Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-12 / 265. szám

Ma: 3. oldal: Nem is kaphat mindig tapsot l oldal: Galgamácsa egy pesti óvodában Heti filmjegyzet 6. oldal: Tornaszobától a tanuszodáig 1. oldal: Postabontás 8. oldal: Vetélkedő - felnőtteknek is Három perc - telefon A Szovjetunió szolidáris az NSZK kékes tőivel Leonyid Brezsnyev üzenete Leonyid Brezsnyev üzenetet intézett egy nyugatnémet bé­keszervezethez, s ebben kije­lentette: a szovjet nép szolidá­ris az NSZK mindazon jóaka­ratéi lakóival, akik tevékenyen, célratörően állnak ki amellett, hogy soha többé ne kezdődjék háború német -földről, akik ki­állnak kontinensünk békéjé­nek és biztonságának megszi­lárdítása mellett, azért küzde­nek, hogy megakadályozzák Európa egy mindent megsem­misítő nukleáris katasztrófa színterévé válását. A Szovjetunió a maga ré­széről minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az egyén- lőség és az egyenlő biztonság elvei alapján megállapodásra jussanak a katonai szemben­állás szintjének csökkentésé­ről, konkrét intézkedéseket te­gyenek a leszerelés terén, és az emberiséget megszabadítsák a nukleáris háború veszélyétől, az olyan háború fenyegeté­sétől, amelyben nem lehet­nek győztesek — hangoztatja Brezsnyev üzenetében. — A szovjet emberek annak a re­F ogya&ztói ismereteink meglehetősen hézago­sak sok mindenben, amit termelőként nagyon is számon tartunk. így pél­dául a világ legtermészete­sebb közlendői közé tarto­zik a mezőgazdasági üze­mekben annak sorolása, miféle külső hatások drá­gítják a hústermelést, így az energiaárak emelkedése, mivel most legutóbb is, no­vember elsején,. lépett egyet fölfelé ilyen okok miatt a termelők költsége. Ami tagadhatatlanul igaz. Igaz azonban az is, hogy amennyiben forgalmi adó­val terhelten, azaz haszon- • nal kívánnak értékesíteni egy kilogramm sertéska­rajt, akkor annak körülbe­lül száznegyven forint len­ne.,.. Meglepően hangzik ugyan, ám éttől még tény: egyedül a téliszalámin van haszna — forgalmiadó­bevétele —a népgazdaság­nak. Minden más hús- és húskészítmény ára dotált, azaz az állami költségve­tésből árkiegészítésben ré­szesül. A legutóbbi két esztendőben a költségve­tés ilyen természetű kiadá­sai kétmilliárd forinttal növekedtek, s az élelmisze­rek közül csupán a hús- és húskészítmények támoga­tása több mint hatmilliárd forintot emészt fel. Furcsa helyzetet szemlél­hetünk néhány tény segít­ségével. A tények egyik csoportja: tizenhat év alatt, I960 és 1976 között mind­össze egy ízben, 1966-ban került sor a hús .és a hús- készítmények fogyasztói árának emelésére. E hosz- szú. nyugalmas időszak után — amit azonban ko­rántsem indokoltak a ter­melési és a piaci feltéte­lek! — 1976-ban, majd 1979-ben jelentős áremelé­sekre kényszerültek a ha­tóságok, majd idén június­ban ismét átírták az árcé­dulákat. Ismét átírták az árcédulákat, ám ennek el­lenére is, ha átlagot ve­szünk, huszonhárom száza­lékos ártámogatást élve­zünk fogyasztóként, azaz például,, ha vásárolunk egy kilogramm sertéscombot, akkor az állami költségve­tés 13,20 forinttal járul hozzá az erszényünkből ki­számolt pénzhez. Most a tények másik csoportját nézve: az ár­emelések ellenére sem hagyjuk befolyásolni ma­gunkat fogyasztói szoká­sainkban. Átmenetileg ugyan egy-egy drágítás után némileg csökkent a vásárlás, ám összességében folyamatosan emelkedett a fogyasztás, a megyében például egy főre számítva az 1970 és az 1980 közötti években tizenhárom kilo­grammal nőtt. Ennek ismeretében nem különlegesség a nagy hen­tesüzletek vezetőinek az a 'apaszta’ata. hogy ugyan a fogyasztási szokások na­gyobb differenciáltságot mutatnak, mint korábban, a forgalom egésze nem je­lez észrevehető változáso­kat. Ami mögött, ha rész­letezzük, az áll, hogy bár megnőtt az olcsóbb áruk, így a belsőségek kéreslete, a vevők egy csoportja, nagyrészt az idősek — föl- tételezhetően tehát a nyug­díjasok — korosztálya ki­sebb tételeket vesz egy-egy alkalommal, az eladások összessége emelkedik. A gond nem az, hogy vevőre talál-e az áru, hanem sok­kal inkább az, elegendő-e a mennyiség, megfelelő-e az áruösszetétel az igények­hez képest. Sok és sokféle bírálat éri a magyar konyhát konzerva­tivizmusáért, azért például, hogy korántsem kedveli annyira a szárnyasok, első­sorban a csirke húsát, mint áz az egészséges táplálko­zás oldaláról nézve kívá­natos lenné, ám tudomásul kell venni: a szokások ne­hezen módosulnak, hosszú idő kell átalakulásukhoz. A háziasszony nem a világ­piaci helyzet, nem a hús­termelés ráfordításainak koordinátáiban elhelyez­kedve hozza mag döntését, hanem a család kívánsá­gainak és a pénztárca vas­tagságának viszonyrendsze­rében, döntése sokkal in­kább függvénye a szoká­soknak, mint az árnak. Mi­vel a hús és a húskészít­mény a napi étkezések va­lamelyikének természetes része immár hosszú ideje, ezt a természetességet a család nem adja föl, ha­nem inkább másutt elért megtakarításokkal teremti eiő a fedezetét." M e bonyolódjunk bele annak taglalásába, mennyiben helyesek vagy helytelenek ezek a másutt elért megtakarítá­sok, csupán azt a gondola­tot fogalmazzuk szavakká, hogy fogyasztói szokásaink merevsége szoros kölcsön­hatásban áll termelői szo­kásaink — magatartásunk — merevségével. Amikor termelőként másodlagosnak tartjuk a hústermelés rá­fordításainak alakulását — mert az indokolatlan költ­ségemelkedést elfödi a nö­vekvő ártámogatás —, ak­kor szilárd alapját terem­tettük meg annak, hogy fo­gyasztóként se tulajdonít­sunk fontosságot a tényle­ges áruértéknek, hanem csak egy valamit figyel­jünk, az árat. Mivel ez az ár jóval alatta van a tény­leges áruértéknek, valójá­ban minél többet fogyasz­tunk a húsból, a különféle készítményekből, annál több állami támogatáshoz jutunk... A dotációk nö­velésének megszokottsága a merev fogyasztói szoká­sok megtartásának fő ele­me, mivel ugyanaz az áru a társadalomnak sokkal több forintjába kerül, mint amennyit nekünk ki kell fi­zetni érte. Mészáros Ottó Iményüknek adnak kifejezést, hogy a . küszöbönálló legfel­sőbb szintű bonni találkozók és tárgyalások új, fontos sza­kaszt jelentenek majd a min­denoldalú, kölcsönösen előnyös szovjet—nyugatnémet kapcso­latok fejlődésében, és a nem­zetközi feszültség csökkentését fogják szolgálni. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek elnöke a Stuckenbrock vá­rosában működő demokratikus» antifasiszta szervezet vezetői­hez intézte üzenetét. Hazánkba érkezett WilSy Brandt A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szerdán Bu­dapestre érkezett Willy Brandt, a Német Szociálde­mokrata Párt és a Szocialista Internacionálé elnöke. Látoga­tása idején részt vesz és fel­szólal a Fejlesztési Intéze­tek Európai Társasága tudo­mányos konferenciáján, amely­nek házigazdája a Magyar Tu­dománya! Akadémia Világ- gazdasági Kutató Intézete. (A tanácskozásról a 3. oldalon számolunk be.) Willy Brandtot a Ferihegyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a külügyi osztály vezetője és Bognár József akadémikus, az MTA Világ- gazdasági Kutató Intézetének igazgatója fogadta. Jelen volt Norman Dencker, az NSZK budapesti nagykövete. EEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IS A MEGYEI TANÁCS IAPJA XXV- ÉVFOLYAM, 265- SZÁM Ára 1,40 forint 1981. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Országos bemutató Dánoson Metsző széliéi — metszi gépek A nagyüzemi gyümölcster­mesztés egyré kevésbé viseli el bizonyos gépek hiányát, a különböző művelési módok technológiai hiányosságait. Különösen a munkaerő biz­tosítása okoz gondot a gaz­daságokban a munkacsúcsok idején. Mind kevesebben vállalkoz­nak a' betakarítás, vagy ép­pen a metszés nehéz felada­tára. Ezért is fontos, hogy valamennyi műveletet gépesít­sék a műtrágyázástól a sze­désig. Ha valamelyik ágazatban, akkor a gyümölcstermesztés­ben maradt el a háttéripar a mezőgazdaság igényeitől. Ez persze nem véletlen, hiszen viszonylag kis sorozatban gyárthatók egyes berendezé­sek, s ez nem kifizetődő a nagy cégeknek. Az üzemek termelési rendszere hosszú éveken keresztül házilag, egy­mástól függetlenül készítettek el — gyakorta párhuzamosan is —, különböző nélkülözhe­tetlen masinákat. A vállalko­zás eredményei nem jelenték­telenek, de mégsem oldják meg a valódi gondokat. Az országban működő 9 gyümölcstermelési rendszer, és az általuk integrált szövetke­zetek és állami gazdaságok gépesítési problémáit enyhí­tendő jött létre az elmúlt esz­tendőben a Kertészét Gépesí­tési Együttműködés. Az ed­digi tapasztalatok kicserélését, az igények felmérését hatá­rozta el az idén a MÉM Mű­szaki Intézetével karöltve az albertirsai Micsurin Tsz ren­dezésében a társaság. S hogy nem haszontalanul, arra bi­zonyságul szolgált a tegnap délelőtt metsző, hideg szélben Dánszentmiklóson sorra ke­rült országos gépbemutató. Több mint 70 gépet szemlél­hettek meg, tanulmányozha­tott a megjelent 700 főnyi Szerződéses áfész-üzíetek Kölcsönös óvatosság a jellemző Pest megye fogyasztási szö­vetkezetei közül szeptember végéig mindössze hat vezette be a szerződéses üzemeltetési formát. A Taksonyi Afész volt az úttörő, tizenöt üzletre írt ki pályázatot, amiből azon­ban csak három talált gazdá­ra. Az áfészek meghirdette negyvenhat üzletből tizenki­lencet sikerült kiadni. Az új üzemeltetési formák­ról szóló minisztertanácsi és a végrehajtásról intézkedő belkereskedelmi miniszteri rendelet az áfészeknek bősé­ges időt hagyott a felkészü­lésre. Egyetlenegy Pest me­gyei áfésznek sem írták elő, hogy már az idén kötelesek ennyi és ennyi egységet meg­hirdetni. De ez nem jelenti azt, hogy az utolsó pillanatig várhatnak. A megyei tanács kereskedelmi osztálya és a Pest megyei MÉSZÖV java­solta, hogy 1931-et fordítsák a tapasztalatszerzésre, s többféle üzlettípus kiadásával próbál­kozzanak. Egyaránt óvatosság jellem­ző azt áfeszekre és a vállalko­zókra. A péceli, a Monor vi­déki, a nagykátai és az ócsai áfészek például csak jövőre írják ki az első pályázatokat. De a jelentkezők sem tolong­nak. A szeptember végéig ki­adott tizenkilenc üzletből mindössze négynél jelentkez­tek kettén-ketten, míg a töb­binél csak egy-egy pályázó volt. A kereskedelmi osztály és a MÉSZÖV vizsgálta a kisfokú érdeklődés okait. Megállapí­tották, hogy közrejátszik az újtól, az ismeretlentől való ódzkodás, de még inkább az, hogy indokolatlanul magas átalánydíjakat állapítottak meg. Ezt követően a kereske­delmi osztály szorgalmazta a reálisabb tervezést, amit a vállalatok és szövetkezetek megfogadtak, s most már — elsősorban a vendéglátóipar­ban — nagyobb a vállalkozási kedv. A Pest megyei MÉSZÖV elnöksége legutóbbi ülésén meghallgatta a megyei áfész titkárság tájékoztatóját a szerződéses üzemeltetési rend­szer eddigi tapasztalatairól. Ebben a tájékoztatóban meg­fogalmazták, hogy az eddig eltelt rövid idő afatt is bebi­zonyosodott az új forma élet- képessége és fontossága. Főleg azokban a boltokban, ahol több csatornás az árubeszer­zés, javult az ellátás. A zöld­ségeseknél még az áru minő­sége is jobb lett és megol­dották a vasárnapi nyitva tartást. A vendéglátóhelyeken pedig nagyobb a választék, magasabb az üzleti színvonal, s általában többet törődnek a vendégekkel. A forgalom is emelkedett.- (Ugyanez a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának tapasztalata is.) Az eddigi eredmények alap­ján és a további tapasztalat- szerzés érdekében a MÉSZÖV elnöksége szükségesnek 'tart­ja, hogy az áfészek gyorsítsák az üzletek meghirdetését. A vonatkozó rendeletek alapján arra törekedjenek, hogy mi­nél több típusból adjanak ki üzleteket szerződéses üzemel­tetésre. Sz. P. szakembergárda, amelyik az eseményen részt vett. Igen nagy érdeklődést vál­tott ki a specialisták körében a Micsurin Tsz és a debreceni MEZŐGÉP vállalat által kö­zösen kialakított, illetve gyár­tott öntözött viszonyok kö­zött használható műtrágyázó­gép. A berendezés egyik elő­nyös tulajdonsága, hogy a tápanyagot csak a növény kö­zelébe — tehát takarékosan —, adagolja ki. Ugyancsak Pest megyei konstrukció az Alagi Állami Tangazdaság ál­tal készített mélylazító, amely a gyökerekhez juttatja a mű­trágyát. Egyelőre csak egy példánya található meg az or­szágban a hollandok által exportált almaszedő, illetve metszésre is alkalmas gép­nek. Igaz, hogy ez a beren­dezés is feltételezi az emberi munkaerőt, de hatékonysága háromszorosa a hagyományos eljárásnak, és jóval kényelme­sebb munkafeltételeket bizto­sít. A bemutató igazi haszna az volt, hogy a teljes gyümölcs­termesztési gépsorok felvonul­tatásával képet alkothattak termelők és gyártók a meglé­vő hiányokról, a későbbiek­ben eldönthetik mit gyártson az ipar nagy sorozatban, és mit a termelési rendszerek vagy az egyes gazdaságok kis szériában. Arra is mód nyí­lik, hogy a mezőgazdasági üzemek egyi-egy fontos elemet, alkatrészt állítsanak elő együttműködve a mezőgép- iparral. S amit sem a nagy­vállalatok, sem a gazdaságok nem tudnak elkészíteni, azt mindenképpen külföldről keli majd behoznunk. A dánszentmiklósi gyü­mölcstermelési rendszer, ámely az elsők között van az or­szágban, és egymaga több mint 5000 hektár területet integrál, nagymértékben já­rult hozzá a gyümölcster­mesztés gépesítésének fejlesz­téséhez a tegnapi bemutató­val. V. B. Dr. Mv'r.cr Jenes tartott előadást a Pest megyei párihizotiség aktívaülésén Tegnap délután az MSZMP Pest megyei Bizottságának szél. házában több száz résztvevővel aktívaülést rendeztek. Dr. Molnár János, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Főis­kolájának rektorhelyettese, Az MSZMP 25 éve címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Az aktíván Barinkai Osz- káraé, a megyei pártbizottság titkára elnökölt. Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának elnöke szer­dán Hajdú-Bihar megyébe lá­togatott. Délelőtt Debrecenben a me­gyei pártbizottság székházé­ban megtartott aktívaülésen időszerű társadalompolitikai kérdésekről tájékoztatta t- Hajdú-Bihar megyei párt- é^ állami szervek, társadalmi é? tömegszervezetek vezető kép­viselőit, a vezető propagandis­tákat. Délután a debreceni Biogai Gyógyszergyárban fejeződött be a látogatás programja. KÖZÉLET ) A lakosság ellátásában, az egyre növekvő mennyiségű tej fel­dolgozásában nagy szerepet játszanak a tsz-tejtársulás üze­mei. A Dabas Tej néven forgalomba kerülő termékeket a fő­városi üzletekben, ABC-áruházakban szívesen vásárolják a háziasszonyok, elsősorban jó minősége miatt. A korszerű üzemben a tejföl csomagolását gépek segítségével végzik. Erdőst Agnes felvétele Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte Jósé Eduardo dos Santost, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársa­ság elnökét, az Angolai Népi Köztársaság nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának 6. évfordulója alkalmából. Veress Péter külkereskedel­mi miniszter szerdán Mal­colm Baldrige kereskedelmi, miniszter meghívására az Amerikai Egyesült Államokba utazott. Az MSZMP fiyszonöt éve Bettke Valéria Hajdú-Bftarban Cépssr a tejüzemben Szokás

Next

/
Oldalképek
Tartalom