Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

•AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ............................................................. xx v. Évfolyam, 245. szám Ara I,RO forint mi. október is., vasárnap Ma. Séta a múlt becses emlékei közt cí­mű írásunk a 8. oldalon. 7. oldal: Körültekintő számvetés - további feladatok 8—9. oldal: Belülről érzem a muzsikát... 10. oldal: Automata jelzi, nem lovas futár 11. oldal: Játékos örökifjak: old boy show Gödön N Megtérül apjainkban a hazai ki­termelésű kőolaj ön­költsége a világpiaci árnak mindössze a tizen­öt, húsz százaléka. Jó len­ne tehát, ha Százhalom­battán csakis a határokon belül felszínre hozott nyers­anyag kerülne be a földol­gozó berendezésekbe, ám a termelés növelésére — geo­lógiai okokból — nincs le­hetőség. Marad tehát a be­hozatal, s ha a hazai föl- használás ésszerűtlen, akkor az egyre nagyobb import kényszerével kell szembe­nézni. Igaz, a Szovjetunió­ból származó kőolajért még mindig kevesebbet kell fi­zetni a világpiaci árnál, ám a kiadás akkor is kiadás; fedezet kell hozzá. Lehetsé­ges olyan irányban lépni, hogy a kőolajtermékek árát emelik — tehát mérlege­lésre késztetik a fölhaszná­lókat —,, állami támogatást, kedvezményes hitelt kínál­nak azoknak, akik éssze­rűsíteni óhajtják az ener­gia/ elhasználást és így to­vább. Lehet azonban olyan irányban is lépni, hogy már a felhasználás előtt, azaz a feldolgozás szakaszában tö­rekszünk a célszerűbbre. Például? Például azzal, hogy tetemesen mérséklik a finomítás során visszama­radó fűtőolaj arányát. A fűtőolaj másra ugyanis nem jó, csak arra, hogy erőművekben, nagy ipari tüzelőberendezésekben el­égessék. Rögtön rácáfolva az előbbi mondatra: a fűtő­olaj nagyon is alkalmas másra, további feldolgozás­ra. aminek során benzin és gázolaj nyerhető ki belőle. Ehhez a további feldolgo­záshoz azonban bonyolult és drága technológiai be­rendezések kellenek, úgy­nevezett katalitikus krakk- üzem. Aminek építését meg­kezdték a Dunai Kőolajipa­ri Vállalatnál. Egyetlen jellemzőjét ra­gadjuk most csak ki ennek a hatalmas értékű — 6,5 milliárd forintos — beru­házásnak, ez pedig az a 70 millió dollár, amelyet . de­vizában kell kiadni, java­részt a francia Procofrance cégnek. Mielőtt meghökken- nénk, valutasztík időben miként jut ennyi egyetlen fejlesztésre, leírjuk: a be­ruházás megtérülésének ideje a nettó devizahozam­ból alig több, mint két esz­tendő! Sok ilyen, így megtérülő beruházás kellene a magyai népgazdaságban...! Jól hangzik a megállapítás, ám alaposan melléfognánk, ha azt hinnők: mindenütt és mindenki ezen a módon vélekedett. Hosszú, időt rabló szakmai viták ment­séget kínáltak volna a száz- halombattaiaknak arra, hogy várakozzanak, szeren­csére, nem tették. Az okos- kodók, a szakmai per lát­szatát keltő presztízsféltők miatt elillant i(iő azonban már csak akkor térül meg, ha a kivitelezés rendkívül szoros lesz, ha a kivitele­zésben érintettek fölvállal­ják a mások elvesztegette hetek, hónapok megtérítésé­nek népgazdasági indíttatá­sú kötelezettségét. Itt azután elhagyhatjuk a részek terepét, hogy átlép­jünk az egész mezejére, az­az a példa lámpásának su­garában élesen megvilágí- tottá tegyük a nagy dilem­mát: vajon jól van ez így? Jól van az, hogy aki múlat­ta az időt fölös indokokkal, mert tudálékosságnak, nem többnek bizonyuló érvekkel, az következmények nélkül tehette ezt? Jól van az, hogy a mindent megelőző népgazdasági é^dek majd azokon kéretik számon, akik semmit nem tettek hozzá az elvesztegetett időhöz és rá­adásul úgy kerül sor erre a számonkérésre, hogy első helyen az öntudat áll, a be­látás, s csak nagyon hátul, alig láthatóan, a közvetlen érdekeltség?! S ajnos, bármennyire is szónoki a kérdés, na­gyon aktuális! Soro­zatban ütközünk olyan ese­tekbe, amikor a népgazda­sági érdekek sérelméért legkevésbé, meg egyáltalán nem felelnek azok, akik e sérelem okozói voltak álérv tőreikkel, csinált indokok kardjaival, presztízsféltés lándzsáival, távolról szak­mainak látszó, közelről tu­dálékosságnak bizonyuló okfejtések pallosaival. Kér­dezhetnék: végül is mit akarunk, győzött a józan ész a krakküzem esetében? Győzött. Mennyi olyan ügy, teendő, feladat van azon­ban, ahol nem győz, ahol amikorra diadalmaskodik, már teljesen mindegy!? Ezért megkockáztatjuk: az igazán megtérülő befekte­tés az lenne, ha egyszer a felelősségi rendszer fejlesz­tésének is nekikezdenénk, ha eljutnánk oda, hogy az, aki mond valamit, az vise­li is annak következmé­nyeit, amit állított, q Lázár György az NSZK-ba utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Helmut Schmidtnek, a Német Szövet­ségi Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására a közeljövőben hivatalos látoga­tást tesz a Német Szövetségi Köztársaságban. A szocialista haza szeretőt® és a nemzetköziség összetartozik A Magyar—Szovjet Baráti Társaság szombaton a XIII. kerületi pártbizottság székházában tartotta meg VII. országos értekezletét. A mozgalom legfelsőbb fórumán — a társaság 1664 üzemi, termelőszövetkezeti, intézményi, iskolai tagcsoportjának képviseletében — csaknem 700 küldött, s számos meghívott vett részt, hogy áttekintse az hitóbbi fél évtizedben végzett barátsági munka eredményeit, s meghatározza a soron levő feladatokat, a népeink barátságának, sokszínű kapcsolatainak további erő­sítésében, gazdagításában. Az értekezlet elnökségében foglalt helyet Óvari Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, társadalmi, politikai és kulturális életünk számos jeles képviselője, Filip Jermas, az SZKP KB póttagja, á Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, a Szovjetunió állami filmbizottságának elnöke, a tanácskozásra érkezett szovjet küldöttség vezetője. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. .... Az országos értekezletet Apró Antal, az MSZBT elnöke nyitotta meg. Köszön­tötte a megjelenteket, külön üdvözölve azt a 43 aktivistát, akinek a tanácskozás megkezdése előtt lezajlott ünnepségen nyújtották át a Kiváló Barátsági Munkáért, az MSZBT aranykoszorús jelvénye kitüntetést, közöttük Mógor Bélának, az MSZMP budai járási pártbizottság titkárának és Skultéty Józsefnek, a ceglédi Magyar- Szovjet Barátság Tsz elnökének. A legutóbbi tanácskozás óta eltelt időszak munkáját összegező írásos beszá­molóhoz Bíró Gyula főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Bíró Gyula, az MSZBT fő­titkára arról szólt, hogy az el­múlt fél évtizedben új tapasz­talatokkal, formákkal és mód­Legfőbb mezei teendőnk: A vetés és a betakarítás Kevesebb lehetne a szemveszteség Jól haladnak az őszi mun­kák Pest megye gazdaságai­ban. A búzának eddig 45 szá­zalékát vetették el, a kukori­cának pedig 34 százalékát ta­karították be. A tengeri érése nem egyöntetű, s ez sok he­lyütt késlelteti a törés meg­kezdését. Az üzemek ugyanis igyekeznek minél kisebb ned­vességtartalommal betakaríta­ni a kukoricát, éppen a ma­gas olajárak, illetve a szárítá­si költségek miatt. Minden­esetre célszerű helyileg mér­legelni, vajon a várakozás — s ez által a későbbi rosszabb minőségben elkészített búza­magágyak —, jelentenek na­gyobb kiesést vagy a szárítás többletköltségei járnak ked­vezőtlenebb kihatással. A ha­tárjárás során az is kiderült, egyes gazdaságokban nem ügyelnek eléggé a szemvesz­teség nélküli szállításra. Pe­dig, ha csak száz forint érté­kű magot szórnak is el egy út alkalmával a teherautók, az sem jelentéktelen. Összességében elmondhatjuk a tavalyinál jóval kedvezőbb a helyzet: a vetéseket alapo­sabban elő tudták készíteni, ami egyik alapfeltétele, a ma­gasabb terméseknek. Gondbt okoz viszont a munkaerő- hiány is a vetések során. Ezért is tarthat nagy érdek­lődésre számot a túrái Ma­gyar—Kubai Barátság Tíz­ben már kipróbált módszer, miszerint vetőgép helyett át­alakított műtrágyaszóróval juttatják a földbe a kalászo­sok magját. A Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztá­lya szakfelügyeleti csoportjá­tól kapott tájékoztató szerint, már készülnek e gépek proto­típusai. S azt javasolják, mindazok az üzemek, ahol a már említett problémák jel­lemzőek, érdemes még az idén alkalmazni a túrái eljá­rást. Október második fele lévén várhatóan hamarosan bekö- szöntenek a tartós esőzések. Ennek ellenére helyesebb megvárni, amíg egy-két órát szikkad a talaj, mert a sárba ültetett szem rosszul kel. A munkánk előrehaladásá­ról kérdeztük tegnap az érdi Benta-völgye Tsz elnökét is, Dékány Istvánt is. — Kedden befejezzük a búza vetését és, ha csak az időjárás nem szól közbe, vasárnap is dolgoznak gépeink. Sajnos, a kukoricát — mivel a saját szárítónk még nem készült el — az optimá­lisnál lassabban tudjuk kom- bájnolni. Az öt gépből mind­össze három dolgozik. A ten­geri nedvességszázaléka jóval alacsonyabb a tavalyinál, ez egyben azt Is jelenti, mázsán­ként 2—3 forintot tudunk megtakarítani. A termésátla­gokkal elégedettek vagyunk: hektáronként 6 tonnánál na­gyobb hozamokra számítunk. Nincs lemaradás az őszi mély­szántásban sem: az 1200 hek­tár területnek eddig egyhar- madán forgattuk meg a ta­lajt. szerekkel gazdagodott a társa­ság munkája, tovább nőtt a tag­csoportok, a barátsági mozga­lom részvétele, aktív jelenléte hazánk társadalmi életében. A továbbiakban a nemzetközi helyzet alakulásával kapcso­latban kiemelte: — Éleződött, romlott a nem­zetközi politikai légkör, lelas­sult az enyhülés folyamata. Az imperializmus erői — minde­nekelőtt az ameriaki imperia­lizmus militarista körei — fo­kozták támadásaikat az eny­hülés sürgetői ellen, arra tö­rekszenek, hogy megbontsák a két világrendszer közötti erőegyensúlyt, s katonai fölény­re tegyenek szert. — Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy népünk megismerje a Szovjetunió va­lóságos törekvéseit, hiteles ké­pet kapjon politikájáról és a színtiszta igazságot ^hallja a Szovjetunióhoz fűződő kapcso­latainkról. Ebben vállalt meg­tisztelő, felelősségteljes fel­adatot mozgalmunk, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság — hangsúlyozta Bíró Gyula. — Az MSZBT a párt cél­kitűzéseinek szellemében tevé­kenykedik, a párt politikájá­nak megvalósulását elősegítő, széles tömegbázisra épülő olyan politikai tömegmozga­lom, ■ amelynek változatos munkájában áldozatkész, » magyar—szovjet barátságot (Folytatás a 3, oldalon) Részlet az ülésteremből Tehe:után futók Alagróí Elkelnének minden mennyiségben Hálás feladat olyan apró cikkeket gyártani, amelyeket naponta keresnek a vevők az üzletekben. Azonban, hogy mégsem megy minden zökke­nő nélkül a vállalkozás, azt az Alagi Állami Tangazdaság ipari üzemének példája mu­tatja. Lakatosipari termékeik, jár- műrugókötegeik, fémtömegcik­keik, elektromos készülékeik, hőre lágyuló műanyag fröccs- sajtolt áruik, légtechnikai ele­meik elkelnének minden mennyiségben. Hogy mégsem kerülnek elegendő számban a felhasználókhoz, fogyasztók­hoz — annak egyik alapvető oka a kapacitáshiány. És mi­Igyekeznl kell a szükséges tala.imunkák és kukoricaszár bedolgozásá­val, hogy mielőbb földbe kerüljön az őszt búza magja. Felvételünkön- az Óbuda Tsz egyik II hektáros tábláján tárcsázzák a talajt Erdős! Agnes felvétel« vei mióta a világ világ, ok nincs okozat nélkül, a kapa­citáshiány is indokolható: a tangazdaság nem rendelkezik beruházási kerettel, amire fut­ja a felújítási keretből, az ke­rül csak a vevőkhöz. Az ipari üzem egyik legna­gyobb slágere az NF 200-as típusú Farmer teherutánfutó. A gyártmány fantázianevét on­nan kapta, hogy elsősorban a kisárutermelők, háztáji gaz­dálkodók körében - népszerű. Pontosabban népszerű lenne, ha elegendő mennyiségben áll­na a várakozók rendelkezésé­re; de jelenleg még fél esz­tendő várakozásra kárhoztat­nak az igénylők: nagy a ke­reslet, korlátozott a kínálat. Az NF 200-asból a tangazda­ság ipari üzeme 600—650 da­rabot gyárt évente. A legin­kább Lada gépkocsival von­tatható — bár a 126-os Pols­kin kívül minden más személy­autó elhúzza — utánfutó 500 kilós terhelésre hitelesített és 30 ezer 600 forintért kapható. A konstruktőrök nem álltak le a szerkesztéssel és gyártmány- fejlesztés alatt van az NF 200-as kistestvére, amely 250 kilós terheléssel könnyebb áruk fuvarozására lesz alkal­mas. Jóllehet, utánfutók gyártá­sával nem áll egyedül az ala­gi kollektíva — a szegedi, a pécsi AFIT és egy lenti szö­vetkezet gyárt még ehhez ha­sonlót —, de kiváló áru csak az alagi teherszállító lett. A pécsi vásár aranyérmes ter­méke különleges változatok­ban áll a megrendelők ren­delkezésére: aki óhajtja, ket­reccel a tetején, vagy üveg­szálas tartállyal, esetleg zárt tárolótérrel veheti át az után­futót. L. Zs. Eagleburger tárgyalásai Lawrence S. Eagleburger, az Egyesült Államok külügymi­niszter-helyettese rövid láto­gatást tett Budapesten. Meg­beszéléseket folytatott Szarka Károly külügyminiszter-he­lyettessel a kétoldalú kapcso­latokról, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről. Az amerikai külügyminiszter-he­lyettest fogadta Púja Frigyes külügyminiszter, Berecz Já­nos, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és Török István külkereskedelmi állam­titkár. KÖZÉLET Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese a Par­lamentben szívélyes légkörű találkozón fogadta a KGST nemzetközi közgazdasági inté­zetének tudományos tanácsa tágjait. Az MSZBT VII. országos értekezlete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom