Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-08 / 236. szám

1981. OKTOBER 8., CSÜTÖRTÖK Mubarak az egyiptomi elnökjelölt Világszerte nagy visszhangot keltett a Szadat egyiptomi elnök ellen elkövetett merénylet. Képünkön: a katonai parádén történt lövöldözés egyik sebesültjét hordágyon viszik el a helyszínről (Folytatás az 1. oldalról) a rendkívüli állapot előírásai­hoz. A tegnap reggeli egyiptomi napilapok gyászkeretben je­lentek meg. Az újságok be­számolnak a keddi merény­letről és vezércikkekben di­csőítik a meggyilkolt elnököt. Az Al-Ahram című kairói lap tegnapi számában meg­erősítette, hogy a merénylők közül egyet megöltek, négyet pedig elfogtak. A Reuter brit hírszolgálati iiroda hivatalos közlésekre hi­vatkozva azt jelentette, hogy a merényletnek 11 halálos ál­dozata és 25 sebe sült je van. A halottak között sorolják fel az egyiptomi hivatalos és fél- hivatalos szervek az elnöki főkamarást, az elnök szemé­lyi titkárát, fényképészét, az öt kopt érsek közül az egyi­ket, akit Szadat bízott meg az elmozdított kopt pápa he­lyettesítésével. A sebesültek listáján szere­pel a többi között a belga és a kubai nagykövet, egy auszt­rál diplomata, az ír hadügy­miniszter, két amerikai, egy Fülöp-szigeteki, egy ausztrá­liai katona, több más külföl­di és egyiptomi polgári és ka­tonai személy. Szadat halálának híre vi­lágszerte élénk visszhangot váltott ki. Egyes országokban felháborodással és megdöb­benéssel fogadták a merény­let hírét, másutt azt emelik ki, hogy Szadattal áruló poli­tikája miatt végeztek. Tegnap reggel összeült az izraeli kormány, hogy megvi­tassa Szadat meggyilkolásá­nak az egyiptomi—izraeli kap­csolatokban várható követ­kezményeit. Jichak Rabin volt minisz­terelnök, az ellenzéki mun­kapárt részéről kijelentette: Washington jelentős mérték­ben felelős Szadat haláláért. Rabin azt vetette a Fehér Ház vezetőinek szemére, hogy ba- rátkozásukkal Szaúd-Arábiá- val és azzal, hogy nem kez­deményeztek kellőképpen a Camp David-i különbéke-tár- gyalások kiterjesztéséért, alá­ásták Szadat helyzetét. Az arab országok közül csupán Omán és Szudán di­csőítette Szadatot halála után, a „mérsékelt” arab országok ugyanakkor aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a merénylet felboríthatja a tér­ségben kialakult erőegyen­súlyt. Több arab országban ugyanakkor győzelemként ün­nepelték Szadat halálát. A legnagyobb visszhangot az Egyiptommal szomszédos Lí­biában váltotta ki Szadat ha­lálhíre. Tripoli utcáin ünnep­lő tömeg vonult fel és Kad­hafi, a líbiai forradalom ve­zetője rádió- és tévé-beszédé­ben kijelentette: Szadatot az egyiptomi fegyveres erők gyil­kolták meg áruló politikája miatt. A (merénylet büntetés mindazoknak, akik elárulták az egyiptomi népet és az arab nemzetet. A két ország kap­csolatairól szólva a líbiai for­radalom vezetője kijelentet­te: Szadat halálával örökre megszűnt az Egyiptom és Lí­bia közötti gyűlölet. Azonnal megnyitják az egyiptomi—lí­biai határt és beszüntetik a határ ellenőrzését — mondot­ta Kadhafi. Az Egyesült Államok ké­szenléti állapotba helyezte a földközi-tengeri 6. amerikai flottát — összefüggésben Sza­dat elnök1 meggyilkolásával. A Fehér Ház az Egyiptom­nak szánt fegyverszállítások felgyorsításáról is döntött. Kedden este Washingtonban kijelentették, hogy a Penta­gon utasította a közel-keleti amerikai katonai erőket, köz­tük a hatodik flotta hajóin tartózkodó mintegy négyezer tengerészgyalogosát: „fokoz­zák a biztonsági óvintézke­déseket”. Nyugat-Bejrút, az Egyip­tomból száműzött nasszeriz- mus fellegvára fülsiketítő, szűnni nem akaró fegyver- ropogással fogadta Szadat ha­lálhírét. A haladó pártok mi­líciái és a palesztin gerillák ily módon adtak kifejezést örömüknek, hogy „elnyerte méltó büntetését az arab nép, a palesztin nép legfőbb áru­lója”. Kairói, hitelt érdemlő for­rásokból tegnap kitudódott, hogy annak a kairói tüzéregy­ségnek, amelynek tagjai közül a keddi merénylők kikerültek, mind a 300 katonáját házi őri­zetben tartja az elnöki testőr­ség. A parlamenti ülés után Abu Ghazala tábornok azt mondta, hogy a merényletet „egyedülál­ló csoport hajtotta végre, s nem állnak kapcsolatban sem polititkai csoportokkal, sem külföldi országokkal”. Csak annyit tett hozzá, hogy a cso­port négy emberből állt: közü­lük egy „iszlám fanatikus volt, s ő szervezte az egészet”. A kormányhoz közel álló for­rások szerint a csoportot Ah­med Hasszán Al-lsztanbuli őr­nagy irányította. Ennek a fér­finak a bátyja — ugyanezen források szerint — hat évvel ezelőtt már részt vett egy tá­madásban, amelyet iszlám szél­sőségesek intéztek a kairói ka­tonai műszaki főiskola ellen. ★ Haig külügyminiszter vezeti a Szadat egyiptomi elnök te­metésére utazó amerikai kül­döttséget. ★ Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Anvar Szadat el­hunyta alkalmából. ' ★ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a kö­vetkező táviratot intézte Szufi Abu Talebhez, az Egyip­tomi Arab Köztársaság ügy­vezető elnökéhez: „ Anvar Szadatnak, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökének el­hunyta alkalmából fogadják részvétünket. Részvétünket fejezzük ki az elhunyt csa­ládjának és hozzátartozóinak.” Szadat életrajza Anvar Szadat 1918. december 23- én született, vidéki kishivatalnok családban. Mint fiatal tisztet, a negyvenes években az egyiptomi brit hatóságok többször bebörtö­nözték németbarát, illetve an­golellenes tevékenységért. 1949-ben csatlakozott a Szabad Tisztek mozgalmához, a királyságot meg­döntő forradalom győzelmét ő jelentette be a rádióban 1952. jú­nius 23-án. 1970 szeptemberéig fontos álla­mi és társadalmi funkciókat töl­tött be, de mindvégig Nasszer elnök „árnyékában maradt”. Nasszer halálakor első alelnök volt, az alkotmány értelmében örökölt elnöki tisztségében nép­szavazás erősítette meg 1970. ok­tóber 15-én. Már 1971 tavaszán bebörtönőztette a Nasszer szelle­méhez hű erők kormányzati kép­viselőit. 1971 májusában barátsá­gi és együttműködési szerződést kötött a Szovjetunióval. Politiká­jának ellentmondásossága azon­ban egy év múlva ismét felszínre tört. 1972 júliusában kiutasította az országból a szovjet katonai ta­nácsadókat. Szíriával szövetség­ben a szovjet fegyverekre tá­maszkodva 1973. október 6-án kez­detben sikeres hadműveleteket in­dított Izrasi ellen, ám ez volt utolsó tette, amelyet az arab egy­ség keretében, egyeztetve hajtott végre. Az 1974-es és az 1975-ös — amerikai közvetítéssel létrejött — egyiptomi—izraeli csapatszétvá­lasztási egyezmények már a kü­lönbéke útját egyengették. 1977. november 19-én Jeruzsá­lembe utazott. Másfél éves tár­gyalássorozat után a békeszerző­dést ő, Begin izraeli miniszterel­nök és Carter amerikai elnök 1979. március 26-án írta alá Wa­shingtonban. Szadat, Beginne! megosztva, megkapta az 1978-as Nobel-békedíjat. A szerződés egyet jelentett azzal, hogv a Szadat ve­zette Egyiptom fenntartás nélkül szövetséget kötött az Egyesült Ál­lamokkal. A különbéke nyomán Egyiptomot kiközösítették az arab táborból. 1980 nyarán törvények sorozatát fogadtatta el a parlamenttel, gya­korlatilag minden ellenzéki tevé­kenység törvényen kívül helyezé­sére. A nyugalmat azonban nem tudta megteremteni országában, és a gondokra fokozódó elnyomás­sal válaszolt. Idén szeptemberben már több mint 1500 embert tar­tóztatott le néhány nap alatt Egyiptomban. leonyid Brezsnyev távirata A szíriai—szovjet barátsági és együttműködési szerződés aláírásának el§o évfordulója alkalmából Leonyid Brezs­nyev táviratban üdvözölte Hafez Asszadot, az Arab Újjá­születés Szocialista Pártjának (szíriai Baath-párt) főtitká­rát, a Szíriai Arab Köztársa­ság elnökét. Hafez Asszad szintén táviratban üdvözölte Leonyid Brezsnyevet, az év­forduló alkalmából. A szerződés aláírása — hangzik többek közt a szov­jet táviratban —, a szovjet— szíriai kapcsolatok új, maga­sabb szintre emelkedését je­lentette. A szerződés haté­kony eszközzé vált az impe­rializmus és cionizmus kísér­letei, a különutas politika el­len. Leonyid Brezsnyev meggyő­ződését fejezte ki, hogy a szovjet—sziriai kapcsolatok a jövőben is eredményesen fog­nak fejlődni mindkét nép ér­dekében, a közel-keleti és az egyetemes béke javára. Magyar-angolai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) zet időszerű kérdéseit; külö­nös figyelmet fordítottak a dél-afrikai térség és Namíbia helyzetére. A Parlamentben Veress Pé­ter külkereskedelmi miniszter vezetésével a külkereskedelmi, az ipari és a mezőgazdasági tárca magyar és angolai ve­zetői áttekintették az együtt­működés eredményeit, majd partnermegbeszélésekre került sor. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Artur Vidal Gomes földműve­lésügyi miniszterrel tárgyalt a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari együttműködésről, majd a két tárca közötti öt évre szóló együttműködési megálla­podást írtak alá. Juhász Adám ipari minisz­tériumi államtitkár Alberto do Carmo Bento Riberio ipar­ügyi miniszterrel ipari, szál­lítási és kooperációs kérdése­ket, továbbá az egészségügyi, a közlekedési, távközlési és az energiagazdálkodási együtt­működés bővítésének lehető­ségeit vitatta meg. ENSZ-közgyűlés Hazánk álláspontja Az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakán a gazdasági bizott­ság keddi ülésén felszólalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, a magyar küldöttség tagja. A többi között rámutatott, hogy bár feltétlenül folytatni kell a hazájukból elűzött palesztin menekültek segélyezését — amiből a magyar kormány is erejéhez mérten kiveszi ré­szét —, a palesztin problé­mát csak az általános közel- keleti rendezés keretében le­het megoldani. A közgyűlés szociális, kul­turális és emberi jogokkal foglalkozó bizottságának ked­di vitájában felszólalt Nagy Lajos, a magyar küldöttség tagja. Ismertette Magyaror­szág aktív részvételét abban a nemzetközi küzdelemben, amelyet az emberiség haladó erői folytatnak a fajüldözés és a faji megkülönböztetés min­den formájának felszámolása érdekében. Az emberi jogok érvényesítésének alapvető fel­tétele a' gyarmati rendszer teljes felszámolása és a né­pek önrendelkezési jogának I lekedetet. biztosítása — hangsúlyozta a magyar képviselő. Az ENSZ-közgyűlés általá­nos ügyrendi bizottsága ked­den úgy döntött: 135. pontként felveszik a jelenlegi ülésszak napirendjére azt a szovjet ja­vaslatot, hogy a közgyűlés ülésszaka fogadjon el egy nyi­latkozatot a nukleáris ka­tasztrófa elkerüléséről. Az általános ügyrendi bi­zottság ülésén felszólaló Oleg Trojanovszkij. A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője le­szögezte: a nyugtalanító nem­zetközi fejlemények nyomaté­kosan szükségessé teszik, hogy halaszthatatlan intézkedése­ket hozzanak a nukleáris há­ború megelőzése érdekében. A Szovjetunió véleménye szerint ilyen körülmények kö­zött a legcsekélyebb, amit a világszervezet tehet az, hogy határozottan és egyértelműen állást foglal a nukleáris fegy­ver elsőként történő alkalma­zása ellen, és az emberiség elleni legsúlyosabb bűntett­ként bélyegzi meg ezt a cse­Holnap kezdődik Prágában a tanácskozás Nők világkongresszusa A nők világkongresszusa pénteken kezdi meg munkáját a csehszlovák fővárosban. Eb­Brit Nemzeíkczösség A tagállamok felszólítása A Brit Nemzetközösség melbourne-i csúcsértekezletén tegnap kompromisszumos zá­rónyilatkozat született. A 41 állam- és kormányfő által jóváhagyott dokumen­tum mélységesen elítéli Dél- Afrikát fajüldöző politikája, „brutális belső’elnyomása” és az ENSZ határozatainak teljés figyelmen kívül hagyása Megválasztották a Szolidaritás vezető testületét Ultimátum jellegű Varsóban tegnap ülést tar­tott a gazdasági reformbizott­ság. Az államtanács a gazda­sági reformmal kapcsolatos jogi teendőkről, a szejm bél­és igazságügyi bizottsága az ország belső rendjének továb­bi lazulásáról hallgatott meg beszámolót. A szejm bel- és igazság­ügyi bizottságának ülésén Adam Krzysztoporski belügy­miniszter-helyettes arról szá­molt be, hogy az elmúlt idő­ben tovább lazult a közbiz­tonság, a szocializmus ellen­ségei mind veszélyesebben lépnek fel. Különféle elemek az idén eddig több mint het­ven esetben gyaláztak meg szovjet hősi emlékműveket, a tettesek közül harmincnyolcat sikerült elfogni., ötven eljá­rás van folyamatban szovjet­ellenes propaganda terjesztése miatt. Közben az ország több or­vosi egyetemén folytatják okkupációs sztrájkjukat a helyhiány miatt fel nem vett diákok. Krakkóban — a helyi parlamenti képviselők köz­benjárása ellenére —, tovább tart a helyi orvosi egyetemen tizennyolc hallgatójelölt éh­ségsztrájkja. A Szolidaritás gdanski kongresszusa tegnap, munkája tizenkettedik napján jóvá­hagyta a szervezet átdolgozott programját. A küldöttek befe­jezték a Szolidaritás vezető testületé, az országos egyez­tető bizottság tagjainak, meg­választását is. Tegnap délelőtt a kongresz- szus ultimátum jellegű hatá­rozatot fogadott el, amelyben még az igazságszolgáltatás jogkörére is igényt formálva azzal fenyegetőzik, hogy ha a kormány „nem vonja felelős­ségre az 1956. és 1970. évi eseményekben bűnös szemé­lyeket, idén december 31-ig, akkor a Szolidaritás nyilvános népi bíróságokon ítéli el az illetőket”. Ezzel kapcsolatban Gdanskban többen emlékez­tetnek arra, hogy a Szolida­ritás e követelése mögött nem más rejlik, mint általános haj­tóvadászat kezdeményezése a Lengyel Egyesült Munkáspárt valamennyi vezetője és tag­jainak többsége ellen. miatt és felszólítja a nemzet­közösség tagállamait, hogy to­vábbra is szüneteltessék sport­kapcsolataikat Pretoriával. Nyomatékosan sürgetik, hogy az évekkel ezelőtt meg­kezdett úgynevezett észak—dé­li párbeszéd yé^ve valamiféle eredményt hozzon és meg­kezdődjék a fejlett tőkés or­szágok és a „harmadik világ” országai közötti gazdasági együttműködés. A tagállamok követelik az igazságos és tartós közel-ke­leti béke létrehozását az ENSZ vonatkozó határozatai­nak alapján és a Palesztinái nép elidegeníthetetlen jogai­nak elismerését. A nemzetközösségi csúcsér­tekezleten tegnap megbeszé­lést tartott az a hét minisz­terelnök, illetve államfő, aki október 22—23-án Mexikóban találkozik az észak—déli csúcs- értekezleten. bői az alkalomból a hatnapos tanácskozás feladatairól és programjáról nemzetközi saj­tóértekezletet tartott tegnap Prágában Freda Brown, a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség (NDNSZ) elnöke és Marie Kabrhelova, a Cseh­szlovák Nőszövetség KB elnö­ke, a világkongresszus nem­zeti szervező bizottságának vezetője. A nők világkongresszusán 124 országból több mint ezer küldött és vendég vesz részt különféle nemzeti és nemzet-/ közi nő-, ifjúsági, szakszerve­zeti, béke-, vallási és egyéb' szervezetek képviseletében. Köztük olyan ismert szemé­lyiségek vánnak, mint Ro­mes h Chandra, a Béke-világ- tanács elnöke és Valentyina Tyereskova szovjet űrhajósnő, valamint az utóbbi idők nagy békemenéteinek szervezői. Tegnap Prágába érkezett a Magyar Nők Országos Taná­csának küldöttsége. A tíztagú delegáció — Duschek Lajosné- nak, az MNOT elnökének ve­zetésével —, részt vesz a nők világkongresszusán. Leonyid Brezsnyev távirat­ban üdvözölte a nők világ- kongresszusának résztvevőit. Jegyzet Bonni age A hogyan közeledik október ■ 10-e, úgy növekszik az idegesség az NSZK kormány­köreiben. Erre a napra ugyan­is a békeszerető erők nagy­szabású tüntetést hirdettek az amerikai rakétatelepítési terv és a neutronbomba elien. Nemrég Haig amerikai kül­ügyminiszter nyugat-berlini látogatása idején a város tör­ténetében eddig alig tapasz­talt viharos megmozdulások zajlottak le. A Schmidt— Genscher kormányzat a leg­utóbbi közvélemény-kutatá­sok eredményeként joggal tárt attól, hogy a szombati nap egy heves tiltakozó had­járat nyitánya lesz, s a hely­zet jövő tavaszig annyim ki­éleződik, hogy megrendíthe­ti a Schmidt-vezetés pozícióit az áprilisi szociáldemokrata kongresszuson. A Schmidt—Genscher-kor- mányzat ugyanis mindent ..egy lapra” tett fel. Még 1979. decemberében azzal szállt sík­ra „teljes mellel” az 572 Pershing—2 és szárnyasraké­ta nyugat-európai — köztük NSZK-beli — telepítése mel­lett, hogy úgynevezett „ket­tős határozatot” hozzanak. Ez meg is történt. Ennek megfelelően mondották ki, hogy a NATO 1983-ra elhelye­zi ezeket az új típusú nuk­leáris rakétafegyvereket egyes odaírnak tagállamok területén. De mi­közben gyártásuk megkezdő­dik az Egyesült Államokban — hangzott a magyarázkodás —, arra törekednek, hogy tár­gyalások induljanak meg a Szovjetunióval a közép-ható­távolságú rakéta-nukleáris fegyverekről, amelyek közé az új Pershing—2 és szár­nyasrakéták is tartoznak. Ez az ellentmondásos határozat már akkor bírálatok özönét váltotta ki. A Szovjetuniónak az az érvelése, hogy az 572 minőségileg új, hatékonyabD fegyver telepítéséről szóló ha­tározat a kialakult európai katonai egyensúly felbontá­sát célozza, mind erőteljesebD elfogadásra talált az NSZK közvéleményében is. Hiszen logikusnak tartották, hogy ha a gyártás egyszer már el­kezdődött, a meginduló tár­gyalások bonyolultak lesznek és elhúzódásuk az 1983-as te­lepítési dátumon túl nagyon is valószínűnek látszik, alig hihető, hogy szovjet részről ne tegyenek meg jogosan el­lensúlyozó lépést a biztonsá­gukat fenyegető új rakéta- fegyverkezés ellen. Joggal veti fel tehát ennek nyomán az Economist, a brit pénzügyi körök lapja saját aggodalmait a nyugatnémet belső helyzet alakulása lát­tán. A tekintélyes polgári lap azt írta a szombati tüntetés előestéjén, hogy szerény becs­lések szerint a nyugatnémet közvélemény mintegy ötöd­része hevesen ellenzi a NA* TO rakétatelepítési tervét. A tiltakozó hangok a legerőtel­jesebben a kormánykoalíció­ból hallatszanak. Ezért állí­totta Genscher külügyminisz­ter, a szabad demokraták ve­zetője, olyan választás elé a kormánykoalícióban részt ve­vő párt májusi kongresszu­sának küldötteit, hogy vagy bizalmat szavaznak a NATO „kettős határozatának”, vagy lemond tisztségéről. Ugyan­ezt jelentete ki egyébként Schmidt kancellár is, amikor a rakétatelepítési tervet visz- szautasító szociáldemokrata csoportosulás nyomása meg­növekedett a kormányzatra. A legközelebbi választások csak 1984-ben lesznek az NSZK-ban. De — eddig leg­alábbis úgy gondolták —, hogy a „kettős határozat” hí­vei már jövő áprilisban a pártkongresszus idején per­gőtűz alá kerülhetnek, s ez a probléma szakadást idézhet elő a pártban,- s elvezethet ta­lán a kormánykoalíció buká­sához is. Az a tény, hogy a szombati tüntetés körül már most kiéleződött a vita, sok kommentátor szerint előre­hozhatja a „jövő tavaszi ke­nyértörést”. Vagyis: a tünte­tés méretei sok tekintetben irányadók lehetnek az NSZK közvéleményének állásfogla­lására ... A. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom