Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-03 / 232. szám

% Nyikßlaj Faggyejev Lázár Györgynél Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken hiva­talában fogadta Nyikolaj Faggyejevet, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak titkárát. Megbeszélésükön — amelyen jelen volt Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese — a szocialista gazdasági , integráció és a KGST munkájának időszerű kérdéseivel foglalkoztak. Kádár János fogadta Alvaro Cunhalt 3. oldal: Agytröszt a tsz-ek szolgálatában I. oldal: Fába vésve, rézbe metszve 7. oldal: Családban — ház körül Együtt az utakon 8. oldal: Hétvégi kalauz Kádár Jánosi a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken délelőtt a KB székházában fogadta a Portu­Közelről N em az irodalmi nyelv különlegessége, hogy amikor szükséges, ak­kor pontosan képes kifejez­ni az árnyalatnyi különbsé­geket is, fellelhetjük ezt olyan, prózaian köznapi te­vékenység, mint a termelő- munka szókincsében úgy­szintén. Ha valami a kísér­let szakaszában van, még nem bizonyos, eljut a labo­ratóriumi fejlesztésig, s az itt elértek értéke sem azo­nosítható az üzemszerű al­kalmazás hasznával. A szak­ember tehát pusztán a fo­galmazás alapján eldönthe­ti, ha valami kísérlet, az még nem labor szintű ered­mény, s ez utóbbitól még jelentős a távolság az üze­mig. Logikusan következik az előbbiekből, hogy a meg­ítélés optikája más és más távolról és közelről, van­nak olyan esetek, amikor ugyanazt különbözően lát­ják az irányítók, a fejlesz­tők, mint a végnehajtók. Egy-egy termelési feladat­ban valójában részmozza­natok sokasága sűrűsödik, éppen ezért nagy hiba len­ne mellőzni, lényegtelennek tartani azokat a tapasztala­tokat, javaslatokat, amelye­ket a feladathoz legköze­lebb állók szereznek, tesz- nek. Példával élve: a,fejlesztő munka szakaszában nem okozhatott különösebb gon-» dot — mert hiszen a fő he­lyen a fejlesztés célja áll, s annfek részleteiből némely apróság homályban marad —, mi történjék a műanyag fröccsöntő gépeken készült alkatrészek ún. öntési csonkjával. Az öntőgépek csakis ilyen csonk megha­gyásával képesek dolgozni, azaz a fejlesztés szakaszá­ban nem volt semmi termé­szetellenes ebben a fölös­legben, sőt, természetes technológiai veszteségnek látszott. Amikor azonban el­jött az üzemszerű alkalma­zás ideje, amikor kiderült, hogy az adott alkatrészek, részegységek nagy tömeg­ben készülnek, azaz a csonkok is nagy mennyiség­ben maradnak fenn, akkor a tényt közelről észlelők gondolkozni kezdtek, nem lehetne-e jobb, célszerűbb megoldást lelni? Az így kezdett töprengés helyszíne a Ganz Árammé­rőgyár volt. ahol azért is érdekessé vált a lehetőség, mert a színesfémek helyet­tesítése műanyagokkal ki­terjedt és átgondolt prog­ram mind a fejlesztésben, mind a gyártásban. A hasz­nos meditáció eredménye az lett. hogy a csonk-közeiben levő műszakiak kidolgozták az újrafeldolgozó berende­zést, aminek segítségével teljes egészében visszanyer­hető az értékes anyag és új­ra felhasználható. Egészen más területről választott esettel erősítve mondandónkat. A gépjár­művek üzemanyag-fogyasz­tásának alakulásában lé­nyeges szerepe van a gyúj­tásnak. Érthető, hogy a Vo­lán 1. sz. Vállalatának ceg­lédi üzemegységénél a kö­zelről érintettek fennakad­tak azon, amin a gyártók nem: az egyik kistehergép- kocsi típus gyújtásának pontos beállítása csak bo­nyolultan és hosszadalma­sam volt lehetséges. A tí­pus akkor kezdett nagyobb szerephez jutni az üzemegy­ség járműállományában, érthető tehát, ha a gondót közelről égetőnek érezték az érintettek. S mert égetett, megoldották. Szer­kesztettek egy olyan cél­műszert, amelynek segít­ségével az adott kiste- hergépkocsi típus gyújtása gyorsan és egyszerűen, kel­lő pontossággal beállítható. Egyik eset sem olyan, ami­re azt mondhatunk, döntő szerep jutott neki a terme­lési folyamatban. A közelről észlelt eltérések, lehetősé­gek jelentősége azonban ép­pen abban van, hogy sok­sok apróbb részletet vesz­nek tüzetesen szemügyre az érintettek, s így javaslataik, elgondolásaik is sok-sok részletet tökéletesíthetnek, tehetnek észerűbbé. Ami már összegeződve tetemes hatással lehet, van is a ter­melés, a felhasználás egé­szére, eredményére. Ez a te­temes hatás azonban csak akkor érhető el, ha a ter­melés közege és környezete forrást és nem akadályt ldt az észrevételekben, javasla­tokban, mert hiszen ezek az észrevételek, javaslatok va­lójában egy korábbi döntés, tény kritikái. F elesleges lenne ezt hangsúlyozni? Ta­pasztalatok serege fi­gyelmeztet rá, a munkahe­lyek le nem becsülhető ré­szén a közelről észlelt ba­jok, veszteségek, gondok taglalását, okvetetlenkedés- nek, okoskodásnak, akadé­koskodásnak vélik, tartják, kezelik. Ügy vannak vele, mint szükséges rosszal, amit a demokrácia illemtana el­kerülhetetlenné tesz, de csak addig, hogy meghall­gassák az észrevételező­ket ...! Történni azután semmi sem történik, vagy, ha igen, akkor rendkívül lassan, vontatottan, már- már nyögve, hogy végül is nincs sok köszönet ben­ne. Forrósok, tartalékok se­regét tessékelik így ki a munkahelyeken az ablakon, holott az ajtót állandóan nyitogatják, hátha valami­lyen eredmény-varázsló előtte áll. Nem lenne egy­szerűbb annak nyitni ajtót, ami közelről elérhető?! Mészáros Ottó ' gál Kommunista Párt kül- | döítségét, amely Alvaro Cunhal főtitkár vezetésével, az MSZMP Központi Bizott- 1 súgónak vendégeként tartóz­kodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást párt­jaik helyzetéről, tevékenysé­géről és feladatairól. Véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdései­ről. A megbeszélésen kifejezés­re jutott a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Portugál Kommunista Párt nézetazo­nossága, valamennyi érintett kérdésben. Áttekintették a két párt hagyományosan jó kap­csolatait és megerősítették azt a kölcsönös szándékot, hogy az MSZMP és a PKP kapcso­latai a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internacio­nalizmus szellemében tovább fejlődjenek. A találkozón reszt vettek: Albano Nunes és Francisco Lopes, a Portugál KP Köz­ponti Bizottságának tagjai, valamint Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a KB külügyi osz­tályának vezetője. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXV. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM Arii 1.40 forint 1981. OKTÓBER 3.. SZOMBAT A gép nem márnákat munka nélkül A jobb szervezés pénzt hoz Aligha tartozik a meglepő megállapítások közé, hogy a korszerű technológia, a mo­dern géppark nagyban meg­határozója egy-egy vállalat, gyáregység telj eseményének. A PEMÜ gyáregységeinek munkáját nemrégiben érté­kelte a vállalat vezetősége. Az -értékelés egyik leglénye­gesebb szempontja az volt, hogy a nagyteijesítVnényű, export-termékeket gyártó gé­peket hogyan használták ki az esztendő eltelt hónapjai­ban. Összességében megállapít­ható, hogy a PEMÜ az idén jó eredményt ért el.-Terme­lési tervét 102 százalékra tel­jesítette. úgy, hogy 13 mil­lió forinttal növelte eredeti­leg elképzelt árbevételét. Eb­ben nyilvánvalóan fontos sze­repe volt a géppark megfele­lő kihasználásának. Például a ceglédi gyárban a rekonstrukció szabta meg az éves tennivaló nagy részét.' Bár súlyos gondokkal küzdöt­tek, úgy tűnik, sikerül év vé­gére elérni eredeti céljaikat. A zsámbékí gyár is múlt idő­ben beszélhet az ■ éves meg­próbáltatásokról; arra mutat­nak a jelek, hogy szilveszter­kor 320 milliós termelési eredményre bonthatnak pezs­gőt. Náluk inkább a termé­kek elhelyezése, piaci értéke­sítése okoz problémát. A cipőgyár — a vállalat legnyereségesebb egysége — teljes rekonstrukciót tudhat maga mögött. Érthetetlen te­hát, miért nem sikerült meg­szervezni a gépek jobb ki­használását, a kapacitás tel­jes lekötését. A 24 PRESMA géppel rendelkező gyár kis előrelátással, nagyobb körül­tekintéssel ' még messzebbre mutató eredményeket érhet­ne el. Ami a gépek kihasználtsá­gát ilieti, Zsámbékon az je­lent gondot, hogy a BRAAS- gépek — amelyek jelentősen befolyásolják az exportcikkek gyártását — a nem megfe­lelő vízellátás miatt allnak olykor tétlenül. A gépészeti gyárban már megtalálták a megoldást az éppen nem dolgozó gépek hasznosítására, a kiesés kom­penzálására. A szabad kapa­citást külföldi cégek kötik le. MÁ V és Volán ősii föladatai Az őszi szállítási csúcsfor­galom minden évben nagy erőpróbája a közlekedési és Eíüberforntálé művészet Látogatás Aczél Györgynél Aczél György, a Miniszter tanács elnökhelyettese pénte­ken, az Országház. gobelin­termében fogadta az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa vég­rehajtó bizottságának újonnan megválasztott tagjait, élükön prof. Sir Frank Callaway el­nökkel. A tanács tagjai a tes­tület Budapesten rendezett közgyűlésén és tudományos kongresszusán vesznek rész! A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozóm—Aa-melyen ott volt Láng István, a Magyar Zene­művészek Szövetségének főtit­kára is — a zeneművészet je­lentőségével, ember- és kultú­raformáló szerepével össze­függő kérdésekről folytattak eszmecserét. szervezés Energiafelhasználás, ener­giatakarékosság — sarkalatos kérdései napjaink mezőgaz­daságának is. Kell-e hangsú­lyozni, tevékenységük vala­mennyi területe jelentős ener­giát igényel. Ismert az is,' hogy a legkülönbözőbb mód­szerekkel igyekeznek a .gaz­daságok rövidebbre fogni az energiafelhasználás gyeplő­jét» A kevésbé pazarló tech­nológiák, a nagyobb figye­lem, a jobb szervezés, a kö­rültekintőbb gázdálkodás kö­zös célt szolgál: a kevesebb energiafogyasztást. Csakhogy, az erőfeszítések ellenére is úgy tűnik, / ez a kevesebb is sok! Raktári gépek Solymárról A kis méretű és nem gépesített raktárakban használhatják ezt a mozgó liftet az érdekeltek. Az emelőszerkezet meghajtómotor­ját akkumulátor táplálja. Ha arról kell szólni, mely gazdaságokban, szövetkeze­tekben mit tettek, tesznek a fogyatkozó energiák célsze­rűbb alkalmazásáért, akad. szép számmal Pest megyei példa. Csaknem valamennyi termelőszövetkezetben meg­találták már a módját a ta­karékosabb szemlélet' érvé­nyesítésének. A dunavarsá- nyiak nedves kukoricatároló technológiája, amely a ten­geri szárítását teszi felesle­gessé, vagy az albertirsai Micsurin Tsz csepegtető ön­tözőberendezése, valamint a ceglédiek vízfüggönyös fóliája a költségcsökkentő tényezők sorában. az élre kívánkozik. Fontos szerep jut az ener­getikusoknak a gödi Duna- menti Tsz-ben is. Érthető, hi­szen a nagygazdaság ugyan­csak falánk fogyasztónak bi­zonyul, ami az energiahordo­zókat illeti. Az elmúlt évben 14 ezer 273 tonna benzint, 19 ezer 726 tonna gáz- és tüze­lőolajat használtak fel, s 4 millió 417 ezer kilowattóra villamos áramot. Nem vélet­len, hogy keresik annak mód­ját, miként faraghatnának le — pontosabban takaríthatná­nak meg — ezekből a meny- nyiségekből. Ezt a célt szol­gálja, hogy eddig 47 ZIL tí­pusú tehergépkocsiba fogyasz­táscsökkentő berendezést sze­reltek be, s így várhatóan 10 százalékkal csökken majd a masinák üzemanyagfaló. ét­vágya. Kutatják annak lehe­tőségét is, hogy más típusú járművekben miképpen hasznosíthatnák ezt a fogyasztáscsökkentőt. G. M. Az őszi forgalom startja szállítási ■ dolgozóknak. Ekkor kell — sokszor nehéz időjárási körülmények között — ren­deltetési helyükre eljuttatni a mezőgazdaság terményeinek nagy részét. A megnövekedett szállítási feladatok zavartalan lebonyo­lításához elengedhetetlen a fuvarozók és fuvaroztatók szoros együttműködése. Ezért a Központi Szállítási Tanács titkársága pénteken, a MÁV Vezérigazgatóságon, országos értekezletet tartott, amelyen az év hátralevő időszakának legfontosabb tennivalóií, az őszi csúcsforgalom közös fel­adatait vitatták meg és egyez­tették az érdekeltek. A konzervgyárakhoz napi nyolc-tíz vonat indul. Emel­lett sok almát, gabonát és bort adnak fel e napokban, melyek jelentős része export­ra megy. Záhonyban már érezhető is némi torlódás, a Külkereskedelmi Minisztérium segítségére volt szükség a sürgősségi sorrend megállapí­tásához. A MÁV ígéretet ka­pott arra, hogy több, köny- nyen átszerelhető, nagy ten­gelytávolságú vagonhoz jut és akkor meggyorsul a szállí­tás, A megyei vasútállomásokra az idén 6454 vagon érkezett eddig, ezek közül 1197 késve. A legnagyobb gcndok Ceglé­den vannak, ahol a küldemé­nyek több mint húsz száza­lékát, késve rakják ki. A ké­sedelemért a ceglédiek már 407 ezer forint kocsiálláspénzt fizettek. A Volán 1. Vállalata viszont — Tenczer Róbert igazgató- helyettes tájékoztatása sze­rint — az egységrakomány képzésével nincs megeléged­ve. A megye tizenkét vasút­állomásán érdekeltek áruátra­kásban, melynek hatvan szá­zaléka még mindig kézzel tör­ténik. Változó mennyiség, na­pi 30—90 vagon tartalmát kell teherautóra átrakni. Gyakran érkeznek lökésszerűen a sze­relvények. A cukorgyárakba összesen 81 ezer tonna cukorrépát szál­lítanak. A Nagykőrösi Kon­zervgyárba naponta hatvan gépkocsi indul. A Zöldért meg­rendelésére negyven teherautó viszi az almát, a dinnyét és a zöldséget a hűtőházakba. A Monori Állami Gazdaság földjeiről kilenc kocsi hordja a szárítókba a betakarított szemeskukoricát. Az időjárás eddig kedvezett a szállítóknak. De az idei ta­pasztalatok is azt mutatják, hogy az őszi csúcsforgalom zavartalanságát nagymérték­ben befolyásolja az ésszerű gazdálkodás az eszközökkel, valamint a .veszteségidők csök­kentése is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom