Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-28 / 253. szám

ŐRÖSI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxv. Évfolyam, 253. szám 1981. OKTOBER 28., SZERDA iRossz tapasztalatok Kisgyermek a családban Az utóbbi időben alkalmam volt néhány olyan család éle­tébe betekinteni, amelyekben egészen apró gyermekek van­nak. Komolyan mondom, bor­zalmas dolgokat tapasztaltam. A gyermekgondozási szabad­ságon lévő édesanyák fittyet hánytak a napirendre, rend- szertelenül etették, sétáltat­ták gyermekeiket. A legnagyobb sajnálatot ak­kor éreztem a kisgyermekek iránt, amikor még a nyugodt alvásukat sem biztosították. A szobákban üvöltött a mag­nó vagy a rádió. Az esti pon­tos időben való fürdetésről, fektetésről már nem is beszé­lek. Három év elteltével Azután azt is tapasztaltam, hogy az édesanyák szíveseb­ben mennek egyedül vásárol­ni, addig a gyermeküket ott­hon hagyják, legtöbbször ma­gában. Előfordul olyan is, hogy főként a lakótelepeken élők, keveset viszik ki a gyer­mekeket a friss levegőre. , Mostanában igen sok szó esik arról, hogy a gyermek- gondozási szabadságon lévő édesanyák eleget tesznek-e kö­telezettségüknek, vagyis arra használják-e a három évet, amire kapták. Gyermekneve­lésre, gyermekgondozásra. Sajnos, nem mindenki. Akadnak olyan felelőtlen anyák is, akik még a védőol­tásokra sem viszik el időben gyermeküket. Hányszor hallani idős emberek szájából, hogy ettől vagy attól meg kellene vonni a gyermekgondozási szabadságot, mert nem érdem­li meg. Persze akadnak a rossz pél­da alól kivételek is. Hiszen nem kevés azoknak a száma sem, akik lelkiismeretesen, sok türelemmel és szeretettel nevelik csemetéiket, és három év elteltével nyugodt, kiegyen­súlyozott, egészséges, jó kedé­lyű gyermekeket visznek az óvodába. Tapasztalataimat megerősí­teni látszik az a tény is, hogy legtöbbször az óvónők is elke­seredetten panaszolják, hogy a gyermekgondozási szabadság­ról óvodába kerülő gyerme­kek még a legalapvetőbb tud­nivalókat sem sajátították el a családban. Állandó szorongás Karai Zsuzsanna óvodai fel­ügyelőt arra kértük meg a na­pokban, hogy adjon hasznos tanácsokat azoknak, akik ott­hon vannak gyermekükkel gyermekgondozási szabadsá­gon. — A gyermekek testi, szel­lemi fejlődése szempontjából sorsdöntő az otthon töltött el­ső három év — mondja Karai Zsuzsanna. — össze sem lehet hasonlítani az olyanok helyze­tével, akiket reggel bölcsődé­be, pótmamához cipelnek, es­te pedig a szülők fáradtan, idegesen viszik haza. Kevés idő jut a békés együttlétre, kapkodás, rohanás jellemzi azt a néhány órát is, míg együtt van a család, Felsorolni is ne­héz lenne azt a sokféle előnyt, melyet azok a gyerekek él­veznek, akiknek otthon van az édesanyjuk. — Az óvodáskorú gyermek­nél igen döntő, hogy milyen családi háttérrel kerülnek az óvodába. A családon belül van-e bizalom és érzi-e a kis­gyermek az otthon által nyúj­tott biztonságot. A legtöbb csa­ládban a neveléssel kapcsola­tos összes feladatot az anyák látják el. Fontos, hogy gyer­mekük értelmes szeretetet kapjon, a nevelését pedig meggyőzéssel, érzelmi ráhatás eszközeivel oldják meg. A ke­mény, rideg magatartás, az állandó büntetés szorongást, nyugtalanságot vált ki a kis­gyermekből. Elmélyült figyelem — A kisgyermekkorban el­követett hibákat, később szin­te lehetetlen helyrehozni. Az édesanya szoktassa gyermekét napirendhez. Tanítsa meg gyermekének a legalapvetőbb öltözködési, táplálkozási és tisztálkodási szokásokat. Igen fontos, hogy a\3 éves gyerek tudjon rágni. Azok a gyerme­kek, akikkel otthon türelme­sen foglalkoztak, segítséggel szépen öltözködnek, esznek, kezet mosnak, orrot törölnek. Ne törjék le a gyermekük igyekezetét azzal, hogy nem adnak elegendő időt önálló­ságuk gyakorlására. — Rendkívül fontos, hogy sokat mozogjanak emberek között. Ez az édesanyának éppúgy fontos, mint a gyer­meknek. A közös séták, bevá­sárlások közben is beszélges­senek. A külvilágtól való fé­lelem azokban a gyermekek­ben alakul ki, akik keveset vannak családon kívül. Ezek a gyerekek gyakran kétségbe­esnek, s óvodába kerülve ne­hezen barátkoznak meg az új környezettel. — Véleményem szerint min­den egészséges, , jó családi hát­térrel óvodába kerülő három­éves gyerek rövid időn belül otthonosan érzi magát az új körülmények között. Társaival könnyen megbarátkozik, s szí­vesen jár az óvodába. Fontos hangsúlyozni, hogy a szülők sokat beszélgessenek gyerme­keikkel, mert a beszédkészség kialakításához ez nélkülözhe­tetlen. Sajnos, az óvodába ke­rülő gyermekek szókincse elég szűkös és sok a beszédhibás gyermek is. — Azután azt is tapasztal­juk, hogy a gyerekek nem tud­nak játszani. Tanítsák meg a szülők a gyermekeiket játsza­ni. Az elmélyült, figyelmet összpontosító játék fejleszti a gyermek akaraterejét, jellemét, erősíti, kitartását. Nem jönnek érte Az is kívánatos lenne, hogy a szülők,már idejében kezdjék el gyermekük felkészítését az óvodára, s azt csábítónak, von­zónak mondják. Gyakran elő­fordul, hogy a szülők nem mondják el őszintén az óvó­nőknek esetleges nevelési ku­darcukat. Pedig a gondok/ problémák ismeretében közö­sen könnyebb lenne a hiba helyrehozása. Gyakran előfordul, hogy a szülők becsapják gyermekü­ket, s olyanokat mondanak, hogy például nem kell ebéd után lefeküdni, vagy azonnal jönnek gyermekükért, aki ezt el is hiszi. Nem jönnek érte! A gyerekek, becsapva , ..érzik magukat,, s olyankor Csak so­kára vigasztalódnak meg. Kovács Katalin MÉH-telepi forgalom Zsebpénz a hulladékokból Fillérekből gyűlt forintok Valamikor régen, még gye­rekkoromban, ha rosszul áll­tam zsebpénz dolgában, csak széjjelnéztem a ház körül, meg a padláson, s röpke órácska alatt összegyűlt egy talicskányi limlom, amivel azután elindultam a MEH-te- lepre. Emlékszem, a szomszé­dok mindig csak nekem üzen­tek, ha szabadulni akartak valamiféle kacattól, s én men­tem érte, s örömmel vittem el­adni valamennyit. A kapott pénzből sokszor egy hónapig is futotta mozijegyre, vagy egy­két szép könyvre, ami megtet­szett a kirakatban. Rögtön fizetnek Mint minden nyitvatartási napon, a MÉH-telep nagy vaskapuját most is sarkig tár­va találtam. Már régen nem hozok ide semmit sem, csak a kíváncsiság vezet erre olykor. Az udvaron, nem messze a be­járattól úgy mint akkoriban, most is ott terpeszkedik a jó­kora vasmérleg. Csak mellé kell állni a kézikocsival, ta­licskával, ki mivel hozza ösz- szegyűjtött lomjait, amitől sza­badulni akar, s máris kezdőd­het az átvétel. Az udvaron „művészi” ösz- szevisszaságban hevernek az elszállításra váró fémhulladé­kok. A rendetlenség persze csak látszólagos, mert a szak­ember azonnal észreveszi, hogy a fémeket fajtánként rak­ták halomba. Külön az önt­vényt, a rezet és a vasat. Ez az osztályozás már átvételkor megtörténik, hiszen minden fémnek más és más az érteke. A kovácsoltvas és az öntvény 60—90 fillér, de a réz kilójáért már négy forintot is fizetnek. Az meg egyenesen jól jár, akinek a szállítmájnya vörös­réz, mert annak kilónként hat forint üti a markát. Felnőttek, de jobbára csak gyerekek hozzák a hulladékot. Amit a lakásokban, ház körül összeszednek, s nem ' tudják, vagy nem is akarják használ­ni, ide hordják, s bent az ab­Törzsgárda dolgozik Keresett a körösi láda . Géppel verik be a szeget Bizonyára akadnak olyanok városunkban, akik nem tud­ják, hogy a városszélen, az úgynevezett lyukashidat el­hagyva, van egy igen hosszú nevű munkahely. Oda, vagyis a Gyümölcs-Zöldség Göngyö­legellátó és Gyártó Országos Szövetkezeti Vállalat nagykő­rösi üzemébe látogattunk el a napokban. A telepen katonás rend uralkodik. Forgács László üzemegységvezető elmondot­ta, hogy dolgozóik többsége törzsgárdatag. Szorgalmas, jó kollektíva alakult ki az elmúlt évek alatt. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a kecskeméti gyáregységhez tartozó üzemek közül évek óta a nagykőrösiek érik el a legnagyobb sikereket a tervteljesítésben. — Pedig a tempó eléggé fe­szített — mondja Forgács László. — A szabolcsi ládából például az idei tervünk 230 ezer darab. Izesládából, melyet a Nagykőrösi Konzervgyár Varga Balázsné a szegezőgéppel egy műszak alatt 2 ezer ládaaljat tűz keretre. Varga Irén felvételei laknál már rögtön fizetnek is nekik. Ismerősökhöz mennek A hulladékrakásokat nézve azt hinnénk, ez már az utolsó állomás, mielőtt olvasztóba ke­rülne minden. Pedig még in­nen is van feltámadás, vissza­térés. A halmok tetején még most is lehet keresgélni. Egy- egy valamire való szerszám, vagy gépalkatrész nem egyszer új gazdára lel, hogy folytassa korábbi életét, hogy aztán nagysoikára újból, talán már véglegesen visszatérjen a MÉH-telepre. Most éppen két szerelőforma fiatalember válo­gat a csövek között. Arrébb a harmadik társuk szemre is jó állapotban lévő golyóscsapá­gyakat rakosgat félre. öreg, törött lábú vaskályha „tehénkedik” a halom tetején. Rá már senki sem vet szemet. Ugyanúgy az olvasztóba kerül a vaságy, a szivattyúház vagy a rézüst, a többi elhasználó­dott, elkopott holmival együtt. Vajon ki hozhatta, s honnan, ezeket a rozsdás géppuskahe­vedereket, s az ugyancsak vi­lágháborúbeli páncéltörő löveg csövét? Hová lett hajdani büszkeségük, félelmetességük? Rozsdás vasdarabokká gyúrta, össze őket az idő. Elmúltak, egyenlőkké lettek. Kié volt ez a bizonyára sok földet meg­szántott lovaseke, s ki tette be maga után nap mint nap ezt a vasajtót? Ki tudhatja már .. A «halmok tetején néhány gyerek keresgél, kutat valami után. Sose tudni, talán még kincs is akad itt... A telep fedett tárolója alatt rongyok, újságpapírok. Az új­ságok kötegekben feküsznek egymáson. Napilapok, hetila­pok, feketék és színesek. A Szolnoki útról olykor egy- egy talicska, vagy kocsi gördül be megrakva vassal, ronggyal. Három iskolásgyerek nagy igyekezettel cibálja a rako­mányt a mázsa mellé. Egyikő­jük rakja a mázsára, az átve­vő szorgalmasan méri és jegy­zi a tételeket. Ketten pedig hordják a többi hulladék közé, a már lemért anyagokat. Van itt minden a kályhacsőtől, a kerekeskút láncáig. — Ez mind otthonról jött? — kérdem tőlük. — Ä, nem, otthonról már ré-- gén elhoztunk mindent. Roko­nokat, ismerősöket szoktunk meglátogatni. Soha sem fordul elő, hogy itt vagy ott ne akad­na valami MÉH-telepre való. Ezt is két délután gyűjtöttük össze. Nincs visszatérés — Gyakran hoztok „árut" ide a telepre? — Amikor egy kiskocsira va­ló összejön kéthetente, havon­ta, akkor hozzuk. Mindig kö­zösen gyűjtünk. Jól jön ez a kis zsebpénz. — Melyik iskolába jártok? — Petőíisek vagyunk. Hatalmas teherautó kanya­rodik be az udvarra. Furcsa mód, üresen jött, csak később derül ki, hogy időnként ez szállítja el a felgyülemlett hul­ladékot. Három ember állja körül, s könyörtelenül repül minden a platóra. Innen már valóban nincs visszatérés ... Miklay Jenő SPORT - SPORT -SPORT - SPORT - SPORT Zsúfolt kézilabdaprogram megrendelésére gyártunk, 100 ezret kell elkészítenünk ebben az évben. Már teljesítettük a tervünket a 10 kilogrammos export ládából, s hamarosan Fehér két és fél nek. Sándor és Dobi Ambrus nyolc óra alatt két- köbméter nyárfát fűrészel fel szabolcsi ládaelem­elérjük az ugyancsak 10 kilo­grammos belföldi ládák terv­számait is. Végeredményben tehát optimistán nézhetünk az év vége elé. — A ládagyártáshoz elegen­dő mennyiségű fenyő- és nyár­fa alapanyagunk van. Ezt az Érdért Vállalattól szoktuk be­szerezni. Előfordult már olyan is, hogy fűrészelt faanyagot vásároltunk a NEFAG-tól és a törteli Dózsa Tsz-től. — Az üzemünkben gyártott gyümölcsládákkal a termelő- szövetkezetek és állami gazda­ságok igényeit elégítjük ki. Fő­ként Bács-Kiskun megyében. Azonban eljutnak ládáink az ország különböző területeire is. — A ládagyártásnál gépi és kézi szegezést alkalmazunk. Van hat szegezőgápünk, me­lyekkel könnyebben és gyor­sabban halad a munka. Mivel üzemünkben többségében nők dolgoznak, nagy jelentőségű a munkát könnyítő gépesítés. K. K. A megyei férfi II.1 osztályú bajnokságban: Filisvörösvári SC—Nk. Kinizsi 27-17 (10-4;. Nk.: Jónás — M. Szűcs (5), Vilcsák (5), Szondy (2), Győrfi (3), Lázár (2), Szentpéteri; cse- .fe: Halász, Dobnik, Tóth J., Simon, Péczeli. Az ellenfél ott­honában jobban játszott. Utol­só idei bajnoki mérkőzésükön szükségkapussal is jól tartot­ták magukat. A megyei férfi ifjúsági II. osztályú bajnokságban: Nk. Toldi DSK—Pilisvörös- vári SC ifi 21-12 (10—8;. Megér­demelten győztek a toldisok. Góldobók: Rónaszéki és Sánta (6-6;, Holló (4), Dávid (3J és Scheidl (2). A megyei középiskolás női kupaviadalon. A Toldi-pályán: Nk. Toldi DSK—Ceglédi Közgazdasági DSK .17-5 (8-3), jó játékkal nyertek a körösiek. Idegenben: Nk. Toldi DSK—Ceglédi Köz- gazdasági DSK 16-11 (7-7), szo­ros első félidő után a visszavá­gót is megnyerték a toldisok és továbbjutottak, össz-góldo- bók: Becze (12), Szakái (11), Szabó (6), Sponger (2), Győri és Bóbis (1-1). Az Nk. Gimná­zium a 2. fordulóban erőnyerő volt és így ez a körösi csapat is továbjutott. A megyei diákbajnokságban. Nk. Toldi DSK—Halásztelki Szakmunkásképző 21-8 (12-2). Idegenben is nagy fölénnyel nyertek a körösi lányok. Gó­lok: Becze (11), Bóbis (6), Pá- tya (3) és Ettényi (1). Az Nk. Toldi DSK—Ceglédi Szakmun­kásképző fiúmérkőzést később­re halasztották. Nagy szurkolás közben, küz­delmes mérkőzésekkel került sor az 1981—82-es tanévi váro­si úttörő leány kézilabda-baj­nokság második játéknapjára, négy, közel egyenlő képességű csapattal. Ifjúsági sporttelepi eredmények: Petőfi isk.—Kos­suth isk. 5-2, Arany isk.—Kos­suth isk. 3-0. A Kinizsi-sport­telepen : Arany isk.—Rákóczi isk. 4-3, Petőfi isk.—Rákóczi isk. 2-1, A Kinizsi kézilabda-szakosz­tálya toborzót tant az e sport­ághoz kedvet érző serdülő fiúk részére. Az érdeklődők kedd , szerdai és pénteki napokon 16 18 óra között jelentkezhetnek a Kinizsi-sporttelepen Cs. Nagy Kálmán edzőnél vagy Győrfi Gergely szakosztályvezetőnél. Sakkban döntetlen Nagytarcsán megyei I. B*» osztályú csapatbajnoki sakk­mérkőzésre került sor. Szoros mérkőzésen döntetlen ered­mény született a katonákkal. Honvéd Malinovszkij SE—Nk. TRAKIS 8-8. A körösi csapat: Bakó (1,5), Horváth, Kis I. (2), Katona, Matuska (1), Kiss II (1,5), Farkas, Csípő (2) volt. Kinizsi-turisták Az Nk. Kinizsi természetjá­rói nyírségi túrán jártak. Ke­rékpárral mentek Szabol cs- Szatmár megyében a Móricz Zsigmond-emléktúra útvona­lon. Tiszacsácsétől Mátészal­káig 200 kilométert kerékpá­roztak és közben 25 krn-es gyalogtúrát is megtettek. Pákozdon is jártak a Kinizsi, természetjárók. A BTSZ-ke- rékpártúrán vettek részt, köz­ben jártak a sukovód műemlék templomban és a kápolnás- nyéki múzeumban is. Mai sportműsor Kézilabda Ifjúsági sporttelep, 14.30: Petőfi isk. — Kossuth is. 15.20: Arany isk.—Kossuth isik.; Ki­nizsi-sporttelep, 14.30: Rákóczi isk.—Arany isk., 15.20: Petőfi; isk.—Rákóczi isk., úttörő fiú városi bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15 óra: Nk. Kinizsi—Kecskeméti TE; Cegléd: CVSE ifi—Nk. Kini­zsi ifi, barátságos mérkőzés. S. Z. Moziműsor A bíró és a hóhér. Színes, szinkronizált NSZK-film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben A nagymama unokája. Szí­nes, szovjet film, fél 4-kor. Örökség. Színes magyar film, fél 6-kor és fél 8-kor. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, C. Goldini: A chioggiai csetepaté, Szakmunkás-bérlet. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom