Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-07 / 235. szám

1981. OKTOBER 1, SZERDA Heti jogi tanácsok A volt bérlőnek a bérbeadónak okozott kárt meg kell téríteni # A lakás használatbavételi díjak alakulása • Mennyiben felelős a kárért i ^ér Újabb állami lakást, há- az a volt bérlő, aki bírósági , .............. - - 1 romszoros hasznalatbaveteli kö telezés ellenére a lakásból nem költözik ki, és ezáltal te. temes kárt okoz a bérbeadó, nak? Jogerős ítélettel arra köte­lezték a bérlőt, hogy a fel­ajánlott cserelakás és az ér- téikkülöinbözet ellenében köl­tözzön ki a tulajdonos laká­sából. A költözködés időpont- jában levelezés útján megál­lapodtak. A bérbeadó tulaj­donos mindkettőjük részére megrendelte a fuvart, de az utolsó pillanatban a bérlő meggondolta magát, és a szó szoros értelmében elzavarta cserepartnerét és a fuvaroso­kat A fuvardíjat a tulajdonos­nak ki kellett fizetnie, emel­lett egyéb kár is érte. Követelheti-e a tulajdonos kárának megtérítését? Aiki másnak jogellenes ma­gatartásával kárt okoz, köte­les a kárt megtéríteni, kivéve, ha úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Az a véleményünk, hogy ol­vasónk kártérítési igénye fenn­áll. Készítsen erről pontos és ■tételes kimutatást, és mielőtt a bírósághoz fordul, szólítsa fel a károkozót a kár megté­rítésére. Ennek elmaradása esetén forduljon a bírósághoz. • Hogyan mondható íel az albérleti lakás. Mint ismeretes, az albérleti jogviszonyt a bérlő és az al­bérlő szerződése hozza létre. A bérlő az albérleti szerző­dést mindazokban az esetek­ben felmondhatja, amelyek­ben a bérbeadónak felmondá­si joga van. Felmondhatja to­vábbá, ha a lakást elcseréli, vagy azt műszakilag megoszt­ják, az albérlet létesítése uitán megváltozott családi vagy egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik. Ilyen például egyik olvasónknál az az eset, hogy eltartási szer­ződést akar kötni, az eltartó viszont csak abba a helyi­ségbe tudna beköltözni, ahol az albérlő lakik. A felmondás a következő hónap utolsó napjára szólhat. Olvasónk esettében az volt a hiba, hogy szeptember 2-án 30 napos határidőre, vagyis ok­tóber 2-ra mondta fel a la­kást, és nem október 30-ra. Sajnos a felmondását meg kell ismételnie, mert, ha most, október 7-én közli az albérlő a felmondási okokat és azt, hogy a lakást felmondja, azt október 31. napjára teheti. A határozott időre szóló, il­letőleg valamely feltétel be-, következéséig tartó albérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetke­zésével megszűnik. Az albérletet fel lehet mon­dani akkor is, és ez vonatko­zik B. J. budaörsi olvasónk­ra, ha az albérlő az általa ki­zárólagosan használt helyiség­be jogszabály tiltó rendelkezé­se ellenére a bérbeadó hozzá­járulása nélkül, más személyt fogad be a lakásba. • Hogyan alakul az újabb rendelkezések szerint, a lakás használatbavételi dija. Napirenden van a Lakások cseréjének gyors és korszerű lebonyolítása. A tanácsi lar kásgazdálkodás fontos felada­tává vált ez az aktus. Ha a bérlő — és itt válaszolunk M. J.-né kérdésére — több szobás lakása helyett kiseb­bet kér, akikor részére a le­adott tanácsi bérlakás haszná­latbavételi díjának kétszere­sét kell kifizetni, a bérlő pe­dig kisebb lakásért egyszeres díjat fizet. Ha a összkomfortos 1 36 30 24 2 56 48 40 3 76 66 56 Komfortos 1 28 24 20 2 44 38 32 3 60 52 44 Félkomfortos l 14 12 10 2 22 19 16 3 30 26 22 Komf ort nélküli 1 11 9 7 2 16 14 12 3 21 19 17 A rendelet kimondja, hogy a háromnál több szobás lakás esetében a lakás-használatbavételi kell növelni: díjat lakószobánként a következő összegekkel díj illeti meg a leadott laká­sért Egyik olvasónk azt pana­szolja, hogy tudomása ellené­re nem az emelt lakáshaszná­latbavételi díjat kapta, ennek valószínűleg az az oka, hogy a lakás leadására az új ren­delkezés életbe lépése előtt kerülhetett sor. Ugyanis az új díjtételeket ez év július 1, napjától alkalmazzák. Mint­hogy fontos és többeket ér­deklő kérdésről van szó, az alábbiakban közöljük, hogy a komfortfokozatok, a lakások •nagysága és a településcso­portok szerint, jelenleg hogyan alakul a l&káshasználatba- vételi díj összege. A lakás komfort­fokozata és nagysága, a szobaszámúnál Településcsoportok főváros és városok és megyei kiemelt községek városok települések az összeg: ezer forintban Településcsoportok A lakás komfortfokozata össz- komfortos fél- komfort komfortos komfortos nélkül az összeg: ezer forintban Budapesti és megyei városok 20 16 Városok és kiemelt települések IS 14 Községek 16 12 5 5 5 Dr. M. J. Tíz nap rendeletéiből Az egyes kórházi és orvos­technikai termékek jelentési kötelezettségéről és egészség- ügyi alkalmazhatósági vizs­gálatáról az egészségügyi mi­niszter 11/1981. (IX. 23.) Eü. M. sz. alatti rendelete a Ma­gyar Közlöny 56. számában jelént meg. . '-Az ’özem! étkeztetésről és az étkezési nyersanyagnorma egységesítéséről. a kivitelező építőiparban a 24/1981. (IX. 23.) ÉVM—Mü. M.—PM. sz. rende­let rendelkezik. A magántervezési tevékeny­ség díjazásáról a 25/1931. (IX. 26.) ÉVM—ÁH. rendelet ren­delkezik, amely a Magyar Köz­löny 58. számában jelent meg. A munkaviszonnyal össze­függő 1 egyes kérdésekről a 17/1979. (XII. 1.) Mü.M. sz. rendeletét ugyanitt módosítottá a 7/1981. (IX. 26.) Mü.M. ren­delkezés. Egyes árucikkek külföldre küldési, illetve kiviteli tilal­máról ugyanitt jelent meg a 425/1981. MNB. sz. közlemény. A dolgozók jogai A munka díjazása és a jutalom A MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓ dolgozók egyik leg­fontosabb joga, hogy mun­kájukért vállalatuktól megfe­lelő díjazásban részesülje­nek. A díjazás nemcsak mun­kabér, hanem például pré­mium és jutalék is lehet, ami a dolgozóval előzetesen közölt feltételek szerint jár. A munkabér megállapítá­sának alapjául szolgáló bér­tételeket, bérpótlékokat, az alkalmazható bérrendszere­ket a ' munkaviszonyra vo­natkozó szabályok határozzák meg. Alapvetően kétféle bér­rendszer létezik: az egyik az időbér, a másik a teljesít­ménybér. Mivel az ösztönzés .szempontjából egyértelműen az utóbbi a kedvezőbb, jog­szabály írja elő: ahol ennek feltételei megteremthetők, ott a bérezésnek a teljesít­ménnyel kapcsolatos köve­telményeken kell alapulniuk. A dolgozó személyi alap­bérét a munkaszerződésben meg kell határozni: ez olyan lényeges kelléke a szerződés­nek. hogy nélküle az jogilag érvényesen létre sem jöhet. Alapvető jelentőségű sza­bály, hogy a munkaszerző­désben megállapított szemé­lyi alapbér vagy egyéb díja­zás csak közös megegyezés­sel módosítható. Kivétele­sen lehetőség van az egyol­dalú módosításra is két eset­ben. Egyrész akkor, ha fe­gyelmi határozattal csökkentik a dolgozó személyi alapbérét, másrészt pedig akkor, ha a vállalatnál alkalmazott bér­rendszer vagy bérforma meg­változott. SOKSZOR ELŐFORDUL, hogy a dolgozóknak átmene­tileg kollégáikat, munkatár­saikat helyettesíteniük kell. Ilyenkor gyakran vita adódik abból, hogy ezért őket ,meg- illeti-e, s ha igen, milyen mértékben, díjazás. A módo­sított munkajogi szabályok szerint,, ha a dolgozó ellátja a munkakörét, de egyúttal át­menetileg munkatársát is he­TRAGÉDIA a vasúti átjáró- Karambolozott a KRESZ-szel ban. Ki tudja, mar hányszor írtuk a fekete krónika fölé ezt a címet. Legutóbb például szeptember elsején, amikor Cegléden a Külső-Kátai úti vasúti átjáróban a fénysorom­pó tilos jelzése ellenére a sí­nekre hajtott és egy gyorsvo­natnak ütközött egy Trabant. Az autóban három fiatal ült, mindannyian életüket vesztet­ték. Ez volt az utóbbi években az egyik legsúlyosabb szeren­csétlenség Pest megyében. Alig telt el egy hónap, s hét­főn éjjel újabb vonat—gépko­csi karambol hírét kopogták a rendőri telexek. A helyszín ismét Cegléd, Külső-Kátai út, vasúti átjáró. A fénysorompó működik. Ti­losat jelez. A kereszteződéshez este nyolc után néhány perccel egy pótkocsis teherautó érke­zik. A sofőr, Palásti János, dunavecsei lakos — a gyors­hír szerint — a jelzés ellené­re belehajt a villogó pirosba. Szinte ugyanabban a pillanat­ban ér az átjáróba a Budapest felől közlekedő Balt-Orient expressz. A teherautó még éppen átjut a vágányokon, a pótkocsit azonban a gyorsvo­nat leszakítja, s mintegy 300 méteren keresztül maga előtt tolja a pályán. Palásti közben sértetlenül, egy karcolás nél­kül száll ki a vezetőfülkéből. Ilyenkor szokás mondani vala- bérlő. nem I kire: kétszer született. Egy baleset margójára örült vakmerőség, véli egy- egy ilyen eset után az ember, s jobb híján a megmagyaráz­hatatlan, abszurd dolgok kate­góriájába utalja a történteket. Mint a sztrádán a forgalom­mal szemben kerékpározó fér­fit. Mert a baleseti híradások­ban már ilyen kísértet-bicik- lista is szerepelt. VALÓJÁBAN azonban a hétfői szerencsés szerencsét­lenség esetében van egy moz­zanat, ' amely ha nem is ma­gyarázza meg, de valamelyest érthetőbbé teszi az ügyet. A gépkocsivezető ugyanis .amikor a vasúti kereszteződéshez ért — először megállt. Megvárta, míg elrobog a vonat Budapest felé. Aztán, mert a fényso­rompó még mindig tilosat jel­zett, tovább f árt. Egy idő után azt hitte, a szerkezet meghi­básodott, s gázt adott. Ez az indítás az ő esetében „csak” 100 ezer forintba került, 60 ezer forint kár a pótkocsiban, 30 ezer a villanymozdonyban, 10 ezer az elektromos vezeték­ben keletkezett. Az eset kapcsán hallottam, bizonyos államokban a ritkán használt vasúti pályák keresz­teződésében csak egy tábla fi­gyelmeztet: szállj ki, nézz kö­rül, hallgatózz! S az autós így is tesz, kiszáll, körülnéz, hall­gatózik. Csak aztán hajt to­vább. No, persze vannak hazai történetek is. Vagy negyven jármű állt nemrégiben egy ti­losat jelző fénysorompó előtt. A vezetők türelmetlenkedtek, de fő a közúti fegyelem. Aztán egyszercsak megjelent egy ta- licskás öreg, s odaszólt az egyik autósnak: — Csak úgy mondom, ez már a nagyapám idejében is pirosat jelzett. Ám az adomákból mindig van elég. Sajnos, efféle vasút kontra autó szerencsétlenség­ből is. Épp ezért írja elő a KRESZ, hogy a járművezetők­nek minden kétséges esetben meg kell győződniük arról, hogy a vasúti pályán történő áthaladás veszélytelen-e. CSAKHOGY ez egy elfelej­tett paragrafus. Bármerré uta­zik az országban az ember, a vasúti pályák mentén, a ke­reszteződések közelében itt is, ott is vasoszlopokra drótozott halálövek: koszorúk függenek Van belőlük elég ... Inkább szállj ki, nézz körül, hallgatózz! B. E. lyettesíti, s így az eredeti munkáján kívül számottevő többletmunkát végez, ezért őt általában helyettesítési díj is megilleti. Ennek összege a távol levő dolgozó időará­nyos alapbérének legfeljebb a fele lehet, ha azonban tel­jesítménybérben dolgozik, ak­kor az annak megfelelő ösz- szeg. Időbéres dolgozónak to­vábbra is csak akkor jár he­lyettesítési díj, ha egyfolytá­ban harminc napnál hosz- szabb ideig helyettesít. Egyre ritkábban, de, sajnos, még mindig előfordul, hogy a dolgozók a nem megfelelő munkaszervezés, a nem fo­lyamatos anyagellátás miatt, illetve rajtuk kívül eső más okból állásidőre kényszerül­nek. Ha erre a kiesett időre munkabért nem kapnak, a vállalat a kollektív szerző­désben meghatározott mérté­kű térítést köteles nekik fi­zetni. Ez nem lehet kevesebb az érintett dolgozók bércso­portjára előírt alsó határnál. A tapasztalatok szerint igen sok vita, nézeteltérés forrása a vállalatok és a dolgozók között a jubileumi jutalom kifizetése. Annál is inkább érthetetlen ez, mert az elő­írások rendkívül egyszerűek. Jubileumi jutalomként egy­havi személyi alapbér jár an­nak a dolgozónak, aki hu­szonöt, negyven, illetve öt­ven évet munkaviszonyban töltött. A JUBILEUMI JUTALOM fizetését a jogszabályok sze­rint a dolgozónak külön kér­nie nem kell, arról a válla­lat köteles gondoskodni. A munkáltatónak tehát ponto­san nyilván kell tartania, hogy dolgozói közül kinek, mikor esedékes a jubileumi juttatás és kérés nélkül ha­ladéktalanul intézkednie kell a megfelelő kifizetésről Saj­nos, sok helyen figyelmet­lenségből, hanyagságból ezt elmulasztják. Fontos sza­bály, hogy, ha a jutalmat idő­ben nem fizetik ki, később már az akkori személyi alap­bért kell folyósítani a dol­gozónak. Vagyis, ha időköz­ben felemelték a fizetését, magasabb lesz az őt megillető jubileumi jutalom is az ere­detileg járó összegnél. A dolgozó az előírt időtar­tamok — tehát a 25, a 40, il­letve az 50 év eltelte után bármikor kérheti a jubileu­mi jutalom kifizetését, ha azt a vállalat elmulasztotta. K. S. A tudományról - népszerűén Megjelent az Élet és Tudomány Kalendáriuma (1982) © Tudományos felfedezések, © technikai újdonságok, © történelmi érdekességek, © orvosi témák # és még számtalan információ, amelyekre a modern, érdeklődő embereknek feltétlenül szüksége van. Egész évre szóló olvasmány — 30 forintért. Értesítjük a mezőgazdasági kistermelőket, a kiskerttulajdonosokat, vevőinket és szállítóinkat, hogy a mezőgazdasági textil-, építőanyag-, hengereltáru és acélvázas épületszerkezeti szakmában, budapesti központi raktárunkban, tatai kirendeltségünk raktárában és balassagyarmati kirendeltségünk raktárában október 15-től 31-ig leltározunk A leltározás idején szünetel az áruátyétel és az órukladás A megrendelések átvétele és az ügyfélfogadás a leltározás idején is zavartalan. AGROKER VÁLLALAT Budapest XV., Cservenka Miklós u. 107. Lakberendezési kiállítás és vásár a budaörsi művelődési házban, október Lakószobák, kárpitozott garnitúrák és lakástextíliák nagy választékban, egyes bútorok árengedménnyel kaphatók. ,5-í9|#M 9 *$5* ■ \

Next

/
Oldalképek
Tartalom