnyében foglal helyet. A Ráckeve és Vidéke Áfész 1980-ban Kiváló Szövet­kezet kitüntetésben részesült. A közös cselekvés, a szor­galom, a folyamatos fejlődés a jövő szövetkezeti moz­galmának biztató ígérete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom