Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-23 / 249. szám

1981. OKTÓBER 23., PÉNTEK %Mj$av Családi ház — panelből? Nagyobb variációs lehetőségek A látogatók tízezrei örömte­li érdeklődéssel szemlélték nemrégiben a házgyári panel­ból épített családi házak kiál­lítását. Emberi léptékű, eszté­tikus épületek között jarhat- tak-kelhettek. Most már csak az a kérdés, hogyan és mikor válik gyakorlattá a paneles csa- családiház-építés? Többek között erről is szó esett, amikor Lovász Bélával, a Dunakeszi Házgyár gépészeti vezetőjével beszélgettünk. Teljes kapacitással dolgoznak — Érintette-e a beruházások csökkenése a Dunakeszi Ház­gyár munkáját? — Mi lakásépítési felada­tokra specializálódtunk, így továbbra is állandó munkánk van. Éves tervünk szerint 4 ezer 200 lakást kell előállíta­nunk, ez mintegy 106 ezer ele­met jelent. Tehát a maximális teljesítményt kell nyújtanunk. Jövőre már könnyebb hely­zetben leszünk, mert egysége­sítik az épületek panelszerke- zetét, s az eddigi 15 féle háztí­pus helyett — amelyek közül párhuzamosan 4—5-öt gyártot­tunk — csak egyfélét kell ké­szítenünk. Így a 600 fajta pa­nel helyett körülbelül 200-at kell csinálnunk, amellett, hogy az elemek variációs lehetősé­gei jócskán megnövekedtek. — Hová kerülnek a dunake­szi házgyári elemek? — A termelésünk 99 százalé­ka Budapestre és Dunakeszire megy. Békásmegyertől Újpestig minden épülő lakótelepen meg­találhatók termékeink. Sőt van olyan háztípus Is, 16 szin­tes épület, amelynek az elemei kizárólag Dunakeszin készül­nek. T elepszerűen gazdaságos csak — Vajon alkalmasak-e az itt gyártott panelek családiház­építésre? — Természetesen, sőt, több is épült már belőle. Jelenleg pél­dául egy 12 lakásos társasház épül a mi termékeinkből. — Ha magánépítő jönne önökhöz, szóba állnának-e ve­le? — Persze, hogy szóba áll­nánk. Nem a termékeink okoz­nának gondot, hanem az, hogy a szállításhoz különleges tré­lerre, öt tonnán felüli teherbí­rású darura és szakszerűen dolgozó szerelőgárdára van szükség. Mindez nagyon meg­drágítja az építkezést, arról már nem is beszélve, hogy a különleges elemeket, például a padlásfeljárót, pinceíejárót kü­lön kellene elkészíteni. Tehát nagyobb költséget nem is a panelek megvásárlása jelente­né, hanem a szállítás és az összeszerelés. A nemrégiben kiállított családi házakat a Sze­gedi Házgyár építené fel, de nem egyedileg, hanem telep­szerűen, legalább 10 házat egyszerre. Ugyanis, kizárólag így gazdaságos. A gyakorlat mást mutat — Nem tartozik szorosan a témához, de a kérdésre a ház­gyári szakember a legilletéke­sebb válaszolni. A ma panel­házai 50 évre épülnek. Mi lesz azzal a töméntelen mennyisé­gű törmelékkel, ami lebontá­suk után visszamarad, hiszen lakótelepóriásaink majdnem egy időben készülnek el, ily módon „elévülésükre”, bontá­sukra is egyszerre kerül sor? — Ez a kérdés még nem me­rült fel bennünk, egyelőre az a legnagyobb gondunk, hogy nincs elég lakás. Túl nagy ve­szélyt. nem is látok ebben, mert igaz ugyan, hogy elvileg 50 évre épülnek ezek a házak, de a gyakorlat mást mutat. Nyugaton például — ahol ré­gebben dolgoznak ezzel a tech­nológiával — már letelt az el­évülési idő, ám a házak to­vábbra is állnak, és semmi gond velük. Egyébként, ha le kellene bontani néhányat, anyagukat tömítőanyagként felhasználhatjuk az új építke­zéseknél. Őszi ízek télre A gödi Dunamenti Termelő­szövetkezet dunakeszi tartósító üzemében megkezdték a ve­gyesvágott savanyú gyártásá­nak előkészítését. Az almapap- ritkát csumázzák az asszonyok. Filmvetítés az eszpresszóban Kedvcsinálónak — vígjáték Ha a hegy nem jön Moha­medhez, hát Mohamed megy a hegyhez. Hogy a régi közmon­dást kissé világosabbá tegyük, vizsgáljuk meg, mi történt tu­lajdonképpen múlt hétfőn Du­nakeszin az irodalmi eszpresz- szóban. Bemutatták a Veréb is madár című színes, magyar filmvígjátékot. Igen, ez nem elírás: az eszpresszóban. Az irodalmi eszpresszó rég­óta híres volt arról, hogy nem csupán friss cukrászsütemé­nyekkel, italokkal és üdítőkkel szolgálta a betérő vendégeket, hanem az asztalokon a szel­lemet frissítő újságók, folyó­iratok kínálták magukat. Min­den asztalon más: az egyiken kortárs, a másikon Nagyvilág, a harmadikon Filmvilág, de volt Nők Lapja, Ludas Matyi, Ország-Világ is... S aki a ré­gebbi idők krónikáit forgatja, az kiolvashatja azt is, hogy valamikor — a mai Pince- színház tagjai —, műsoros es­teket is tartottak itt. Múlt hétfőn, ötvenen he­lyezkedtek el az asztaloknál, a pult elé pedig Gujberné Su- ri Otília, a moziüzem vezetője felállította a vetítőgépet, s nemsokára pergett a film. Amikor pedig az egyik csévé- ről letekeredett a filmszalag, a felszolgálók felvették a ren­delést, s ki-ki megkapta, amit kért. Palotás Sándorné üzletveze­tő-helyettessel beszélgettünk arról, hogy tulajdonképpen, hogyan született ez a meglepő, új kezdeményezés: — Felkeresett minket a mo­ziüzem új vezetője, Suri Otí­lia, s javasolta, hogy vezessük be a hétfő esti vetítéseket Mi örömmel vállaltuk, hiszen egy­részt ez növeli a forgalmun­kat, másrészt pedig — mi, ven­déglátók —, szeretnénk többet nyújtani az ide betérőknek an­nál, mint ami azelőtt volt Tulajdonképpen nem is bo­nyolult dolog. A vetítőt, a filmvásznat, a moziüzem biz­tosítja, mi mindössze annyit teszünk, hogy egy kicsit át­rendezzük a helyiséget. Igazán nem nagy fáradság. Körülbe­lül hatvanan férnek be anél­kül, hogy zsúfoltság lenne. Ilyen alkalmakkor ötforintos belépődíjat szedünk. Aki óhajtja, természetesen bérle­tet is válthat, öt előadásra előre biztosítva helyét. Vígjátékokkal kezdjük — kedvcsinálónak. Később, hogy ne csak habkönnyű szórako­zást nyújtsunk, hanem igénye­sebb, magvasabb mondaniva­lót hordozó gondolatokat is keltsünk, komolyabb művészi filmeket is szeretnénk műsor­ra tűzni. Mindenképpen örömmel üd­vözöljük az életrevaló ötletet, s a gyors kivitelezést. Ráadá­sul Dunakeszinek ezen a ré­szén egyáltalán nincs mozi. A másik kettő pedig ugyancsak messze esik innen. Hétfőtől tizenkettedszer Művészeti napok Ezúttal tizenkettedik alka­lommal kerül sor a dunakeszi művészeti napok megrendezé­sére. Szőnyi Lajossal, a József Attila Művelődési Központ igazgatójával beszélgettünk arról, milyen műsorok, szóra­kozási lehetőségek lesznek. Hétfőn lesz az ünnepélyes megnyitó, s még aznap meg­tartjuk a nyugdíjas munkások találkozóját is. Itt Paudits Béla színművész, Balogh Már­ton népdalénekes, és a műve­lődési központ népi tánccso­portja, népi zenekara és cite- razenekara lép fel. Mozgalmasabb lesz a keddi nap: aktuális külpolitikai tá­jékoztatót tart majd Sugár András, ezen a napon nyílik Vdczi György kétszeres arany­díjas könyvkötőmester kiállí­tása és este hét órától country- koncertet ad a 100 Folk Cel­sius és a Spóra együttes. Szerdán amatőr képzőművé szék kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők, ezúttal két szobrászművész és két fotómű­vész munkái kerülnek a . kö­zönség elé. Délután fórumot tartunk a munkásfiatalok munkahelyi művelődéséről, es­te pedig író—olvasó találkozó vendége lesz Soós Zoltán SZOT-díj as költő. Utána a Pin­Fejlesztik a közműhálózatot A Templom téren, a 3L számú Állami Építőipari Vállalat munkásai fektetik a szennyvízelvezető főcsatornát­ceszínház új egyfelvonásosait láthatjuk. A műsoron Tennes­see Williams és Boldizsár Pé­ter darabjai szerepelnek. Valamennyi műsort képte­lenség felsorolni, hiszen a du­nakeszi művészeti napok ren­dezvénysorozata november 8- án ér majd véget és a tánc­háztól kezdve a mesefilm­bemutatón át a legkülönbö­zőbb bemutatókig sok minden­re sor kerül majd. Egy műsort kiemelnék: november 2-án bemutatjuk L ugossy László: Köszönöm, megvagyunk című filmjét, s utána a film két fő­szereplőjével, Madaras József­fel és Nyakó Juliannával an­kéten találkozhatunk a MÁV járműjavító üzemének mun­kásszállásán. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Tisztább lesz a város Mi az, amit mindannyian, mindennap, biztosan csiná­lunk? A kérdésre egész egy­szerű a válasz: a lélegzetvéte­len és az evésen kívül telje­sen biztos, hogy mindannyian mindennap — szemetelünk. De vajon mennyit és hol, és hogy szemetelünk? Akit leg­jobban foglalkoztatnak ezek a kérdések, az Szántai János, a városi tanács költségvetési üze­mének vezetője: — A szemétszállítás egészen tavalyig óriási gondokat jelen­tett a városnak. Nem rendel­keztünk megfelelő járművek­kel, kevés volt az ember, és a házak elé az ócska bödöntől a műanyag zacskókig, ki tüdja, hogy mi mindenbe rakták ki a szemetet. — Mit változott ez a helyzet az elmúlt évelt alatt? — össze sem lehet hasonlí­tani a korábbival. Az idén megkaptuk azt a három cseh­szlovák gyártmányú zárt ko­csit. amelyet évekkel ezelőtt megrendeltünk. Azelőtt — szabályellenesen — nyitott te­herautókon szállítottuk a sze­metet. Tavaly azonban a me­gyei tanács bázisteleppé nyil­vánította a költségvetési üze­met, s így megnőttek anyagi lehetőségeink. Kiosztottunk a városban ötezer műanyag ku­kát. Eljutottunk végre oda, hogy Dunakeszin a szemét 90 százalékát kukával, 10 százalé­kát konténeres módszerrel gyűjtjük. Dunakeszin kívül Fótról is mi szállítjuk el a sze­metet. Ha igaz, jövőre itt is megoldódik a szemétszállítás kérdése. Tudja-e, hegy...? :..a szovjet csapatok 1944. december 8-án érték el Duna­keszi határát. Itt, a Műhelyte­lepnél a front megállt. Ezt megelőzően a hitleristák a köz­ség lakosait tankcsapdák és futóárkok ásására hajtották, szétrombolták a Duna-parti védgátrendszert, hogy géppus­kafészket telepítsenek helyé­re. Mint ismeretes,, a szovjet csapatok az első hullámban a Révdűlőt foglalták el, a Liget utcáig és a Műhelytelep üzem­területét. A község északi részén a Du­na és a vasútvonal mentén a fasiszta csapatok még kis ideig tartották magukat, de a szovjet alakulatokat nem le­hetett megállítani. Így Fát felől a felszabadítók elérték Rákospalota határát. December 26-án a visszavonu­ló németek felrobbantották az alagi Lovaregylet víztornyát és megkísérelték szétrombolni az Alagot és Dunakeszit összekö­tő vasúti felüljárót. Ez azon­ban nem sikerült. December 27-én már csak a Főműhely te­rületén voltak német katonák, s az ellenük folytatott harcok során mintegy 15 szovjet ka­tona vesztette életét. A decem­ber 28-ára virradó éjszakán az utolsó német katona is elhagy­ta a község területét. Válasz egy olvasónak Jogos volt a panasz Koós Pál a Dimitrov utcá­ból azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy nem tudja meg­művelni a földjét, mert a PVCS telkére körülbelül 4 va­gon betoncsövet rakott le tüdta és belegyezése nélkül. Sőt, bért sem hajlandó fizetni. Az eset 1980 elején történt, 760 négyszögöles földjének több mint a felét elfoglalják a csö­vek. Mint írja,-nem elég, hogy olyan helyen fekszik a telek, hogy nem kap rá építési en­gedélyt, ráadásul több mint 5 kilométerre lakik innen, s így nehézségekbe ütközik a gon­dos mezőgazdasági művelés, mert őrizet híján el-eltünede- zik a termés, most pedig még ez a cső ügy is keseríti immár lassan két esztendeje. Utánanéztünk ügyének, s mint kiderült, olvasónk pana­sza jogos. A csöveket a váro­si tanács műszaki osztályának közlése szerint bejelentés és engedély nélkül helyezték tel­kére, s ezért neki mindenkép­pen jár négyzetméterenként 5 forint bér. Igencsak furcsáll­juk a PVCSV eljárását, mert nem akarja kifizetni visszame­nőleg az 1980-as évre is a helypénzt, holott az joggal megilleti olvasónkat. Taná­csunk: forduljon a bírósághoz, s amennyiben tanúkkal hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy már 1980-ban is telkén tárolták a betoncsöveket, a bíróság bizonyára a javára dönt majd. Mindenesetre nem ártana előbb, ismételten meg­próbálni a kiegyezést a válla­lattal. összehasonlítva a két idő­szakot, az arányok a követke­zőképpen festenek: ha tavaly 100 panasz érkezett munkánk­ra, az idén mindössze egy-ket­tő. Ez is inkább dolgozóink esetleges modortalansága miatt. Természetesen ezek a bejelen­tések sem maradnak következ­mény nélkül — súlyos anyagi következményeket vonhatnak maguk után. — Melyet a jövő feladatai? — Mindenekelőtt a gépek jobb kihasználására törek­szünk. Új körzeteket fogunk kijelölni, összegezzük tapasz­talatainkat, s ezek alapján ki­jelöljük az optimális útvona­lat, a legmegfelelőbb időpon­tot a szemétgyűjtésre. A má­sik igen fontos kérdés, a szolgáltatás biztonsága. Eh­hez azonban legalább egy tar­talékkocsira lenne szükségünk. Pillanatnyilag ugyanis nem tudjuk hol javíttatni kocsijain­kat: vagy el kell szállítani szombathelyre a hibás jármű­vet, vagy egyenesen Csehszlo­vákiába. Megpróbálkoztunk a házi javítással, de az alkatrész­utánpótlás meglehetősen gyen­ge, bizonytalan. Meghibásodás pedig elég gyakran előfordul, mert ezek a kocsik szilárd burkolatú utakra készültek, nálunk pedig rengeteget jár­nak földúton. — Hová viszik a szemetet? Nem veszélyez!eti.e környezetünket? — Nemrégiben telítődött Du­nakeszi és Göd között a sze­métlerakó telep, így kénytele­nek vagyunk Csornádra szál­lítani — 15 kilométeres távol­ságra — a fóti Béke Terme­lőszövetkezet két kavicsbányá­jába, amelyeket már haszná­laton kívül helyeztek. Ezek legalább 60 évig szolgálják a várost. Ha betelnek majd, le­takarjuk földdel és füvet, fát telepítünk a tetejére ... Lomtalanítás Az őszi környezetvédelmi és lomtalanítási hetek során a vá­rosi tanács úgy intézkedett, hogy a város több pontján kon- ■ ténereket helyeznek ki, amely­be mindenki bele teheti — in­gyen és bérmentve — mind­azokat a feleslegessé vált, el­használódott tárgyakat, ame­lyeket kár lenne tovább otthon tartani. Ebben az időszakban azon­ban a városi tanács számít a lakosság segítségére és kérik, hogy tisztítsák meg a járdá­kat, árkokat, átereszeket, gyom- talanítsák az útpadkát, metsz- szék le a fák, sövények feles­leges ágait. A konténereket a következő utcákban helyezik el: Szegély, Ida, Gizella, Mus­kátli, Rozmaring. Magdolna, Margit, Rezeda, Anna, Karoli­na, Gyöngyvirág, Ibolya, és Ilka. Állatorvosi ügyelet Ezen a hét végén az állatorvosi ügyeletet dr. Egyházi Sándor tart­ja Fóton. Telefonszáma: Fót 12. Áz ügyeletes állatorvos csak első­segélynyújtás esetén vehető igény­be. Ügyeleti ideje szombat reggel 8 órától hétfő reggel 8 óráig tart. Moziműsor hét napra Vörös Csillag Filmszínház: október 23—25-én Egy zseni, két haver, egy balek, olasz— francia westernfilm. 24—25-én Légy jó mindhalálig! magyar film, 26—27-én Robinson Cru­soe, szovjet film, 29—novem­ber 1 Rendőrök háborúja, szí­nes francia bűnügyi filmdrá­ma. József Attila Filmszínház- 25-én Hulot úr közlekedik, szí­nes francia filmvígjáték, 26-án Üvegtörők, színes angol zenés film, 28-án A rejtélyes bank­betét, színes szovjet bűnügyi film, 29-én Languszta reggeli­re, színes olasz filmvígjáték. Az oldalt Irta: Kovács Attila Ernő Fotó: Barrza Zsolt Erdösi Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom