Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-28 / 253. szám

1981. OKTOBER 28., SZERDA

»«ret 1V

x/ítmw

Heti jogi tanácsok

A szolgálati lakás átruházható-e az elhagyott családra? ® A gazdasági munkaközösség előnyei

A szolgálati lakás bérlőjét a

bíróság a lakás cmagyasara nem kötelezheti, a jóhiszemű názas- társ einciyezéserol a lakásügyi hatóság gondoskodik.

Olvasónk közös megegyezéssel a házasság felbontását kérte. A közös lakásból, amely Olvasónk szolgálati lakása volt, kiköltözött és a házastársak közötti megegyezés alapján, ielesége maradt benne a két gyermekkel.

Megkaphatja-e a lakást a feleság, nem kell-e tartania a családnak attól, hogy a lakásból kiköltöztetik őket?

A közelmúltban egy olyan kérdésben adtunk tanácsot, amikor saját tulajdonú házból kellett a tulajdonosnak kiköltöznie, mert a családvédelmi szempontok oldaláról az általános joggyakorlat szerint annak kell a közös lakásból kiköltöznie, akinek magatartása miatt vált feldúlttá a házasság, amely többé már helyre nem hozható.

Hiába hivatkozott a férj a tulajdonjogára, a lakáshasználatot a családos anyának ítélte meg a bíróság.

Jelen ügyben azonban más a jogi kérdés. A szolgálati lakást olvasónk kapta, és miután a házassága megromlott, kiköltözött a lakásból, otthagyta feleségét és két gyermekét. Kiköltözésének oka a felek megegyezése volt, és az az elgondolás, hogy a gyermekek érdekei ezt indokolja. Bármennyire is méltánylandó a férj jóhiszeműsége a lakás átadását illetően, a jogi kérdés megítélésénél abból kell kiindulni, hogy ezt a szolgálati lakást olvasónk kapta, és mivel a szolgálati lakásból elköltözött, a családja jogcím nélküli lakáshasználó lett, attól ■ függetlenül, hogy ebben írásban mégállapodtak. Ezt a megállapodást a válóper során a bíróság nem hagyhatja jóvá, mert a lakás felett a szolgálati szerv rendelkezik.

A hatályos jogszabály szerint, a szolgálati lakás bérlőjének házastársa nem bérlőtárs, hanem olyan hozzátartozó, akinek bár jóhiszeműsége kétségbe nem vonható, de ha a szolgálati lakásban visszamarad, a házastárs elhelyezéséről a lakásügyi hatóságnak kell gondoskodnia. A lakásügyi hatóság tehát csak akkor köteles a visszamaradt személy elhelyezéséről gondoskodni, ha az jóhiszeműnek minősül.

Olvasónk bérleti jogviszonya a lakás elhagyásával megszűnt, és függetlenül az írásbeli megállapodástól, ha a visszamaradt házastárs rosszhiszemű, akkor a bíróság nem köteles elhelyezéséről gondoskodni, és a lakást sem tarthatja meg. A rosszhiszeműség abban nyilvánulhat meg, hogy a házasfelek előre megállapodtak, és ezt írásban is rögzítettéit, hogy a lakás a

családé marad. Ilyen módon nem lehet lakáshoz juttatni a családot, és annál inkább fennáll a turpisság olvasónk részéről — ez derül ki leveléből —, mert új lakásba költözött, ahová egészen nyugodtan magával vihette volna a családot, mert hiszen kertes családi ház és jel elválasztható. Leveléből az állapítható meg, hogy a volt munkáltatóját nehéz helyzet elé állította, mert hiszen családos anyáról van szó, de az az elképzelés som fog sikerülni, hogy a tanács biztosít majd lakást a jelenleg még csak külön élő feleségének, mert hogy úgymond, „kilóg a lóláb”, mivel az egyezségben a törvényellenes lakásszerzés a céljuk.

A gazdasági munkaközösségekről és a polgári jogi társaságokról.

Számos jogszabály jelent meg a háttéripari tevékenység problémájának megoldásával kapcsolatban. Ezek gazdasági indokoltságát több cikkben olvashatták olvasóink. A megjelent jogszabályok egyre több jogi problémát vetnek fel, és az érdekeltek nemcsak főhatóságokat keresnek meg, hanem bennünket is, éppen úgy, ahogy legutóbb is többen, a gazdasági munkaközösségekről, illetve a polgári jogi társaságról tettek fel néhány kérdést.

A polgári jogi társaság fogalmát a Polgári Törvény- könyv szabályozza. A gazdaságii munkaközösségekről a 28/1981. (IX. 9.) sz. Mt. rendelet rendelkezik. Kimondja: a gazdasági munkaközösség feladata, hegy tevékenységi körében hozzájáruljon a társadalmi szükségletek jobb kielégítéséhez.

Eddig, ha több ember társulni dkart, csak a polgári jogi társaság alapján társulhatott, a jövő év január 1-től többek között az ún. gazdasági munkaközösség alapján is, ahol szintén kell társasági szerződést kötni. A társasági szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás szükséges, polgári jogi társaság létesítésére — amely főként csak szellemi tevékenységgel foglalkozhat és nem végezhet árutermelést —, nincs hatósági jóváhagyásra szükség. A gazdasági munkaközösségek tehát szabadabb vállalkozási lehetőséget nyújtanak, árutermelésre is alakulhatnak és legalább kettő, de legfeljebb harminc tag hozhatja létre.

Dr. M. J.

A Legfelsőbb Bíróság döntései

Per a rejtélyes betétkönyvért

Egy idős asszony, akinek fia és leánya volt, úgy végrendelkezett, hogy vagyonát leánya örökölje. A fivér azonban a köteles rész kiadásáért pert indított. Ebben egyebek között arra hivatkozott, hogy az elhunyt anyának ötvenezer forintról szóló betétkönyve volt, s ennek egy részére igényt tartott. Nővére tagadta, hogy takarékbetétkönyv lett volna. Kihallgatták a helybeli postahivatal vezetőjét, aki a takarékbetétkönyveket kezelte és az elhunytat személyesen is ismerte, de nem tudott felvilágosítást adni, vajon az elhunytnak volt-e betétkönyve. A fivér még annak a postamesternek a kihallgatását is kérte, aki a tanúként kihallgatott elődje, nyugdíjba vonulása után a hivatal vezetését átvette, de ezt az indítványt a járásbíróság mint fölöslegeset mellőzte, és a keresetet elutasította. Az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. A döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben eljárást rendelt el.

A határozat indoklása szerint megalapozatlan a jogerős ítéletnek az a megállapítása, hogy még valószínűsítő adat som merült fel arra: az elhunytnak betétkönyve lett volna. Ezzel szemben az egyik tanú, aki az asszonnyal jó baDrága átalakítás

Gázüzemeltetésű személyautó

Az utóbbi évek két legrövidebb nyugat-európai utazása minden bizonnyal egy Tápió vidéki fiatalember nevéhez fűződik. K. J. talán 48 órát töltött a ké'k útleveles övezetiben, de a kurta-furcsa autóstúra nyomán kipattant ügy még ma, 22 hónappal a hazatérés után sem zárult le teljesen.

Becsig jutott

A férfi először 1979 decemberében vágott neki a turista- útnak. Hegyeshalomnál lépte át a határt, de aztán ritka bal- szerencse folytán alig egy óra múlva, Bécs külvárosában Lada gépkocsija lerobbant. A hajtókarcsapágy-törés kijavítása túlságosan nagy érvágás egy vékonypénzű utazónak, így K. J. aligha tehetett mást, mint hogy visszafordult, egy osztrák autószerelő vontatta a határállomásig a kocsit..

Itthon az autót néhány nap alatt kijavították, majd a Pest megyei Rendőr-főkapitányság méltányosságból megadta az újabb kiutazási engedélyt A férfi az ausztriai rossz ómen s főleg egy időközben megszületett terv miatt második alkalommal, 1980. -január 5-én nem északon, hanem Jugoszlávia irányába, Letenyénél lépte át a határt. Az autó ezúttal kifogástalanul működött, így K.

J. még aznap elérte álmai városát, Triesztet, ahol a férfi nem kevesebbet, mint egy gázkarburátort és az autó gázüzemeltetéséhez szükséges egyéb berendezéseket kívánt beszerezni.

Bedini karburátor

A megadott címen, egy magánkereskedőnél az üzlet létre is jött: 420 nyugatnémet márkáért egy használt, komplett, olasz gyártmányú Bedini gázkarburátort, mágneskapcsoló átváltó kapcsolót, valamint egy Ghezzi típusú 22 literes olasz gázpalackot vásárolt.

K. J. az éjszakát egy szállodában töltötte, majd másnap visszaindult Magyarországra. A határ előtt a berendezést szétszedte és elrejtette, egy részét pedig festékszóró alkatrészként mutatta be a határon. Hazatérése után átalakította a gépkocsit, és több mint egy éven át a gázüzemelésű Ladával közlekedett.

Idén, február 19-én váratlan fordulat következett, a ceglédi vám- és pénzügyőri szakasz engedély nélküli italmérés ügyében ellenőrzést tartott a férfi lakásán. Zugpálinka helyett a zöld egyenpjhások gáz- karburátort találtak. A pénzügyőrség vámszabálysértésért eljárást indított, mivel K. J. a műszaki cikkeket a hatósági ellenőrzés kijátszásával hozta az országba, s 2000 forint pénzbírságra büntették meg a férfit. A becsempészett berendezés elkobzásától a pénzügy- őrség méltányosságból eltekintett, s a 9 ezer 600 forint értékűre becsült készüléket 40 százalékos vám megfizetése után a tulajdonosnak visszaadta.

Újabb pénzbírság

Hamarosan újabb eljárás következett azonban, ezúttal a bíróság előtt devizagazdálkodás megsértésének vétsége miatt. A vádlott a bűncselekményt a Pestvidéki Járásbíróság döntése szerint azzal követte el, hogy a turistaútra kiutalt külföldi fizetőeszköz nagy részét egy nap alatt áruvásárlásra költötte. A bíróság a vádlottat ezért újabb 3 ezer forintos pénzbírságra s a berendezés eredeti árának megfelelő 4 ezer 784 forint elkobzást pótló érték megfizetésére kötelezte.

De az ügy ezzel még nem fejeződött be, fellebbezés folytán a perben a Pest megyei Bíróság dönt a közeljövőben jogerősen.

B. E.

A Pestvidéki Gépgyár felvételre keres:

villanyszerelő és csőszerelő szakmunkásokat,

csőszerelő segédmunkásokat, hidroforkezelő munkásokat, valamint hőközponti szelepkezelőket.

Jelentkezés személyesen vagy telefonon, a Pestvidéki Gépgyár (Szigethalom) munkaügyi osztályán.

Telefon: 06-26, 66-166/173-as mellék.

A Mctnor vidéki Áíész

versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit:

303. sz. vegyesbolt, Gomba, Felsőíarkasd

507. sz. élelmiszerbolt, Monoíerdő, Nefelejcs u. 4.

904. sz. élelmiszerbolt, Hosszúberekpéteri, vasútállomás 1002. sz. vegyesbolt, Vasad II, Külterület, Rávágy 1106. sz. terménybolt, Vecsés, Ságvári Endre u. 19.

843. sz. falatozó, Pilis, Béke tér 5.

943. sz. falatozó, Üllő, Vörös Hadsereg útja 1142. sz. falatozó, Vecsés, Kállai Éva u. 4.

Részletes tájékoztatást áruforgalmi főosztályunk ad: A pályázatok beküldésének határideje: november 10.

A versenytárgyalást november 18-án 9 órakor tartjuk az áfész tanácstermében: üllő, Vörös Hadsereg útja 64.

rútságban volt, azt vallotta, tud arról, hogy az elhaltnak ötvenezer forintot meghaladó értékű betétkönyve volt. Az is tévedés, hogy a helybéli postahivatal újabb vezetőjének kihallgatásától eredmény nem várható. Ugyanúgy, mint

elődje, ő is ismerte az elhunytat és leányát, tehát esetleg tudhat arról, hogy volt-e betétkönyv, illetve a haláleset után a leány nem szüntette-e meg a betétkönyvet. Ezenkívül a felperes fivér más bizonyítékot is fölajánlott. Ezért a tényállás tisztázására új eljárásra van szükség.

Kiesett a vonatból

Tragikus szerencsétlenség történt a Budapest—Tapolca között közlekedő személyvonaton. Egy tisztviselő felesége a nyitott peronajtón kiesett, a pályatestre zuhant és oly súlyos sérülést szenvedett, hogy kórházba szállítása után meghalt. Az elhunyt asszony férje a MÁV ellen baleseti kártérítés fizetéséért pert indított. Arra hivatkozott, hogy a vonat mozgásától a peronajtó kinyílt, és ez okozta a halálos balesetet. Az alsófokú bíróság ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki:

— Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, az ebből eredő kárt megtéríteni köteles. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan o-k idézte elő, ami a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Nem kell megtéríteni a kárt, amennyiben az a károsult felróható magatartása miatt keletkezett.

— Az „elháríthatatlanság” csak akkor állapítható meg, ha a technika adott fejlettségi szintjére és a népgazdaság teherbíró képességére figyelemmel, az elhárítás lehetősége objektíve nem áll fenn.

Mozgó szerelvény ajtajának zárvatartása alapvető biztonsági követelmény. A MÁV nem hivatkozhat arra, hogy a szolgálati szabályok nem írják elő a vasútállomásokon, hogy a szerelvény indítása előtt a peronajtókat le kell zárni. Tehát a balesetért a MÁV felelősséggel tartozik.

— A károsult közreható magatartását a MÁV-nak kell bizonyítani. Ez aki:or állapítható meg, ha az utas a mozgásban levő vonat lezárt peronajtaját a nyílt pályán ok nélkül kinyitja, illetve, ha a nyitva hagyott peronajtó mellett huzamos ideig, kapaszkodás nélkül tartózkodik, s ennek következtében balesetet szenved.

— A rendelkezésre álló bizonyítékok nem elegendők annak megállapítására, hogy az elhunyt asszony valamelyik cselekményt elkövette volna. Ezzel kapcsolatban a másodfokú bíróság a MÁV által felajánlott bizonyítást mellőzte. Ezért ítélete megalapozatlan és hatályon kívül kellett helyezni. Az új eljárásban gondoskodni kell a tényállás minél alaposabb felderítéséről. Tanúkat kell kihallgatni, és szükség esetén közlekedési szakértőtől véleményt kérni.

Tíz nap rendeletéiből

A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok munkakörön és munkaidőn túli munkavégzéséről a 17/1981. (IX. 29.) MÉM-rendelet rendelkezik. (Tanácsok Közlönye 32. szám.)

A másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról a 8/1981. (IX. 29.) Mü. M.- rendelet rendelkezik ugyanitt.

Az állampolgárok tulajdonában álló állami lakások, illetve állami támogatással létesített lakások elidegenítésének egyes kérdéseiről a Pénzügyi Közlöny 18. számában találják meg az érdekeltek a 330/1981.

PM-ÉVM. számú közleményt. Ugyanitt jelent meg a mező- gazdaság ár- és pénzügyi szabályozó rendszerének módosításáról kiadott pénzügyminisztériumi közlemény.

Az egyes építkezések átmeneti korlátozásáról szóló 2/1980. (X. 21.) OT-PM-ÉVM. sz. rendelet értelmezéséről az Építésügyi Értesítő 25. számában jelent meg a 105/1981. OT-PM-ÉVM. sz. együttes közlemény.

Az ajándékutalványok és kuponok kezeléséről, kibocsátásáról és beváltásáról a Kereskedelmi Értesítő 28. száma tartalmaz fontos közleményt.

ktzdfce, Skoda, frabssstf, Wasrt&zsa-g sscnséiygépkoesik vizsgaefőkészitését, helyszíni vizsgázíssSását,

azonnal, soron kívül vállalja: az

III. SZ. AUTÓJAVÍTÓ vállalat CEGLÉDI ÜZEME

Cegléd, Kosárhegyi út.

Telefon: 10-022.