Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-03 / 232. szám
1981. OKTOBER 3., SZOMBAT nsr pi t i rr Leszerelési világhét A Béke-világtanács ősszel nagyszabású nemzetközi offen- zívát indít a világ háborúellenes erőinek mind szélesebb összefogása, az emberiséget fenyegető veszély elhárítása érdekében — jelentette be Ro- mesh Chandra, a BVT elnöke pénteken Budapesten tartott sajtókonferenciáján. Romesh Chandra, aki az Országos Béketanács meghívására tartózkodik hazánkban, a Hazafias Népfront országos tanácsának székhazában találkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel. Kovács Bélának, az OBT főtitkárának megnyitóját követően a BVT elnöke az új békekezdeményezések jelentőségéről szólva elmondotta: napjainkban a világ békemozgalma megerősödött, tevékenysége megélénkült, erőteljesebben hallatja hangját, mint bármikor. E tény a nemzetközt helyzet realitása, ám ugyanilyen realitás az is, hogy megnövekedett egy nukleáris háború kirobbanásának veszélye. Mindezt együtt kell figyelembe vennie a békemozgalomnak, amikor további teendőit meghatározza. — A Béke-világtanács különösen nagy jelentőséget tulajdonít az október 24. és 30. közötti időszaknak. A nemzeti békemozgalmak ugyanis ezekre a napokra összpontosítják akcióikat, megmozdulásaikat Ezen a „leszerelési világhéten” a korábbiaknál nagyobb szabású í'endezvények várhatók Európában és más kontinenseken. Az NDK nagykövetségén ICiflhfefések Pénteken — a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 32. évfordulója alkalmából — kitüntetéseket adtak át az NDK budapesti nagykövetségén. Magyarország és az NDK népei barátságának ápolásában és elmélyítésében, valamint a gazdasági és kulturális együttműködésben végzett kiemelkedő tevékenységükért heten vehették át* az NDK Népek Barátsága Érdemrendet. Az NDK Népek Barátsága Ligájának aranyjelvényét 21- en, az ezüstjelvényt 9-en kapták meg. A kitüntetéseket Rudolf Rossmeisl, a. Német Demokratikus Köztársaság magyar- országi nagykövete adta át. Zárszámadás komputerrel Agytröszt a tsz-ek szolgálatába! 'MegaiaicuiSsuk . óta ezernyi meglepetéssel szolgáltak már a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A hetvenes évek elején jelentek meg az akkor világszínvonalat képviselő kukoricabetakarító gépek, a gyárak precízségével kezdték ontani a baromfitelepek a brojlercsirkéket. Lassan hozzászoktunk ahhoz is, hogy melléküzemeikben az öntödétől kezdve minden fellelhető, ami társadalmilag hasznos és gazdaságosan működtethető. Mégis amikor a napokban közelebbről megismerkedhettem a MÜSZI, vagy teljes nevén a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda tevékenységével, megint át kellett valamelyest értékelnem a közös gazdaságokról eddig kialakított véleményemet. Komputer a tsz-ekben? Kérdeztem kissé kétkedve Rádi János főosztályvezetőtől, amikor az iroda egy kevesek által ismert tevékenységének ismertetésébe fogóit. Nem valami kirakatfogásról, élvonalreklámról van itt szó? Döntsük el a kérdést közösen. Egyet viszont máris elmondhatunk: a MÜSZI valóban rendelkezik egy olyan számítóközponttal Budapesten a második kerületi Vörös Hadsereg útjai bázisán, ahol az alapgép, az R—22-es komputer. Mielőtt ennek jelentőségéről, feladatáról beszélnénk, kanyarodjunk visz- sza egy kicsit a múltba. Pest megyei alapítók Rádi Jánost arról kérdezem, hogyan, milyen céllal jött létre a MÜSZI? — Az iroda létrehozásának gondolata több mint 12 éve felvetődött, hasonló intézménnyel más ágazatok ekkor már rendelkeztek. Ám közben a mezőgazdasági üzemekben is egyre bonyolultabbá vált az ügyvitel. A különböző egyesülések, társulások az adatok pontosabb beszerzésének igényét hozta az előtérbe, mígnem 1969-ben hat tsz, többségében Pest megyeiek — életre hívták a MÜSZI-t. Ez idő tájt fél tucatnál alig több szakemberrel kezdtünk, de a fejlődésre jellemző, hogy,1975- ig évente 60—100 könyvelőgépet adtunk el, tanítottuk be az érintetteket kezelésükre. Űjabb lendületet vett munkánk az V. ötéves tervben is; amikor közvetítésünkkel a 40 százalékos állami támogatással, mintegy ezer Robotron könyvelőgép es kiskomputer talált veyőre. Célunk az induláskor az volt és ma is az, hogy a gépi adatfeldolgozás révén az üzemeknek lehetősége nyíljon egy hatékonyabb üzem-, munka-, rendszer- és ügyvitelszervezés megteremtésére. Megszűnt a kapkodás —, A érdeklődés fokozódását meggyőzően igazolja az a tény is, hogy 1975-ben még csak 91. 1980-ban pedig 130 tulajdonosa volt a MÜSZI- nek. Pest megyében egyébként 67 termelőszövetkezet veszi igénybe szaktanácsadásunkat és 42 közös gazdaság ügyvitelét gépesítették idáig. Ennyire Schmitz Ervin a meghibásodott RC—360D számítógép agytelcervényeit hozza működőképes állapotba Erdősi Agnes felvétele sima lett volna az új befogadása? — Korántsem. A számvitel, a könyvelés gépesítése az adatok rögzítésének eltérő módját tételezi fel. Az átálláskor sokakban az a benyomás támadt, az új módszer csak többlet- munkával jár és bonyolultabb i.s, mint a régi. Aztán az első zárszámadáskor egészen más dolgok derültek ki. Megszűnt a kapkodás, időre elkészült a mérleg. Ám ennél többről van szó. A termelésirányító főmérnök vagy a pénzügyeket kézben tartó főkönyvelő szinte naprakészen tudja, milyen költség terhel egy-egy ágazatot. hol mikor kell közbeavatkozni. Netán a fölös készletektől időben megszabadulni, vagy a bérekkel takarékoskodni. nehogy bérszínvonal-túllépés következzék be. Beszélgetésünk elején kiemelte a Pest megyei tsz-eket, szerepüket a MÜSZI életében. Kérem, részletezze ezt a kérdéskört. — Pest megye területi köz- gazdasági és termelési adottságai miatt egy-egy tevékenységi formánk kizárólagos megrendelője. Adódik ez abból, hogy 15 gazdaság termelési értéke meghaladja a félrnil- liárd forintot. A százmilliókat forgató üzemek irányítása természetszerűen nagyobb szervezettséget, belső szabályozottságot követel meg. — A Robotron még nem tekinthető igazi komputernek. Milyen előzményei voltak az R—22-es megvásárlásának és üzembe állításának? Döntenek a gépek? — Az Óbuda Tsz tette meg ebbe az irányba az első lépéseket. Egy olyan mammutvál- lalkozás, mint az övék, 5—600 milliós anyagköltséggel ’dolgozik és évente 250—300 bizonylattételt futtat át'anyagkönyvelésén. Nos, egy ekkora üzemnek már nagyobb teljesítményű számítógépre van szüksége. Gondolja csak meg, csupán egyszázalékos megtakarítás milyen komoly összegre rúg náluk. Egy korszerű számítóközpont megépítése viszont túlságosan drága mulatság lett volna még az Óbuda számára is. így született meg az elhatározás, hogy - vállalatunk, amely természetesen önfinanszírozó — 12 taggal a Termelőszövetkezeti Számítás- technikai Fejlesztési Együttműködés, a TSZFE keretében hozzáfogott egy 60 milliós beruházáshoz. A számítóközpont rekordidő alatt, 1979-re elkészült. — Mit várnak a jövőtől? — Mindenekelőtt azt, hogy Pest megyéből további gazdaságok csatlakoznak a TSZFE- hoz. Szeretnénk a számítóközpont bekapcsolásával az olyan regionális együttműködést eredményesebbé tenni, mint ami Ráckeve—Dunavarsány— Dabas térségben van kialakulóban. Reméljük, igénybe veszik majd munkánkat a megyei szintű döntések előkészítésében is.. Valkó Béla Befejeződött suhli vendégeink látogatása Kölcsönösen hasznos tapasztalatok Beszélgetés testvérmegyénk delegáció jónak vezetőjével Mint arról a hét folyamán | már beszámoltunk, hétfőtől egyhetes látogatáson tartóz-1 ködeit hazánkban NDK-beli testvérmegyénk, Suhl páxtkül- döttsége. A delegáció — melynek vezetője dr. Eberhard Denner, a Német Szocialista Egységpárt Suhl megyei bizottságának titkára, tagjai pedig Paul Leipold, a megyei pártbizottság tagja, a suhli bútorkombinát vezérigazgatója és Heinz Krunnig, a schmal- kaldeni járási pártbizottság titkára voltak — az elmúlt napok alatt elsősorban megyénk gazdaságpolitikai életével ismerkedett, meg. Ennek során ellátogattak a Mechanikai Művekbe, a PEVDI pilis- szentiváni üzemébe, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalathoz, felkeresték az Egyesült Izzó váci Fényforrásgyárát és a Váci Kötöttárugyárat is. A gazdag program befejeztével arra kértük Denner elvtársat, foglalja össze látogatásuk tapasztalatait. — Melyek voltak legjelentősebb benyomásaik, amelyek meghatározzák az itt-tartózko- dásuk során kialakult összképet? ■— Azzal a céllal érkeztünk ide, hogy a kát megye közötti testvérka.pcsdlatok keretében tájékozódjunk, s tapasztalatokat gyűjthessünk arról, hogyan váltják valóra Pest megyében az MSZMP XII. kongresszusának határozatait, s természetesen arról is beszámoljunk, hol tartunk mi az NSZEP X. kongresszusán megfogalmazott célok elérése érdekében folyó munkánkban. A látogatás során szerzett legfontosabb benyomásunk az .volt, bárhol jártunk is a-megyében, hogy valamennyi törekvés, elképzelés és, gpndolat középpontjában, a dolgozó ember érdekei állnak. Ennek a politikának eredménye, amit mindenütt éreztünk — s ezt a tapasztalatunkat erősítette meg Cservenka Ferencné elvtársnő, az MSZMP megyei pártbizottságának első titkára is a vele folytatott beszélgetésünk során —, hogy az emberek jól érzik magukat, s támogatják <4 párt politikáját. Ami a személyes benyomásokat illeti, magam 4 évvel ezelőtt jártam utoljára Magyar- országon, s most valóban nagy elismeréssel állapítottam meg, mi mindennel gazdagodott azóta Pest megye. Az ipari üzemek fejlődése, a termelés gyarapodása, a szociálpolitika eredményei, a lakásépítés méretei, a kulturális élet gazdagodása mind azt bizonyították számomra, hogy a párt politikája sikerrel valósul meg a gyakorlatban, — A küldöttség felelős gazdaságpolitikai vezetőkből, szakemberekből állt. Melyek voltak legérdekesebb tapasztalataik az üzemekben? — Minden felkeresett vállalatnál — akár a Mechanikai Művekben, akár a PEVDI-néi vagy az Egyesült Izzó váci gyárában — egyértelműen éreztük, milyen sokoldalú erőfeszítéseket tesznek az új utak, az új lehetőségek keresése érdekében. Azt tapasztaltuk, vezetők és dolgozók körében egyaránt világos az a felismerés, hogy csak versenyképes termékekkel tudnak piacon maradni — s ennek érdekében nagyon sokat tesznek is. Érdekes volt például a PEVDI pilisszentiváni bőröndüzemében: hogyan növelik a hatékonyságot új technika és technológia alkalmazásával. Az Egyesült Izzó váci gyárában pedig nagyon megragadott minket, hogy az új, külföldről származó műszaki eljárást nem egyszerűen lemásolva, hanem rögtön továbbfejlesztve alkalmazzák. Érdekes volt számunkra, hogy sok helyen találkozhattunk külföldről származó li- cencekre és know-how-ra épített fejlesztésekkel. Ezzel a lehetőséggel — a Német Demokratikus Köztársaság eltérő adottságai következtében — mi ritkábban élünk, itt viszont azt tapasztaltuk; hogy ezek szerves részei annak a rendkívül sokoldalú újkeresésnek, mely a meglátogatott üzemeket, s a magyar gazdasági életet jellemzik. Az is mély benyomást tett ránk, hogy a magyar elv-társak mindenhol milyen nyíltan, őszintén tájékoztattak bennünket, mondták el tapasztalataikat. A gazdasági élet pártirányításánál pedig arra figyeltünk fel, hogy a párt- szervezetek munkatervei milyen alaposan, részletesen foglalkoznak a vállalatok előtt álló gazdasági feladatok megoldásával, — Itteni tapasztalataik ismertetése után kérem, tájékoztassa olvasóinkat arról, milyen feladatokkal foglalkoznak ma az NDK-ban a pártszervezetek? — Az NSZEP X. kongresz- szusának határozataiból ki| indulva stratégiai célunk, hogy mindent megtegyünk az élet- színvonal fejlesztése és a szociálpolitika területén kitűzött céljaink eléréséhez. Ennek alapfeltétele az a felismerés, mely szerint előrelépni csak új dimenziók, új arányok kitűzése árán tudunk. Nyersanyag- és energiaszegény ország vagyunk, így mindenekelőtt a munkások, a műszaki értelmiség kezdeményezőkészségének, alkotó törekvéseinek minél szélesebb körű hasznosítása jelentheti számunkra a fejlődés zálogát. Gazdasági életünk alapkérdése, mennyiben tudjuk növelni a hatékonyságot, javítani a minőséget, emelni a termékek használati értékét, s csökkenteni a termelési költségeket. Mindezeknek megfelelően politikai tevékenységünk középpontjában ma a gazdaságpolitika áll, s döntő kérdésnek tartjuk, hogy itt úgy tudjunk sikereket elérni, hogy közben az ideológia területén ne lépjünk vissza. Ebben a vonatkozásban egyébként nagyon sok hasznos tapasztalat birtokába jutottunk mostani látogatásunk során. — Befejezésül: milyen lehetőségeket lát a két megye kapcsolatainak bővítésére? — Az előbbiek is indokolják, hogy a gazdasági élet területén az eddiginél gyakrabban cseréljük ki tapasztalatainkat, hiszen ezek mindkét fél számára hasznosak lehetnek. Ezen túlmenően számos lehetőséget látunk az egymással közvetlen kapcsolatban álló üzemek, vállalatok körének bővítésére, hiszen — hogy csak egy példát említsünk — nyilván sok előnnyel járna az Egyesült Izzó váci gyárának és az ilmenaui Műszaki Üveggyárnak egyaránt, ha az üveggyártás területén sokszor hasonló feladataik megoldásáról kicserélhetnék tapasztalataikat. Ez természetesen csak egyike a számós lehetőségnek, melyeket — egyetértésben a Pest megyei párt- bizottság vezetőivel — meg kell vizsgálni, s ki kell alakítani. Kapcsolataink sok más területen is gyümölcsözőek, s hogy két, közeli példát említsek, rövidesen ideérkezik tőlünk egy. mezőgazdasági szakemberekből ' álló küldöttség, mi pedig a Pest megyei egészségügyi gyermekotthonok NDK-ba látogató orvosait üdvözölhetjük majd Suhl-ban. A Suhl megyei pártbizottság küldöttsége — egyhetes programját befejezve — ma utazik el Magyarországról. Weyer Béla Az illetékes kormányzati szervek döntése alapján módosulnak a mezőgazdasági nagyüzemekre érvényes ár- és pénzügyi szabályozó rendszer egyes elemei. Az intézkedések célja: a nemzeti jövedelem és a vállalati jövedelmek összehangolása, a gazdaságosan exportálható élelmiszertermékek termelésének erőteljesebb ösztönzése, valamint a gazdaságos termelésnövelés feltételeinek javítása az átlagnál gyengébb földű nagyüzemekben. A főbb intézkedések a következők: a mezőgazdaság legfontosabb ipari eredetű termelőeszközeinek — műtrágyák, növényvédő-, és gyomirtó szerek. takarmányfélék — hatóságilag maximált ára nem változik. 1981. november 1-től átlagosan 10 százalékkal növekszik az energiahordozók termelői ára, 15 százalékkal emekedik a^asúti és közúti áruszállítási tarifa, továbbá differenciált járadékfizetési kötelezettség lép életbe a tehergépjárművek után. Ez utóbbi nem vonatkozik a mezőgazdasági vontatókra és egyes speciális mező- és erdőgazdasági tehergépjárművekre. A mezőgazdasági nagyüzemek az állami költségvetésből az energia-áremelés 75 százalékára térítést kapnak, a tehergépjárművek utáni járadéknak pedig csak 50 százalékát kell fizetniük. A mezőgazdasági termékek hatóságilag megállapított termelői árai nem változnak. A gabonatermelés fokozásának ösztönzésére többlettermelési prémiumot vezetnek be. amelyet azok a mezőgazdasági üzemek vehetnek igénybe, amelyek a gabonatermelés mennyiségét az 1976—1980. évek átlagos termelésének 10 százalékkal emelt mennyiségén túl is növelik. A prémium 1982-ben 100 kilónként 60 forint lesz, amely a többlettermelés után számolható el. Ezen kívül sor kerül néhány — az igények és a termelés, valamint az ár és a minőség jobb összhangját szolgáló — kisebb árkorrekcióra is. 1982. január 1-től a népgazdaság valamennyi termelőágazatában — így a mezőgazdaságban is — 3 százalékkal emelkedik a bérjárulék és • 1 százalékkal a hitelek utáni kamat. A tartalékképzés kötelező mértéke 5 százalékkal emelkedik, ami már az idei eredményfelosztásnál is érvényesül. A személyes jövedelmek tervszerű befolyásolására a mezőgazdasági nagyüzemekben a munkadíj-színvonal adómentes növelésének lehetősége egységesen 2,5 százalék lesz. A munkadíjak szabályozásánál a jelenlegi kedvezmények érvényben maradnak. A munkaidőn túli munkavállalás lehetőségét — a mellékfoglalkoztatás feltételei szerint — a folyamatosan dolgozó termelőszövetkezeti tagokra is kiterjesztik. A szarvasmarha-tartás ösztönzőinek módosítása a vágómarha-termelés növelését célozza. A tejtermelés növelése esetén igényelhető tejprémium és a tejárkiegészítés mértéke 1982. január 1-től csökken, ugyanakkor a vágómarha-értékesítés után árkiegészítést a kapnak a mezőgazdasági nagyüzemek. A beruházásokhoz adott eddigi támogatások fennmaradnak. A meliorációkhoz 1982- től az egy főre jutó bruttó jövedelem színvonalától függően differenciált támogatás igényelhető. A tartósító ipari vállalatok a zöldségtermelő mezőgazdasági üzemeknek — szerződéses kapcsolat alapján — a zöldségtermesztés fejlesztését szolgáló támogatást adhatnak. A mezőgazdasági nagyüzemek egyes ipari és egyéb tevékenysége után fizetett termelési adó 1982. január 1-től differenciált mértékben emelkedik. Egyidejűleg azonban megszűnik a mezőgazdaságiipari, valamint az ipari-mezőgazdasági termelőszövetkezeti besorolás, és az ezzel együttjáró emelt mértékű termelési adó, valamint — Budapestet és vonzáskörzetét kivéve — a megyei városokban gazdálkodó termelőszövetkezetek többlettermelési adója. A mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó támogatások, kedvezmények és adózási feltételek továbbra is fennmaradnak. A nagyüzemek és a kistermelők tulajdonában lévő állatállományhoz rendszeresített állatkísérő lap és annak illetéke 1982. január 1-től megszűnik. I A mezogazdeságtsn Pénzügyi szabályzók módosítása
