Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-29 / 254. szám

1981. OKTÓBER 29., CSÜTÖRTÖK ««Sir *é/Pjr W /z ünnepre Barátságvontifok Barátságvonat érkezik no­vember 7-re a Szovjetunióból. A vendégek ott lesznek a fő­városban a november 7-i ün­nepségeken, s több nagygyű­lésen. Hazánk különböző vá­rosaiban üzemlátogatásokon, valamint a magyar fiatalokkal baráti találkozókon vesznek részt. A KISZ utazási irodája no­vember 7. alkalmából 390 utassal ugyancsak barátság­vonatot indít a Szovjetunióba. A KISZ-esek ismerkednek Moszkva és Leningrad neveze­tességeivel. Vendéglátóikkal, a szovjet fiatalokkal együtt ün­nepük meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulóját, s több helyen meg­koszorúzzák a szovjet hősök emlékműveit. A bizalmiakkal egyetértésben Jobb munka, magasabb bér Töbib mint 34 ezer hektá­ron négy megyében gazdálko­dik a Budavidéki Állami Er­dő- és Vadgazdaság. A fel­mérések szerint teljesíteni tudják idei 320 millió forin­tos árbevételi és 20 millió fo­rintos nyereségtervüket. A jö­vő évi feladatok megoldásá­hoz azonban számos, még rejtett tartalékot kell feltár- niok. Hogy ez sikerüljön, an­nak feltétele, hogy a bérezést folyamatosan figyelemmel kí­sérjék és a szükséges változtatáso­kat időben megtegyék. Különösen érvényes ez egy olyan gazdaságban, melyben krónikus munkaerőhiánnyal A z energiagazdálkodás “ napjaink egyik leg­fontosabb társadalmi ügye. Azaz valamennyiünké. Ha jól meggondoljuk, sen­kinek nem lehet közöm­bös, hogy az ország gyara­podása — a tervezett to­vábbi gazdasági növekedés — milyen energiafelhasz­nálással érhető el, mennyi­be kerül, mennyit visz el a nemzeti jövedelemből. Megfelelően halad-e és hol tartunk ma az energia­takarékossági program vég­rehajtásával? — e témáról tanácskozott tegnap a Par­lamentben az országgyűlés ipari bizottsága. A képvi­selők dr. Kapolyi László ipari minisztériumi állam­titkár beszámolóját vitatták meg és kaptak választ a témához kapcsolódó kérdé­seikre. A Minisztertanács a múlt év végén hagyta jóvá a VI. ötéves terv energiagazdál­kodási programját és az en­nek végrehajtását biztosító részletes akciótervet. Mi a kormányprogram célja? Mérséklődnie kell az ener­giafelhasználás ütemének és változnia a jelenlegi energiaforrások szerkezeté­nek. Még világosabban megfogalmazva: az eddigi­nél több hazai szenet, föld­gázt kell felhasználni —, és ide lép be majd új ener­giaforrásul az atomenergia —, egyúttal pedig csökken­nie kell az importált kő­olaj mennyiségének és kő­olaj termékeknek. A célok megvalósítása nem csupán szándék, elha­tározás kérdése. Bár — ezt hangsúlyozta az államtit­kár is — szükséges a je­lentős tudati változás, az emberek szemléletének át­formálására — az állam a szükséges fejlesztésekhez megfelelő anyagi fedezetet is' nyújt. Az 1981—1985-ös időszakra 30 milliárd forint beruházást irányoztak elő, s ennek a felét állami nagy- beruházásokra fordítják. Ez év október 10-ig 198 beru­házás megvalósítására ké­szült el bankszerződés, kö­zöttük van a százhalom­battai Dunai Kőolajipari Vállalat új krakküzeméé is. Ehhez a kőolajfeldolgozó 6 és fél milliárd forint hi­telt kap: a termelés meg­kezdését legkésőbb 1985-re tervezik. V árható’an mi valósulhat meg az ötéves ener­giagazdálkodási program­ból? Az eddigi adatok sze­rint változott a külföldről vásárolt energiahordozók összetétele: nőtt a földgáz és a villamos energia ará­nya. A mérsékelt import- csökkenést a hazai szénki­termelés kis méretű növe­kedése eredményezte. D. Gy. küzdenek és alapvető érdekük, hogy dolgozóik minél erősebb szálakkal kötődjenek. A dif­ferenciált bérezés természete­sen csak akkor hozhat ered­ményt, ha azt a munkások érdekképviseleti szervével, a szakszervezet tisztségviselőivel egyetértésben alakítják ki. E fontos kérdésről számolt be a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszerve­zete (MEDOSZ) Pest megyei Bizottságának kibővített ülé­sén tegnap délelőtt Budake­szin a művelődési házban Tollner György, a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság igazgatója és Egri Valémé, a gazdaság szakszervezeti bi­zottságának titkára. Mint az írásos anyagokból, illetve a szóbeli kiegészítésekből egyebek között kiderült, a gazdaság széles társadalmi alapokon állva, jól élt a tel­jesítmény szerinti bérezés különböző módszereivel. Így például az idén a bérfejlesztés 80 száza­lékát mozgóbérként fizet­ték ki. Mint Major Péter, a MEDOSZ Pest megyei Bizottságának titkára összefoglalójában meg­állapította, a gazdaság vezetői megfelelő segítséget kaptak a szakszervezeti bizalmiaktól munkájuk során. Nagy érdeklődés mellett vi­tatták meg a bizottság tagjai az alapszervezeti jog- és ha­táskörök felülvizsgálatának megyei tapasztalatairól szótó beszámolót. A termelőszövetkezetek el­nökei egy korábbi időpont­ban a szakszervezeti alapszer­vezetek titkáraival közösen adtak számot az illetékes bi­zottságoknak, s tisztázták, mi­lyen jogokkal rendelkezik a közös gazdaságokban a szak- szervezet és ezzel egy időben milyen kötelességek hárulnak a szakszervezetre a termelés segítésében. A tegnapi ülésen az elmon­dottakon kívül a jelenlevők tájékoztatást kaptak a MEDOSZ megyei bizottságá­nak jövő évi költségvetéséről, a tagdíjbesorolások tapaszta­latairól. Végezetül Major Pé­ter számolt be a legutóbbi ülés óta végzett munkáról és ismertette az időszerű felada­tokat. V. B. A mindennapokhoz közelítve \ Hej, szép élet a katonaélet A honvédelem változó fel­adatairól tartottak tájékoztatót tegnap Vácott, a Sallai Imre laktanyában. A magyar nép­hadsereg. politikai főcsoport- főnökségének képviseletében Szántó Mihály ezredes ismer­tette a következő esztendőkre vonatkozó elképzeléseket, s ér­tékelte a jelenlegi helyzetet. Napjainkban, amikor egy- egy berendezés értéke olykor több millió forint, felkészült, sokoldalúan képzett emberek­re van szükség a hadseregben is. A válogatást nehezíti, hogy egyre több azoknak a száma, akik nem végezték el a nyolc osztályt. Újabban ezen úgy próbálnak segíteni, hogy kü­lön alegységekbe vonják ösz- sze azokat, akik a sorkatonai szolgálat alatt fejezik be az általá­nos iskolát. Mivel az első tapasztalatok kedvezők, ezért mind több fia­talt hívnak be az ilyen alaku­latokhoz. A tizennyolc hónapos szol­gálati idő bevezetése szintén egy sor gondot vetett fel a hadseregben. Az átállás a be­fejezéséhez közeledik, s a leg­több alakulatnál már az új időrend szerint folyik a kikép­zés. Ez lehetővé teszi, hogy a fiatalok ne huszonéves koruk­ban, hanem tanulmányaik be­fejezése után, tizenhét-tizen­nyolc esztendősen vonuljanak be. A hadseregben a katonai kiképzés mellett nagy hangsúlyt kap a poli­tikai ismeretek elsajátítá­sa és a kulturálódás. Könnyíti a hivatásos tisztek munkáját, hogy a sorkatonák döntő több­sége már KISZ-tagként, szo­cialista brigádtagként ölti fel az egyenruhát. A párttaggá nevelés is tervszerű, évente 7—800 fiatalt vesznek fel az MSZMP-be. Űj tervek körvonalazódtak az alegységek életének alakí­tására. A jövőben az alegység­parancsnokok mellett a sorál- lományúak közül kinevezett politikai megbízott tevékeny­kedik majd, akiknek egyik fel­adata az lesz, hogy irányítsák, szervezzék a közösségi életet. Évente több millió forint ér­tékű az a munka, amelyet a katonák a népgazdaság hasz­nára végeznek. Jelenleg is mintegy 8 ezer fiatal és 900 gépjármű segíti a mezőgazda­ságot. Hogy a jövőben ez az építőmunka még eredménye­sebb legyen, nagyobb figyel­met fordítanak a feladatok összehangolá­sára, tervszerűbbé tételére. Továbbra is támogatják a sorállományúak kulturális kez­deményezéseit. A néphadsereg­ben immár szép sikereket eléri amatőrmozgalmak mostaná­ban jelentős átalakuláson mennek át. Változik a fiatalo : érdeklődése, amit jelez, hogy például egyre népszerűbbek a különböző filmklubok, mozgó­színházak és a filmkészítés. A tájékoztató után dr. Pata­ki Iván ezredes, a polgári vé­delem országos parancsnoká­nak képviseletében a polgári védelem időszerű feladatairól szólt, majd Nyitrai János alez­redesnek, és Török Imre al­ezredesnek a kalauzolásával a résztvevők megtekintették a laktanyában folyó kiképzést. Ellátogattak egyebek között a sorállomány étkezdéjébe, az egyik ‘alegység körletébe és a most újjáalakított pinceklub­ba, valamint megnézték a kor­szerűen felszerelt oktatóhelyi­ségeket és megismerkedtek a zártláncú csapattelevízió-háló- zat működésével, használatá­val is. F. Z. Sikiresen látja el feladatát a dcbísi járási hivatal a folyamatos telekellátás, első­sorban Gyálon, Hernádon és Dabason. A legsúlyosabb probléma az ivóvíz. Az összes lakásállo­mány csupán 13,7 százaléka rendelkezik vezetékes ivó­vízzel. A városi népességű. Gyálon a vízmű építésének megkezdését még ma is az anyagi lehetőségek szűkössé­ge teszi bizonytalanná. Az elmondottakból is kitű­nik, milyen nagy feladatot rótt a járási hivatalra a községi tanácsok munkájának foko­zottabb segítése, a testületi élet tartalmának, színvonalá­nak emelése. Sokat segítenek a tanácstagok. A legutóbbi választáskor megfiatalodott, aktívabbá vált ez a hálózat. Szervező, mozgósító tevékeny­ségük döntő a településfejlesz­tési elképzielések megvalósítá­sára. Példamutató az együtt­működés a társközségek kö­zött. Fokozottabban közreműkö­dött a járási hivatal a közép­távú tervek pénzügyi rend­szerének kidolgozásában, az oktatási intézményeknél az iráhyítás új elemeinek érvé­nyesítésében, az új gazdálko­dási szervezet kialakításában. A vita során jogosan álla­píthatta meg a végrehajtó bi­zottság, hogy korábbi határo­zatai érvényesültek a járási hivatal munkájában. Sikere­sen teljesíti alapvető felada­tát, a helyi tanácsok önálló tevékenységének segítését, az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósítását, az ügyintézés színvonalának emelését. A közétkeztetés minősége az életszínvonal fontos része Szemléltetőeszltözök egész tórával rendelkezik az alakulat, a dia­vetítőtől a zártláncú csapattelevízlő-hálőzatig Halmágyi Péter felvétele Energiák Legutóbb öt évvel ezelőtt számolt be munkájáról a da- basi járási hivatal a megyei testület előtt. Az azóta eltelt időszakról szólva a jelentés kiemelte, hogy az V. ötéves terv teljesítésével jelentős fej­lődésnek lehettünk tanúi a járási községekben, mind e mellett nem sikerült minden­ben pótolni a korábbi évek­ben felhalmozódott lemara­dást. A lakosság száma öt év alatt több mint 10 ezerrel nőtt és megközelíti a 84 ez­ret. A növekedésben válto­zatlanul a betelepülés a meg­határozó. Jellemző példája ennek Gyál és Felsőpakony, ahol a beszámolási időszak­ban hétezerrel gyarapodott a népesség. Változott a munka­erőhelyzet is. Csökkent a be­járók aránya, többen talál­nak helyben munkaalkalmat, bár még így is 16 ezren in­gáznak naponta. Ugyancsak a gazdaság szerkezeti változásá­ra utal, hogy a foglalkozta­tottaknak kevesebb mint fe­le dolgozik ma már a mező- gazdaságban. Ennek ellenére az ágazat termelése csaknem megduplázódott, a járás ter­melőszövetkezetei a megye mezőgazdasági termékeinek egyhatodát állítják elő. Az ipar termelésnövekedése csak­nem 50 százalékos. A tanácsi gazdálkodás leg­fontosabb célkitűzései között szerepel az elmúlt öt évben a gyermekintézmények szá­mának gyarapítása, az általá­nos iskolai oktatás és az egészségügyi ellátás feltételei­nek javítása és a kommuná­lis igények fokozottabb kielé­gítése. Mindezek elérése nagy feladatot jelentett mind az irányítóknak, mind a végre­hajtóknak, annak ellenére, hogy a tanácsok az eredeti tervhez viszonyítva égyhar- madával több pénzeszközzel, csaknem 600 millió forinttal gazdálkodtak. Mindehhez já­rult még, hogy a párt- és tár­sadalmi szervezetekkel, az üzemekkel kialakított jó együttműködés és a lakosság aktivitása révén a település fejlesztésére fordítható ösz- szeget 100 millió forint értékű társadalmi munkával tcldhat- ták meg. Beszédes számok támaszt­ják alá a minőségi válto­zást: öt év alatt 200-zal több óvodai hely épült a tervezett­nél, összesen 525. A tervezett 42 tanterem helyett 57-ben tanulnak gyerekek. A gyara­podás mégsem elegendő. Zsú­foltak az óvodák, nagy az elutasítottak aránya. Ugyan­így az iskolák: jellemző a váltott tanítás és a napközis ellátás aránya még a megyei átlagot sem éri el. Alapve­tően nem változtak a közmű­velődés feltételei sem, az in­tézmények az igényeknek csak egy részét elégítik ki. Az egészségügyi ellátásban nagy az előrelépés. A felújí­A végrehajtó bizottság meg­vitatta tegnapi-ülésén a köz- étkeztetés helyzetéről szóló beszámolót is. Amint a jelen­tés hangsúlyozza, az életszín­vonal összetevői között fon­tos szerepe van ennek az ét­kezési formának. A közétkeztetésben részesü­lők arányát tekintve Pest megye messze elmaradt az or­szágos átlagtól. A munkások és alkalmazottak ellátását te­kintve ez az arány alig ha­ladja meg a 20 százalékot, a diákétkeztetésben pedig az általános iskolásokat figyelem­be véve a 38 százalékot. Or­szágosan ez az arány megha­ladja a 40, illetve eléri az 50 százalékot. Mindez annak el­lenére alakult így, hogy az elmúlt öt évben jelentős fej­lődésnek lehettünk tanúi. A kereskedelmi és üzemi vendéglátásnak alapvető ér­deke az előfizetéses étkezés bővítése. Hiszen csökkent az árbevétele, s ezen belül a ma­gas vendéglátói pari árak miatt jóval alacsonyabb az ételforgalom. A közétkeztetés a melegkonyhás egységek ka­pacitásának lekötését teszi lehetővé, ezáltal gazdaságos­sá tehető, mivel az alacso­nyabb haszonkulcsot növeli a 20 százalékos állami támoga­tás. Adott tehát a lehetőség, hogy a vendéglátóipart fo­kozottabban bevonják Pest megyében is a tömegétkezte­tésbe. A legfőbb gond a diákét­keztetés, különösen az általá­nos iskolákban. Eleve ala­csony azoknak a tanulóknak a száma, akik naponta leg­alább egyszer intézményesen meleg ételhez jutnak, s amíg országosan az iskolai étkezés­ben részesülők majdnem 50 százalékát a vendéglátóipar látja el. Pest megyében ez az arány nem éri el a 20 száza­lékot. Az is igaz azonban, hogy a vendéglátók által fel­ajánlott szabad kapacitás gyakran nem ott jelentkezik, ahol szükség lenne rá. A re­zsi és a szállítás többletkölt­ségeit a tanácsok nem tud­ják fedezni. Olyan gyakorlat is kialakult, hogy a helyben fogyasztásra vonatkozó 30 százalék többletet a vállala­tok akkor is fölszámítják, ha csak a tálalókonyhába szál­lítják az ételt. Ezen a terüle­ten a rövidesen megjelenő minisztériumi irányelv te­remt majd rendet Arra is fény derült a fel­mérés során, hogy az egyes körzetek konyhai kapacitásá­nak kihasználtsága igen vál­tozó. Számos üzemi konyha, így a százhalombattai DKV vagy Törökbálinton az állami gazdaság és a DEPÓ ételké­szítési lehetőségeit csak kis mértékben veszik igénybe. Szóba került a közétkezte­tés színvonala is. A Pest me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság tavaly 42 egységre ki­terjedő vizsgálata megállapí­totta, hogy javult a tömegét­keztetés minősége. Arra is utalt azonban a vizsgálat, hogy romlott a vállalati el­lenőrzés hatékonysága. Több helyen állapítottak meg a kalkulációtól eltérő, az elő­fizetőket megrövidítő anyag­felhasználást. Az erőfeszítések ellenére (amint lapunkban a napokiban e témában megje­lent írások is alátámasztják) nem sikerült előrelépni a kö­vetelményeknek megfelelően az étkezés kulturáltságáruik megteremtésében. A tömegétkeztetés bővítésé­re, színvonalának javítására a megyében számos intézkedést tettek, illetve terveznek. A .VI. ötéves tervben a fejlesz­tési és felújítási elképzelések megfogalmazásakor figyelembe vették az intézmények saját kezelésű konyháinak korszerű­sítését. Azokon a települése­ken, ahol a diákétkeztetés sa­ját erőből nem valósítható meg, folyamatosan szervezik részben a szállítás, részben az éttermek igénybevételével a vendéglátó vállalatok bevoná­sát. Egyértelmű, hogy a kon­centrált konyhai kapacitás hatékonyabbá teszi a mun­kát, s ilyen esetben nagyobb a lehetőség a korszerűbb tech­nológiák bevezetésére. Meg­alapozott tehát az a központi törekvés, hogy a közétkezte­tést fokozatosan a vendáglá- tóipari vállalatok oldják mag. Ennek az útját Pest magyé­ben is vizsgálják, egyedileg mérlegre téve azonban, hogy a jelenlegi, esetleg sajátos körülmények között, melyik a gazdaságosabb, a saját kony­ha, vagy a vendéglátóipar szolgáltatásainak igénybevéte­le. 1\Jt V tások, az orvosi körzetek szá­mának növelése, valamint az új gyáli körzeti rendelő és a dabasi szakorvosi rendelőinté­zet minőségi változást hozott az alapellátásban. A feszült­ségek ellenére nem bővült a bölcsődéd hálózat. A VI. ötéves tervben a pénz 60 százalékát fordítják a kom­munális ágazat fejlesztésére. Űj iskola épül Dabason, Gyá­lon. Inárcson. megkezdődik az építés második üteme Felső- pakonyban és Örkényben. A tervidőszak végén kezdődik meg az új járási művelődési közp'ont építése, melynek tá­mogatására kétmillió forintot fizettek be eddig az üzemek és intézmények. A dabasi új rendelőintézet további részle­gekkel bővül, ugyanígy a gyá­li is* Az életkörülmények válto­zásához hozzájárult az elmúlt öt évben épült 2300 lakás, melyből 114 a tanácsi, 36 a szövetkezeti. Kakucson és Ta- társzentgyörgyön felszámolták a cigánytelepeket. Az építke­zések ütemének gyorsítását akadályozza a rendezési ter­vek elkészültének lassúsága. Az építési kedvhez nem társul Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Napi­renden szerepelt: beszámoló jelentés a dabasi járási hiva­tal tevékenységéről és tájé­koztató a közétkeztetés hely­zetéről Pest megyében. Nagy fejlődés, maradó gondok A Pest meavei Tanács végrehajtó bizottságának ülése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom