Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-09 / 237. szám

1981. OKTÓBER 9., PÉNTEK (Folytatás az 1. oldalról) nek jelenlegi ütemét mérsé­kelhessük. Váncsa Jenő kitért az ener­giatakarékossági feladatokra, aá technikai-műszaki feltéte­tek,' nem utolsósorban az al­katrészellátás témakörére is. Szorgalmazta: a mezőgazda- sági nagyüzemek és termelé­si rendszerek szervezzék meg a pótalkatrészek gyártását. Széles teret kívánunk adni a jól gazdálkodó üzemek és a gyengébbek együttműködésé­nek — mondta a miniszter. — Ehhez megfelelő érdekeltséget dolgoztunk ki. A meglevő termelési lehetőségek jobb hasznosítására tovább bővít­jük a nagyüzemi és a háztáji gazdaság kapcsolatait. A köz- gazdasági szabályozás eszkö­zeivel is ösztönözzük a meg­Előtérben Cservenka Ferencné (Pest ra.t 4. vk.) Kárpáti Ferenc (Fest m., 7. vk.) Pest megye képviselőinek egy csoportja érdeklő­déssel hallgatja Váncsa Jenő beszámolóját mezőgazdaság meghatározói továbbra is a nagyüzemek, s az általuk integrált háztáji ki­segítő gazdaságok fontos ki­egészítői a nagyüzemek telje­sítményeinek. A TŐT elnöke határozottan leszögezte: a gazdálkodás ter­mészetes velejárójaként fog­juk fel a differenciálódást. Ez jelentős hajtóerő, de nehézsé­geket is okoz, ez utóbbiak fel­számolása szintén egyike nap­jaink fontos kérdéseinek. Befejezésül az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében a be­számolót elfogadásra ajánlotta az országgyűlésnek. Czene Árpádnak (Nógrád m. 3. vk.) a ceredi Ceredvöl- gye Termelőszövetkezet ágazat­vezetőjének választókörzeté­ben az utóbbi három évben nem volt veszteséges tsz. A magyarázat: a szakmailag hoz­záértő vezetés, a jól szerve­zett alaptevékenység és kiegé-. szító tevékenység. Szilágyiné Brogli Erika (Borsod m. 24. vk.) az ároktői Dél-Borsodi Termelőszövetke­zet konfekcióüzemének műve­zetője elmondta: a fiatal szak­emberek szívesen dolgoznak azokban az üzemekben, ahol sikerélményben van részük. Kasó József (Baranya m. 13. vk.), a Szigetvári Állami Gaz­daság igazgatója a kemikáliák felhasználásáról szólt. Schmidt Ernő (Vas m. 10. vk.) a Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát vezér- igazgatója rámutatott: a szán­tóművelés csak akkor gazda­ságos, ha azt 4—5 éven át le­het folytatni. felelő termelésszerkezet kiala­kítását, különösen a gabona- termelés fokozását. A KISEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG RÉSZE A HÁTTÉRIPARNAK Ezután Cselőtei László aka­démikus, az országgyűlés me­zőgazdasági bizottságának el­nöke (Pest megye 2. vk., Aszód) összegezte.a bizottság, véleményét' a hiinisztéri be­számolóról. Emlékeztetett ar­ra, hogy a felszabaduláskor az ország lakosságának több mint a fele dolgozott a mezőgazda­ságban, mára ez az arány 20 százalékra csökkent, ugyanak­kor csupán az elmúlt évtized­ben a termelés értéke, vala­mint a munka hatékonysága két és félszeresére növekedett. Ennek feltétele volt a dolgo­zók mind magasabb szakmai felkészültsége is. . Lehetősé­geink további kihasználásához kívánatos — hangoztatta a bi­zottság elnöke. —, hogy még szélesebb körűvé váljék a me­zőgazdasági szakmunkáskép­zés. Felhívta a figyelmet: szá­mos gazdaságból hiányoznak még a felkészült agrárértelmi­ségiek. Ezért is üdvözölte a bizottság 3. kedvezőtlen' adott­ságú tsz-ek szakembergárdá­jának bővítését támogató leg­utóbbi intézkedéseket. Cselőtei László elmondotta: az alaptevékenységen kívüli munka, illetve a háztáji és ki­segítő gazdaságok lényeges összetevői agrárpolitikánk eredményességének. Nyolcvan százalékuk közvetlenül vagy közvetve a mezőgazdaságot szolgálja, vagy annak termé­keit teszi értékesebbé. Ugyan­akkor ipari tevékenységük is valóságos igényeket elégíti ki, és része a hazai háttéripar­nak. Hangsúlyozta: a fejlődés fő irányát hazánkban a nagy­üzemi gazdálkodás jelenti, A szünetben dr. Gonda György államtitkár és Aczél György, nisztertanács elnökhelyettese Mi­hasznosításáért legtöbbet még­is a földművelők tehetik. így van ez Pest megyében is. Mondanom sem kell, hogy az ülésszak, vendégei tegnap zömmel a mezőgazdaság szak­emberei közüli kerültek ki. Találkoztunk például dr. Trés- sor Pállal, a dunavarsányi Petőfi Tsz elnökével, Fábián Ferenccel, a ke rep es tárcsái Szilasmente Tsz elnökhelyet­tesével, de ott volt Kovács Mihály, a dunavarsányi nagy­községi-szövetkezeti pártbi­zottságának titkára, dr. Sü- pek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke — és az élel­miszeripar képviseletében többek közt Polgár József, a Pest megyei IV. számú sü­tőipari vállalat igazgatója Is. A Pest megyei Pártbizott­ság titkárával, Balogh Lász­lóval — aki szintén vendég volt a parlamenten — arról beszélgettünk, hogy a föld- használat, mint olyan, komp­lex folyamatok egységét fel­tételezi, Szorosan összetarto­zik ebben a termőföld védel­me, a melioráció, a talajerő- utánpótlás — és csak a szak­emberek tudják, még min minden. Csatlakozott hozzánk a rögtönzött eszmecserére dr. Süpek Zoltán is, s egybe­hangzóan állították, ez a me­zőgazdaságnak az úgyneve­zett szűk keresztmetszete: feltétlenül meg kell oldani, mégis ebben teszünk viszony­lag legkevesebbet. Ennek ellenére Pest megyé­ben nincs szégyenkezniva­lónk. Tanúnak Fábián ’ Fe­rencet hívta a gödöllői járási hivatal elnöke: a .Szilasmente Tsz például kedvezőtlen adott­ságú földjein gyógynövény­termesztésbe fogott, s jól tet­te. Nem sajnálta a tagság a beruházásra költött forintokat sem, s fel is dolgozzák, amit betakarítanak. Megérte? — kérdezem az elnökhelyettest. Ezt a kérdést így föl sem le­het tenni — válaszol —, oly­annyira eredményes volt a kockázatvállalás. E gyógynö­vénykészítmények ma már keresettek, számos külföldi — hasonló — céggel teremtettek kapcsolatot, hasznosan. De hozzáteszi: ha könnyebben lehetne beszerezni — és ol­csóbban netán hazai gyártás­ból —, a szüretelő konténere­ket (amelyek még a földeken csak aiz olajat szippantják ki a növényekből, a zöldanyagot otthagyják, mondjuk, korn- posztnak), kevesebb volna a gondjuk. Amiről az Országházban be­széltek, azt kirakatban szem­lélhetjük: aki kiteszi a lábát lakóhelyének határain túlra, láthatja, mi a sorsuk termő­földjeinknek. Reméljük, egy1- re jobb lesz ez a sors. Bálint Ibolya emellett azonban nem mond­hatunk le a kisegítő tevékeny­ségről sem. A mezőgazdasági bizottság vitájában is nagy hangsúlyt kapott a földhasználat és a földvédelem. A többi között megállapították: jelentős fel­adat, hogy az ország földjének mintegy 11 százalékát kitevő, termelésből kivont területet, ahol csak lehet, mindinkább hasznosítsuk mezőgazdaság céljaira is — mondotta vé­gezetül Cselőtei László. A NAPIREND VITÁJA Ezt követően megkezdődött a vita, amelyben sorrendben a következő képviselőik szólal­tak fel: Csókási Zoltánná (Csongrád m. 2. vk.), a Szegedi Szalá­migyár és Húskombinát szak­munkása rámutatott: a hús­ipar és a mezőgazdaság kap­csolata jó, de ugyanez még nem mondható el a zöldség­éi gyümölcstermesztőik,' illetve a feldolgozók kapcsolatáról. Molnár Frigyes (Bács-Kis- kun m. 3. vk.) nyugdíjas, a Hazafias Népfront Országos Titkárságának tagja arról a sokoldalú munkáról szólt, amelyet a kertbarátok és kis­termelők társadalmi szövetsé­ge, valamint a kertbarátkörök végeznek. Ladányi József (Borsod m. 26. vk.), a Borsod megyei Ta­nács elnöke elmondta, hogy üzemeik termelésének további növekedése megköveteli a tá­mogatási rendszer fejlesztését. Kadlscsik Miklós (Fejér m. 11. vk.), a kálózi Vörös Lobo­gó Tsz szakirányítója az ága­dat állóeszköz-állományának részbeni rekonstrukciói át, esetleges pótlását sürgette fel­szólalásában. Klaukó Mátyás (Békés m. 15. vk.), a Békés megyei Ta­nács nyugalmazott elnöke el­mondotta: indokolatlanul nagy eltérések vannak az egyes mezőgazdasági üzemek között. SZABÓ ISTVÁN: ELVEIBEN SZILÁRD AGRÁRPOLITIKÁNK Szabó István (Hajdú m. 14. vk.), az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csának elnöke, a nagyívű fejlő­dés elsődleges forrásáról, az elveiben szilárd agrár- és szö­vetkezetpolitikáról szólva le­szögezte: pártunk az utóbbi negyedszázadban fellépett és küzdött a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés fontosságát tagadó dogmatikus nézetekkel szemben épp úgy, mint a me­zőgazdaságot túlértékelő, ipar­ellenes, kispolgári szűklátókö­rűséggel. Jelentőségének meg­felelően komoly anyagi, szel­lemi és politikai erőket állí­tott az agrártermelés fejlesz­tésének szolgálatába. Érthető, hogy az e politika nyomán fejlődő viszonyok között újabb és mélyebb tartalmat kapott a munkás-paraszt szövetség. Kiemelte: az agrártermelés és a fogyasztás elért színvona­la politikai rendszerünk stabi­A JOBBÍTÁS PARANCSA PEST MEGYEI KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA Turcsek' Ferenc (Pest m. 8. vk.), az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet agronó- musa a fővárost övező megye eredményeit ismertetve a ha­tékonyság, a gazdálkodás in­tenzív vonásainak jelentőségét emelte ki. Továbbra is a kelleténél nagyobb területet köt le azonban a szálastakarmány- termesztés, s a legelők kihasz­nálására sem illik rá a kielé­gítő jelző. Pest megyében a korszerűen, tehát jól hasznosí­tott gyepterület alig haladja meg az összes gyepterület egyharmadát. A jobbítás pa­rancsában teljes az egyetértés, ám a gyakorlatban mégis las­sacskán lépnek előre. Ezt követően a megyében gyümölcsültetvényeket telepí­tő társulásokról jizólt elisme­rően a képviseld! A háztáji tevékenységre még nagyon hosszú ideig szükség lesz — hangoztatta a továbbiakban. A jövőben azonban javítani kell az integrációs munkát, már csak azért is, mert sok helyütt a háztáji és kiegítő gazdasá­gok termelésszervezése a nagyüzemeknek ráfizetéses. Érdemes lenne azon is töpren­geni; miként lehetne átgon­doltabban és differenciáltan támogatni a termelést azon rendező elv alapján, hogy egy- egy termék a nagyüzemben, avagy a házatájiban állítható elő gazdaságosabban. A két üzemi forma integrációjában ez lehetne a jövőben a fejlesz­tés irányelve. Pest megyében az ilyen megközelítésre már akadt példa. Szabó Imre (Heves m., 9. vk.), a detki Magyar—Bolgár Barátság Tsz elnöke arról szólt, hogy a földterület csök­kentését jelentős részben si­került ellensúlyozni a termő­földek mind teljesebb körű megművelése, a parlagterüle­tek hasznosítása révén. Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a memyei Űj Ba­rázda Tsz főágazatvezetője el­mondotta, hogy a megyében a fogyatékosságok legfőbb oka, hogy nem alakul ki kellőkép­pen a tájkörzet adottságait kihasználó termelés, jórészt a kellő ösztönzés hiányában. Kosár István (Tolna m., 3. vk.), a bátaszéki, Búzakalász Tsz kombájnos gépszerelője felhívta a: figyelmet, hogy nem mindig járnak el körültekin­téssel a tervezők és építők, emiatt a mezőgazdasági ter­meléstől vonnak el egyébként hasznosítható területeket. Borics László (Szolnok m., 13. vk.), a jászjákóhalmi Béke Tsz gépszerelője, mint mon­dotta, a Tisza—II. tározó terü­letének megteremtése nyomán sok gazdaság tért át az öntö­zéses művelésre. Weibl Elemér (Veszprém m., 8. vk.), a Balatonfelvidéki Er­dő- és Fafeldolgozó Társaság erdőmérnöke elmondotta: a megyében a közös terület 25 százalékán mostoha körülmé­nyek között dolgoznak a szö­vetkezetek. Szántó Sándor (Szabolcs- Szatmár m. 12. vk.), a nagy- ecsedi Rákóczi Tsz üzemág- vezetője tájékoztatta az or­szággyűlést, hogy a megye ter­melőiszövetkezeteiben mintegy 1400 egyetemi és főiskolai végzettségű szakember dolgo­zik. ÖSSZEFOGLALÓ VALASZ Utasának egyik tényezőjévé vált. A termelési szerkezet átala­kítását; az export-irányultsá­got kijelölő párt- és kormány- határozat további fejlődési perspektívát nyit, s alkalmat ad a mezőgazdasági élelmiszer- termelés adottságainak kiak­názására. Egyértelmű, hogy a Kovács Istvánná (Pest m., 1. vk.) vendégei: Fábián Ferenc is dr. Sü­pek Zoltán A felszólalásokra Váncsa Jenő miniszter válaszolt. A kedvezőtlen adottságú gazda­ságokról elmondotta, hogy a feszültségeket érzékelve a MÉM szakemberek bevoná­sával komplex intézkedéssort dolgozott ki. A minisztérium biztosítja — ösztönzi —, hogy a kedvezőtlen adottságú üze­mekbe megfelelően felkészült és a gondok megoldására ké­pes mezőgazdászok kerülje­nek. Kitért a kertészeti ága­zat, problémáira is. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a közeljövőben az Állami Tervbizottság elé terjeszti a nagyüzemi zöld­ségtermesztés, -feldolgozás, -konzerválás egész vertiku­mának ügyét. A zöldség- és gyümölcsfor- galmazásról szólva megállapí­totta, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan inkább a tárolóhe­lyek szűkössége, szállítójármű­vek viszonylagos hiánya okoz gondot. Bejelentette, hamaro­san jogszabály jelenik meg, amely — az idén először —az úgynevezett állami célcsopor­tos beruházási kereteket ki­terjeszti a mezőgazdasági üze­mekre is. A meliorációról, földvédelem, a földjavítás ügyé­ről szólva leszögezte: az utób­bi öt esztendeinél is nagyobb az állami támogatás. A kere­ken hatmdlliárd forintot dif­ferenciáltan bocsátják rendel­kezésre. Ami az alkatrészel­látást illeti: a hazai vállalatok­kal, üzemekkel közösen egy­re több megoldást lehet talál­ni. A miniszter végezetül el­mondotta, hogy a vitában el­hangzott sürgető észrevételekre a mielőbbi változtatás érde­kében megteszik a szükséges intézkedéseket. HATÁROZATHOZATAL A miniszteri választ hatá­rozathozatal követte: az or­szággyűlés a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszá­molóját, valamint a felszóla­lásokra adott választ jóváha- Oyólag tudomásul vette. Ezzel a parlament őszi ülés­szakának első napja — ame­lyen felváltva elnökölt Apró Antal és Cservenka Ferencné —■ befejeződött. TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom