Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-25 / 251. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 251. SZÄM 1981. OKTOBER 25., VASÁRNAP Demokratikus közélet Űj szakmaközi bizottság Gyümölcslé belföldre A tervek szerint az év végéig mintegy 200 vagon rostos gyű-’ mölcslevet készítenek belföldre a Nagykőrösi Konzervgyárban. Képünkön: Tóth Béláné ellenőrzi az automata működését, amely óránként 4 ezer palackot zár le. Barcza Zsolt felvétele Torna és a birkózás Pedagógiai hozzáértés A Szakszervezetek Országos Tanácsa éppen egy évvel ezelőtt adott ki egy határozatot a szakszervezetek területi szakmaközi bizottságainak újjászervezéséről. E dokumentum szerint a szakmaközi bizottságoknak az lehet a feladata, hogy minden eddiginél jobban bevonják a szakszervezeti alapszervezeteket a terület- és településfejlesztési tervek kidolgozásába. Mégpedig azért, hogy érdekeltté váljanak ezeknek az elképzeléseknek a megvalósításában is. Jelentős ’érdemek Általában a helyi politika alakításában és életkörülményeik formálásában. Másik gyakorlati célja az átszervezésnek az, hogy erősödjön a szakszervezeti munkában a területi képviselet. Végeredményben tehát arról van szó, hogy a SZOT e határozattal igazodni kívánt a társadalmunkat általánosságban jellemző demokratizálódási folyamathoz. Szakszervezeti szakmaközi bizottság természetesen városunkban is működött eddig. Tevékenységéről rendszeresen tájékoztattuk olvasóinkat. Egészen egyszerűen azért, mert tanácskozásai mindig érdekesek voltak, s közérdeket szolgáltak. Különös érdeme volt e bizottságnak, hogy tevékenysége nem korlátozódott a vitákra, vagy az ott elhangzott javaslatok továbbítására. Készt vett ez a bizottság számos sportesemény, egyebek között a jubileumi emléktúrák megszervezésében. Támogatója volt az ifjú szakmunkások vetélkedőinek, s a városi nyugdíjasklubnak is. S végül, de nem utolsósorban ez a testület foglalkozott a kereskedelem társadalmi ellenőrzésével. Az idén nyáron az MSZMP városi végrehajtó bizottsága vizsgálta meg a szakmaközi bizottság eredményeit és gondjait. A vizsgálódás nagyon kedvező vélemények kialakításához vezethetetett, hiszen nyilvánvaló tény volt, hogy az SZKB tagjai igen sokat dolgoztak. Viszont meglehetősen rossz körülmények között, mert a szakszervezeti alapszervetek, néhány kivételtől eltekintve, nem ismerték fel a szakmaközi bizottságokban rejlő lehetőségeket. Elismerő szavak Megtörtént, hogy egy-egy fontos tanácskozásra a meghívott két tucatnyi szakszervezeti funkcionárius közül csupán néhány ment el. Az ilyen és hasonló kedvezőtlen jelenségek hatására voltaképpen maga az SZKB is szorgalmazni kezdte megújítását. Megjegyzendő, hogy szerte az országban, többé-kevésbé mindenütt hasonló gondokkal küszködtek a szakmaközi bizottságok. Ezért születhetett újjászervezésükről országos határozat. Erre az átalakításra váro- rosunkban a minap kerítettek sort. A választások előkészítésén a szakszervezetek megyei tanácsa és a városi pártbizottság fáradozott igénybe véve a helyi szakszervezeti és párt- alapszervezetek segítségét. A most megválasztott szakmaközi bizottságnak 13 tagja van. Elnök: Tóth Ferenc, titkár: Tarjányi Aladár. További tagok: Kovács Jánosné, Kö- rösztös Jánosné, Sziládi Fri- gyesné. Mészáros Istvánná. Nyitrai Rozália, Dávid Zsia- mond, Pataki Pálné, Csikós Sándor, Daru Ambrus, Deák Ferencné és Protapopov Vik- torné. A számvizsgáló bizottság tagjai: Suba Lajosné, Csontos László és Marton Sándor. Az új testületét a választáson az SZMT részéről Tőzsér Andrásné, az ÉDOSZ megyei titkára, Belánszky Józsefné, az SZMT elnökségi tagja, valamint Aszódi Balázs, az SZMT munkatársa köszöntötte. A városi pártbizottság nevében Gotzián Lászlóné titkár szólt az SZKB feladatairól, a városi tanács szervezetei képviseletében Pintérné dr. Torma Mária, a Hazafias Népfront részéről pedig Csípő Balázs városi titkár. Valamennyi hozzászóló elismerő szavakkal méltatta az eddigi szakmaközi bizottság tevékenységét. A régi tagok közül a szakszervezetek megyei tanácsa Kovács Lászlót, Szomolányi Gábort, Lakatos Ferencet, Suba Lajosnét, Dávid Gézát és Varga Tibornét jutalmazta meg jó munkájáért. Megtalálni az utat Városunk új szakszervezeti szakmaközi bizottságának tevékenységéhez mindenféle megszorítás nélkül fűzhetünk nagy reményeket. A testület tagjai valamennyien tapasztalt szakszervezeti aktivisták. Többségük munkahelyi szak- szervezeti bizottsági tag vagy szakszervezeti bizalmi. Megfelelőnek, a helyi sajátosságokhoz igazodónak tetszenek a testület összetéteíéEzer esztendős volt az ország. Mennyire figyeltek az ünneplők a szeszfőzde létesítése iránti kérelmet benyújtó nagykőrösi férfiúra, bizony nem tudni. Valószínűleg nem nagyon, hiszen Gschwindt Mihály igazán nem állíthatta magáról, hogy ősei ott lovagoltak kacagányos Árpád honalapítói között. Nyilván e mulasztás pótlásóra alapított hát Gschwindt uram szeszfőzdét, illetve, hogy egészen pontosak legyünk a Nagykőrösi Konzervgyárat. ★ Ennek most, október 21-én volt éppen a 85. évfordulója. Mi lett annak a közjegyzői aláírásnak az eredménye? Valamennyien tudjuk. Körülbelül Közép-Európa legnagyobb konzervgyára. No, meg egy igazán hangulatos ünnepség a minap. Nem voltak ott sokan. Húsz-egynéhány gyári nyugdíjas a legöregebbek közül, aztán az igazgató, az igazgatóhelyettes, az szb-titkár, a személyzetis és néhányan a vállalati KlSZ-bizottságból. Egyrészt, mert ők, tehát ez utóbbiak voltak a rendezők, no meg ők voltak leginkább kíváncsiak a múltra. Igen. a múlt! Hallgatózzunk csak egy kicsit! Most éppen Antal László igazgatóhelyettes beszél. — Emlékeztek, mikor Farkas Bözsivel együtt hordtuk a borsót, meg amikor Ciliké néni kimosatta velem a kotlát. S hányszor szólt ránk Szabó úr. az állomásfőnök, hogy letapossuk a szőlőjét, amikor azon keresztül lopakodtunk hazafelé. Hol van már az a ben a szakmai arányok is. Többen tagjai voltak közülük az előző bizottságnak is, ezért feltételezhető, hogy a bizottság képes lesz tevékenysége folyamatosságának fenntartására is. Magyarán szólva tovább építi eddigi jó kapcsolatait a városi pártbizottsággal, a városi tanáccsal, a Hazafias Népfronttal, a KISZ városi bizottságával, az MHSZ városi vezetőségével, a TIT városi elnökségével és a MTESZ helyi intéző bizottságával. Végezetül várható az, hogy az új bizottság megtalálja az utat valamennyi szakszervezethez, városunk valamennyi szakszervezeti alapszervezetéhez. Egyébiránt pontosan ez a legfontosabb és talán a legnehezebb feladata. F. P. Moziműsor Ideiglenes paradicsom. Színes magyar filmdráma. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Csodabogyó. Mesesorozat, fél 4-kor. A tizedes, meg a többiek. Magyar filmvígjáték, fél 6-kor és fél 8-kor. Hétfői műsor A bíró és a hóhér. Színes, szinkronizált NSZK-film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 3, 5 és 7 órakör. A stúdióteremben A nagymama unokája. Színes, szovjet filmdráma fél 4- kor. Örökség. Színes, magyar film, fél 6-kor és fél 8-kor. szőlő! S hol az árokpart, melyen elheverve ebédeltünk. S ki emlékszik azokra a kosarakra, melyekkel behordtuk a szezon alatt azt a 450 vagon paradicsomot. Máskülönben ennyit ma négy nap, mondom négy nap alatt dolgoz fel a gyár. S bizony, 1921-ben, erre már én sem emlékszem, világszenzáció volt az évi kétmillió doboz konzerv. Most a napi egymilliónál tartunk... ★ Pereg a film. Megkopott, régi, fekete-fehér, némafilm. Az elsötétített bemutatóterem azonban hangos. A széksorokra igazított nyugdíjasok, régi ismerősöket fedeznek fel. — Látod, a Katika néni! A Diósi bácsi! A Németh bácsi. Az meg a Ferike. A Fülöp Feri. Itt meg a Péntek bácsi és a Halasi bácsi. Amott meg a Dabizsné. Kerestük, de nem találtuk a címét. Meg akartuk hívni. Nézzétek: Andocs bácsi, Borbély bácsi... A gépész új filmet fűz be masinájába. Színeset, hangosat. Ez már az új gyár. A termet megüli a csend, az ámulat csendje. Ez igen! Halk sóhaj: a régi is szép volt, mert fiatalok voltunk! ★ Terített asztal. Kés, villa csörren. Tüzes vörösbor csordul a pohárba. Fiatal köszönt öreget, s öreg fiatalt. Az asztal végén Szabó Dezső konzervmester, a gyár egykori mindenese és mindentudója mesél. Emitt Técsi János főgépész, a konzervesek közül az első élmunkás emlékezik. Az asztal közepe táján Nyelvtanfolyamok Olvasóink bizonyára emlékeznek arra, hogy a tanév kezdetén mily sokszor esett szó televízióban, rádióban vagy az újságok hasábjain a nyelvtanulásról. Mégpedig egyáltalán nem véletlenül, hiszen az adatok ékesszólóan bizonyítják, hogy mi magyarok a külföldiekkel szemben többnyire süketek és némák vagyunk. Egyszerűbben fogalmazva: nem beszélünk idegen nyelveket. Nem lehet pontosan tudni, hogy ennek mi az oka. Hivatkozhatunk történelmi okokra, az indagermán népekétől elütő finnugor észjárásunkra és nyelvünkre, s az oktatás hiányosságaira. Egyik érv sem meggyőző. Akármi legyen is az igazság, a lényeg az, hogy tanulnunk kell az idegen nyelveket. Az iskolában éppúgy, mint azon kívül. Itt városunkban, nem lévén TIT Arany János nyelviskola, mint Kecskeméten vagy Budapesten, művelődési központunk igyekszik minden esztendőben nyelvtanfolyamokat indítani. Őszintén szólva eleddig nem nagy sikerrel. Az adatokat 1978-tól kezdve vizsgáltuk meg. ‘Kiderült, hogy ebben az említett esztendőben csak az eszperantistáknak volt tanfolyama 28 diákkal. Ezenkívül 21 gyerek járt német nyelvű óvodába az Arany János Művelődési Központba. Ugyanez volt a helyzet 1979-ben is. Még a nyelvet tanulók számában sem volt nagy különbség. A változás szele 1980-ban kezdett el fújdolgálni. Az eszperantó tanfolyam és a német óvoda mellett megindult az angol óvoda is, tucatnyi gyerekkel. Az érdektelenség hulláma az idén tört meg. A német és az angol nyelvű óvoda mellett két eszperantó tanfolyam is szerveződött. Megindult a felnőttek angol és német tanfolyama is. Ez összesen hat csoport. Hozzávetőlegesen százan tanulnak hát idegen nyelvet az Arany János Művelődési Központban. Ez bizony nagyon szép eredmény az elmúlt évek adataihoz képest. A kérdés most már csak az, hogy mekkora lesz a lemorzsolódás. Reméljük nem túlságosan nagy.' Bízzunk ebben! Szőke Balázsné, Tóth Balázs- né és Rédai Józsefné traktál- ja régi történetekkel a hozzájuk képest roppant fiatal gyárigazgatót. Átellenben Bacsó Ferenc mereng a letűnt időkön. A régi „Mercedes”, a lófogat jár az eszében. S mennyi név még! Azoké, akik még itt lehetnének, de nem sikerült megtalálni őket a meghívóval. S azoké, akik már nem lehetnek itt... Kovács Sándoré, aki negyedszázadon át volt igazgató. Fellner Frigyes konzervmesteré, aki kivétel nélkül mindenkinek tanítója volt. Hiába, no, múlik az idő, szaporodnak a bánatok. Ám az öröm, a találkozás, az emlékezés öröme elfújja a szívet szorongató bánatokat... •k — Szóval, az úgy volt, hogy mi, lányok, pakoltuk ki a vagonokat. Meg mi toltuk a helyére is meg vissza is valamennyit. Tehát toltuk a vagont és nagyon belelendültünk. Látjuk ám, hogy van előtte valami, már nem tudom, mi. Fékezzünk! Fékezzünk! Belekapaszkodtam az ütközőbe és húztam. Fogalmam sem volt arról, hogy az kijár. Hát én szépen s ■. .re estem. És nem történt semmi bajom. Úgy, de úgy nevettünk! — S arra emlékszel, amikor meggyet blansiróztunk. Mezítláb voltunk és a leesett meggymagok nagyon bökték a talpunkat. S hát persze felkapkodtam a magokat és egy marékkai kidobtam az ablakon. Pont ott ment, gyönyörű, elegáns, világos ruhában Sándor úr, az igazgató! Na, ugye, Két szakosztály tevékenységét tárgyalták a Nagykőrösi Kinizsi sportotthoni ügyvezető elnökségi ülésén. Medve László vezető edző a tornaszakosztály munkájáról tartott beszámolót. A tornászok 1979. augusztus I-től tartoznak a Kinizsihez. Azóta erősödött a szakosztály: a létszám 102-re emelkedett. Az edzések intenzitása a létesítmények biztosításával részben emelkedett, de nem olyan arányban, ahogy elképzelték. Csak nagy pedagógiai hozzáértéssel és tapasztalattal, türelemmel lehet esy-egy csoportot összetartani ebben a nem szórakoztató, sok szorgalmat igénylő sportágban. Az első félévben a körösi serdülő fiú tornászok mindkét osztályban megnyerték a megyei csapat- bajnokságot, a területi második helyeik után bejutottak a vidéki bajnoki döntőbe. A nyári dunaújvárosi edző- táborozás segítette a szakmai munkát, az előbbrelépéshez hogy emlékszel! És akkor bejött és azt mondta, hogy nem lesz senkinek semmi baja. de mondjuk meg, ki volt. Bennünk volt a félsz, mert nagyon látszott rajta a meggy- mageső és hallgattunk. De aztán, hogy megvédjem a mundér becsületét, jelentkeztem. Megölelt és azt mondta, hogy szereti ezt a gerincességet és nem is lett semmi bajom. — Így volt. De a Sándor úr nem szerette, ha énekeltünk. A Fellner meg igen. Mondta a Fellner, hogy énekeljünk. Jött a Sándor úr és azt mondta, hogy ez nem majális. Akkor hallgattunk. — Az az igazság, fiatalember, hogy mi most régi szép és vidám dolgokat mesélünk. A főnökről is. Mert így volt. Szegények voltunk, nagyon nehéz dolgunk volt. Tizennyolc órákat dolgoztunk és tíz deka kolbászon hatan osztoztunk. De tényleg vidámak voltunk. Mert fiatalok voltunk és fel sem vettük a nehézségeket. És olyan, de olyan jó kollektíva volt a miénk, hogy arra szavakat sem találunk. A fiatalság miatt? A szegénység miatt? Az egymásrautaltság miatt? Nem tudom. De ami igaz, az igaz.... ■AKint zuhog az eső. Itt bent fények ölelik körül a fehér asztal mellett melegedőket. A Nagykőrösi Konzervgyár, sőt, ezen az estén a NAGYKÖRÖSI KONZERVGYÁR 85 esztendős történetéből több mint fél évszázadot mesélt el két tucatnyi megfáradt, megöregedett, ki tudja mennyi testi nyavalyával küszködő, de az emlékezésben friss és vidám nyugdíjas ember. S miért ne lettek volna vidámak? Bátran lehettek azok, hiszen mindegyikük egy munkáséletre emlékezett. A munkára, a boldogság forrására. Farkas Péter viszont újabb edzők beállítására van szükség. A szakosztály által összeállított 5 éves fejlesztési terv tartalmazza az elképzeléseket, 1985-ig. Dányi István szakosztályelnök a birkózók munkájáról adott tájékoztatást. Száz sportolóval két edző foglalkozik. A további fejlődés biztosítása érdekében itt feltétlenül bővítésre van szükség és a harmadik edző beállítását legkésőbb 1982. január 1-től szeretnék megoldani. Több korcsoportban is értek el országos bajnoki helyezéseket a körösi birkózók, ami biztató a jövőre nézve. A serdülőkkel, mint a jövő embereivel foglalkoznak, akik gerincét képezhetik a későbbi ifjúsági és felnőtt gárdának. A felszerelések részben kiegészítésre szorulnak. A nyári csongrádi edzőtáborozás után jövőre kazincbarcikait terveznek. A helyi általános iskolákkal és a szakmunkás- képzővel jó a kapcsolatuk. A népszerű grundbirkózás segítségével tervezik, hogy az utánpótlás további biztosítása érdekében a környező községeket is felkeresik. Több, városunkból elindult birkózó 5 fővárosi és 1 vidéki egyesületben sikeresen szerepelt: Tekes Tibor például ifjúsági világbajnokságot nyert. Az elnökség megtárgyalta és megvitatta a beszámolókat, majd meghatározta a jövőbeli feladatokat. Az egyesület szakosztályai között elsősorban a tornát, majd a birkózást is megkülönböztetetten keli kezelni. A továbbiakban Bodroghal- mi János ügyvezető elnök tartott tájékoztatást a tesnevelés tagozatos Kossuth iskola és a Kinizsi együttműködésének eddigi tapasztalatairól. Eddig csak részeredményeket sikerült elérni. Üj alapokra kell helyezni a kiválasztási rendszert. hogy a tagozatos iskola célját elérje. Hétfői sportműsor Kézilabda Ifjúsági sporttelep, 14.30: Arany isk.—Petőfi isk., 15.15: Kossuth isk.—Rákóczi isk., úttörő fiú városi bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 14 óra: Nk. 224-es Szakmunkásképző —Nk. Toldi DSK megyei diák bajnoki, 16: Kossuth utcai itp. —Törteli Tsz; Kinizsi-sporttelep, 15: Pedagógusok—Tormás, 16.05: Konzervgyári raktár— TRAKIS; Vági lakótelepi pálya, 15 óra: Vági Itp.—Ládagyár, 16.05: Mészáros Tsz— Városgazdálkodás, kispályái TRAKIS Kupa-mérkőzés S. Z. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor. Sar- kadi Imre: Elveszett paradicsom. Tóth László-bérlet. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi Emlékek és öregek A konzervgyár nyolcvanöt éves
