Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-25 / 251. szám
1981. OKTÓBER 25., VASÁRNAP 5 Önzetlen életmentők A Kaematológiai és Vértranszfúziós Intézet harminc éve kezdte meg működését. Ma már az országos hálózat keretében évente hatszázezer — közöttük csaknem negyvenezer Pest megyei — önkéntes véradó van —, akik kétszázezer liter vért adnak a rászorulóknak. Az intézet fő .tevékeny- sége mellett — többek között — Kuba és India vérellátó szakembereinek kiképzésében segédkezik. Vérvétel a laboratóriumban Az utolsó ellenőrzés kiadás előtt A plazma leszívása Biztos kereset, otthon E játékban mindenki nyerő — Ez kérem olyan játék, amelyben vesztes nincs, mindenki csak nyer! — Somogy- vári László Örkény nagyközség közös tanácsának elnöke máris hozzáfog, hogy megmagyarázza kijelentésének értelmét. Miről is van szó? A budapesti Politechnikai Ipari Szövetkezet — új nevén a Po- litoys — pusztavacsi bedolgozó részlegéről. Két éve (lassan három is lesz) a szövetkezet, amely különféle játékokat gyárt, nyolcvan pusztavacsi asszonynak könnyű, szakképzettséget nem igénylő munkaalkalmat teremtett. Kiadott bedolgozásra egy sor részfeladatot, ragasztást, ösz- szeszerelést, csomagolást, stb. Bolt az üzemben — A szövetkezet számítása az új részleg megnyitásával, helyesnek bizonyult. Ahogy mondtam, ebben a játékban mindenki nyerő. Jól járt a Politoys. mert a pusztavacsi asszonyokban szorgalmas, megbízható munkaerőre talált, olyannyira, hogy máris bővít! Nem kis beruházással 100 fős műhelycsarnokot épít. Ez év végén, most már szervezetten megindul a játékgyártó részleg Pusztavacson. Jól járt a község is! Modern, korszerű üzemet kapott Sőt. A szövetkezet az üzemcsarnokon belül egy kis ABC üzletet is létesít, amit nemcsak az itt dolgozók, hanem az egész falu igénybe vehet. És már kialakult egy jó partneri kapcsolat Is a Politoys vezetői' és a tanács között. A szövetkezet — úgymond — nemcsak az üzemet, hanem a községet is kicsit magáénak tekinti, gondjainkban. problémáinkban ahol tud segíteni fog. Mint a motolla... A pusztavacsi asszonyok mennyire nyerők a játékban? Arról ők maguk vallanak. Jelenleg még ki-ki otthon, két A Pilis kapujában Kikötők a nagy folyó mentén Több mint kilencszáz évvel ezelőtt, a magát bőségesen kínáló fa-, vad- és halállomány, valamint a 'víz csábította letelepedésre a Duna menti Dö- mös község alapítóit. Ott mindig sok ember élt a vízből. Révészek, vontatóhajók kormányosai, a vízi járművet húzó lovak lakói közül. Dömös azok közé a Duna menti falvak közé tartozik, amelyek különösen sok hajóst adtak az országnak. A község kikötője hosszú időn át volt fontos állomása nemcsak a személy-, hanem az áruszállításnak is. Sokat tud erről a Kádár házaspár, hiszen csaknem három évtizeden át voltak a hajóállomás vezetői. Amikor ugyanis Kádár Albertet a visegrádi kikötőbe helyezték, jegykezelő feleségét, aki közben elsajátította a szakma minden csinját-bínját, nevezték ki utódjának. A parti szolgálat sem volt könnyű, hiszen az állomásvezetőnek másodmagával kellett ellátnia a sokféle tennivalót, Elbeszélésük nyomán felelevenednek a nevezetes kofahajók, amelyek hajnalok hajnalán indulva Dömösről. útközben felszedték a közbeeső állomások termelőit, hogy elszállítsák a zöldséget, gyümölcsöt a fővárosba. A községi gazdák raay sóskat.ermelők voltak. Az 1980-as évekig nem ritkán 60— 70 mázsa sóskát szállítottak egy-egy hajóval a piacokra. Korábban nagyon megbecsülték az olcsó vízi szállítást. Nem volt ritka az olvan esztendő. amikor 60—66 vagon árut hajóztak be a dömösi kikötőben. Ma már a háromórányi víziót aligha tud versenyezni az autóbusszal, amely egy óra alatt ér a fővárosba, de akkor a Duna jobb partján ez volt az egyetlen összeköttetés. Fontos szerepe volt ezért a személyszállító hajóknak is. Egykor a fővárosiak legkedveltebb szórakozásai közé tartozott a kirándulás a dömösi hajóval. A falu ugyanis a Pilis hegység egyik kapuja, és környékének szépsége, kedvező elhelyezkedése révén, kezdettől szorosan összefonódott a magyar turizmus és természet- járás történetével. Vasárnaponként nem ritkán több ezren érkeztek a hajóval, és előfordult, hogy segédjáratokkal is csak nehezen tudtak mindenkit hazaszállítani. A dömösi hajósok azonban jóval túljutottak a főváros határain. A ma már nyugdíjas Lencsés'Illés, aki most a dömösi baráti kör tagjaként gyűjti a hajósélet emlékeit, végigjárta a dunai hajózás minden fokozatát. Kiváló munkája elismeréseként többek között A hajózás legjobb matróza címet is elnyerte. Majd matrózból fedélzetmester, kormányos, végül hajóvezető lett. Egész élete összenőtt a Dunával, végigjárta hajózható szakaszát, Re- gensburptól egészen Reniig. Ügy ismerte a víz sodrását, a meder alakulatait, a víz alatti sziklákat, mint saját tenyerét. Az ugyancsak nyugdíjas Mihalok Jánosról még inkább elmondható, hogy bejárta hetedhét országot. Eredeti foglalkozása ács volt. így került a tengeri hajókra, majd matróz lett ő is. A tengerjáró magyar flotta egységeit szolgálva megfordult a világ minden táján. A dömösiek és a Duna kapcsolata ma sem szűnt meg. A falu több lakója, köztük Lencsés Illés egyik fia ezt a szép szolgálatot választotta hivatásul. Gyűjtik a hajózás emlékeit is, és egy török kori malomépületből falumúzeumot akarnak kialakítani. A dömösi baráti kör vezetője, Vertei József nemzetközi hírű bélyeggrafikus, a falu szülötte pedig dömösi alkotóházában most készíti újabb hajóbélyeg- sorát. B. É. nagyobb csoport pedig két családi házban — ami ideiglenes műhellyé alakult — dolgozik. Hegedűs Sándorné otthonában tizennyolcán szorgoskodnak. A hangulat, bár jóformán talpalatnyi hely sincs — dobozerdők, színes műanyag golyó-, kocka-, sakkíigurtehalmok, nylonzsá- kok púposodnak amerre csak nézek — vidám, családias. Móricz Béláné és Juhász Paine egymással szemben, kis masinán dolgoznak. Műanyag lapocskákra fúrnak lyukasat, négyet-négyet mindegyikre. Míg beszélgetünk egy pillanatra sem állnak meg, mint a motolla, úgy jár a kezük. — örültek a munkalehetőségnek? — Nagyon. Juhász Pálné: — Azelőtt Dánszentmiklósra jártam dolgozni, az utazgatás több mint két órát vett igénybe. Mióta itthon vagyok rengeteg időt nyertem. Fél nyolcra jövünk be. addig a gyerekeket útnak indítom, ellátom a jószágot is. Móricz Béláné: — Otthon voltam, disznókat hizlaltam. Amikor meghallottam, hogy itt helyben is volna valami lehetőség azonnal jelentkeztem. — Mennyit keresnek havonta? — Átlagban 2700—2800 forintot. — És a jószág? Az kevesebb lett? — Valamicskét csökkenteni kellett, de megéri. Ez mégis csak biztosabb pénz, meg kényelmesebb is! — Nem fárasztó nyolc órán keresztül ugyanaz a mozdulat? — Nem. Még szeretjük is. Aztán mire nagyon megunnánk . az egyiket, már jön is az újabb játék. Mégsem fárasztó Hegedűs Sándorné: — ösz- sza sem lehet számolni mimindent csinálunk. Most például kosárlabda játékot. — Mi a munkájuk? — A műanytaglaibdákat (félgömb formában kapjuk) Ö3z- szeragasztjuk, a dobólapocskát szegecseljük, aztán jön a csomagolás. ' A csomagolóban egyetlen hosszú asztal mellett ülnek, vagy állnak az asszonyok. Villámsebas, folyamatos a munka. A játékok tömkelegével zsúfolt a helyiség, de itt is vidámak, mosolygósak az asszonyok. — Szeretünk együtt dolgozni. Gödöny Jőzsefné karton dobozokat hajtogat. — Nem fárad bele? — Mibe? — néz csodálkozva. Vitorlát bont a Victory — Ebbe az egyhangú munkába. — Á, nagyon jó csinálni. Nem fáraszt. Meg aztán itthon vagyok. Azelőtt Dánszentmiklósra jártam, borzasztó volt az utazgatás. Kovács Istvánnénak ez az első munkahelye, a két kisgyerektől, meg az állatoktól nem tudott hazulról eljárni. — Nagyon örülünk ennek a lehetőségnek — mondják szinte egyszerre, valameny- nyien. Igaz most még kicsit kényelmetlenül vagyunk így egymás nyakán, de ha meglesz az üzem, biztosan még többet is tudunk keresni. — Nem idegenkednek attól, hogy üzemi dolgozók lesznek? Gondolom, mégis csak nagyobbak lesznek a kötöttségek? — Ugyan! Itt is ledolgozzuk azt a nyolc órát, különben nem keresnénk. Ott viszont zuhanyozók, öltözők, és tágas, világos műhely. Még azt is mondogatják, hogy később üzemi koszt is lesz. — Igénybe vennék? — Hát persze. Ott sem több Radóciné Hegedűs Ilona a legfiatalabb. Két éve végzett Cegléden a közgazdasági szak- középiskolában. Azóta itt dolgozik, övé az adminisztráció. — Nem gondolt arra, hogy inkább Pesten, vagy Cegléden vállal munkát? Egy fiatal nőnek mégiscsak vonzóbb a város, nagyobbak a lehetőségek? — Nem hiszem. A fizetésem 2800 forint, bárhová mentem volna, akár Pestre is, ott sem keresnék többet. Azonkívül Pusztavacs közlekedése rossz. Alig egy-két járatunk van, órákat tölthet az ember csatlakozásra várva. Somogyvári László tanácselnök szavai — itt mindenki nyerő — csengenek vissza a fülembe, amikor . a családiműhelyt elhagyom. Azt hiszem igaza volt, de talán mégis az asszonyok és családjaik jártak a legjobban. Biztos keresethez jutottak és otthon, a saját fphdu’-Vm! S. Horváth Klára Füllentések A családi békét mcffrontó gyanúsítgatások. bizalmatlanságok mindig kis hazugságok nyomán születnek. Ártatlan senkit necn sértő füllentésekkel kezdődnek. Azzal, hogy a feleség ú,i pulóvert vásárol, s csak a fele árat vallja be, vagy amikor a férj munkaidejét megtoldja valamiféle baráti beszélgetéssel, s ezt is túlóra cípién adja családja tudtára. A füllentéseket általában el is hiszik egymásnak a házas- társak. S akkor mintegy bátorságot kapva, következnek a vaskosabb hazugságok. A leggyakrabban a pénz- és az időbeosztással kapcsolatban. Pedig mindkét témában sokkal célravezetőbb az őszinteség, a közös megbeszélés. Lehet ugyan, hogy akkor közbeszól a családi költségvetés ésszerű rendje, s az asszony nem vehet egyszerre három pár cipőt, bármilyen gyönyörű is, vagy a férjnek kell egy ideig lemondania a legdivatosabb bőr dzsekiről, de nem hihető. hogy azok, akik 'harmonikus házasságban élnek, ne hoznának egymásért ennyi áldozatot. Ami az időbeosztást illeti, szintén megegyezés tárgya lehet. Minden embernek szüksége van időnként magányra, kikapcsolódásra, akkor is. ha sokgyerekes szülő az illető. Szüksége van egy-egy bizalmas barátra vagy egyszerűen csak a csendre. Ha a feleség régi barátnőjével kettesben akar tölteni néhány órát, ebben a férj számára semmi sértő nincs. Ugyanígy a férj is fenntarthatja hajdani baráti kapcsolatait. Ebben nem akadályozni, hazudozásra kényszeríteni kell egymást, hanem segíteni. Mert el lehet ugyan egy-két órát lopni, munkahelyre, varrónőre, hivatalos elfoglaltságra fogni —, de nem éri meg ... A hazugság újabb hazugságot szül, s a végén már úgy belebonyolódik, aki elkezdte, hogy akarva se tud kikeveredni belőle. Még rosszabb, ha a gyerek is szem- és fültanúia a füllen tésnek, esetleg cinkostárs is. Ne mondd meg a Danának, hogy hol jártunk délelőtt —■ inti egy mama a villamoson a kisfiát —, ha hallgatsz, akkor újból kapsz gesztenyepürét —■ hallani az ígéretet is. Az ismételt ígéretet, hiszen a gyerek egyszer már kiérdemelte az édességet. Vajon milyen gondolatok járhatnak az ilyen cinkostárssá tett kisfiú fejében? Bizonyára nem botrán- kozik meg. Ezt a titkolódzást, füllentést tartja természetesnek. És aztán csodálkozik az anyuka, ha kisfia cllhallgatja az iskolában szerzett rossz jegyet ha nem őszinte sem az iskolában, sem a szüleivel. A hazugságokkal terhes légkört előbb-utóbb megérzi a há* zastárs, de megérzik a gyerekek is. A házasíárs előtt még ki lehet magyarázkodni, de a gyerek előtt soha. S vajon milyen jellemű ember válik az olyan gyerekből, aki elsőszámú példaképeitől — a szüleitől — példát és felmentést kap a kisebb-nagyobb hazugságokhoz? S. E. Hármas hasznosítás Tórendszer a Benta mentén Pest megye a gazdasági társulások számát tekintve jóval az országos átlag fölött van. Ezeknek az együttműködéseknek a hasznát aligha lehetne tagadni; hogy csak a legutóbbiakat említsük, éppen az ilyen kooperáció segítségével jutottak több millió nyereséghez a gyenge termőhelyi adottságú tsz-ek. Az ácsai Vörös Október Tsz egyebek között a ceglédi Kossuth Tsz-szel társulva szervezte meg utóbbi gazdaság ipari melléktevékenységét. Nemrégiben a százhalombattai Temperáltvizű Halgazdaság (TEHAG), a Halért és az létesítenek halastavakat. A gazdasági társaság 'létrehozói megállapodtak abban, hogy a várhatóan 1983-ban befejeződő halastórendszer hármas hasznosítású lesz. Részint itt tárolják majd az ország különböző részeiből összegyűjtött, a főváros karácsonyi ellátását szolgáló mintegy 30 vagon halat. A TEHAG ivadéknevelésre rendezkedne be, míg az érdi tsz öntözésre használná fel a tavak vizét. A tervek szerint a mesterséges halastavakat a Benta patak mentén a hőerőmű közelében hoznák létre, mert itt kettős víznyerési leérdi Bentavölgye Tsz vezetői döntöttek úgy, hogy érdekeiket egyesítve közös beruházásba kezdenek: 15 hektár területen hetőség van. A üzemeltetés a TEHAG szakembereire hárulna, míg a Halért az értékesítés feladatát kapja. Budakeszin épül Üzlet a kereszteződésben Különös hobbinak hódol Horváth Árpád vcndéglátóipari dolgozó. A huszonöt éves fiatalember szabad idejében történelmi hajómaketteket készít. Számos érdekesség megtalálható már gyűjteményében. Most a Victory, angol hajó kicsinyített másál készíti, amely az 1800-as években közlekedett a tengeren. Sikerük van a Betonyp- típusú elemekből épített üzletházaknak. A Solymári Költségvetési Üzem tavaly nyáron adta át az első ilyen könnyű- szerkezetes elemekből összeszerelt ABC-áruházat az ottani lakótelepen. Azóta Pomá- zon és Budakeszin készült ugyanilyen — s valamennyit dicséri1 a kereskedelem és a vásárló közönség is. Az elégedettség jele egyebek közt, hogy Budakeszin a Vöröshadsereg útja, az Erkel utca és a Gyöngyvirág utca által határolt területen Betonyp-ele- mekből már épül egy újabb, minden eddiginél nagyobb — 530 négyzetméter alapterületű — korszerű üzletház. A kivitelező — ugyancsak a Solymári Költségvetési Üzem — az átadást jövő év május végére ígéri. A 207 négyzetméter alap- területű eladótérben fűszer, csemege, húsbolt és vegyesáruház kap helyett. A korszerű és nagyméretű raktártér alapterülete 105 négyzetméter. A vásárlók jó kiszolgálását biztosítja, hogy az áruházban hús és csemege előkészítőt. meg zöldáruraktárt is kialakítanak. A tartósításra nagyméretű szovjet mélyhűtő- kamrát is. építenek ; az alagsorban. A gyerekkocsival érkezőknek, vagy a mozgásban akadályozottaknak rámpás megoldással biztosítják a bejárást. K. Z. ✓
