Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-17 / 244. szám

Gurui a bogyó a iévcnaiou Géppel és kézi szedéssel is tart a paradicsomszüret a gö­döllői tangazdaság nagygombosi kerületében. Száztíz hektárról takarítják be a piros bogyót, amelyet a hatvani Lenin Tsz-szel és a Hatvani Konzervgyárral közösen vásárolt paradicsomlé­nyerő gépsoron dolgoznak fel. Az idei termés mintegy ötszáz vagon lesz. Képünkön: a lévonal válogató szalagjánál dolgoz­nak az asszonyok. Komor László felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ES GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA YHI. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM 1984. OKTOBER 17., SZOMBAT Szűkülő hiánycikklista Gyártják a kenyértartókat A legutóbbi hiánycikkbörzén újabb árufajta — azaz, hogy csak mutatóban levő cikk — tetszett meg Molnár Lászlónak, a gödöllői tangazdaság kerüle­ti igazgatójának. A kenyér­tartó doboz, amelyet eddig kül­földről: a Szovjetunióból és az NDK-ból hoztunk be. — Annak rendje-módja sze­rint vállaltuk a gyártását, azaz elsősorban is elkészítettük a mintadarabokat, amikor a Va­sért képviselője közölte: más gyártó is van rá — mondja Molnár László. — Kiderült, hogy az Élgép, az Élelmiszer- ipari Gépeket Gyártó Vállalat feladatul kapta a kenyértartó dobozok készítését. Gondoltam, felhívom őket, hiszen jó a konkurrencia, ráadásul az ő profiljuk ilyen, bár tudom, sokkal nagyobb berendezések gyártásának a gazdái. Kisebbeket is jobban fekszik, s munkaerőt, energiát vonna el a nagyobb gépek gyártásától. Így lett igazi profilgazda eb­ben a dologban a tangazda­ság, amely már tavaly bemu­tatkozott a Vasért, a Vasvill és más nagykereskedelmi vál­lalatoknál, illetve a fogyasz­tóknál a lemeztepsik gyártásá­val. A kenyértartó dobozok a tangazdaságban fémből készül­nek, s amit mutatóban elém tesz Molnár László, azt a két- kilogrammos kenyerek tárolá­sára készítik. Szó van ugyanis arról, hogy kisebbeket is gyár­tanak majd, az egykilós kenye­rekhez. Utánpótlás A nyáron láttak hozzá a gyártósor, a lakatosrészleg, a festőkamra és a csomagoló ki­alakításához, s a folyamatos termelést a hónap elején kezd­ték el. közülük eddig három jelentette be igényét, s ezek együttvéve 60 ezret rendeltek a jövő évre. A maradékból Említettük a tepsiket, amik­ből négyféle méretben, feke­te lemezeset 160 ezer darabot készítettek, és megkezdték a nyáron az ónozott tepsik gyár­tását is, amelyből mintegy húszezer darabot szállítanak a boltokba. Manapság sokszor beszélünk arról, hogy mindennel taka­rékosan kell bánnunk. Erre jó példa a tangazdaság, ahol a kenyértartók gyártásakor ke­letkező hulladékot is felhasz­nálják. A leszabott maradék lemezből ugyanis tortakarikák készíthetők. Egyelőre ezekből a süteménykészítéshez nélkülöz­hetetlen eszközökből 5—6 ezer darabot gyártanak le. F. L A Bóbita elment Csütörtökön egy kicsit irigy­kedve néztem a művelődési házba özönlő gyerekeket. Tud­tam, bábszínházba jöttek, s felrémlett, nekem nem na­gyon lehetett részem ilyesmi­ben. Olyan magas színvonalú előadásban, mint a pécsi Bó­bitáé, meg egyáltalán nem. Később megtudtam, oktala­nul irigykedtem, a mai gyere­kek élete sem fenékig báb­színház. Akiket láttam, azek nem gödöllőiek, hanem a kör­nyező községekből érkezett gyerekek voltak. Félreértések elkerülésére: nem az a baj, hogy onnan is jöttek, hanem az, hogy a gödöllőiek nem jut­hattak be. Vagy legalábbis a lehetségesnél jóval keveseb­ben. Kezdjük az elején. Tavasz- szal vendégszerepeit művelő­dési házunkban az Állami Bábszínház, s akkor a városi iskolák pedagógusai panasz­kodtak, kevés jegyet kaptak. Mivel korlátozott számban jö­hettek csak, a művelődési köz­pont kereteket szabott meg, hogy egyik iskola se rövidül­jön meg. Most, a pécsiek jóvoltából adódott a nagyszerű lehetőség. A Bóbita három napon ke­resztül játszott volna, ha lett volna rá igény. Ismét kerete­ket szabtak meg, de a tavaszi­nál jóval bővebbeket. A Pető­fi iskola 200, az Erkel 130, a Damjanich 120, a Karikás 150, a kisegítő iskola 50 jegyet kaphatott' volna. Ezzel szem­ben igénybe vettek: 96, 48, 11, 108 és 35 jegyet. A számok­ból kitűnik, csupán a Karikás és a kisegítő élt az alkalom­mal. Folytathatnánk azzal, hogy az iskolavezetők idejekorán megkapták az egész évre szóló gyermekelőadások program­ját. Arról is tájékoztatták őket, mikor lehet a mostani előadásra átvenni a jegyeket, illetve meddig mondhatják vissza, hogy átadhassák köz­ségbeli iskoláknak. (Amelyek különben szintén kaptak kere­tet, éltek is vele.) Mindez nem történt meg. A Bóbita péntekre hirdetett elő­adásait meg sem tartotta. Va­lószínűleg nem vigasztalja őket, hogy anyagiakban emiatt nem érte őket kár. Nemrégen tárgyalta a váro­si tanács végrehajtó bizottsá­ga az alsófokú oktatás helyze­tét. Azon az ülésen sok szó esett a pedagógusok elfoglalt­ságáról, a rengeteg fölösleges­nek látszó papírmunkáról. A jegyrendelés, -eladás, az ez­zel járó szervezés, felügyelet szintén túlmunka. Ügy véljük, ez mégis olyan terhelés, amit szívesen vállalnak. Azt kelle­ne megnézni, mit lehetne le­venni a pedagógusok válláról, hogy az ilyenfajta munka ne szenvedjen kárt. k. p. A tangazdaság szakembere telexet menesztett a gyár fő­mérnökéhez, hogy megtuda­kolja, hogyan is állnak a do­loggal. Azután a gyárban tett személyes látogatáskor, meg­beszéléskor kiderült: az Élgép el is kezdte már a termék gyár­tásához szükséges szerszámok, berendezések készítését, de tu­lajdonképpen örültek a tan­gazdaság jelentkezésének, hi­szen egy ilyen, viszonylag egy­szerű konyhai, háztartási esz­köz produkálása kisüzemnek Sorozat a filmmúzeumban A nyári filmmúzeuma napo­kat követően máris itt vannak az ősziek! A gödöllői művelő­dési központ ismét világhírű alkotásokat kínál futószalagon. Az öt részből álló sorozat ok­tóber 19-én, hétfőn kezdődik Bunuel két filmjével, az An­dalúziái kutyával és a Viridiá- nával. November 2-án Berg­man Hetedik pecsétje követ­kezik, november 16-án pedig újra a híres svéd alkotó egyik munkája: A csend. November végén, 30-án ve­títik a lengyel Wajda, Tájkép csata után című filmjét s vé­gül befejezésként Fellini két­részes és az országos hálózat­ban még be sem mutatott filmje, A nők városa kerül a vászonra. A sorozatot csak bérlettel lehet látogatni, s az előadások este hat órakor kez­dődnek. — Tiszta piros, zöld, sár­ga, illetve kék színben készít­jük őket — mondja a kerület­vezető —, próbálkoztunk az­zal, hogy a felhajtható ajtót más színre fessük, de a keres­kedelem szakemberei szerint a vásárló az egyszínűt kedveli inkább. Pár hét alatt kétezer dobozt szállítottak az üzletekbe, ezt persze hamar szétkapkodták. Nem csoda, hiszen egyrészt eddig jó ideje hiánycikk volt, másrészt a fémből gyártotthoz jobban ragaszkodnak a vevők, no és persze kétezer darab, az nem tétel. De megy az után­pótlás a tangazdaságból: az év végéig öszesen 20 ezret ad­nak el a nagykereskedelmi vállalatoknak. Hat-hét ilyen cég tartozik vevőkörünkbe, Takarékossági világnap Takarékbetét a gyárban Október utolsó napja az egész világon a takarékosság jegyében zajlik. Nálunk az egésiz hónapban a szokásosnál többet beszélünk a takarékos­ság szerepéről és fontosságá­ról az emberek életében. Az OTP bizonyos eseményeket is ezekre a hetekre időzít. Az idén például a gödöllői fiók Isaszeg Honismereti találkozó Az emlékek gyűjtésének fontossága Érdekes összejövetelt tartot­tak' a múzeumi és műemléki hónap alkalmából Isaszegen a honismereti ifjúsági szakkör tagjai. Dr. Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazga­tója tartott előadást, amely nemcsak a honismereti mozga­lom szükségességét bizonyítot­ta, hanem útmutatóul szolgál­hat mindazoknak, akik erre a feladatra vállalkoznak. Etele Józsefné nyugalmazott tanár, akinek a Tanácsköztársaság isaszegi 133 napjáról írt kró­nikája nyomtatásban is meg­jelent, hangsúlyozta az első magyar proletárdiktatúra Isa­szegen található emlékei össze­gyűjtésének fontosság?*-. Ez­után Bérei László mutatta be azokat a fotókat, amelyeket a 40-es években készített a népi írókról, költőkről, politikusok­ról. Bérei László valamikor Isaszegen volt fényképész, ma Baján van műterme és arról nevezetes, hogy hatalmas gyűj­teménye van a népi írók moz­galmában részt vett szemé­lyekről készült fotókból. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepes- tárcsán, Mogyoródon, Nagy- tarcsán, Pécelen, Szadán, Ve­resegyházon október 18-án, va­sárnap: dr. Mohai Imre, Ve­resegyház, Bánóczi u. 2. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Vácegresen, Váckisújfa- lun, Vácszentlászlón, Versegen, Zsámbokon vasárnap: dr. Var­ró Imre, Túra, Dózsa Gy. u. 2. a Ganz Árammérőgyárban if­júsági takarékbetét-akciót szervez, amelyhez az ifjúsági szervezet -nyújt segítséget. Ezzel egyidejűleg az átutalá­si betétek szervezését is meg­gyorsítják. Mint ismeretes, Gödöllő lakói szeptember el­sejétől élhetnek ezzel a lehe­tőséggel, mind az aktív dol­gozók, mind a nyugdíjasok. Az OTP gödöllői fiókja a Ganz Árammérőgyárral szer­ződést is kötött az átutalási rendszerre, melynek segítsé­gével egyszerűsödik a pénz­kezelés. Az OTP itteni fiók­jának vezetője azt is elmond­ta, hogy hasonló megállapo­dást más munkahelyekkel is kötnek, a tárgyalásokat már megkezdték. Azt is megtudtuk tőle, hogy már készülnek az október 31—i eseményre, a művelődési ház­ban tartandó megyei takaré­kossági rendezvényre. Múzeumi hónap Grafikai kiállítás A dányi program A múzeumi hónap jelentős eseményére készülnek a dá- nyiak, újságolta dr. Fabó Ist­ván, a községi tanács elnöke. — Október 18-án, délután három órakor a Deák körút 10- ben levő házban berendezett néprajzi gyűjtemény udvarán iskolások műsorával kezdődik a program, majd az érdeklő­dők megtekinthetik a gyűjte­ményt. Kis helyi múzeumun­kat még 1970-ben alakítottuk ki egy zsúpfedelű magánház­ban, ahol régi tárgyak, eszkö­zök, berendezett parasztkony­ha, kemencével látható. Beren­dezésében, fenntartásában igen sok segítséget kaptunk az aszó­di Petőfi Múzeum vezetőjétől és munkatársaitól. A gyűjtemény megtekintése után a művelődési házban Székely Bertalan grafikáiból összeállított kiállítást nyit meg dr. Asztalos István, az aszódi múzeum igazgatója. Ez egy hétig lesz látogatható. A művelődési ház programja Pest megyei pedagógus kép­zőművészek kiállításának megnyitója a kiállítóteremben délelőtt 11 órakor. A kiállítás megtekinthető október 25-ig, hétfő kivételével 15—20 óra között. ; Kertbarátok kőre. Látogatás a gödöllői arborétumban. Ma les» az úttörők riporter­klubjának első találkozója, 'akik ide jelentkeznek, megis­merkedhetnek az úttörők fo­lyóiratainak verseivel, cikkei­vel, novelláival. Betekinthet­nek a lapok szerkesztésének rejtelmeibe, a riporteri mun­kába. Találkozás 15 órakor. Zöldmező Tsz Erdősítik a lejtőket A telepítést gépesítették Három éve kezdte meg a vácszentlászlói Zöldmező Ter­melőszövetkezet erdősíteni azokat a területeket, melyek nem alkalmaisak nagyüzemi szántóföldi művelésre. Az ed­digi esztendőkben 66 hektár­nyit telepítettek be. olyan területeket, amelyek kilencven százaléka tizenöt százalékos­nál erősebb lejtésű és erodált. A telepítést gépesítették, az ezután következő művelete­ket azonban változatlanul kézzel végzik. Az elkövetke­ző időszakban folytatják az erdőtelepítést, még 170 hek­tárnyi az a terület, ahol a fa termesztése látszik a legmeg­felelőbbnek. Szombati jegyzet Nyugtalanság Honnan fakad a nyugta­lanságunk? Van, akinek a természete ilyen, van, aki munka, tanulás közben vagy éppen utcán haladva lesz nyugtalan, ha valami fel­izgatja, mert olyan dolgo­kat lát, hall, amiket még nem sikerült megoldani. S vajon mennyit tesz a nyug­talanságban az ifjonti hév, s mennyit a nyugdíj előtti utolsó évek szorgalma közt megbúvó izgalom, hogy ezt vágy azt el kell még végez­ni, hogy azután nyugodtab- ban nézhessünk a holnap elé. Vagy ezt tehessék gyer­mekeink, unokáink a mi tevékenységünk eredménye, gyümölcseképpen. Gyakorta elnézem, azt a hetvenedik évéhez közele­dő rokonomat, ki nyugdí­jasként éppen olyan aka­rattal veti magát reggel, s a déli pihenés után munká­ba, mint tette húsz- vagy harmincévesen. Tudom, mi­képpen ragaszkodik kis sző­lőjéhez, s tanyája körül el­terülő egy holdhoz, a Vi­harhoz, lovához. Vajon 6 miért nyugtalan? Sohasem mondja ki, beszélgetéseink óráinak tapasztalatából tu­dom csak leszűrni nyugta­lansága okát, egészséges többet-akarásának indíté­kát. Tudom azt is, mert ezt kimondja: ha leáll, ha nem tesz-veßz, az a legrosszab­bat jelentheti számára. Min­denben hű társa is akad, a felesége, akit szintén nem kell noszogatni. Rossz is ez a szó ide, mert teljességgel elképzelhetetlen, hogy róla ilyen eszébe jusson valaki­nek. Szépen gyarapodunk, a városban, a járásban. Ezt elevenítettük fel a minap a HÉV-en egyik útitársam­mal. Ennyi ház, út, vil­lanyhálózat sohasem épült még a környéken, mint az elmúlt huszonöt-harminc esztendőben. Ezek is nyug­talanságunk, dolgos nap­jaink eredményei. Am ugyanakkor eszembe jut az is, hogy miképpen haladhattunk volna, s ha­ladhatnánk még jobban tettre kész nyugtalanságunk révén előbbre, ha a mosta­ninál is többen hasonlíta­nánk az említett idősekhez. Ha nyugtalanságunk több­ször nyilvánulna meg ab­ban. hogy amit egyszer el­kezdtünk — ház, út építé­sét —, az anyagi lehetősé­gek szabta határokon belül előbb törekednénk befejez­ni. Nyílt titok, hogy ami tovább épül. az többe ke­rül. mint eredetileg tervez­tük. Nem tudom, így lesz-e vajon például a harmincas főút gödöllői szakaszának átépítése kapcsán is, de hogy lassan tovább tart, mint a Luca széke, az biz­tos. Vajon ki nyugtalanko­dik érte beruházói, kivite­lezői közül, hogy elkészül­jön már ez a, nem egysze­rű, de mégiscsak kicsi, há­rom-négyszáz méteres sza­kasz. Az elmúlt hetekben serényen dolgoztak rajta, most pedig egy embert, egy gépet nem látni ott. Egyik régi munkatársunk emlege­ti gyakran, hogy ő egyszer kiszámolta, mennyi veszte­séget jelent benzinben, fo­rintban, hegy a, gépkocsik kerülőre kényszerülnek az útszakasz hiánya, az elte­relés miatt. Nem idézem, de újra eszembe jut a munkában elfáradt, még mindig ki­tartóan dolgozni akaró, a még el nem végzett vagy befejezetlen napi munkái miatt nyugtalankodó idős rokonom. Ügy tenni dol­gunkat persze, mint ők te­szik, ki tudja meddig le­het, mit bír ki nyugtalan szívük, eredendően nagy szorgalmú, igyekvő egyéni­ségük. A szorgalmasabbaktól ta­nulni, példájukat követni kell, s lehet is. Mindez nem öncélú. A magánéletben, s a közgondolkodásban is példát kellene venni, az igyekvőbbektől, akik nyug­talanságukkal jót, többet akarnak. Fehér István ISSN 0133—1957 (Gödöllő Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom