Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

1981. OKTOBER 18., VASÁRNAP un Az MSZBT VII. országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) felelősségteljes elkötelezettség­gel, önzetlenül szolgáló tiszt­ségviselők, társadalmi munká­sok — közöttük nagy szám­ban kommunisták — népes tábora vesz részt — folytatta a főtitkár. — Tevékenységünk a párt kongresszusainak hatá­rozatai alapján jelentősen fej­lődött, összhangban van pár­tunk több mint negyedszáza­da követett kiegyensúlyozott, elvi politikájával. Mozgal­munk mind jobban megtalálja azt a tartalmat és formát, amely lehetővé teszi az önte­vékenység kibontakozását, an­nak sokoldalú demonstrálását, hogy ez a barátság, amelynek ápolására vállalkoztunk, tény­legesen a tömegek szándéka és akarata. — Az országos értekezlet előkészítő, a tagcsoportok me­gyei és budapesti kerületi munkaértekezletein egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy a mozgalom 1970- ben történt új alapokra helye­zése szükséges lépés volt és kiállta az idő próbáját. A tag­csoportok a barátsági munka bázisaivá váltak és létrejöt­tükkel megteremtődött a tö­megmozgalmi tevékenység alapfeltétele. A továbiakban elismeréssel szólt a szovjet testvérmozga­lom, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság tevékenységéről, amelyben tekintélyes, elköte­lezett aktivisták sokasága vesz részt és tartja elevenen a ba­rátság gondolatát. Ezt követően megkezdődött a beszámoló feletti vita. A ta­nácskozáson felszólalt Övári Miklós. Óvári Miklós: • - in '• • '• • ‘ ” r, •' * * -!■ V ' , •> J . , A magyar—szovjet barátság elveinkből, meggyőződésünkből fakad Bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága és sze­mély szerint Kádár János ne­vében köszöntötte az MSZBT VII. országos értekezletének résztvevőit, a magyar—szovjet barátság elmélyítésén fárado­zó minden társadalmi mun­kást. A Központi Bizottság titká­ra hangsúlyozta: — Az önök tanácskozása társadalmi életünk jelentős eseménye. A Szovjetunióhoz fűződő barátságunk ápolása, internacionalista együttműkö­désünk fejlesztése nemcsak pártunk és kormányunk bél­és külpolitikájának tartós és lényegi eleme, hanem fontos társadalmi ügy is, és minden, hazájáért, az egyetemes hala­dásért felelősséget érző, cse­lekvő magyar ember ügye. A Szovjetunió népünk igaz ba­rátja, szövetségese. Ennek bi­zonyságát adta történelmi sorsfordulóinkon éppúgy, mint a békés alkotómunka hétköz­napjaiban. Emlékeztetett arra, hogy barátságunk közös har­cokban született, s népünk nem feledi: a Szovjet nép 1945. ben súlyos véráldozatok árán hozta meg szabadságunkat. — Együttműködésünk for­mái időről időre új vonások­kal gazdagodnak. Internacio­A barátság ünnepnapjai Egy cél, közös érdek MAR REGGEL nyolc órakor érkeztek az autóbuszok a budapesti XIII, kerületi pártszékházhoz, küldöttekkel az ország minden részéből, így Pest megyéből is az MSZBT' VII,' országos értekezletére. Erre az alkalomra nemcsak az emberék öltöttek ünneplőt, hanem a modern székház épületének folyosói is, ahol színes tablók, doku­mentumok villantották fel a szemlélőd ón ek a Magyar— Szovjet Baráti Társaság munkájának egy-egy állomá­sát. Azt az ezernyi momentumot, mely mind-mind hozzá­járult a két nép barátságának, testvéri kapcsolatainak erősítéséhez, a Szovjetunió politikai, társadalmi, gazda­sági, tudományos és kulturális életének, a szovjet embe­rek hétköznapjainak megismeréséhez. S a sajátunk megismertetéséhez A BESZÁMOLÓT hallgatva, akad dolga a tolinak a papiroson, bármerre is nézek, mindenki talál valami jegyezni valót. Vajon kit mi ragadott meg a számvetés­ből, mely nemcsak eredményeit, de hiányosságait is számba Vette a barátsági munkának. Cigarettaszívásnyi szünet, mely a vitában a felszó­lalásra éppen elegendő. Eszmecserék sorá. Barinkat Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság titkára Martonne Homok Erzsébet íróasezonnyal, Pest megye vérségi kül­döttével beszélget. Az országos értekezlet munkájáról, a település hétköznapjairól. Arról, hogy a külpolitikai vitafórumok adta lehetőséget kihasználjuk-e a barát­sági munkához kapcsolódó propagandában. A lehetősé­gek — a megyei pártbizottság titkára szerint — s a hétköznapok tettei között még mindig van hézag. Ez az, ahol megítélése szerint lehet és kell is előbbre lépniük a Pest megyében dolgozó tagcsoportoknak, melyek ma már munkájukba százezernél is több embert vonnak be. A PEST MEGYEI küldöttek közül dr. Magyart András, a GATE tanszékvezető egyetemi tanára kért, s kapott szót. Beszélt az egyetem barátsági munkájáról, a közös kutatómunka, az előadások, a diákköri konferen­ciák hasznáról. Arról, hogy az idei év első kilenc hónap­jában a gödöllői egyetemet 179 szovjet mezőgazdasági szakember, kutató, tanár, hallgató kereste fel. Azt az intézményt, ahol az országban elsőként indult orosz nyelvű szakkollégium. Mikor kezdődött a közös kutatás? — a szünet oly rövidre szabott perceiben erre a kérdés­re szeretnék tőle választ kapni. — Talán 1949-ben, ami­kor aspiránsként a Szovjetunióban dolgoztam. Ma pe­dig? A hústermelés fejlesztése adja fel nekünk a lec­két. Magyar és szovjet szakembereknek egyaránt. Hiszen egy a cél: gazdaságosan, még több élelmiszert előállíta­ni. Módszert ajánlani, kapni, s azt helyben kipróbálni, termelési, közgazdasági adottságokat vallatva. Csakúgy, mint a kapott, vagy általunk ajánlott technológiát. Ketten kaptak aranykoszorús jelvényt a Pest me­gyeiek közül. Egyikük Mógor Béla, a budai járási párt- bizottság titkára. Az MSZBT VI. országos értekezletén is küldött volt, s most a VII-en is. A két országos ren­dezvény miben azonos, s miben eltérő? — Hangulatá­ban, a megyei értekezleteket nézve azonos. Akik Itt vannak, azoknak külön is szívügye a barátság. Nemcsak mondják, érzik, értik. Szervezettebb, dokumentumaiban tartalmasabb ez a tanácskozás az előzőnél. Jóleső érzés, hogy a Pest megyei értekezleten elhangzottak a beszá­molóból visszaköszöntek: a Ki tud többet a Szovjet­unióról? vetélkedő kérdései ne csak lexikális ismerete­ket igényeljenek, hanem kapcsolódjanak az iskolai tan­anyaghoz. S ez ma már közös akarat. — Mit jelent számomra az MSZBT aranykoszorús jelvénye? Elismerést, megbecsülést. S a közös munka eredményét. Hogy Pest megye járásai közül a legtöbb MSZBT-tagcsoport a budaiban van. PILLANATOK, két beszélgetés között kiszakított mondatok. Abból az alkotó, baráti légkörből, mely az MSZBT VII. országos értekezletét jellemezték. Varga Edit nalista tartalma ugyankkor változatlan: a testvéri szövet­ség, az őszinteség, az egy­másért és a közös ügyért ér­zett felelősség. — Pártunk megalakulásától kezdve hazafias és internacio­nalista 'párt. Politikáját," ,á marxizmus—leninizmus elmé­letére, a szocialista építőmun­ka általános érvényű törvény­szerűségeinek és' hazánk konk­rét viszonyainak, nemzeti sajá­tosságainak figyelembevételé­re alapozza. Hazánk felszaba­dulás utáni történelmében ak­kor születtek népünk javát szolgáló nagy eredmények, amikor érvényre jutottak ezek a követelmények, s nem fe­ledjük el, hogy új társadalmat építő munkánk jelenlegi és jö­vőbeni sikereinek is ez elen­gedhetetlen feltétele. A szo­cialista hazafisághoz és a pro­letár internacionalizmushoz, a népek barátságának ügyéhez való hűség, a magyar nép nemzeti érdeke. Fontosnak tartjuk, hogy az egészséges nemzeti tudat és a nemzet­köziség eszméje mind erőtel­jesebbé váljék népünk gon­dolkodásában és cselekvésé­ben, a fejlett szocialis­ta társadalom építése olyan emberek munkáját, aktivitá­sát igénylik, akik számára a szocialista haza szeretete el- választhatatalnul összefonó­dik a nemzetköziséggel. — A világ első szocialista országa súlyos küzdelmek árán gazdag tapasztalatokat halmozott fel a szocialista építés elméleti és gyakorlati kérdéseiben. Ezek tanulmányo­zása jelentősen megkönnyíti az útkereső tevékenységet. A Szovjetunió felbecsülhetetlen értékű tapasztalataira pár­tunk és népünk a jövőben is építeni fog — hangsúlyozta a Politikai Bizottság tagja, majd arról beszélt, hogy a magyar és a szovjet népnek országainak fejlődése, egymás iránti érdeklődése kölcsönös. — A magyar—szovjet barát­ság fő letéteményese a Magyar Szocialista Munkáspárt inter­nacionalista politikája — folytatta Övári Miklós. — Ez a barátság szocialista elveink­ből, szocialista meggyőződé­sünkből táplálkozik. A ma­gyar-szovjet barátság sors­kérdés á magyar *nép számá­ra, nemzeti ügy. — A Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak fontos feladata, hogy segítsen a Szovjetunió mai valóságát a maga teljes­ségében megismertetni, és hozzájárulni az élenjáró ta­pasztalatok elsajátításához, gyakorlati alkalmazásához. Óvári Miklós befejezésül a párt és a magyar—szovjet ba­rátság valamennyi aktivistájá­nak nevében köszönetét mon­dott mindazon szovjet bará­tainknak, akik cselekvőén részt vesznek közös ügyünk, a népeink közötti barátság el­mélyítésében. A tanácskozáson felszólalt Filip Tyimofejevics Jermás, aki Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének jó­kívánságait, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság üdvözle­tét tolmácsolta az értekezlet résztvevőinek, az MSZBT tag­ságnak. Ezt követően a többi között szólt arról, hogy a Szovjetunió dolgozói is tevé­keny részt vállalnak a két or­szág gyümölcsöző gazdasági, tudományos-technikai és kul­turális együttműködésének erősítésében. Jó példája en­nek az interndcionalista mun­kaverseny, amelynek kereté­ben — legutóbb az MSZMP XII. kongresszusa tiszteleté­re — számos szovjetunióbeli gyár teljesített nagy jelentősé gű felajánlásokat. Az együtt működést erősíti a közvetlen kapcsolatok rendszere, amely a Szovjetunió köztársaságait, megannyi terültét és városát köti össze a magyarországi testvérmegyékkel, városokkal. Ezt követően felszólalt Nagy Sándor, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára, Pach Zsigmond Pál, a Magyar Tu­dományos Akadémia alelnöke, a magyar—szovjet társadalom­tudományi együttműködési ve­gyes bizottság magyar tago­zatának elnöke, Pócsi Ilona, az MSZBT Gorkij Nyelvisko­lájának vezetője, Hadics Lász­ló, a Fővárosi Operettszínház színművésze. Az országos értekezlet hatá­rozatban rögzítette az MSZBT elkövetkező fél évtizedre szó­ló legfőbb feladatait. A továbbiakban az értekez­let megválasztotta a Magyar— ■Szovjet Baráti Társaság 197 tagú új országos elnökségét. Az országos elnökség meg tartotta alakuló ülését, ame­lyen 19 tagú ügyvezető elnök­séget választott. Ugyancsak megválasztotta a társaság tisztségviselőit. Az MSZBT elnöke Apró An­tal, alelnökök: Duschek La- josné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Ligeti La­jos akadémikus, Nagy Mária, az MSZBT nyugalmazott fő­titkára, Rupai Gyula, a Kos­suth Könyvkiadó Igazgatója, Tamássy István, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető taná­ra, Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal nyugalma­zott elnöke és Veres József nyugalmazott miniszter. A ba­ráti társaság főtitkára is­mét Bíró Gyula lett, titkára pedig György Sándor. Az MSZBT VII. országos ér­tekezlete Apró Antal zársza­vával ért véget. A HÉT HBRE MEGBÍZHATÓAN £ Országos település- és környezetvédelmi ta­nácskozás zajlott le Miskolcon. @ Fővárosunkban ren­dezték meg az Európai Daganatkutatók Szövetségének VI. kongresszusát. @ Örvendetes kezdeményezésként állategészségügyi és állattenyésztési szabadegyetem nyílt meg Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen. Budapest volt a színhelye a 11. nemzetközi egyetemi és főiskolai kórustalálkozónak. $ A hét híre az is, hogy kétnapos országos tanácskozásra került sor Győrött, minőség és megbízhatóság címmel. Vágyaink netovábbja az a szerkentyű, amelyet megve­szünk, használunk, de gon­dunk vele semmi nincsen. Ilyen holmi azonban nem lé­tezik. Létezik viszont egy ta­pasztalatilag kialakult, illetve papíron is rögzített várakozás, valamint követelményrend­szer, aminek alapján a fel­használó, a fogyasztó, biztos akar lenni a dolgában: ennek és ennek ilyennek kell lennie. Általában olyan is. Ezt ter­mészetesnek vesszük. Bosszú­ságaink akkor kezdődnek, ami­kor a tejeszacskó csepeg, a kenyér már másnap reggel sa­vanyú, a televíziós vevőkészü­lék tíz üzemóra után felmond­ja a szolgálatot, vagy, ha a két napja átvett gépkocsival máris a szervizbe kell men­nünk. Köznapi mércével nézve, csi­nos összegeket fizetnek a ter­melők — ahogy hivatalosan azt nevezik — a minőséghiá­nyosságokra. A gyapjúipar­ban például egy év alatt 137 millió forintot tett ki ez az összeg, a tartósítóiparban 35 milliót. A termelés egészének értékéhez képest azonban ezek a veszteségek nem jelentősek, azaz a termelőknek, a for­galmazóknak sem különösebb előnye, sem különösebb hátrár nya nincsen abból, milyen az áru minősége, s ezzel összefüg­gésben megbízhatósága. Ennek ellenére jó néháűy megyei termelővállalat tett és tesz hathatós erőfeszítéseket a minőség javítása, termékei megbízhatóságának fokozása érdekében. így például a Ma­gyar Gördülőcsapágy Művek, diósdi gyárában, a Forte Foto­kémiai Iparnál, az Ikladi Ipa­ri Műszergyárnál lényegesen korszerűsítették a műveletkö­zi ellenőrzés rendszerét,. szer­vezetét. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat licencia vásárlásával teremtett módot nemzetközi összehasonlításban is korszerű, jó minőségű, meg­bízható félkész- és késztermé­kek előállítására. A Pest— Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ceglédi gyárában tervezett rekonst­rukció legfőbb indoka a mi­nőségjavítás szilárd keretei­nek kialakítása. Tettekben, törekvésekben te­hát nincsen hiány, a gond ott van, hogy a vállalati rövid tá­vú érdekeltségbe nehezen szu* szakolható bele a hosszú távú érdekeltség, a minőség fő hely­re emelése. Érthető tehát, ha a Minisztertanács július 9-1 ülésén rendkívül kiterjedt kör­ben jelölte meg a tennivaló^ kát a minőség javítása, a ter­mékek megbízhatósága fokozá­sa érdekében, úgy határozva, áruk nagy csoportjánál szab­ványban kell rögzíteni ezeket a jellemzőket. Van mit rögzíteni, van mit betartani és betartatni! A me­gyében például — a szocialista szektorban — minden százszí­nes tv javításból hetvenöt szá-- mit a garanciális kötelezettsé­gek körébe, a háztartási hűtő- szekrényeknél viszont csak harminc. Folytathatjuk azzal, a termelővállalatoknál a se- lejtanalitika változatlanul gyermekcipőben jár, azaz nem keresik következetesen a hi­bák okát. így azután aligha véletlen, hogy a javítható és a nem javítható .selejtnél az okok fele technológiai fegyel­mezetlenségekre, további ne­gyede pedig a pontatlan ellen­őrzésre vezethető vissza! A technológiai fegyelmezetlensé­gek egyharmada pedig onnét ered, hogy nem megfelelő —- — a jogosan előírt minőséghez elengedhetetlen — anyagot dolgoztak fel. A válasz per­sze legtöbbször az:, nem voUt másvíVn.* r« r.srv • i: : oa Sorrendet kellene változtat­ni, Ma ugyanis már csak ak­kor keressük, vizsgáljuk, .kér-, jük számon a minőséget, a megbízhatóságot, amikor az anyag, a félkész- vagy készter­mék belekerül a termelői, a lakossági felhasználásba. Ah­hoz azonban, hogy ezek a ja­vak kellő minőségűek, meg*: bízhatóan felhasználhatóak le­gyenek. elsősorban és mindent megelőzve, megbízhatóan kel­lene dolgozni; termelni, ellen­őrizni, forgalmazni. Nem visz- szafelé nézve léphetünk előre! A vevő mindig kész tények előtt áll. Amíg a tények té­nyek lesznek, azaz kialakulá­suk folyamatában, ezer részlet kap jelentőséget, fontosságot. És valóban kapjon, ne csak redelkezésekben, tanácskozá­sokon. Mészáros Ottó Befejeződött az ipari szövetkezetek Vili. kongresszusa A kereslethez igazadé ellátás Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának beszámoló­ja fölötti vitával folytatta munkáját szombaton az építők székházában az OKISZ VIII. kongresszusa. Az elnökségben foglalt helyet Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára. Je­len voltak a minisztériumok, a társadalmi szervezetek és a társszövetkezeti ágazatok kép. viselői. A vitában felszólaló küldöt­tek egyebek közt értékelték a szövetkezeti ipar 10 éves fej­lesztési programjának ered­ményeit. Többen elmondották, hogy a szövetkezetek gépparkja, műszaki felszereltsége még mindig nem megfelelő, az új üzemek egy részében a régi, elavult gépekkel dolgoznak. Gyakran akadozik az anyag- és alkatrészellátás, hiányzik az együttműködés. Hangsúlyoz­ták, hogy az állami ipar mel. lett szükséges a szövetkezetek egymás közötti, gazdasági kap­csolatainak javítása, új for­mák kialakítása. Rév Lajos, az OKISZ elnö­ke a vita összefoglalójában rámutatott: a megválasztandó új elnökség legfontosabb fel­adata, hogy a kongresszuson elhangzott javaslatokat alapo­san megvizsgálja, feldolgoz­za, és szükség esetén előter­jesztést készítsen a kormány­zati és más szerveknek az ipa­ri szövetkezeteket érintő kér­désekre. Ezután a kongresszusi kül­döttek egyhangúlag elfogadták az országos tanács beszámoló­ját. Állásfoglalásban rögzítet­ték a szövetkezetek, a szövet­ségek és az országos tanács következő ötévi feladatait. A gazdaságpolitikai célok meg­valósításában az egyik legfon­tosabb feladatként határozták meg a belkereskedelmi ellátás kereslethez igazodó javítását, a hiánycikkek csökkentését, a minőség javítását, a lakosság szolgáltatási igényeinek szín­vonalasabb, rugalmasabb ki­elégítését. Továbbra is első­rendű feladat hozzájárulni a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javításához, a nem ru­belelszámolású export fokozá­sával. E feladat végrehajtásához szükséges a termelés haté­konyságának növelése, a nem­zetközi versenyképesség erő­sítése. A szövetkezeti építőiparnak területileg és összetételében is változó építési igények kielé­gítésére kell felkészülnie, erőit elsősorban a lakásépítésre, va­lamint az épületfenntartásra és -karbantartásra kell össz­pontosítania. Ezt követően a kongresszus elfogadta az ipari szövetkeze­tekre vonatkozó jogszabályok továbbfejlesztéséről .szóló elő., terjesztést és a megváltozott követelményeknek megfele­lően módosította az OKIS2Í alapszabályát. Végül a kongresszus által újjáválasztott országos taná­csa megtartotta első ülését, amelyen megválasztották az országos tanács vezető testü­letéit. Az OKISZ elnöke ismét Rév Lajos lett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom