Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-21 / 247. szám

1981. OKTOBER 21., SZERDA wrííír W x/mfap Heti jogi tanácsok ® Meddig kell fizetni a gyermektartást? A haszonélvezeti jog megváltása egyik fél érdekeit sem sértheti © Az iskolai tanulmányokat folytató nagykorú gyermek tar­tásdíjáról. Olvasónk gyermeke elvált felesége háztartásában él. Is­kolai tanulmányait ebben az évben fejezte be, de a gyer­mek nem helyezkedett el. Az apa azt kérdezi, köteles-e a tartásdíjat továbbra is fizetni, jóllehet egy szót sem szólt azért, hogy a nyarat pihenéssel töltötte el gyermeke. Ez időre teljes egészében megfizette a tartásdíjat. A volt feleség le­vele^ írt olvasónknak, járuljon hozzá, hogy csak a jövő évben helyezkedjen el a gyermek, mert ő beteges, és otthon van rá szüksége, hogy segítsen kis­testvére gondozásában. Olvasónk újból házasságot kötött, és abból is született gyermeke. Nem tud annyi felé fizetni, mert a jelenlegi csa­ládja jutna ezzel hátrányosabb helyzetbe. Minden attól függ, milyen anyagi körülmények között van olvasónk, és hogyan tud segíteni az átmenetileg nehéz helyzetbe került volt család­ján. Természetesen ez elsősor­ban nem jogi kötelezettség, ezért sajátmagának kell dön­tenie. Ami a jogi kötelezettséget illeti, az az általános elv, hogy az , iskolai tanulmányokat be­fejező nagykorú gyermektől elvárható, hogy a körülmények által lehetővé vált legrövidebb időn belül elhelyezkedjék a saját megélhetésének biztosítá­sa érdekében. Más kérdés, hogy a gyermek azért nem tud elhelyezkedni, mert valakinek otthon kell a háztartást vezet­nie beteg édesanyja és a kis­testvér mellett. Más kérdés az is, hogy nem akar, vagy pedig nem talál képességének, illetye képzéttségériélcmegfelelő mun­kalehetőségét: Ezeket a körül­ményeket mind gondosan mérlegelni kell.' Az helyes volt olvasónktól is, hogy a nyári szünetben biztosította gyerme­kének , a pihenést. Most azon­ban megvan a jogi lehetőség arra, hogy a tartásdíj megszün­tetését kérje. Arra is számíta­nia . kell azonban, ha volt fe­lesége önhibáján kívül munka- képtelenné válik, emberi és jo­gi kötelezettsége nem szűnik meg a volt felesége és család­ja irányában. 9 A házastársat a haszonél­vezeti jog alapján megváltásra kerülő vagyonból olyan rész il­leti meg, mint amelyet az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Egyre gyakrabban fordul elő. hogy a haszonélvezeti jog korlátozását kérik a leszárma- zók. Hogyan, miképpen tör­ténhet ez — kérdezi több ol­vasónk. Az is kérdés, megegyezhet­nek-e a házastárs által lakott lakás megváltásában. A jogszabály szerint a há­zastárs is, és az örökös is kér­heti a házastárs hasznonélve- zeti jogának megváltását. Ez­zel kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv úgy rendelke­zik, hogy a házastársat a meg­váltásra kerülő vagyonból — természetben vagy pénzben — olyan rész illeti meg, mint amelyet az örökhagyó gyerme­ke törvényes örökösként a lé- származókkal együtt örökölne. Olvasónk házastársa meghalt, a házastársi vagyonközösség­be tartozó családi ház felét a két gyermek örökölte, vagyis most az a felállás, hogy az in­gatlan fele a túlélő házastár­sé, egynegyede-egynegyede a két gyereké. A túlélő házas­társat a hasznonélvezeti jog illeti meg, a gyerekek által örökölt fél házra. Emiatt tá­madt vita a felnőtt korú gye­rekek és az özvegy között, s az özvegy hajlandó pénzt elfo­gadni haszonélvezeti jogának megváltása fejében. Nem sze­retnék elmérgesíteni a hely­zetet, ezért keresik a helyes megoldást. A jog és az igazság nem mindig fedik egymást — írja olvasónk —, mert hiszen a gyerekek nekem az általuk örökölt házba fektetett, fér­jemmel közös munkánknak csak töredék értékét akarják megfizetni. Nem is lenne helyes, ha a vagyon miatt felborulna az apa halála után a családi bé­ke. Lehetőleg megegyezésre kell törekedni. Az anya a négyszobás családi ház teljes használatát felnőtt korú: és most már az öröklés révén tu­lajdonos gyermekei rovására kizárólagosan nem igényelhe­ti, még akkor sem, ha férje életében az egész ingatlant csak ketten használták. A család két gyermeke házas, al­bérletben laknak és egyikük­nél már van gyerek, a másik­nál most fog megszületni. Az özvegy arra hivatkozik, hogy nem akarja feladni eddi­gi megszokott életkörülménye­it, és a gyászév letelte után úí házasságot kíván kötni. Ha nem tud a család meg­egyezni, nincs más hátra, mint hogy a bíróságot kell igénybe venni az ügyükben való dön­tés céljából. , A Polgári Törvénykönyv le­hetőséget nyújt az örökösök részére, hogy kérelmet terjesz- szenek elő a hasznonélvezeti jog jegyváltására. A jogsza­bály azónbán 'jiem teszi’ köte­lezővé, hogy a kérelemnek a bíróság feltétlenül helyt adjon. Előfordulhat ugyanis — mond­ja a Legfelsőbb Bíróság állás- foglalása egy hasonló ügyben —. hogy ilyen kérelem teljesí­tése sérti akár a házastárs, akár az örökösök jogos és mél­tányos érdekét. Az özvegyi jog célja, hogy az a túlélő házastárs életkö­rülményeit lehetőleg a kiala­kult szinten a házastárs halá­la utáni időben is biztosítsa. Ha ez a. cél a. megváltás foly­tán úgy hiúsulna meg, hogy a házastárs jelentős érdekvédel­mét eredményezné, a megvál­tásra irányuló kérelem eluta­sítható. Ennek ad hangot egyébként a Ptk. 616. §-ának (3) bekezdéséhez fűzött mi­niszteri indokolás, amely sze- rinf a haszonélvezet megváltá­sa a haszonélvező jogának és méltányos érdekeinek figye­lembevételével történhet, to­vábbá ugyanerre hívja fel, a figyelmet a hagyatéki eljárás­ról szóló — többször módosí­tott — 6/1958. (VII. 4.) IM. számú rendelet 72/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt ren­delkezés, amely szerint a köz­jegyző a megváltás kérdésé­ben hozott külön végzésnél fi­gyelembe veszi a haszonélve­ző jogait és méltányos érde­keit. A megváltás azonban nem­csak a hasznonélvező, hanem az örökösök jogos .és méltá­nyos érdekeit is sértheti, ezért a kérelem (kereseti kérelem) elbírálásánál erre is figyelem­mel kell lenni. Egyébként az özvegyi ha­szonélvezeti jog a házastárs egyéni szükségleteit hivatott szolgálni, az tehát szorosan személyhez kötött — időleges — jog, amit jelez az is, hogy ha a házastárs új házasságot köt, e joga megszűnik. özvegy olvasónk tehát ad­dig, amíg új házasságot nem köt, a haszonélvezeti joga alapján jogosult az ingatlan birtoklási, használati és ha- szonszedési jogára, de ez a jog átváltofbat (pegváltási joggá, ha az előbbiekben említettek értelmében a közjegyző vagy a bíróság a haszonélvezet megváltására- irányuló kérel­met indokoltnak találja. Ha az örökölt fél ház 300 ezer fo­rintra becsülhető — figyelem­mel a két törvényes leszárma- zóra —, a haszonélvezeti jog megváltásáért az összeg egy- harmada volna megállapítható. Dr. M. J. Munkaügyi döntőbizottsági tagoknak Kötelező a továbbképzés A Magyar Jogász Szövetség az illetékes megyei munkaügyi bíróságok közreműködésével minden évben tanfolyamot rendez a munkaügyi döntőbi­zottságok tisztségviselői részé­re. Miniszteri utasítás rendel­kezik részletesen a munkaügyi döntőbizottságokban tevékeny­kedő dolgozók továbbképzésé­ről. Ennek alapvető formája­ként jelöli meg a már említett tanfolyamokat, ugyanakkor kö­telezi a vállalatok igazgatóit; gondoskodjanak arról, hogy a munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselői és tagjai részt vegyenek a tanfolyamokon. E rendelkezés a tanfolyamok szervezésének befejezése után jelent meg, ezért a munkálta­tók a tanfolyamra történt je­lentkezésnél még nem vehették figyelembe. Minderre figyelemmel a Pest megyei Munkaügyi Bíró­ság a tanfolyamra- való jelent­kezés határidejét 1981. október 25-ig meghosszabbította. Je­lentkezési lapot a Pest megyei Munkaügyi Bíróság (Buda­pest XIV. Thököly u. 97—101. 423.) irodáján lehet igényelni. A Legfelsőbb Bíróság döntései A rossz munka következményei A Villanyszerelőipari Válla­lat mint generálkivitelező, la­kótelepet épített. Két ház egyes részeiben a parkettázási munkálatokat — alvállálkozói szerződéssel — a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat vé­gezte. A szavatossági utó-fe- lülvizsgálatkor megállapítot­ták, hogy 24 lakásban súlyos hibák történtek, ezért a par­ketták kijavítására az építő­ipari vállalatot felszólították, de az nem volt hajlandó en­nek eleget tenni. Ezért kijaví­tás kötelezése iránt per indult ellene. A kereslettel szemben az építőipari vállalat egyebek közt arra hivatkozott, hogy a parkettát a megrendelő felpe­res vállalat bocsátotta ren­delkezésre. Ha tehát az anyag hibás volt, ez nem irható az ő terhére. Egyébként az átadás­kor a munkát nem kifogásol­ták. Ez is azt bizonyítja, hogy a hiba az anyag száradásának és nem a helytelen kivitelezés­nek a következménye. Ezt a védekezést a Legfel­sőbb Bíróság, ahol a per el­dőlt, nem fogadta el és a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatot 177 ezer forint ér­tékű hibás parkettának meg­határozott időn belüli kijaví­tására kötelezte. Az ítélet indoklása hivatko­zik a szakértői véleményre, amely szerint a parketta ösz- szefüggő nagy felületen elvált az aljzattól, s fellazult. Ha rá­lépnek, látható hullámzó moz­gást mutat. A lécek között 2— 6 milliméteres hézagnyílások vannak, néhol a 10 millimé­tert is elérik. Ennek oka, hogy a felfektetéskor a fal és . a szegélyléc közti hézagékelés nem készült el vagy a zárólé­cezést túl korán végezték. Ezenkívül helytelen ragasztá­si technológiát alkalmaztak, mert a megengedett mértéken túl hígították. Az előírás sze­rinti 2—3 milldméternyi ra­gasztórétegnek csupán egyhar- rnadát kenték fel, sőt, ragasz­tó nélküli felületek is vannak. A finomcsiszolás sem kielégí­tő. Mindezek azt bizonyítják: nem anyaghibáról van szó. Rendeltetésellenes használat nem volt megállapítható. — A kivitelező a beépített anyag hibájáért is felel — mondta ki a Legfelsőbb Bíró­ság. — Ha az átvett parketta anyaghibás vagy a megen­gedettnél nagyobb nedvesség­tartalmú volt, beépítés előtt ezt kifogásolni kellett volna. Az építőipari vállalat a par­kettázást nem bérmunkában végezte, a számlában az anyagértéket levonta. Szava­tossági kötelezettségének alap­ja a hibás munka, tehát a parketta értéke is. Tíz nap rendeletéiből A magánjellegű iskolán kí­vüli oktatásról megjelent 44/1981. (X. 8.) MT.-rendelke- zést és annak végrehajtási uta­sítását, a 15/1981. (X. 8.) MM. sz. rendelkezést a Magyar Köz­löny 61. száma tartalmazza. Az általános jövedelemadóról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. sz. rendelet módosításáról ki­adott 47/1981. (X. 8.) sz. ren­delkezést is ugyanez a hivata­los lap tartalmazza. Ez rendel­kezik a gazdasági munkakö­zösség, az állami vállalat kiske­reskedelmi, vendéglátóipari üzletét bérlet alapján üzemel­tető polgári jogi társaság, to­vábbá a 30/1980. (IX. 14.) Mt. sz. rendelet hatálya alá tartozó szervezetek adókedvezményei­ről. A felesleges és elfekvő vásá­rolt készletek hasznosításával összefüggő veszteség elszámolá­sáról a Pénzügyi Közlöny 17. számában jelent meg a 800/19/ 1981. PM. XII. sz. rendelkezés. A gazdasági munkaközössé­gekről, a kisiparról, a kisszö­vetkezetekről, a gazdasági munkaközösségekről, az egyes egységek, részlegek szerződé­ses üzemeltetéséről kiadott jogszabályokat a Munkaügyi Közlöny 11. száma közli. Módosításra került az előb­biek vonatkozásában a másod­állás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról kiadott 1/1976. (I. 31.) Mü. M. sz. rendelet, amelyet a 8/1981. (IX. 29.) Mü. M. sz. rendelet tartalmaz ugyanitt. Egy kisgyermek anyát keres Egy leányanya az egyik fa­lubéli fiatalember ellen, gyer­mektartásdíj fizetéséért, pert indított. Az apajelölt termé­szetesen mindent tagadott, de a járásbíróság — a lefolyta­tott vércsoport-vizsgálati szakvélemény alapján —, ha­vi tartásdíj fizetésére köte­lezte. Ezt az ítéletet a me­gyei bíróság helyben hagyta. A jogerős döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság az ügyben új eljárást rendelt el. A határozat indoklása rá­mutat arra, hogy a gyermek még nem volt egyéves, amikor a vércsoport-vizsgálatot elvé­gezték. Márpedig az Orvostu­dományi Egyetem igazságügyi Orvostani Intézetének állás­pontja szerint, az egy éven aluli csecsemőnél végzett vér­csoport-vizsgálatnál bizonyta­lan eredményekkel kell szá­molni, ezért egyéves kor után a vizsgálatot meg kell ismé­telni. Ezt az eljárást a bíró­ságok nem vették figyelembe, valamint azt sem, hogy a biostatisztikai értékelés csak 58 százalékos volt, ami az apa­ság valószínűségét nem bizo­nyítja. A bíróságoknak tehát el kellett volna rendelniük a vércsoportvizsgálat megismét­lését, és ha az apaságot az sem zárná ki, úgy antropoló­giai vizsgálatra is szükség van, mert ennek eredménye fontos kiegészítő bizonyítékul szolgálhat, amennyiben ebből a kapcsolat fennforgására vagy éppen ellenkezőjére le­het következtetni. A Dél-E»esti Á7ÉSZ 1982. január 1-től 1984. december 31-ig vállsilkozásliG adja a következő vendéglátó üzleteit: 1. sz. Facsárda (III. oszt.) , XX., Nagykőrösi út 116. 2. sz. Krisztina presszó (II. oszt.) XX., Károly u. 134. 3. sz. Kisvendéglő (III. oszt.) XX., Szitás u. 114. 4. sz. Strand büfé (III. oszt.) XX., Mill, telep Haraszti út 5. sz. Cukrászda-büfé (II. oszt.) XX., Marx Károly út 122-124. 6. sz. Dombcsárda (III. oszt.) XX., Helsinki utca 134. 9. sz. Büfé (III. oszt.) Szigetszentmiklós, Lakihegy. 10. sz. Bisztró (III. oszt.) XX., Szigliget u. 28. 11. sz. Eszpresszó (II. oszt.) XX., Hősök tere 9. 12. sz. Sramli csárda (II. oszt.) XX., Marx Károly út 241. 13. sz. Büfé (III. oszt.) XX., Könyves u. 23. 18. sz. Bisztró (III. oszt.) XX., Ady Endre u. 160. 20. sz. Bisztró (III. oszt.) XX., Péteri-major, Tangazdaság. 23. sz. Bisztró (III. oszt.) XX., Előd u. 82. BNV Falatozó-Borozó (II. oszt.) X., Dobi István út 10. A pályázatokat november 9-én 16 óráig kérjük benyújtani a Dél-pesti ÁFÉSZ kereskedelmi osztályán: Budapest XX. (Soroksár), Hősök tere 9. A versenytárgyalást közjegyző jelenlétében, november 23-án 15 órakor tartjuk a Dél-pesti ÁFÉSZ tanácstermében: Budapest XX. (Soroksár), Hősök tere 9. Az érdeklődők tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást október 22-től, minden csütörtökön és pénteken de. 9-től 15 óráig kaphatnak a szövetkezet kereskedelmi osztályán. tn, Női átmeneti kabátok Szövet átmeneti nagy választékával várjuk vásárlóinkat kabát 1580 és 1250 Ft Szövet télikabát 1540 Ft a szigethalmi kisáruházában: Felnőttanorák 661 Ft i 1 Mű út 26‘ ’fc. ^r 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom