Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-21 / 247. szám

NAGYKŐRÖSI K^tíwia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1981. OKTÓBER 21., SZERDA Emberségesen és célszerűen A hagyományokat társadalmi áfrétegeződés zavarta Az illemkódexek ideje le­járt. A spanyol etikettről, noha még olykor emlegetik, nem divat sokat tudni. Illem­szabályok azonban még van­nak. Tréfás, vidám illemtan­könyvek is. Azért ilyenek, mert komolyan szólni nehéz e témáról. Majd meglátjuk, miért. Osztályfőnöki óra Történt, hogy a Központi Étteremben sült hús volt ebéd­re tört burgonyával. A má­sik asztalnál, szemben velem, fiatal ember táplálkozott. Be­leszúrta a villát a húsba. Az­tán metélni kezdett a kés­sel. Miután fáradozását siker koronázta, a villán maradt sült szeletkét gondosan ráhe­lyezte a kés lapjára. Tett mel­lé egy kis krumplit is. Végül az egészet — tehát a húst, tört burgonyát és a kést — be­kapta. A vendéglői fegyverek általában nem élesek, a je­lenet mégis hátborzongató volt. És természetesen illet­len. A lényeg az, hogy ez a fia­talember nem tudott késsel és villával enni. Az ítélkezéssel azonban vigyázzunk. Illem­kódexek híján nagyon nehéz megmondani a szabályokat, azt, hogy mit mivel és miként kell enni. Ugyanis a világ legtermészetesebb és legillen­dőbb dolga, hogy az ember a szőlő végében köröm közül bicskázza a kenveret, szalon­nát, paprikát. Ugyanakkor a Hiltonban még az őszibarac­kot is késsel és villával eszik. A táplálkozásra és általá­ban a viselkedésre vonatkozó illemszabályok eredetét na­gyon sok szálon követhetjük visszafelé. Különösen hang­zik, de teljesen bizonyos, hogy a ma is elfogadott illemsza­bályok tekintélyes hányada évszázadokkal ezelőtt királyi udvarokban, főúri háztartá­sokban vált törvénnyé. Más szabályok gyökereire viszont népi babonákban bukkanha­tunk rá. Ez a két véglet. Magától értetődik, hogy az utóbbi há­rom és fél évtizedben, mond­juk így, a lentről és a lent­ről jött illemszabályok telje­sen összekeveredtek. Szeren­csére a keveredést önkénte­lenül is célszerűsítési törek­vések szabályozták, s ezáltal egyszerű és józan megfontolá­sokkal alátámasztott illem­tant kaptunk kézhez. Nagy­könyvben lefektetett szabá­lyok azonban nincsenek, s bizony nehéz helyzetben van­nak a tanárok, amikor osz­tályfőnöki órán illemtant igye­keznek oktatni. Szentesitett normák Különösen nehéz az illem­szabályok felsorolása Nagy­kőrösön. Arról van szó, hogy a városi élet folyamatossá­gát legfeljebb világháborúk és gyökeres társadalmi for­dulatok zavarták meg, de új szokásokat hozó és érvényesí­tő betelepülők már nem. Legalábbis az utóbbi néhány esztendeig ez a helyzet volt jellemző. Sok szokás tovább élt itt, olykor túlélve önma­gát. A hagyományokat csu­pán társadalmi átrétegződés zavarta meg. A bonyodalmakat tehát az okozza, hogy a régi úgymond „úri” illemszabályok éppúgy benne élnek a városlakók tu­datában, mint a népi visel­kedési normák, s rettentően nehéz eldönteni, hogy az, aki illedelmesen akar viselkedni, a sok lehetőség közül mikor mit válasszon ki. Az egyik nagykőrösi isko­lában a már említett osztály- főnöki órán a gyerekek azt mondták, hogy aki ember­ségesen viselkedik, az követi az illemszabályokat. Nagyon sokan járatlanok ebben a művészetben, mégis erőlköd­nek, hogy alkalmazkodjanak a közvélemény által szentesí­tett normákhoz. Az eredmény siralmas, mert felemás. Sokkal illendőbb volna, ha az, aki nem tud bánni ezzel a két szerszámmal, nem is próbálkozna használatukkal, hanem úgy étkezne, ahogy tud. Ahogy a legízlésesebben, ha szabad ezt mondani, a leggusztusosabban enni tud. Más lapra tartozik, ha ott­hon gyakorolja áz étkezési szokásokat, hiszen a közös­séghez előbb-utóbb mégis­csak alkalmazkodni kell. Józan megfontolás Viselkedjünk embersége­sen, mondták a gyerekek. Te­gyük hozzá: viselkedjünk ész­szerűen. Szokásainkat ne sznobizmus, hanem a józan megfontolás alakítsa. F. P. Bútoraíkalrész, présgépen mmm­Évente 5 ezer köbméter bútoralkatrészt készítenek a NEFAG nagykőrösi gyárában. Többek között heverőkhöz naponta mintegy 500 kárpitrámát gyártanak. A képen: Somjai Dezső és Somjai Péter a pneumatikus présgépen keretet állít össze. Barcza Zsolt felvétele begyei tanácstag fogadónapja A városi tanács végrehajtó bizottsága értesíti a lakossá­got, hogy Ladár Lajos megyei tanácstag október 23-án, pén­teken délután 2 órától fogadó­napot tart a NEFAG nagykő­rösi üzemének szakszervezeti irodájában. Ma: Irodalmi est A Nagykőrös és Vidéke Áfész ebben az évadban is rendez irodalmi esteket, még­pedig összesen hét alkalom­mal a felújított Kőrisfa eszp­resszóban. E rendezvényekre a belépődíj 20 forint lesz. Új­donság, hogy a helyek fenn­tartásával kapcsolatos prob­lémák miatt az áfész ezúttal nem ad ki bérleteket az iro­dalmi estekre. Ettől függetle­nül az érdeklődőknek tovább­ra is lehetősége lesz előre asztalt foglalni az eszpresszó vezetőjénél. Az első irodalmi estet ma, szerdán, fél 8 órai kezdettel rendezi meg az áfész a Kőris­fa eszpresszóban. Ezúttal Pso- ata Irén mutatja be műsorát Töltsön velem egy édes órát címmel. Zongorán közreműkö­dik Szentirmai Ákos és Lfelkes Péter. Nyirgdíjastalálkozó A Nagykőrösi Konzervgyár a nyugdíjasainak rendez ta­lálkozót október 23-án, pénte­ken délután a vállalat bemu­tatótermében. A hangulatos­nak ígérkező összejövetelen a Dankó Pista nótaegyüttes szó­rakoztatja műsorával az idős embereket. Moziműsor 1. .és megint dühbe jövünk. Színes,' olasz kalandfilm. Elő­adás 5 és 7 órakor. Halálos tavasz. Magyar film, 9 órakor. A stúdióteremben Rézhegyek királynője. Szí­nes, magyarul beszélő szovjet film, fél 4-kor. Világ vége közös ágyunkban. Színes olasz tragikomédia. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor és fél 8- kor. Mit lopnak leggyakrabban? Bűnbánó bolti szarkák A városi tanácshoz az idén’ október közepéig 293 feljelen­tés érkezett szabálysértési ügyben — mondja dr. Ador­ján Ernő szabálysértési elő­adó. — Ebből a ■ társadalmi tulajdon ellen elkövetett bolti lopások száma 39 volt, mely­ből 27-et Nagykőrösön kö­vettek el, 12-őt pedig más vá­rosokban, de nagykőrösiek. — Az üzletekben dolgozók, ha elcsípik a tolvajt, az ese­tek túlnyomó többségébert jegyzőkönyvet vesznek fel. Ugyanis előfordulhat olyan is, hogy a boltvezető megsajnál­ja a tettét sírva, zokogva megbánót, aki életében először adta a fejét lopásra. Olyan­kor az elkövető kérve kéri, hogy ne vegyenek fel jegy­zőkönyvet, s ígéri, hogy soha többet nem kíséreli meg a lo­pást. Visszaesők — Most induljunk ki ab­ból, hogy jegyzőkönyv ké­szült, melynek egy példánya megérkezik hozzánk, a sza­bálysértési hatósághoz. Ter­mészetesen a jegyzőkönyv felvételének pillanatában az akozott kár megtérül. Vagy visszakerül az áru a polcra, vagy pedig az eltulajdonító ki­fizeti az árát. — A felvett jegyzőkönyv egyben feljelentésként is szol­gál. A mi dolgunk ezután az, hogy minden esetben a köz­ponti bűnügyi nyilvántartót megkeressük és információt kérjünk. Ennek eredményekép­pen megtudjuk azt, hogy az elkövető volt-e már büntetve vagyon elleni bűncselekmény miatt. Amennyiben első el­követővel állunk szemben, az ügyet a városi tanácsnál bí­ráljuk el. Visszaeső elkövetők esetében a városi ügyészségre kerül a feljelentés, ahol tár­sadalmi tulajdon elleni vét­ségként kerül az eljárás le­folytatásra. Próbálkozók — A szabálysértési hatóság a fiatalkorú elkövetőknél min­den esetben tárgyalást tart, melyre a szüleit is meghív­ja. Más esetekben ritkán ta­lálkozunk az elkövetőkkel — mondja dr. Adorján Ernő. — Egyébként a fiatalkorúak a kihallgatás alkalmával rend­szerint megbánást tanúsítanak. A szülők pedig váltig bizony­gatják, hogy nem értik azt, miért kísérelt meg lópást a gyerekük, hiszen otthon min­dene megvan. — A szabálysértési hatóság a fiatalkorú iskoláját általá­ban nem szokta tájékoztatni a tanuló elkövetett tettéről. Hi­szen nem valószínű, hogy a cselekedetét erősen megbánó tanuló újabb lopásra szánja el magát. A fiatalok közül az általános iskolások felelősség­re vonására az iskolákban ke­rül sor. Ök a szabálysértési tárgyaláson nem vesznek részt — mondotta végezetül a sza­bálysértési előadó. A bolti lopásokkal kapcso­latban a városközpontban le­vő tejboltban. Szilágyi Kiás­ná üzletvezető-helyettes tájé­koztatott bennünket. — Üzletünkben a legtöbb lopást az általános iskolások kísérelik meg. Tanítás után délben nem haza sietnek, ha­nem az üzletbe tódulnak be, 20—30 gyerek egyszerre. Akad ollyan is, aki az iskolai szünet idejét akarja kihasználni az édességszerzésre. Volt olyan is, aki kivett egy Leó jégkré­met és kifutott vele az üzlet­ből. — A gyerekek kivétel nél­kül édességet, főként apróbb csokoládékat akarnak megsze­rezni.- A felnőttek közül gyer­mekgondozási szabadságon le­vő anyuka éppúgy lopott, mint idős asszony. Az állandó ve­vőink közül is megpróbálkoz­tak már néhányan a lopással. Közöttük akadtak olyanok is, akikről tudván tudjuk, hogy jó körülmények között élnek, s nem lennének rászorulva arra, hogy ilyesmit tegyenek. Segítség — Egyébként üzletünkből a felnőttek kevés kivételtől el­tekintve kávét akarnak elvin­ni. A rajtakapottak legtöbb­ször sírva fakadnak, s könyö­rögnek, hogy ne készüljön jegyzőkönyv. Való igaz, ezek elvétve kísérelnek meg lopást újból a tejbodtban. — felőfordul gyakran, hogy az ellopni szándékozott kávét, édességet a vásárlók odaké­szítik a pénztár melletti pult- Ta, hogy alkalomadtán a szatyrukba tegyék. Amennyi­ben észrevesszük a kikészített árut, megkérdezzük, ki hagyta ott. Senki sem szokott érte jelentkezni. Üzletünkben a lopási kísérletek száma egyre csökken, melyet a szigorú meg­előző tevékenységünknek tu­dunk be. Az Áfész-áruházban Tornyi Béláné üzletvezető-helyettes arról tájékoztatott, hogy van­Garantált szolgáltatás \ mezőgazdasági üze- mek különböző tár­sadalmi-, ipari-, oktatási intézményekkel kötött együttműködési szerződé­seiben a támogatás fejé­ben a gazdaságok általában valamilyen szolgáltatást kérnek. Szerződésről lévén szó, úgy is mondhatjuk, hogy kikötéseik vannak. Ez kiterjedhet a gépek gyors javítására, vagy ép­pen szakmunkások képzé­sére. Ezeket az „előjogokat” a gazdaságok tulajdonképpen megvásárolják, hiszen anyagilag hozzájárulnak a szerződő üzem, iskola fej­lesztéséhez, nemegyszer építéséhez. Ezért cserébe, a befektetett tőke arányá­ban számíthatnak a garan­tált szolgáltatásokra. A hangsúly a garancián van, mert a szerződést kötő mezőgazdasági üzem ugyanúgy fizet — a pél­dánál maradva — a gép­javításért, vagy a szak­munkásképzésért, mint bár­ki más. A „kívülállókkal” szemben mindössze annyi az előnye, hogy a szük­séges szolgáltatásokat hosz. szú távra biztosítja magá. nak. Legalábbis elméleti­leg! A nekibuzdulás idősza­kában ugyanis nincs külö­nösebb gond az együtt­működési szerződésekkel, de az idő múlásával, s a körülmények válto­zásával előfordul, hogy a partner-intézmények szá­mára terhessé válnak a szerződésben kikötött „elő­jogok”. Ilyenkor — több­nyire megfelelő indokkal alátámasztva — rábeszélik a mezőgazdasági üzemeket a barátságos elválásra. Az .ilyenkor kitörő fel­háborodást többnyire si­kerül lecsendesíteni, hi­szen az együttműködés megszűnését nem holmi szeszélyek, hanem „külső okok” váltják ki. Szándé­kos ennek a kifejezésnek a használata, mert azok a bizonyos külső okok ko­rántsem végzetszerűek és elháríthatatlanok.. Egysze­rűen arról van szó, hogy a szerződést kötő intézmé­nyek sokszor a könnyebb megoldást, a mezőgazdasá­gi üzem cserbenhagyását választják. Azok többnyire megértőek, pedig nem min. dig nekik kellene belátás­sal lenni. Tgy gondolta a kö- zösség pénzével lelki- ismeretesen gazdálkodó egyik alföldi állami gaz­daságunk is, s egyszerűen visszakérte a hűtlen szak­munkásképzőtől befektetett pénzét — és annak ka­matját. A megszüntethetet- len külső okok egyszeriben átalakultak kiküszöbölhe­tőkké, s a szakmunkás- képző intézet nyomban hajlott arra, hogy szerző­désben vállalt kötelezettsé­gének eleget tegyen. B. P. Döntetlen kézilabdában Megyei férfi II. osztályú bajnokságban, felnőttek: Nk. Kinizsi—KÖZGÉP (Cegléd) II. 21-21 (10-8). Nk.: Vilcsák — Lázár, Jónás, M. Szűcs (3), Varsányi (10), Péczedi (3), Szondy (3); csere: Dobnik, Szentpéteri (2). Az elején mindkét oldalon több helyzet kimaradt. Ezután a helyiek ötletes támadásokkal 5-1-re elhúzták, majd az NB I. B-sék Utánpótlásgárdája főleg tá­voli lövésekkel feljött. Szünet után védekezésben feljavultak a vendégek. Változatos já­tékban alakult ki az igazsá­gos döntetlen.- Ifjúságiak. Ceglédi Mező- gazdasági DSK—Nk. Toldi nak vevők, akik megpróbál­koznak a kisebb holmik eltu­lajdonításával. Ezeket a kísér­leteket az eládók még időben észrevették, s a lopni szán­dékozók elálltak tervüktől. Az áruházban most inkább az a jellemző, hogy a vásárlók egy­mást károsítják meg azáltal, hogy ellopják egymás táská­ját. Különösen a cipőosztá­lyon fordulnak elő ilyen ese­tek. A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat 150-es számú boltjában Patonai Péter örömmel szá­molt be arról a jó kapcsolat­ról, amely városunk boltjai között kialakult. Mint mon­dotta, megbeszélik egymás kö­zött, hogy kikre kell különös­képpen figyelni. A gyanús vá­sárlókat azután, bármelyik boltba mennek, szemmel tart­ják. Legyen az élelmiszert, ruhát vagy cipőt árusító üz­let. Szívesen szólt arról is, hogy a lopási kísérletre vagy lo­pásra gyakran a becsületes vevők híviák fel az eladók fi­gyelmét. Ezt köszönik és to­vábbra is szívesen veszik a segítséget, amennyiben szük­séges. Patonai Péter elmond­ta, hogy a városi rendőrkapi­tánysággal is nagyon jó a kapcsolatuk. A visszaesőkre külön felhívják a rendőrök figyelmét Büntetés Lopni akartak a boltban kávét, haiszsszt, italt, édessé­get, olcsóbb cigarettákat, és egy • középkorú, visszatérő kí­sérletező egy doboz vagdalt­húst. A pénzbírság súlvos. A 47 forintos kávéért 1500, az egv üveg cseresznyepálin­káért. mely 71.30 forintba ke­rül ugyancsak 1500 forint büntetést volt kénvtélen az elkövető kifizetni. A 10 fo­rintos csokoládé sem érte me" a kirótt 600 forintos bírságot. K. K. DSK 17-17 (10-10). Az érem­esélyes két ificsapat találko­zójának első félideje szoros, küzdelmes, izgalmas volt. A második játékrész közepéig a vidékiek 3 góllal elhúztak, de a körösiek feljöttek és az utolsó percben sikerült egyen­líteniük. Góldobók: Sánta (8), Scheidl és Holló (3—3), Róna­széki (2) és Dávid (1). Megyei diákbajnokságban. Fiúk: Nk Toldi DSK—Kis- kunlacházi Szakmunkásképző 11- 7 (5-3). A toldisok jobbak voltak. Gólok: Rozgics (7), Halász (3) és Balázs (1). Lányok: Ceglédi Közgazda- sági DSK—Nk. Toldi DSK 12- 10 (8-3). Az elején a pá­lyaválasztók voltak jobbak, szünet után feljöttek a körö­siek. Bece 6, Pásztor 2, Ko­vács és Etlényi 1—1 gólt do­bott. A városi úttörőbajnokság­ban. Ifjúsági-sporttelepi ket­tős leánymérkőzéssel megkez­dődött az 1981/82-es tanévi út­törő-olimpia városi kézilab­da-vetélkedője. Eredmények: Petőfi isk.—Arany isk. 4-3, Rákóczi isk.—Kossuth isk. 8-0. Diákfocirajt E tanévben négy csoportra osztották a megyei diák lab­darúgó-bajnokság vetélkedőit. A három körösi, valamint egy ceglédi csapat a déli csoportba került, ahol ősszel három, ta­vasszal pedig egy körben mér­kőznek egymással A nyitó forduló eseményei a követke­zők voltak. Az Ifjúsági-sporttelepen: Nk. Gimnázium—Nk. Toldi DSK 2-1 (2-1): a toldisok szinte végig támadtak, de a gimnazisták jobban kihasz­nálták lehetőségeiket, gólszer­zők: Domonyi, Horváth, illet­ve Jeruska. Ceglédi Szakmun­kásképző—Nk. 224-es Szak­munkásképző 7-2 (3-1), az el­lenfél sokkal jobban játszott. Gólok: Torma (2). Nk. Toldi DSK—Nk. 224-es Szakmun­kásképző 3-0 (2-0), jó ritmusú mérkőzésen Gilly mester hár­masa döntött. Idegenben. Ceglédi Szak­munkásképző—Nk. Gimná­zium 2-1 (2-0). A technikás el­lenféllel szemben a hajrában feljöttek a körösiek. A1 gólt Nagy lőtte. Mai sportműsor Atlétika Kinizsi-sporttelep, 14.15: a városi úttörő öttusabajnok­ság őszi fordulója. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep. 14 30: Nk. Kinizsi—Nk. Kinizsi ifi, ba­rátságos mérkőzés. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom