Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-08 / 236. szám

NDK-küldöttség Suhl megyeiek városunkban Háromtagú Suhl megyei ok­tatási küldöttséget fogadtat tegnap városunkban. A vendé­gek, akik a Pest megyeiek lá­togatását viszonozták, a Töröt Ignác Gimnázium és Övónő: Szakközépiskolában először £ megye oktatási helyzetérő' kaptak tájékoztatást, majd £ gödöllői óvodák és iskoláit munkáját ismertették vélük, végül a gimnázium és óvónő­képző életébe nyertek bepil­lantást. Végül a János utcai gyakorlóóvodát keresték fel az NDK-ból érkezett vendégek, akik három napot töltenek a megyében. Nehéz körülmények Rendkívüli béremelés Rendkívüli béremelésben részesítettek harminchat dol­gozót a Ganz Árammérőgyár­ban. A kedvezőtlen körülmé­nyek között dolgozó öntők, olvasztók és beállítok külö­nösen nehéz munkáját ismer­ték el, így. Indokolják a dön­tést az öntési ágazatban nagy­mértékben megnövekedett termelési és minőségi köve­telmények is. Az átlagosan háromforintos órabéremelés­sel egyidejűleg alapbéresí- tették az egészségügyi és ön­tési pótlékot, valamint a tel­jesítményprémiumot Népművészet, 1982 Falinaptár az asszonykáimról Népművészet, 1982 címmel jelentette meg szép kiállítá­sú falinaptárát a Képzőmű­vészeti Alap, amelyben Ma­gyarország népviseletét mu­tatja be. A Galga menti ha­gyományos viseletét a hévíz- györki asszonykórusról készí­tett színes fénykép reprezen­tálja. A felvétel az 1980-ban rendezett Galga menti nép- művészeti találkozón készült. A falinaptár nemcsak mun­kaeszközként használható, dísze lehet az otthonnak, az intézmények, hivatalok helyi­ségeinek egyaránt Vasárnap Országos állatvásár Országos állatvásárt tarta­nak vasárnap, október 11-én Gödöllőn. Hévízgyörk, Calgahévíz Szüreti felvonulás Nagy eseményre készül a hévízgyörki KISZ-szervezet és a község November 21. Műve­lődési Háza. Vasárnap, októ­ber 11-én megrendezik a ha­gyományos szüreti felvonulást és bált. Terveik szerint húsz lovas, valamint a bíró és bíró­nő, a kocsmáros és kocsmáros- né és az őket kísérők népes tá­bora vonul fel Hévízgyörkön és a szomszéd községben, Gal- gahévízen. L.LOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM 1981. OKTOBER 8., CSÜTÖRTÖK A felépítéstől a betakarításig Évente kétszer szüretelnek A gombatermesztés jól jövedelmez A finom falatokat előállító szakácsok és a háziasszonyok étrendjében hányféle gombá­ból készült étel szerepel, ki tudná megmondani. A gom­bát, amely igen tápláló, sokan szeretik, általában felkelti az asztal körül ülők érdeklődé­sét, ha belőle készült ételt tá­lalnak fel. Nem csoda hát, ha a legkülönbözőbb feltételek között termesztik a gombát szerte az országban. Fontos a páratartalom Gödöllőn is huzamosabb ide­je, két évtizede termesztenek gombát az egykori koronaura­dalom présházi pincéjében. A Gödöllő és Vidéke Áfész ke­belében működő szakcsoport igen eredményesen tevékeny­kedik, évről, évre tetemes mennyiségű gombát szállít a piacra, az üzletekbe. A gombaszüret igen szép munka, de amíg odáig eljut­nak, a dolgozóknak bizony meg kell izzadniuk. Fáradság­gal jár és komoly befektetést igényel a telepítés, s utána egyetlen napot sem szabad ki­hagyni, mert kárát látja a növény, a*. ■ Ez év nyarán a gödöllői gombások két részre váltak. Bordás Béla vezetésével és az áfész támogatásával meg­alakult a csírakészitő és gom­batermesztő szakcsoport. Az c? munkájukat mutatjuk be az alábbiakban. Váchartyán határában egy ősi borpince huzamosabb ide­je állt kihasználatlanul. Au­gusztustól ezt bérlik a gödöl­lőiek. Jelentős munkával rendet teremtettek, 500 mázsa komposztot szállítottak ide, töltöttek fóliazsákokba és he­lyeztek el a pincében. Előző­leg bevezették az elektromos áramot, és vízvezetéket is fel­szereltek. Erre nagy szükség van, a ventillátorok működte­tése, a világítás és a megfe­lelő páratartalom biztosítása miatt. Megnőtt az érdeklődés Tóth Jánostól, a helyi Aranykalász Termelőszövetke­zet elnökétől a pince koráról is kaptunk felvilágosítást. Az Tisztelet Bartóknak Hétfőn nyitották meg Gödöllőn a művelődési központban Gink Károly fotóművész Tisztelet Bartóknak című kiállítását, amely október 26-áig látható az emeleti galériában. Barcza Zsolt felvétele elnök, aki húsz éve dolgozik jelenlegi helyén, és a gödöllői egyetemen végzett, elmondta, több mint százéves a pince, amely a Rudnay kastélyhoz tartozott, annak borászatát szolgálta. A felszabadulás után különböző célokra használták, egy időben a gödöllői Kisál­lattenyésztési és Kutatóinté­zet. Nagyon erős építmény, ál- lagártak megóvásáért a gom­bások már eddig is sokat tet­tek. Utunk következő állomása az erdőkertesi Vicián-telep, ahol szintén termesztenek gombát az új szakcsoport tag­jai. Egy öreg, lebontásra ítélt ház alatt van a pince, ahol katonás sorban állnak a fel- töltött fóliazsákok. A telepítés lépcsőzetesen történt, s így szüretelni is szakaszosan le­het majd. A pincének az alapterülete kétszáz négyzetméternyi, aho­vá csőkutat építettek, innen nyerik a gombatermesztéshez nélkülözhetetlen vizet. A sze­dés, tudjuk meg Bordás Bélá­tól, a következő hónapban kezdődik. Benézünk Fuferenda Pálhoz is, az erdőkertesi tanács el­nökéhez, aki mindenben segít a szakcsoportnak, amiben tud. Ű meg afelől érdeklődik, hogy nem látogathatnának-e általá­nos iskolások szüret idején a pincébe. Semmi akadálya, kapja meg a választ a szak­csoport vezetőjétől, Gödöllőn is rendszeresek az ilyen tanul­mányutak, az Illés István ut­cai iskola -tanulói évről évre megjelennek a pincében. Tájékozódásunkat Gödöllőn folytatjuk, a Balogh Ádám ut­ca egyik házában, ahol steril körülmények között állítják elő és csomagolják az alap­anyagot. Ma még a csiperke a kedveltebb fajta, de már kezd hódítani a laska is. A ter­mesztőknek az utóbbi a ked­vezőbb, mert előállítása ke­vésbé költséges, egyszerűbb, és legalábbis szerintük, jó az íze, illata. Befejezésül Nyitrai Miklóst, az áfész felvásárlási osztályá­nak vezetőjét kerestük föl. akitől aziránt érdeklődtünk, mi tette szükségessé az új szakcsoport életrehívását. Mindenekelőtt a termelés bő­vítése és a létszám emelése volt a szövetkezet célja. A gomba iránt ugyanis az utób­bi években nagyon megnőtt az érdeklődés. Ha mondjuk tíz évvel ezelőtt nem érkezett meg a szállítmány, senki sem rek­lamálta. Ma viszont azonnal telefonálnak, ha a gomba ké­sik. Megelőlegezik a kiadást A két szakcsoportnak 60— 65 tagja van, valamennyien máshol vannak főállásban, a gombával szabad idejükben foglalkoznak. A most márösz- szesen 1700 négyzetméteres területen évente kétszeri szü­rettel öt vagon gombát szed­nek le, és adnak el a keres­kedelemben. A csíraüzem 1 millió 200 ezer forintnyi alap­anyagot hoz forgalomba. Nem mellékes, hogy magá­nosoknak is adnak el csírát, egy-egy évben 4—4,5 ezer em­berrel leveleznek és postán ezer üveg alapanyagot külde­nek az igénylőknek. A gom­bások félévenként számolnak el az áfésznak, s munkájuk szerint részesülnek a jövede­lemből. A szövetkezet megelő­legezi a kiadásokat és segít a fejlesztésben is. Csiba József Segítsd a rokkantakat! Gyermekrajz- kiáliíiást szerveznek Segítsd a rokkantakat! cím­mel vöröskeresztes gyermek­raj z-kiállftás nyílik novem­berben az aszódi, Petőfi Sán­dor Gimnáziumban. A kiállí­tás résztvevői közé még vár­ják a pályázókat Aszódról és a környék általános iskolás tanulói közül. Városi moziműsor Szerelmeim. Színes, szinkro­nizált olasz filmvígjáték. Kísé­rőműsor: Vasárnapi történet, Magyar Híradó. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott, 4, 6 és 8 órakor. Kart a! Népszerű tollaslabda Az utóbbi időben egyre nép­szerűbb a tollaslabda Karta­lon. Éppen ezért figyelemre méltó, hogy a még idén elké­szülő három kispálya közül egyet, az ifjúsági parkban le­vőt, tollaslabdajátékra alkal­mas résszel is kiegészítik. Aktivitás, tájékozottság A keretek és a tartalom Szokásom szerint negyed órával a kezdés előtt ér­keztem az eszmecserére, oár tudtam, nem kell tülekednem lesz hely bőven. Volt is Egyetlen ember ült az utolsó sor utolsó székén, no meg a szervező, a rendezvény gazdá­ja tördelte a kezét a másik sarokban, sűrűn pillantva az ajtó felé, reménykedve, hogy mégis ■ összejönnek annyian, amiért némi mentegetőzéssel már megkezdhetik az előa lést Ott volt az előadó is, segítőjé­vel a diavetítőt állítgatta. űk nem látszottak izgatottnak, amiből arra következtettem, nem szokatlan számukra a gyér látogatottság. Nemrégiben egy felmérésből az derült ki, egyebek között, hogy a gödöllőiek keveslik a város fejlesztésére, az építke­zésekre, létesítményekre vo­natkozó döntésekről a tájékoz­tatást. Mivel indokolni nem kellett az állítást, nem tudha­tó, mire céloznak pontosan a válaszadók, s az sem, mi az elképzelésük, hogyan gondol­nák a bővebb tájékoztatást. A fórumnak, amelyre oly gyéren gyülekeztek a gödöl­lőiek, a városfejlesztés volt a témája. Igaz, nem az egész város került terítékre, csupán egyik körzete, de olyan rész, amely meghatározó jelentősé­gű, ahol nemcsak annak a területnek a lakói, hanem a gödöllőiek többsége megfor­dul. Mégsem tódultak ide az érdeklődők kérdéseikkel. Ta­nácstagot is csak kettőt-hár- mat fedeztem fel, pedig itt olyasmit is hallhattak volna, amit felhasználhatnának min­dennapi munkájukban, lasztóik tájékoztatására. Hatvanöt tanácstag van Gö­döllőn, léteznek tanácstagi bi­zottságok, amelyekben olya­nok is részt vesznek, akik a testületnek nem tagjai, több tucatnyi ember található a lakóbizottságokban, 1973 óta működnek a lakóterületi öt­szögek, némelyek szerint hat­szögek, amelyekben további lakók kapcsolódnak be a min­dennapi és távlati közügyek intézésébe. Az ifjúsági szervezet, a Hazafias Népfront, a Vörös- kereszt bizottságai, hálózata is alkalmat nyújt a tevékeny­ségre, a beleszólásra. A keretek látszólag tágak, úgyszólván mindenkinek le­hetővé teszik a közügyekben való részvételt, a tájékozódás ra, véleménykifejtésre. S az alkalmi rendezvények, a ta­nácstagi beszámolók, a beve­zetőbe leírthoz hasonló meg­beszélések, fórumok, ankétok bővítik a kört. A lényeges persze az, hogy élnek-e a lehetőségekkel vagy sem. Nyugodtan kimondhat­juk: nem. A tanácstagi beszá mólókon például a választó­polgárok 5—6 százaléka jele­nik csak meg. De akik el­mennek és elmondják vélemé­nyüket, többnyire hasznos ja­vaslatot mondanak, illetve jo­gos észrevételt fogalmaznak meg — ez a vélemény a tanács apparátusának és vezetőségé­nek. Ámde mi lesz a javaslatok sorsa? Sok kérdés csak évek múlva oldható meg, anyagi fedezet hiányában. Valószínű­leg ebben rejlik a gyér láto­gatottság egyik oka. Ha valaki kétszer-háromszor elmondja ugyanazt a jogosnak elfoga­dott, de pillanatnyilag telje­síthetetlen óhaját, arra a meg­győződésre juthat, most már elég volt, minek ismételgesse negyedszer-ötödször is ugyan­azt. Jó segítséget adnak ezek a javaslatok a tanács egy-egy évre szóló tervének a kidol­gozásához, hangoztatják az apparátus emberei. Ez nyilván így igaz. Csakhogy ilyenkor X. vagy Y. ötletének talán csak egy része valósul meg, a nagy egészben úgy elbújva, hogy kitalálója fel sem ismeri. Következésképpen nem érez-, heti a magáénak. Nincs meg benne az a jóleső tudat, nem hiába jártatta a száját. Eléggé elterjedt az a felfo­gás, hogy beszélhetünk m! reggeltől estig, a döntést úgyis mások máshol hozzák meg. Bárhogy vélekedjünk erről, az biztos, hogy hatása nagy. Mint általában a negatív dolgok, ez is szívósan tartja magát és terjed. A város vezetői manapság gyakran érvelnek a nyílt vá- vá- rospolitikával. Lehetőséget biz­tosítunk, mondják, a város- fejlesztési koncepciók kialakí­tásakor a széles körű lakossá­gi részvételre. De azt is mondják, hogy a tanácsülése­ken elsősorban az interpellá­cióknál jó az aktivitás, a na­pirendi pontok vitájában már kevésbé. Ha az eddigieket összefog­laljuk, kitűnik, a keretek bő­vek, a tartalommal senki sem elégedett. A városvezető na­gyobb aktivitást kér, a lakó alaposabb tájékoztatást. Töp­rengeni most azon lehet és kell, vajon mi módon segít­sük elő az egyiket és a mási­kat. Az aktivitást akarni kevés, ahhoz például, amint a tanács vezetői is megállapí­tották, több alternatív javas­latra volna szükség. Ha csak hagyjuk magunkat tájékoz­tatni. az is kevés. Az infor­mációhoz is sokféleképpen le­het hozzájutni, egyebek kö­zött úgy, hogy elmegyünk azokra a helyekre, ahol meg­szerezhetjük vagy megkövetel­hetjük. K. P. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Járási labefarúgó-bajnokság Jé! fújtak a szükségbírók Válogatottjaink idegenben is győztek Csonka fordulót játszottak a járási labdarúgó-bajnokságban, mivel válogatottunk Tárnokon mérkőzött a budaiakkal. Akár­csak idehaza, ifjúsági és felnőtt járási válogatottunk idegenből is elhozta mind a két pontot. A veresegyházi pályaavatón szerepelt játékvezetők váloga­tottja vereséget szenvedett a helybeli öregfiúktól. A csonka forduló krónikája: Túra—GEAC 3-3 (2-2). Vezette: Födi (Kónya). Az eredetileg kijelölt játék­vezető nem érkezett meg, s ezért a partjelző Födi vezette le a mérkőzést Kónya közre­működésével. A bírói páros közmegelégedéssel látta* el fel­adatát. Ami a mérkőzést illeti: mindkét oldalon számos hely­zetet dolgoztak ki a csatárok, de ezékből elég keveset hasz­náltak ki. A döntetlen igazsá­gos. Domony—Zsámbok 0-4 (0-1). Vezette: Köti (Keglovits). Jó iramú mérkőzés, a csupa fiatalból álló domonyi együt­tes avenge pontja a kapus volt. HMSE—Erdőkertes 0-1 (0-1). Vezette: Balogh (Máthé, Répási). Ezen az igen hajtás mérkő­zésen öngóllal szenvedte el második vereségét a HMSE. Mindent egybevetve mégis azt kell mondanunk, hogy az er- dőkertesiek megérdemelten jutottak a két ponthoz. Hévízgyörk—Galgahévíz 2-1 (1-0). Vezette: Imre (Legéndi). A két szomszédvár találko­zója igen sportszerű keretek között zajlott le. Ifjúságiak: Szada—Mogyo­ród 3-3, Hévízgyörk—Galga­hévíz 4-1, Domony—Zsámbok 5-5. Serdülők: Erdőkertes—Vác- szentlászló 6-2, Iklad—Bag 2-0, Isaszeg—Veresegyház 5-2, Kar- tal—Aszód 4-1. Válogatottunk tárnoki talál­kozójáról László László, a já­rási labdarúgó-szövetség titká­ra tájékoztatott. Elmondta, hogy ellentétben a túrái példa­szerű rendezéssel, Tárnokon szükség-játékvezetők működ­tek közre. A felnőttek összecsa­pásán Eszéki Tamás, a budai járási sportfelügyelőség veze­tője, az ifjúságiak mérkőzésén Szántai Béla, a gödöllői járá­si labdarúgó-szövetség fegyel­mi bizottságának tagja fújta a sípot. Mindkettőjükkel elége­dettek voltak a csapatok és a közönség egyaránt. Budai járás—Gödöllői járás 2-7 (0-2). Vezette: Eszéki Tamás. Ahogy mondani szokás, a két csapat nem volt egy súly­csoportban. A budaiaknál erőn­léti problémák mutatkoztak, a játékosok sorra begörcsöltek. Csapatunk már a 20. percben megszerezte a vezetést, s az első játékrészben még egyszer bevették a budaiak kapuját. Szünet után nemcsak újabb gólokat szereztek, arra is fu­totta erejükből, hogy látvá­nyos megoldásokkal a közön­séget szórakoztassák. A gödöl­lői válogatott ezzel a győzel­mével 14-3-as gólkülönbséggel jutott a következő fordulóba, amelyet jövő tavasszal játsza­nak le a ráckevei járás- válo­gatottja ellen. Ifjúsági csapatunk 3-2-re győzött, s így a két mérkőzés alapján 6-2-es gólkülönbség­gel mehet a következő erőpró­bára. Veresegyházi öregfiúk— játékvezetők válogatottja 4-2. Vezette: Ádám (Galambos, Illés). Az öregfiúk győzelme egy nercig sem volt vitás. A gólo­kat Tóth Károly (2), Ács és Szendrői, illetve Keglovits és Darnyik (11-esből) szerezték. Cs. J. ISSN" 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom