Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-24 / 250. szám

Megerősítik a hidakat Megerősítik a hidakat a 30-as főútvonal mentén a KPM Közúti Igazgatóság 6-os számú veresegyházi Hídmérnökségé- nek dolgozói. Felvételünket a 38-as kilométernél lévő épülő hídnál készítettük. Barcza Zsolt felvétele Edzett vagyok , A Ganz Szb nagy célja A megyei döntőn minden lehetséges LLOI iiia; A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI,JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 250- SZÁM 1981. OKTOBER 24., SZOMBAT Előkészület az átállásra A kereskedelem és a szolgáltatás Fogadóórák, nyitvatartás A KISZ Központi Bizottsá­ga honvédelmi és sportosztá­lya által kiírt Magyar Ifjúság Kupa tömegsportakcióba váro­sunkból három kispályás lab­darúgócsapat nevezett be. Köztük a viszonylag fiatal, de annál több sikert elért Ganz Szb gárdája! Ez az együttes 1978-ban ala­kult és az első évben harma­dik, a következőben első he­lyezést ért el a városi bajnok­ság II. osztályában. Az 1980 —81-es évadot az I. osztályban veretlenül, mindössze egy dön­tetlennel zárta és szintén baj­nokságot nyert. A most zajló küzdelemsorozatban kilenc for­duló után százszázalékos a csapat, 51-16-os gólkülönb­séggel. Ismeretes, hogy a Magyar Ifjúság Kupa legjobbja kiutaz­hat a jövő évi spanyolországi labdarúgó világbajnokságra. Ez a tény még jobb felkészü­lésre serkenti a Ganz Szb minden játékosát, akik eddig is rendszeresen edzettek, s nyilván ennek is köszönhetik, hogy nemcsak a városban és a járásban, hanem a megyében is jól cseng a n,evük. Azt sem szabad azonban elhallgatni, hogy az együttesben NB IIITas múlttal, rendelkező játékosok Is szerepelnek. Így Budai, Rab, Kőszegi, Tichon, Hegedűs. Raj­tuk kívül állandó csapattag Juhász, Szitás, Ferenczi, Ju­hász L. és Szabó. A csapat megszervezésében nagy érde­meket szerzett Lajkó István, Imre József szakvezető, Nagy László technikai vezető. Az Edzett vagyok tömeg­sportakció első szakaszának első próbáját, a 60 kilométe­res kerékpározást október kö­zepén teljesítették. Hátravan még két versenyszám, a 20 ki­lométeres gyalogtúra és a 15 kilométeres futás. Ezenkívül természetesen a fő sportág­ban, a fociban meg kell nyer­niük az előselejtezőt ahhoz, hogy bekerülhessenek az 1982. május elsejei megyei selejte­zőbe. S ha ott is sikeresen helytállnak, következik a har­madik próba, az országos dön­tő, amelyen harminckét csa­pat vesz részt. A megyei baj­nokok mellett négy fővárosi, öt nagyvárosi, és négy fegy­veres testületi együttes alkot­ja a döntő mezőnyét. Imre József szakvezető vé­leménye szerint a következő cél a megyei döntőbe való ju­tás, ahol minden lehetséges. Az országos döntő második helyezettje egy szocialista or­szágban rendezett- világver­senyre utazhat, a harmadik 10 ezer forintos vásárlási utal­ványt, a továbbiak 5000—5000 forintos utalványt kapnak. A nagy cél, mint már em­lítettük, óriási hajtóerő, de ennek az akciónak azok is nyertesei, akik nem jutnak külföldre, nem kerülnek a dön­tőbe. A próbák teljesítése után mindenképpen elmondhatják magukról, a nemes jelszót: edzett vagyok. S ez a legfon­tosabb. M. G. Az elmúlt század 60-as évei­ben Römer Flórisnak, a ma­gyar régészettudomány egyik megszervezőjének bejelentést tettek, mely szerint a Hatvan város melletti Strázsahegyen régi cserépedények és töredé­ke, csontok, bronzeszközök ke­rültek elő, mégpedig nagyobb mennyiségben. A kiváló tudós, a helyi régészetkedvelőkkel feltárást végzett a helyszínen, ahol is egy nagy, bronzkorból származó földvár, település maradványaira bukkantak. Az ötnapos munkarendre való tömeges áttérés idejének közeledtével szaporodnak az ezzel kapcsolatos intézkedé­sek, állásfoglalások, amelyek­kel igyekeznek összehangolni a különböző intézmények, szolgáltatások helyeinek fo­gadóóráit, nyitva tartását, hogy a lehető legkisebb zök­kenőkkel kezdődhessék meg a jövő év elején a megváltozott életritmus. Nemrégen a városi pártbi­zottság végrehajtó bizottsága is foglalkozott a tárgykörrel, megvizsgálva, hogyan állunk e tekintetben Gödöllőn, mit tet­tek eddig, s hol kell minél ha­marabb dönteni. Hétfőtől péntekig Ezen a fórumon is hangot kapott az a bizonytalanság, amely abból fakad, hogy a termelőüzemek és a közleke­dési. kereskedelmi, egészség- ügyi és művelődési intézmé­nyek intézkedéseinek egyez­tetésére. összehangolására a megyei tanácsok illetékesek, a helyi szervek azonban még nem kaptak semmilyen útmu­tatást Üzemeinkben január 1-től általában hétfőtől péntekig dolgoznak, az ellátásban és a szolgáltatásban alkalmazottak részben szombaton, részben a hét más napján veszik ki sza­badnapjukat, a többség hét­főn. Egységesebbé válik a vá­rosban a munkaidő kezdete és Az előkerült leletanyag tü­zetes átvizsgálása alapján ar­ra a következtetésre jutottak, hogy ennek a népnek tárgyait eladdig nem ismerték, éppen ezért el is nevezték hatvani kultúrának. (Az őskorban az írásbeliséget nem ismerték, ezért a régészettudomány egy- egy népet, egy-egy kultúrát az első megtalálási helyről, vagy a leletanyag valamilyen jelleg­zetességéről nevezett és nevez el.) Versegen is A hatvani kultúra népének emlékanyagát, telepeit, teme­tőit azóta már más város, fa­lu határában is megtalálták. Különösen a Galga mentéről került elő sok földvár, telep és temető. Versegen, 1977-ben, a Köké- nyesi utca 16. szám alatt lakó Kurucz Sándor bejelentése alapján kora bronzkori sírra bukkantak a feltárók, s az el­következő évtől kezdve végez­nek itt tervszerű ásatást, min­den esetben Kővári Klára ré­gész vezetésével. A huszadik sir A Vanyarci patak ártere fe­letti domboldal, a mai Köké- nyesi utca melletti terület, több ezer éven keresztül em­beri megtelepedésre alkalmas vidék volt. Legkorábban kö­rülbelül 5000 évvel ezelőtt — az új kőkorban — az úgyneve­zett vonaldíszes kerámia népe telepedett itt meg. Ezt követő­en a középső rézkorban, a bronzkorban éltek itt embe­rek, majd ezt követően a ró­mai korban egy késő kelta népcsoport is megtelepedett. A területen a közelmúltban vége. A váltóműszakos helye­ken általában hattól dolgoz­nak, másutt többnyire 7.30-kor kezdenek. A munkaidőalap csökkenté­sét más-más módon ellensú­lyozzák az üzemekben. Egye­bek között technológiai vál­toztatásokkal, szervezési in­tézkedésekkel, a törtnapi hiányzás mérséklésével. a munkafegyelem szilárdításá­val. A keresetkiesés megelő­zésére is kidolgozták a meg­felelő terveket. Elkészültek a programok a kereskedelemben és a szol­gáltatás területén is, méghoz­zá a központok iránymutatá­sai alapján. A helyi vállalatok, üzemek munkarendjét nem vették figyelembe. Ami a ke­reskedelmet illeti, január el­sejétől is módunk lesz szom­bati napokon vásárolni. Az üzletek alkalmazottai tehát a szokásosnál több boltot tarta­nak zárva Gödöllőn. Mások­ban rövidebb lesz a nyitvatar­tási idő. A szombati nappal kapcsolatban még annyit, ak­kor általában kevesebb eladó­val találkozhatunk az üzle­tekben. Ügyelet Gödöllő legnagyobb bevá­sárlóhelye, a Szabadság téri áfész-áruház nagyjából a mos­tani rend szerint működik. A virágüzleteket hétfőtől vasár­napig tartják nyitva, a pontos rendet december elején teszik közzé. befejeződött ásatás nagy ered­ménye, hogy sikerült megta­lálni a huszadik hatvani kul­túrás sírt. Ugyanis ennek a népcsoportnak ilyen összefüg­gő, viszonylag kis területen, sok sírral borított temető ré­szét még eddig nem ismertük. A múzeum anyaga A hatvani kultúra népe t. e. 1800—1600 között élt Észak- Magyarországon. Földműve­léssel, állattenyésztéssel fog­lalkoztak. Ismerték a szövés­fonást, szép agyagedényeket készítettek, értették a fém fel­dolgozásához. Temetkezésükre a hamvasztásos rítus a jellem­ző. A halottat máglyán eléget­ték, ezt követően a hamvakat a sír aljára szórták. Rendsze­rint a sírokba több edényt is elhelyeztek, minden bizonnyal étellel és itallal, amely hitük szerint a túlvilági élethez kel­lett. A vérségi ásatáson idén há­rom sír feltárására került sor. Ezek érdekessége, hogy egy ré­szénél gyűrűszerűén vagy fél­kör alakban, durván megmun­kált homokkövekkel vették körül, ami minden bizonnyal a sír megjelölésére szolgált. Az idei és az elmúlt évi ása­tásokon is számos, szépen megmunkált agyagedényt ta­láltak a régészek. Sajnos, bronzeszköz — bár ez a nép már ismerte és hasz­nálta — még ez idáig nem ke­rült elő. Reméljük azonban, hogy a következő évben foly­tatódó feltárási munkák ezen a téren is nagyobb eredményt hoznak. A feltárt anyag az aszódi Petőfi Múzeum régésze­ti gyűjteményét gazdagította. Asztalos István Váltva szabad szombatosok a háztartási kisgépeket és a híradástechnikai eszközöket javító szakemberek, ami egy­szerűen azt jelenti, hogy e he­lyeken szombaton is nyitva lesznek. A cipészetben. az órás- és a fényképész-részleg­ben vasárnap kivételével szin­tén fogadják az ügyfelet. A fodrászatok közvélemény-ku­tatásának eredménye: a meg­kérdezettek nyolcvan száza­léka a hétfői nyitva tartást kérte. Meg. is kapják. Sokakat érdekel, mi lesz a gyermekintézményekkel.' Az iskolák majd csak 1982. szep­temberében állnak át az új rendre. Az óvodák azonban már az új esztendő első nap­jától. Ugyanígy a bölcsődék is. Ezek az intézmények ekkortól reggel 6 és este 6 óra között fogadják a gyerekeket. Szom­batonként a városban egy-egy intézmény ügyeletét tart. A fogadási időt sokan bírálják, hiszen az egybeesik az üze­mek, intézmények munkakez­dési idejével. Intézkedés azon­ban még nem született. Az egészségügyben tovább­ra is meglesz a folyamatos el­látás lehetősége. Az eddigi tervek szerint szombaton és vasárnap sürgősségi betegellá­tást nyújtanak, s ebbe bevon­ják a járási orvosokat is. Nyújtott műszak Közlekedés. A HÉV menet­rendjének változtatását nem kérték. A MÁV-tól a Gödöllői Gépgyár kért módosítást — eredménytelenül. A helyi buszközlekedéssel kapcsolat­ban a Gépgyárnak és a Ganz Árammérőgyárnak volt 'javas­lata, megvalósítására ígére­tet kaptak. Nem változik a posta nyit­va tartási rendje, a levélkéz­besítés azonban szombaton és vasárnap szünetel. Az OTP fiókja hétfőn nyújtott mű­szakban, 17 óráig fogadja ügy­feleit, szombaton ügyeletet tart. Az Állami .Biztosító ki- rendeltsége szombaton zárva lesz, nyújtott műszakot nem tervez. K. P. A művelődési ház programja Lóci óriás lesz — Paudits Béla és Wagner Gertrúd ze­nés, verses gyermekműsora a színházteremben 15 órakor. Városi moziműsor Árvácska. Színes, magyar film. Csak 4 órakor. I. mint Ikarusz. Színes, szink­ronizált francia film. Kísérő­műsor: Magyar Híradó. 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 6 és 8 órakor. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gö­döllőn, Isaszegen, Kerepestar- csán, Mogyoródon, Nagytar- csán, Pécelen, Szadán, Veres­egyházon október 25-én: dr. Szécsi László, Gödöllő, Nagy Sándor köz 2. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Vácegresen, Váckisújfa- lun, Vácszentlászlón, Versegen, Zsámbokon vasárnap: dr. Ha­mar György, Valkó, Szabadság u. 63. Szombati jegyzet Kérés Kevés olyan téma van, amihez oly reménytelen am­bíciókkal szólna hozzá az ember, mint a vandaliz­mus, a rongálás örökzöld gondjához. Az erről szóló újságcikkek aránytalan megjelenése is bizonyíték: minden napra juthatna be­lőle egy, de éppen mert ezektől is kevés javulás várható, csak a legsúlyo­sabb esetekben rugaszkod­nak neki a hivatásos toll- forgatók és a felháborodott levelezők. A héten már megjelent egy rövidke jegyzetünk ar­ról, hogy vandálbiztos vi­lágítótestek gyártásával foglalkoznak sikeresen egyik vállalatunknál. A törhetet­len burák minden bizony­nyal, takarékoskodást je­lentenek majd, akkor is, ha előállításuk drágább. De legalább ritkábban kell majd cserélni őket. A hig­gadtan csak nehezén minő­síthető rongálását tehát mint közgazdasági ténye­zőket is figyelembe kell vennünk, hovatovább. De vajon gyártható-e i| örés- mentes kerítésléc? Az utóbbira például a Szabadság téren, az Erkel Ferenc általános iskola ke­zelésében levő sportpályán lenne szükség. Az iskola igazgatója a minap pana­szolta, hogy a kitört vaslé­ceket, kerítésélemeket két hete hegesztették meg a szülők társadalmi munká­ban. s két napra rá már új­ra kitörték őket, néhány helyen ugyanazokat. Most ily módon több be­járata van a pályának. Csak azért érthetetlen a dolog, mert az az egy, amelyik hi­vatalosan is a ki-bejárást szolgálja, éjjel-nappal tár­va: bárki engedély nélkül besétálhat rajta. A pálya ugyanis egyként szolgál is­kolai és tömegsport célokat, s bárkinek tetszés szerint a rendelkezésére áll. Délutá­nonként alkalmilag szerve­ződő társaságok éppen úgy használhatják, mint a kis­pályás labdarúgó-bajnokság szereplői­Emberi ésszel fel nem fog­ható tehát, hogy miért kell kitörni, nyilván alapos fel­készüléssel és erővel a ke­rítést, amely éppen arra szolgál, hogy elállja a labda útját, nehogy a szomszédos úttesten közlekedő autók elé vágódjon, s hogy ne kelljen ripszre-ropszra az elguruló jószág után szalad­ni. Nincs kirekesztő sze­repe az itteni kerítésnek, s még csak azzal sem véde­kezhet senki, hogy öt nem engedték be, azért volt kénytelen a kerülő utat használni. Nem mintha az újkori barbárság bármely vállfá­jára lenne mentség, hiszen a kidöntött védőkorlát, a betört buszvárgablak, a ki- csúzlizott lámpatest, a szét­vert nyilvános telefon, s a többi mind a közösség elle­ni vétek, s gyakran meg- bocsáthatatlanabbnak tű­nik, mint némely más bű­nös cselekedetünk. De hozzáértő pszicholó­gusok nyilváp. meg tudnák magyarázni, hogy az ag­resszív hajlamok miért ve­zetnek javaink szétrombo- lásához. Elképzelhető: a nem működő telefonnal va­ló reménytelen próbálkozás végül tettlegességig fajul, hogy éretlen suhancok egy­más előtt vágnak fel egy- egy jól célzott csúzlilövés­sel, s hogy gondatlan gép­kezelők még gazdasági hasz­not is remélnek abból, hogy a szépen nyírt pázsiton lerövidítik az utat. Olyan pszichológus vi­szont nincs, aki a Szabadság téri pálya rongálóinak lel­ki világát nekem megma­gyarázhatná. De 'nem is magyarázatra van szükség, hanem az összefogás eddig ki nem talált különleges formájára. Amely alkalmas lenne a hasonló esetek el­kerülésére. Sajnos nincs használható ötletem. Amit e hasábokról megtehetünk, annyi: mi is kérjük azokat, akiket illet: ne tegyék! Gáti Zoltán ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) A Volán 1. sz. Vállalat 12. sz. üzemigazgatósága feívesx: a Gödöllő, Dózsa György u. 65. sz. alatti munkahelyre: gépkocsivezetőt, , hálózofivillony-szerelőt, vízvezeték-szerelőt, elektroműszerészt, éoület- és épületgépészeti művezetőt, az Aszód, Pesti u. 2. sz. alatti telephelyre: gépkocsivezetőt, a Vác, Deákvári fasor 6. sz. alatti telephelyre: gépkocsivezetőt, karosszérialakatost, fényezőt, autószerelőt, szállítómunkást, rendelkező szállítmányozási szolgálattevőt. Bővebb felvilágosítás és jelentkezés a munkaügyi, munkavédelmi és rzociál—ofitikai osztályon, címe: Gödöllő, Dózsa György u. 65. Folytatják a feltárást A „hatvani kultúra” nyomában

Next

/
Oldalképek
Tartalom