Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

Jegyzet Találkozás Különös élmény olyan emberekkel találkozni, aki­ket egy, vagy másfél évti­zede láttunk, s akkor még gyerekek voltak, vagy fia­talemberek. Emlékeinkben a régi kép él róluk, laká­sukban a régi tárgyak és formák, a munkáscsaládok egyszerű világa. És egyszer­re megváltozott környezet­ben, bonyolult műveleteket végző gépeket irányító fel­nőttként találkozunk velük egy nagyüzem zajos munka­termében. ök a számunkra áttekinthetetlenül bonyolult technológia kitűnő ismerői. Persze, hogy elmagyarázzák az embereknek; mi annak a gépnek a dolga s hogy ne nézzenek olyan csodálkozó szemmel, ha mégsem értem, azt mondom: Aha! Jártuk a városnyi nagy­üzemet. Az Egyesült Izzó fénycsöbura üzemében 'el­jutottunk addig a vörös lángforrásig, ahol az anyag üveggé formálódik, aztán üvegcső lesz belőle, a már ismert világítótestek formá­jában. Előzőleg szakszerű gyártörténeti, közgazdasági és műszaki áttekintésű tá­jékoztatást kaptunk, fogal­makkal ismerkedtünk, hogy jobban értsük, amit látunk, s a látvány a megértést se­gítse. Ám mégis az volt az ember érzése, hogy minder­re több idő kellene. Mert bármennyire tudjuk, s han­goztatjuk is, mekkora lé­pésekkel haladt előre az ember a huszadik század­ban, a technika új eredmé­nyeivel thlálkozva az első pillanatok mégis meglepe­téssel, ámulattal telnek el. Elsősorban az emberi lele­ményesség, a műszaki tudo­mányok eredményei láttán, olyasmit is tapasztalva, amit ha két évtizeddel ezelőtt jósol meg valaki, talán fan­tasztának is nevezik néhá­nyon. Egy gépszerkezet pél­dául olyan biztonsággal fog­ja be, emeli fel és helyezi át a szállítósorra a töré­keny üvegcsöveket, amire a legkifinomultabb emberi kezek, legtökéletesebben beidégzödött, begyakorolt mozdulatokkal sem lenné­nek képesek. Ezekben a mozdulatokban én benne látom az egész emberiség fejlődéstörténetét, az embe­ri értelem szüntelen gazda­godását, a munkások, mér­nökök kutató, kísérletező; s gyakran feszült és makacs vitákban bizonyító fárado­zását,i s egyszerre fölerősö­dik bennem a racionálisan gondolkodó ember tisztelete. Kutatószenvedélyük, átme­neti kudarcaik és sikereik eredményeként sokszorozó- dik meg az ember teljesítő- képessége, s válik lehetővé az új életforma, változik meg annak az ismerősöm­nek a munkája is, akivel ugyan naponta találkozom. Tudom, hol ápolja kerti nö­vényeit a hét végén, de mi­vel mindig másról esett köztünk eddig szó, el sem hittem volna, hogy mint üzemlakatosnak e szakma régi viszonyaihoz képest mennyivel kulturáltabb a munkája. Lám, összemosó­dik a sok látvány emléke, mert amiről itt szó van, annak egy része már a má­sik üzemrész, a nagy teljesít­ményű fénycsőgyártó üzem, melynek létrehozásában egy japán cégnek is szerepé van, a próbaüzemelés idő­szakában még itt láthatók a műszereket, a folyamatok zajlását figyelő japán szak­emberek. Akikkel én jöt­tem, azok is külföldiek, ba­ráti ország küldöttei, akik hoztak is, visznek is a ta­pasztalatok tárából. Mert az előrehaladásnak az is feltétele, hogy az em­beriség közös tudáskincsé­ből meríthessünk, kilépve a nemzeti keretekből, s e lé­péshez viszont béke, kedve­ző nemzetközi légkör szük­séges. Az a felismerés, mely­nek hatására a másik tá­borhoz tartozók is érde­mesnek látják együttmű­ködni, s az a tekintély, melyet a jóbarátokkal tett közös lépések is segítenek megalapozni. Itt, a villódző fények, a modern gépsorok közt vá­lik igazán világossá, meny­nyit változott ismerőseim élete. Kovács T. István A PEST MEGYEI HÍRLAP -VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM. 233- SZÁM 1981. OKTÓBER 4., VASÄRNAP Fogy a konténer, nem kell a fólia Váci termékek a tőkés piacon A nyugati export növelésére törekednek Piac, gazdaság, exportké­pesség, hatékonyság, import­kiváltás. Ismerős fogalmak, vállalati tanácskozásokon, testületi üléseken gyakran hallunk ezekről. A politika középpontjában ma a gazda­ság foglal helyet. A világnak azok a gyorsan s gyakran sze­szélyesen változó körülményei, amikhez állandóan hozzá kell igazítani a vállalatok kor- mányrúdját. Az MSZMP Vá­ci Városi Bizottságának gaz­dasági és szövetkezetpolitikai bizottsága nemrég a tőkés piacra irányuló exporthelyze­tét vizsgálta meg a város né­hány nagyüzemében, s az er­ről készült elemzést Marton Pál, a munkabizottság veze­tője terjesztette a végrehajtó bizottság elé. A vizsgálat anyaga éppúgy tükrözi a biz­tató eredményeket, mint azo­kat a gondokat, amelyeket a termelő közösségek vezetői igyekeznek megoldani. Viszonylag jó Á vizsgált vállalatoknál a tervezett tőkés export összesen 579 millió forint volt az első félévben, s ez 664,6 millióra alakult Ebben döntő szerepet játszott az MŰD, váci. gyár­egysége, vagyis a hajógyár, ahol a tervezett 52,0 millió fo­rinttal szemben 154 milliós eredményt értek el. Ám itt azt is figyelembe kell venni, hogy a tőkés piacon bekövetkezett átmeneti keresletcsökkenés miatt nem tervezték a tarta­lékok eladását. Közben vi­szont ismét változott a hely­zet, s az első félévben mind a 775 konténerüket eladták. Túl­teljesítette exporttervét a Forte is, ahol a 175 millióval szemben 224 millió forint be­vételhez jutottak. Lényegében itt is azért, mert a helyzet ahhoz képest szerencsésebben alakult, mint amire a terve­zés idején számítani lehetett. A PENOMAH nem tervezte, de az első félévben sikerült bevezetnie a kamionos hús- kiszállítást, s az új piac máris 12 millió forint bevételt ho­zott. Negativ mérleg A másik négy vállalatnál már nem ilyen kedvező a helyzet. A Híradástechnikai Anyagok Gyárában előrelát­hatólag csak 90 százalékra tudják teljesíteni az idei ex­porttervet azok miatt az okok miatt, melyekről a közelmúlt­ban már lapunkban beszá­moltunk. A Váci Kötöttáru- gyár dollárelszámolású ex- porttervéhez képest évi 20 millió forint mínuszra számí­tanak. A KAEV-ban, vagyis a Csikós József utcai öntödé­ben fél év alatt 2,8 millió fo­rint lemaradás volt a terme­lést zavaró, most folyó üzemi rekonstrukció s a tőkés ren­delések gyakori változásai miatt. A Taurus Gumigyár vízszigetelő fóliát és mező- gazdasági padlót export»!, s az előbbiből az idén 500 ezer négyzetméter kiszállítását ter­vezték, döntő arányban Irak számára, ám ott közbeszólt a háború, míg az utóbbi áru­cikk a nyugat-európai beru­házások pangása miatt nem fogy. Ennél látszólag könnyeb­ben megoldhatónak látszik az Egyesült Izzó gondja, ám ez sem olyan egyszerű. Mint már megírtuk, itt a hagyományos fénycsősorok kapacitását munkaerőhiány miatt nem tudják kihasználni. Mint az a vizsgálat általá­nosítva megállapítja, a tőkés exporttervek teljesítésének feltételei eltérőek. Általános jelenségnek tekinthető vi­szont, hogy az energiaköltsé­gek évről évre növekednek, s ez kihat a termékek árára, amin nem könnyű gyorsan, rugalmasan változtatni. Az árak alakulása pedig fontos követelmény, s a versenyké­pes kínálatot sok olyan ténye­ző is befolyásolja, mint ami­lyen például a szállítás. A nagy súlyú és terjedelmű áruk szállítása egyre drágább lesz, növekszik a konténerek fuvarköltsége, s mennél messzebb van a felvevő piac, az átvevő kereskedelmi part­ner, annál nehezebb nyere­séggel eladni, vagyis gazdasá­gosan termelni. Mindezek el­lenére a vállalatok töreked­nek a tőkés export növelésére, hiszen számukra s a népgaz­daság számára fontos a dol­lárbevétel. Annak ellenére, hogy a tervidőszak első évé­nek első felében ilyen gondok­kal kell megküzdeni, a VI. ötéves terv egész időszaká­ban tőkés piacokra irányuló export növelése szükséges. Ezt tervezi a Híradástech­nikai Anyagok Gyárának ve­zetősége is, noha az idei ered­mények nem adnak okot a bi­zakodásra, s nem tűnik reá­lisnak a jeleni égi exportterv 50 százalékos megemelése a tervidőszakra. A célhoz veze­tő útról nemrég Pádár Sán­dor igazgató beszélt egy érte­kezleten. Ott a gyártmányfej­lesztés, a piackutatás, a szer­vezettség, a műszaki fejlesz­tés és a szakmai képzés és továbbképzés egyaránt szere­pelt a számításba vehető té­nyezők között, s a műszaki fejlesztés feltételeként a be­ruházás is. Mit tesznek? A Taurus vezetői amellett, hogy a vállalat vezérigazgató­jának megbízásából állandó képviselőt küldtek Bagdadba, a fokozott kereskedelmi tevé­kenység elősegítése végett, a mezőgazdasági padló iránt csökkent keresletet árcsökken­téssel próbálják ismét felélén­kíteni. Ezáltal persze más követelmény is teremtődik, például javítani kell a terme­lékenységet, csökkenteni az önköltséget. A PENOMAH-nál lezajlott profiltisztítás után javultak a sertéshús-exportnövelés kilá­tásai, s általában arra számí­tanak, hogy a VI. ötéves terv második felében növekszik erőteljesebben a vállalatok tőkés exportja. Ennek persze a már említet mellett sokféle feltétele van, s legfontosabb a piac állandó figyelése, a rugalmas alkalmazkodó ké­pesség, a gyors termékváltás, s nem utolsósorban a tech­nológiát korszerűsítő, gazda­ságossá tevő gépi beruházá­sok. A drága gépek azonban holt tőkévé válnak, ha a mun­káskéz hiányzik, s ez a kér­dés most az Egyesült Izzóban, s bizonyos mértékig a KAEV- nél is megoldásra vár, hiszen furcsa helyzetet teremtenének azáltal, ha piac helyett a ter­mék, az áru hiányozna.- K. T. I. Int érdi a Show '81 A jövő hét programjából Október 5., hétfő: a Fóti ősz programjában este 6 órai kez­dettel kerül sor Fábián Zol­tán szerzői estjére Mesterek és kötődések címmel. — A Du­nakanyar Fotóklubban levetí­tik a II. Pest megyei diafesz­tivál képeit. — Kovács Apol­lónia népdalestje a művelődési központban. Október 6., kedd: a váci ál­talános és középiskolákban megemlékeznek az aradi vér­tanúkról. — A DCM Ságvári Endre Klubkönyvtára 17-től 19 óráig várja olvasóit. — A váchartyáni művelődési ház­ban megnyílik a Vakáció cí­mű gyermekrajz-pályázati ki­állítás. Október 7., szerda: 16.30-kor a művelődési központ 23-as termében gyermek haladó francia nyelvtanfolyam kezdő­dik. — A Musica Humana Kamarazenekar hangversenyt ad az Esze Tamás Laktanyá­ban. — 18 és 20 órakor: Kor­da György estje a Madách Im­re Művelődési Központban. Október 8., csütörtök: Ko­vács Ferenc gyárigazgató meg­nyitja Mikes István József fes­tőművész kiállítását a KAEV 7. számú gyára tanácstermében. — Mayer Zoltán előadást tart a tiszthelyettes-hallgatók klub­jában. — Fóti ősz: a 13. fóti párbeszéd, Olvasás — műve­lődés címttiel. Október 9., péntek: délután 5 órakor Weisz György tanács­elnök megnyitja az Interdia Show ’81 rendezvénysorozatát. — A műszaki hetek kapcsán két előadás hangzik el, tex­tilgyári témákból. A művelő­dési központ 40-es termében megnyílik CsíkszentmiKúlyi Róbert szobrászművész kiállí­tása. Október 10., szombat: gyer­mekszínjátszók foglalkozását Orvosi ügyelet Október 5-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjsza­kai ügyeletet a városban. Hétfőn: dr. Áfra Tamás, ked­den: dr. Gulyás Zoltán, szer­dán: dr. Kiss Péter, csütörtö­kön: dr. Vajta Gábor, pénte­ken: dr. Áfra Tamás, szomba­ton és vasárnap: dr. Karádi Katalin. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Már­cius 15. tér 9.), a 11-525-ös telefonszámon lehet hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. vezeti Bodó Györgyi színésznő a művelődési központban. — 10 órakor: ugyanott ankét A színes diapozitív műfaj elmé­leti problémái címmel, vezeti Bauer György esztéta. — 18 órakor disco kezdődik a 48-as teremben, Pataki Sándor veze­tésével. P. R. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): október 5-től 7-ig dél­után 4 órakor A gejzírvölgy titka című színes, szinkroni­zált szovjet kalandfilmet ve­títik. — Este 6 és 8 órakor az Edénkért a sikátorban című magyarul beszélő amerikai filmet játsszák, csak 16 éven felülieknek! DCM Ságvári Klub (Deák­vár) : október 5-én délütán 3 órakor ifjúsági előadásban ve­títik a Hófehér és rózsapiros című szinkronizált román filmet. — Este 6 órakor a Szenzáció! című izgalmas amerikai filmet mutatják be, II. helyáron. Rßai labdarúgás A járási első osztály 8. for­dulóját az ifjúsági csapatok 12 órakor, a felnőtt csapatok 14 órakor játsszák. Főt—Szob (vezeti: XIII. ke­rület), Ipolydamásd—Nagyma­ros (Baksza, Kozma), Galga- völgye—Kóspallag (Huszár, Ferenc M.), Vác rátát—Duna­keszi (Ilyés, Nagy L.), Fortu­na SC—Váchartyán (elmarad), Sződliget—Orbottyán (Varjú I.), Márianosztra—Letkés (XIII. kerület). A járási második osztály 6. fordulója. Kösd—Galgavölgye (XIII. kerület), Galgamácsa—Fortu­na II. (XIII. kér.), Veresegy­ház—Vámosmikola (Styevkó), Szokolya—Szód (Ferenc K.), Perőcsény—Vác (Kunya, Nagy S.), Rád—Püspökszilágy (XIII. kér.). A serdülő csapatok mérkő­zésüket délelőtt 10 órakor játsszák. Dunakeszi Vasutas—Szoko­lya (Wernke), Pomáz—Verő­cemaros (Pintér), Vácduka— Főt (Varjú II.), Göd—Fortuna (Kozma), Dunakeszi Kinizsi— Váci Izzó (Pusztai G.), Szent­endre—Szigetmonostor (Strell). Útban o csillagok felé Űj távlatok az űrkutatásban Huszonnégy esztendővel ez­előtt, 1957. október 4-én lőt­ték fel a Szovjetunióban az első szputnyikot Föld körüli pályára, s ezzel történelmünk új szakasza, az űrkorszak vet­te kezdetét. Milyen eredmé­nyeket értünk el napjainkig az űrkutatásban, s mik a jövő tervei? — erről beszélgettünk Gesztesi Albertiéi, a TIT Pest megyei szervezete csilla­gászati és űrkutatási szakosz­tályának elnökével, a néhány napon belül megjelenő űrku­tatási lexikon egyik szerzőjé­vel. — A statisztikák szerint ed­dig több mint 1 ezer 800 mesterséges szerkezet hagyta el a Földet. A legismertebbek talán a szovjet Kozmosz mű­holdak, amelyekből az 1962-es első indítás óta mintegy 1 ezer 300-at lőttek fel. Az ada­tokból az is kiderül, hogy a világűr kutatásában a Szovjet­unió a legaktívabb, hiszen on­nan esztendőnként 80—90 mesterséges holdat bocsáta­nak fel. Az Amerikai Egyesült Államokban az utóbbi évek­ben alaposan megnyirbálták a NASA költségvetését, ezt bi­zonyítja, hogy tavaly mind­össze 11 műholdat állítottak pályára. — Mostanában ismét gyak­ran kerül szóba, hogy a vi­lágűr csak békés célokra hasz­nálható fel. Van valamilyen koordináció az űrnagyhatal­mak között, nehogy valami­lyen váratlan baleset történ­jen? — Bár természetesen a Szovjetunió és az USA az űr­kutatás néhány területén együttműködik, jelenleg még nem létezik semmilyen űr­KRESZ. Az összeütközés ve­szélye rendkívül csekély. El kell azonban mondanom azt is, hogy napjainkban több mint 2 ezer már elhasználó­dott alkatrész kering a Föld körül, s ezek kisebb veszélyt jelentenek. Igaz, a világűrben is van bizonyos öntisztulási fo­lyamat, vagyis a tönkrement szerkezetek előbb-utóbb a légkörbe kerülve elégnek. Újabban az USA-ban kifej­lesztett űrrepülőgép rendszer­be állítása pedig lehetővé te­szi, hogy amolyan nagytaka­rítást is végezzenek a Föld környezetében. — Megéri ezeket a roncso­kat összegyűjteni? — Feltétlenül! A legtökéle­tesebb technika is csődöt mondhat olykor, emiatt nem is egy, több millió dollárba került szerkezet kering tehe­tetlenül bolygónk körül. Az űrrepülőgéppel visszahozva a Földre, ezeket megjavíthat­ják és ismét felbocsáthatják. S mindezt gazdaságossá teszi az a tény, hogy az űrpepülő- gép segítségével feljuttatott űreszközök fellövése legalább ötvenszer olcsóbb, mint egy űrhajó pályára állítása. Ugyancsak lényeges, hogy a gépen utazók jóval kisebb megterhelésnek vannak kité­ve, ezért a jövőben tudósok is útrakelhetnek. — Megfigyelhető, hogy az amerikaiak elsősorban az űr­repülő kifejlesztésére koncent­rálták tudásukat, a Szovjet­unió viszont a Szaljut űrállo­másokkal végzett eredményes kísérleteket. — A szovjetek az utóbbi évtizedben fejlesztették ki a Szál jutókat, amelyek nagysze­rűen beváltak a gyakorlatban. A sorozat hatodik tagja pél­dául — ezen járt Farkas Ber­talan is — 1977. szeptember 9. óta kering a Föld körül. Űjabban már két űrállomás összekapcsolása is sikeresen zárult, ami jelzi azt a célt is, hogy a jövőben több Szálj út­ból egy nagyobb rendszert fognak kialakítani. Ezeken az INTERKOZMOSZ programban részt vevő országok által kül­dött nemzetközi legénység dolgozik majd. Reméljük, hogy az elkövetkező években ismét magyar űrhajós, vagy űrhajó­sok járhatnak majd a világ­űrben, s tovább folytatják a Föld kutatását. — Lépjünk túl bolygónk ha­tárain. Hogyan fejlődött a naprendszer kutatása? — Amit ki lehetett próbál­ni a Nap és környezete kuta­tásában, azt már megtettük. A Föld bolygótestvéreit ed­dig 21 űrszonda kereste fel, ezekből 13 le is szállt. Értékes adatokhoz jutott a tudomány. Sokat várnak a szakemberek a még úton levő amerikai Vo­yager 1-től és 2-től, amelyek közül az egyik 1986-ban az Uránusz, 1989-ben pedig a Neptunusz mellett halad majd el, a Plútót azonban nem tud­ja megközelíteni. Hogy milyen információkat kaptunk a naprendszer bolygóiról? Ki­derült például, hogy a Vénusz maga a pokol: ott 90 atmosz­féra nyomás és 500 Celsius- fokos hőmérséklet uralkodik. A szondák a várakozással el­lentétben a Marson sem ta­láltak életet, bár a Földön van­nak olyan egyszerű szerveze­tek, amelyek képesek elvisel­ni az ottani viszonyokat. Az Ion, a Jupiter egyik holdján találtak — bolygónkat nem számítva — egyedül a nap­rendszerben működő vulkáno­kat. A Szaturnusz gyűrűiről viszont kiderült, hogy nem négy, hanem több száz, vagy ezer rétegből állnak, sőt olyan holdjai is vannak, ame­lyek gyakorlatilag egy pályán keringenek. — Milyen események várha­tók az űrkutatásban az elkö- 'vetkező évtizedben? — A csillagászok régi álma valósul meg, ha az USA és a Nyugat-európai Űrkutatási Szervezet 1984-ben, vagy 1985- ben felbocsát egy 2,4 méteres tükrös távcsövet, az űrrepülő­gép segítségével. így megsza­badulhatunk a levegőréteg torzító hatásától, s valószínű, hogy újabb csillagászati fel­fedezéseket teszünk. Tervezik két űrszonda indítását is, amelyek a Jupiter mellett el­repülve, ellentétes irányba ki­lökődnének a naprendszer síkjára, merőlegesen, s egy­mással párhuzamosan halad­va, két pólusa felől vizsgál­nák a Napot. Várható, hogy a Jupiterre külön szondát jut­tatunk egy mesterséges hold segítségével. A Szovjetunió­ban olyan elképzelések is van­nak, hogy az 1986-ban ismét felbukkanó Halley-üstökös elé két űrszondát indítanak, ame­lyek keresztezik az üstökös pá­lyáját. Ezeken már magyar műszerek is lesznek, amelyek értékes adatokat szolgáltatnak majd a plazmarészecskékről, a színes tévérendszer pedig ké­peket továbbít a Földre — mondotta befejezésül Gesztesi Albert. Furucz Zoltán . ISSN 0133—2T59 (Váci Hírlap) k I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom