Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-31 / 256. szám

1981. OKTOBER 31., SZOMBAT Importot helyettesítő hazai termék Gyártmányt, piacot vettek át Formatervezett jó minőségű kéziszerszámok Bél Mátyás írásban méltatta bizonyos Zimmer Johann „sze- kertzéit”, amelyeket fentne- vezett vándorkovács legény által alapított gyárban készí­tettek 132 esztendővel ezelőtt az ügyes, aranykezű mesterle­gények. Azóta a régi Bükkös-patak vízi energiájával hajtott gyár sokat változott, valóban gyár lett, de a szekercék minősége ma is kifogástalan. A PEFÉM I. számú kovácsoló gyáregysé­ge kitűnő minőségű kéziszer­számokat gyárt. Hajdanában cipészeknek, szabóknak, kádároknak, kőfa­ragóknak kovácsoltak itt a le­gények finom szerszámokat, s ma ugyancsak vagy húszféle kéziszerszám, köztük különféle rendeltetésű fejszék, szeker­cék, fogók, hidegvágók, kala­pácsok készülnek. * 1 Nem közömbös A gyár 1864-ben létesült, s egészen 1949-ig hatvan-hetven emberrel dolgozó, jólmenő kis­üzemnek számított. Államosí­tása után Szentendrei Kézi- szerszámgyár néven funkcio­nált tovább, majd a PEFÉM 1. számú kovácsoló gyáregysé­ge lett. Az üzem neve többször vál­tozott, műszaki állapota hosz- szú ideig — nem! Az utóbbi esztendőkben azonban végre megindult egy egészséges fo­lyamat, amelynek célja: a kor­szerű üzem, amely piacképes, jó minőségű kéziszerszámokat gyárt. Miért van erre szük­ség? A népgazdaság évi 314—315 millió forint értékű, tőkés im­portból származó kéziszer­szám-behozatallal sem tudja kielégíteni a hazai igényeket. És még valami: az ár. Nem közömbös ugyanis a vásárló­nak, hogy 450—600 forintért vásárol osztrák és német fej­szét, vagy 150—250 forintért ugyanolyan jó minőségű, ipa­rilag formatervezett PEFÉM- gyártmányt. A szentendrei üzem „ősrégi” gyár, jelenlegi állapotában, gé­peit nézve, aligha lenne al­kalmas különféle cikkek kor­szerű é» gazdaságos gyártásá­ra. Nos, éppen ezért kezdődött meg a gyár rekonstrukciója az elmúlt tervidőszakban, s foly­tatódik most is. Csak egy pél­da: eddig is gyártottak kézi- szerszámokat, csakhogy, amint Makó László igazgató mondta még az év elején: „kéziszer­számaink, különösen esztétikai megjelenésük és csomagolásuk miatt, már nem felelnek meg a mai igényeknek". Ez a fel­ismerés, ugyancsak az igaz­gató szavait idézve, elvezetett oda, hogy „a Salgótarjáni Ko­hászati Művekkel folyó tárgya­lások alapján átvesszük a fej­szefélék és kalapácsok gyártá­sát, s az ehhez szükséges gé­peket is, amelyek lehetővé te­szik majd a termelékenyebb és jobb minőségű kéziszerszá­mok gyártását. Ügyes húzás Ügyes húzás volt ez, mert nemcsak gyártmányt és pia­cot vettek át, hanem felújítot­ták gépparkjukat is. Nyilván­való: korszerűbb gépekkel jobb termékeket lehet előállí­tani, s éppen ezért a gyári ter­vek között szerepelt a techno­lógiai határon belül a forma­tervezett, s mutatósán csoma­golt áru gyártása. A cél: ott lenni a hazai piacokon, jó és mutatós áruval kielégíteni az igényeket, s nem utolsósorban csökkenteni így a tőkés orszá­gokból származó importot. És aki felkereste a legutóbbi BNV, a PEFÉM kiállító pavi­lonját — elámulhatott. Az ott bemutatott cikkek már minő­ségileg jók, szép külleműek. Ízléses csomagolásban. Hát igen, ilyen szerszámok kelle­nek! Persze az ilyen jó minősé­gű, tetszetős szerszámok nagy szériában való készítéséhez el­engedhetetlen a gyártási felté­telek javítása is. Ezen a terü­leten már történt sok min­den, hiszen a tokmánygyártás- hoz felépült az új szerelőcsar­nok. Furcsa képet, ha úgy tet­szik: felemást mutat ma a vál­lalat. Ócska, évszázados épü­letekben, öreg gépek dohognak, s kicsit arrébb: az imént em­lített modern szerelőcsarnok, benne sok-sok milliót érő kor­szerű masinák. S még arrébb, az igazgatói iroda egyik szek­rényében pedig már ott lapul a kész tervdokumentáció: az új kovácsolóüzemé. A jövő esztendőben kezdik építeni. A hazai piacra Erre pedig már nagyon nagy szükség van, hiszen a jelenle­gi mostoha körülmények kö­zött évi 25—30 millió forint értékű kéziszerszámot gyárta­nak, csakhogy ez nem elég! A piac többet is fölvenne, ha lenne. Persze lesz. Ha a ter­vek szerint megy minden, a megváltozott körülmények kö­zött a gyár képes lesz a hazai piacot ellátni kéziszerszámokr kai. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy a vállalat szerző­dést kötött a Pest megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat­tal, hogy az árusítsa termékeit a városban.) Ma, öreg épület, modern sze­relőcsarnok. A múlt és a je­len, s a kettő együtt mutat a jövő felé. SZENTENDREI Otílián « PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÍS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Tervezet harminc napig közszemlén Újabb nyolcvanöt lakás A városi tanács lakásügyi hatósága, a lakásügyi társadal­mi bizottság közreműködésé­vel, összeállította az OTP-la- kásokra vonatkozó névjegyzék­tervezetet, amely harminc na­pig tekinthető meg a városi tanács hirdetőtábláján. Az újabb 85 lakásból ötven­ötre a városi tanács végre­hajtó bizottsága jelölte ki a vevőket úgy, hogy huszonné­gyet a munkáslakás-akciá ke­retében fizikai dolgozók kap­nak majd meg. Egyébként a névjegyzéktervezeten szerep­lők közül csak öten nem szentendrei lakosok, viszont már esztendők óta Szentend­rén, különféle vállalatoknál i ________ dolgoznak. Az is érdekes még, hogy a névjegyzéktervezeten tíz minőségiesere-igénylő is szerepel. Ez azért jó, mert na­gyobb lakásért kisebb lakást adnák, tehát a felszabaduló tíz lakással újabb jogos igé­nyeket lehet majd kielégíteni. A névjegyzéktervezet azért van közszemlén, hogy a lakos­ságnak módja legyen esetleges észrevételeit megtenni. A névjegyzéktervezet elké­szítésében nagy és jó munkát végeztek a lakásügyi társadal­mi bizottság tagjai, mert kö­zel száz igénylő körülményeit vizsgálták meg lelkiismerete­sen a döntés előtt. November 7-i ünnepségek A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 64. évforduló­jának megünneplésére a vá­rosban november 6-án, pénte­ken kerül majd sor. A városi temetőben levő szovjet hősi emlékművet 13.30-kor megkoszorúzzák az MSZMP, a KISZ városi Bi­Elismerés a tanácsülésen A közbiztonság mindenki ügye Szentendre kás város, ám nagy az idegenforgalmi vonz­ereje. Évente három, három és fél millióan keresik fel mind a várost, mind a járás közsé­geit. Ami természetesen jó dolog, hiszen így sokan meg­ismerkedhetnek Szentendre történelmi, művészeti értékei­vel, gyönyörködhetnek a Duna­kanyar természeti szépségei­ben. pihenhetnek, üdülhetnek ott, mert erre számtalan le­hetőség kínálkozik; ezért a Dunakanyar állandó reflektor­fényben van. Csakhogy a fény megteremti az árnyékot is, s október 27-én, Nagy István rendőralezredes, a városi-járási rendőrkapitányság vezetője a tanácsülésen éppen azokról az erőfeszítésekről adott számot, amelyeknek célja a város közrendjének, közbiztonságá­nak, valamint a Közlekedés- biztonsági Tanács munkájának javítása. Nyugalom, közrend A közbiztonság értékelésénél természetesen figyelembe kell venni azokat a változásokat, amelyek döntően befolyásol­ják a város közállapotáról al­kotott képet. Ilyen például az a tény, hogy Szentendre a fő­város agglomerációs övezetébe Karácsonyra elkészül Szauna épül a dobogókői Nimród Szállóban. A negyven négyzetméteres medence és a gőz örömeit élvezhetik a kará­csonykor idelátogató vendégek. tartozik, s Budapest közelsége, a fokozódó utas- és idegenfor­galom, a nagy kiterjedésű üdülőterület, a közúti közle­kedéssel összefüggő feladatok alapvetően befolyásolják a vá­ros közrendjének- közbizton­ságának alakulását, — Mindezeket figyelembe véve — hangsúlyozta a kapi­tányság vezetője — elmond­hatjuk: a városban rend és nyugalom van! Szentendre la­kossága biztonságosan élhet, dolgozhat. Nyugodtan tölthetik el a hétvégét, vagy a pihenő időt a Dunakanyarba járó százezrek... Politikai célza­tú, vagy ezzel összefüggő bűn- cselekmény miatt állampolgá­rok ellen eljárást kezdemé­nyezni nem kellett... Vagyonvédelem A beszámolóból kiderült az is, hagy nem jellemzőek a vá­ros életében a durva, garázda, közhangulat sértő rendzavará­sok, a huliganizmus. Persze a pozitív megállapítások mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni néhány nem kedvező jelenséget sem. Sajnos, az utóbbi esztendők­ben — bár mérsékelten — emelkedő tendenciát mutat a vagyon elleni bűncselekmé­nyek száma. Például a hét­végi házaik feltörése, kifosztá­sa, a lakótelepeken, üdülőterü­leteken, elhagyott utcákban parkoló gépjárművek feltöré­se, eltulajdonítása, vagy meg­rongálása. Az elmúlt két esztendő alatt a városban 655 bűncselekmény vált ismertté, ennek 57 száza­léka vagyon ellen irányult. Ezen belül 78 százaléka sze­mélyek javai ellen, 12—13 szá­zaléka pedig a társadalmi tu­lajdont sértette. Az összes bűncselekmények közül 9—10 százalék volt a testi sértés, a garázdaság. A motorizáció fejlődésével és a kedvező közlekedési le­hetőségek kihasználásával a bűnözésnek egy új változata — az úgynevezett mozgóbűnö­zés — jelent meg. Ezt bizo­nyítja, hogy az elkövetők két­harmada idegen, más terület­ről érkező, többségükben bün­tetett előéletű személyekből te­vődik össze. A vagyon elleni bűncselek­mények értékelésénél kieme­lést érdemel o társadalmi tu­lajdon védelmére tett intéz­kedések kedvező hatása. A városban lévő állami vállala­tok, egyéb gazdasági egységek vagyonvédelme az elmúlt esz­tendőkhöz viszonyítva sokat javult, de nem mondható ez el az építőiparra. A bűncse­lekmények főleg ezen a terü­leten fordulnak elő. Az ellen­őrzések szigorításával, a bi­zonylati fegyelem megszilárdí­tásával bizonyára sok ered­mény születhetne. A város közlekedésbiztonsá­gának helyzete az elmúlt évek­hez viszonyítva lassú fejlődést mutat. Ismeretes, hogy a nyá­ri idegenforgalmi idény alatt szabad szombatokon, egyéb munkaszüneti napokon több ezer azoknak a gépjárművek­nek a száma, amelyek a vá­ros közútjain áthaladnak. A csúcsforgalom időszakában 15 —20 ezres nagyságrendű az egy napra jutó gépjárműfor­galom, s ennek a forgalomnak mintegy 70 százaléka a Duna­kanyar körúton bonyolódik le. Jobb közlekedési morált — Ki kell jelenteni — hang­súlyozta Nagy István alezre­des —, hogy a körúti lámpa­rendszerű forgalom szabályo­zása elérte célját. Biztonságo­sabb, balesetmentesebb a köz­lekedés. Ezzel szemben nem ilyen jó a belváros forgalom­szervezése. Sok a tiltó és fél­reérthető tábla. Indokolt ezért a belváros, s az oda becsatla­kozó utak, a lakótelepek for­galomszervezésének felülvizs­gálata, A beszámoló után kialakult vitában a felszólalók megelé­gedésüknek adtak kifejezést, elismeréssel szóltak a segéd­rendőri állomány eredményes munkájáról. Sokan a közleke­dési fegyelem megszilárdításá­ért szigorúbb büntetéseket kö­veteltek a KRESZ-szabályok megsértőivel szemben. Min­den felszólaló tanácstag sza­vaiból kisrződött az, amit dr. Németh István vezető ügyész fogalmazott meg: — A közbiztonság helyzete mindannyiunk életét befolyá­solja, éppen ezért annak meg­szilárdítása, folyamatos javítá­sa nemcsak rendőrségi, hanem közösségi ügy isi zottsága, a városi tanács, a fegyveres testületek, a tömeg­szervezetek, a vállalatok, az intézmények, a szövetkezetek, valamint az úttörőcsapatok képviselői. Ezután a Közpon­ti Általános Iskola tornater­mében 14.30-kor kezdődik az ünnepi nagygyűlés, ahol Huzs- vári Józsefné, az iskola igaz­gatója, a városi párt-végre­hajtóbizottság tagja mond ün­nepi beszédet. A kiemelt járási ünnepség november 6-án lesz Pilisszán­tón, ahol 14 órakor megko­szorúzzák a temetőben nyug­vó szovjet hősök sírját, s utána ünnepi nagygyűlés lesz, ahol Korbely János honvéd alezredes, az MSZMP Szent­endre Járási Bizottságának tagja méltatja majd a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom jelentőségét. Folyamatos építkezés I Szentendrén, a Felszabadulás lakótelepen folyamatosan épí­tik a lakóházakat. Nagy szük­ség is van erre, mert a város­ban mintegy 1600 jogos lakás­igénylőt tartanak nyilván. Állatorvosi ügyelet Október 31-én, 14 órától, no­vember 2-án reggel 8 óráig dr. Bándli József, Szentendre, Vasvári lakótelep F/I 3.; November 6-án, 14 órától, 8- án reggel 8 óráig, dr. Szétag Jenő, Budapest, Kiscelli út 33. Tel.: 889—381; November 8-án reggel 8 órá­tól, 9-én reggel 8 óráig dr. Pa- tócs András, Tahitótfalu, Mó­ricz Zsigmond u. 1. Tel.: 283; November 14-én, 14 órától 16-án reggel 8 óráig dr. Erdé­lyi Géza, Budakalász, Arany János utca 6. Tel.: Szentistván- telep 349; November 21-én, 14 órától november 23-án 8 óráig dr. Bándi József; November 28-án 14 órától 30-án reggel 8 óráig dr. Szé­tag Jenő állatorvosok tartanak ügyeletet. Leváltották az árukihordót Október 17-én megjelent lapszámunkban, az MSZMP Szentendre Járási Bizottsága és a járási hivatal vélemé­nyére támaszkodva elmarasz­taltuk a Budapesti Tejipari Vállalat Kelenföldi Tejüzemét a pontatlan szállítás miatt. Az üzem példás gyorsaság­gal intézkedett, s erről levél­ben értesítette a járási hivatal termelés-ellátásfelügyeleti osz­tályát. „A Dunakanyar tej- és tej­termék-ellátásában jelentke­ző hiányosságokról szóló beje­lentések helytállóak, azokat ki­vizsgáltam. Üzemünk hosszú idő óta árukihordói, szállít- mánykíséröi létszámhiánnyal küzdött, több esetben voltunk kénytelenek alkalmi, gyakor­lat és helyismeret nélküli dol­gozókat beosztani áruszállí­tásra. Vállalati átszervezés folytán október 5-től ellátási területünk csökkent, a lét­számhiány megszűnt, így le­hetőség nyílt a visegrádi járat árukihordójának leváltására, aki sorozatos igazolatlan hi­ányzásával okozta a zavarokat. Erre a járatra egy több mint tízéves gyakorlattal rendelke­ző, megbízható árukihordót osztottunk be. A pilisszentke- reszti késedelmes szállítás miatt az árukiadó negyedéves prémiumát megvontam és uta­sítottam a szállításvezetőt, hogy az időbeni szállítást minden körülmények között — akár külön kiskocsival is — biztosítsa. Bízunk abban, hogy a megtett intézkedéseink a biz­tonságos ellátást fogják szol­gálni. Kristófon Károly üzem­igazgató.” Ügy érezzük, a levélhez nem kell külön kommentárt fűz­nünk. legföljebb csak annyit: az üzemigazgató példásan járt el. A fővárostól Szentendréig Magyari Sándor, szentendrei (Vasúti villasor 1.), Szeder Gábor, budapesti (XIX., Pan­nónia u. 32.) és Vitái László, budapesti (X., Maláta utca 14.) lakosok ez év áprilisában ismerkedtek meg egymással az Astoriánál. Az ismerkedés után, hamarosan bűnszövet­kezetet alakítottak. Magyari Sándor, aki egyéb­ként szentendrei lakos, adta az ötletet társainak, hogy működési helyüket tegyék át Szentendrére, mert ő ott sok hétvégi házat ismer. Az ötlet hamarosan tettek­ben csúcsosodott ki: rövid idő alatt öt házba törtek be, s részben kifosztották azokat. Tettüket, mint „mozgó” bű­nözők követték el, hiszen a betörések után rendszerint Budapestre utaztak. A Szentendrei Járásbíróság október 13-án megtartott nyil­vános tárgyalásán Magyari Sándor első rendű vádlottat egyévi és tízhónapi szabad­ságvesztésre, mint főbüntetés­re, és két évre a közügyek gyakorlásától való eltiltásra; Szeder Gábor másodrendű vádlottat, mint többszörösen visszaesőt négyévi szabadság- vesztésre, mint főbüntetésre, és öt évre a közügyek gya­korlásától való eltiltásra, mint mellékbüntetésre; Vitái László harmadrendű vádlottat, mint különösen visszaesőt, halma­zati büntetésül egy év és négyhónapi szabadságvesztés­re, mint főbüntetésre, és két évre a közügyek gyakorlásá­tól való eltiltásra ítélte. Az oldalt Irta: Karácsonyi István Fotó­Bozsán Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom