Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

A ceglédi kórház tanácster­mének ajtaja nyitva. Dél múlt kis idővel, s az arra járók be-bekukkantanak, betérnek. Van, akinek hét eleje óta ekkortájt mindig oda visz az útja, hogy ismét meg ismét láthassa Sőreg Dénes fafara­gásait. A teremben, rejtett zugból dal hangzik, a népdal csodálatos kék lábú, zöld szár­nyú madaráról. A kis aszta­lon a pompás borítójú bállá- dás könyv, mellette fénymá­solt versek. Mind ez a ki­állítással összefügg, hiszen Só- reg Dénesi a kamarakiállítás anyagának készítésére, válo­gatására a balladák késztet­ték. Kórházi kiállítás Fába vésett ballada A takarmánytermesztés új útjai Kisebb Szobaszínház Amerikai álom és Homokláda Eérleten kívüli színházi elő­adás lesz október lS-án, va­sárnap este 7 órai kezdettel a ceglédi Kossuth Művelődési Központ 'emeleti termében. A szolnoki Szigligeti Színház — újszerű kezdeményezésként — szobaszínház előadását mutat­ja be. A közönség Edward Al- bee két egyíelvonásosát, az Amerikai álmot és a Homok­ládát láthatja, Paál István Já- szai-díjas rendezésében, Győri Franciska, Koós Olga, Falvay Klári, Nagy Gábor és Orbán Tibor színművészek előadásá­ban. A belépőjegyeket a művelő­dési központ árusítja és az ér­deklődők hivatali időiben bő­vebb felvilágosítást is ott kap­hatnak. Múzeumi elírás A monográfia része lesz A múzeumi hónap követke­ző eseménye, sorban immár a negyedik, pénteken lesz a ceglédi Kossuth Múzeumban. Az előadások egyben ízelítőt adnak a készülő, ceglédi mo­nográfia anyagából. Pénteken Kocsis Gyula múzeumigazga­tó a jobbágyfelszabadításról és annak a város gazdasági és társadalmi életére hatásá­ról szól. Előadása délután fél ötkor kezdődik. Évezrede honfoglaló őseink a többi között azért válasz­tották letelepedési helyül a Kárpát-medencét, mert jó le­gelőt kínált állataiknak. A szilaj jószágtartás egészen a múlt századig elterjedt volt, s csak ahogyan mind nagyobb területeket törtek fel a gaz­dálkodás céljaira, szorult visz- sza egyre szűkebb területre. Volt egy időszak, amikor a rétek, legelők jelentőségét nem vették eléggé figyelembe a le­hetséges takarmánybázis szem­pontjából. Az utóbbi időben azonban — a gazdálkodás költségeit csökkentendő — az olcsóbb hústermelés követel­ménye ismét a gyepgazdálko­dásra irányította a figyelmet. A kutatók véleménye alapján az ősgyepeken, réteken, lege­lőkön — hozzáértő felújítás­sal, szakszerű telepítéssel, ke­zeléssel, öntözéssel — viszony­lag kis ráfordítással lehet nagy mennyiségű és jó minő­ségű takarmányt termeszteni. Melléktermékek Ezt vallja és a gyakorlat­ban valósítja meg a Ceglédi Fehérjetakarmány Termelési Gazdasági Társulás, amely 21 taggazdaságot foglal magába és a ceglédi Lenin Tsz gesz­torságával dolgozik. Célját te­kintve a nagy kiterjedésű fü­ves területek minél jobb hasz­nosítását, a gyenge talajon is jól termő tömegtakarmányok elterjesztését, a melléktermé­kek takarmányként való hasznosítását tűzte célul, a szarvasmarhatartás és a ju­hászat fellendítését szolgálva ezzel. Alig néhány éves fenn­állása alatt folyamatosan ki­dolgozza és a gyakorlatba ül­teti át a szálas- és tömegta­karmányok termesztésének rendszerét. Ehhez segítségül hívja a kutatóintézeteket, és alkalmazza a frissen publikált tudományos eredményeket. Saját agrokémiai laboratóriu­ma — a talaj- és növény vizs­gálatok alapján — szaktaná­csokat ad a termelőszövetke­zeteknek a megfelelő mennyi­ségű kemikáliák használatához és a költségtakarékos techno­lógiák kidolgozásához. A tár­saság a szükséges eszközök, a takarmánytermesztésben hasz­nált gépek alkatrészeinek be­szerzését is feladatának tekin­ti, továbbá a szálastakarmá­nyok szárítását szolgáló üze­mek karbantartását, a kazá­nok speciális falazatának el­készítését, javítását, az égő­fejek rendbehozásat is vállal­ja. Működési köre kiterjed a szárítmányok külföldi értéke­sítésére — a külkereskedelmi társulás tagjaként. Tyfon, hibát költséggel jobb eredményt tású. Ugyanakkor a rugalmas lépésváltásra vall, hogy több másodvetésű takarmányt ter­melnek, és egyre több mellék- terméket etetnek a jószágok­kal. Részben ez magyarázza, hogy kisebb a silókukorica ve­tésterülete. A másodvetések közül a hybar és a ryyon ho­nosodik meg mind szélesebb körben. Kísérleti gépsorok A taggazdaságokban az in­tegrált rétek, legelők területe 30 százalékkal növekedett, s jelentős erőfeszítéssel fejlesz, tik ezt a korábban elhanya­golt ágazatot. Erre a társaság részletes programot dolgozott ki. A hozamok növelését és a minőség javítását szolgálja a komplex technológiák elter­jesztése a lucerna, fű és tö­megtakarmányok előállításá­nál. Az elmúlt három évben lucernából 65-ről 71, fűből 19- ről 24 mázsára emelkedett a hektáronkénti termésátlag. A gépesítés terén sok még a tennivaló. A fejlesztésre szánt pénzt ésszerűen kell fel­használni. A meglevő gépekre kell alapozni, s ezeket kiegé­szíteni többféleképpen haszno­sítható berendezésekkel. A szarvasi kutatókkal közösen a ceglédiek kidolgoztak egy technológiát, és kísérleteznek egy gyepálló géppel. Haszná­latával- a- műtrágyák, jobban hasznosulnak és javul a talaj vízháztartása. Kialakulóban van közreműködésükkel a kisbálás szénabetakarítás gép­sorának kialakítása is. A mellékterméket nemcsak a takarmányozás céljaira kíván­ják hasznosítani, hanem olcsó fűtőanyagként is. A gazdaságok szükségletét meghaladó lucerna- és fűszá- rítmányok, kukoricapellet ex­portját szintén a gazdaság bo­nyolítja. A korábbi évek fel­futását mutatja, hogy 1977-ben 24,8 millió forint értékű árut adtak el tőkés piacra, s ta­valy már 69 millió forint ösz- szegűt. Ez nemcsak a tagszö­vetkezetek árbevételét javítot­ta, de a népgazdaságnak 2 millió dollár devizabevételt jelentett. Az idén viszont — a fent említett okok miatt — várhatóan csökken az export. A szárítókat kevesebbet mű­ködtetik, s egyre kisebb meny- nyiséget adnak át értékesítés­re. A társaság lehetővé teszi tagjainak a különféle kísérle­tek eredményeinek gyors meg­ismerését. A vezető posztokat megfelelően képzett szakem­berek töltik be, akik közvet­len kapcsolatban állnak a te­rületen dolgozó kollégáikkal. Mivel csupán hat járásunk- beli tsz tagja a társaságnak, kívánatos lenne, hogy a töb­bi gazdaság is megvizsgálja a csatlakozás lehetőségét, mivel ez eredményesebbé tehetné takarmánygazdálkodásukat. ­T. T. Átalakították, bővítették Könnyebb a postások dolga Javul év végére a telefonszolgálat get alakítottak ki a kézbesí­tőknek. a belső irodai dolgo­zóknak, s a hivatalvezető is külön irodába költözhetett. Jutott pénz szociális helyiség kialakítására is. A telefonközpontot alkal­massá tették az éjjel-nappali szolgálat ellátására. Megvaló­sulása a község 'lakosságának mindenképpen megnyugtató lesz, ugyanis csak néhány se­gélykérő telefon működik az éjszakai órákban, ami megne­hezíti a sürgős hívások lebo­nyolítását. Ez a gond az év végéig megszűnik, amint al­kalmas személyt vesznek fel erre a feladatra. A munkák egymillió forint­ba kerültek, amit a Budapest Vidéki Postaigazgatóság te­remtett elő a felújításhoz. Szakíró előadása Mmm, szép otthonok Újra a régi helyén dolgozik az albertirsai postahivatal. Egy idő óta már a kívül-belül új­jáalakított épületben fogadják ügyfeleiket. Aki valaha naponta meg­fordult a régi berendezési tár­gyak között, tapasztalhatta a zsúfoltságot. Akkor még csak három helyiség állt a postá­sok rendelkezésére. Raktáro­zási’ gondok is nehezítették munkájukat. Az ügyfelek csak folyosónyi részen közlekedhet­tek, zavarva egymást is az ügyek intézésében. Ez az ál­lapot 1979 áprilisáig tartott. Akkor adták át az épületet az építőbrigádoknak, akik — a külső renováláson kívül — teljes belső átalakítást végez­tek. Ezzel egy időben némi bővítést is végrehajtottak. Ma már a belépő elé telje­sen új kép tárul. A régi be­rendezési tárgyak helyett újak fogadják az érkezőt. A foga­dótér tágasabb lett, új .pult mögött, jobb körülmények kö­zött intézik ügyeinket a tiszt­viselők. Petró Károlyné, a hivatal vezetője elmondta, hogy ebben a környezetben valamennyien jól érzik magukat. Ma már nincs raktározási gondjuk. Megoldódott az egyes munka- területek épületen belüli el­különítése is. Önálló helyisá­A műszaki könyvnapok al­kalmával, pénteken, októ­ber 16-án, délután fél négy órai kezdettel a Dél-Pest me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat Damjanich utcai épületé­nek ebédlőjében előadást tart dr. Kalmár Miklós, a Buda­pesti Műszaki Egyetem építés- történeti és elméleti tanszéké­nek docense. Az előadás témá­ja a most megjelent, Mai osztrák építészet című könyve. A ceglédi Dózsa könyvesbolt a helyszínen könyvvásárt tart. A közelmúltban a párt já­rási végrehajtó bizottsága megvizsgálta a társaság tevé­kenységét. Az ezzel foglalko­zó jelentésből az tűnt ki, hogy amíg korábban növekedett a lucerna és a, silókukorica te­rülete, az utóbbi időben csök­ken. Ez összefüggésben áll a szárítóüzemek visszafogottabb működtetésével, hiszen a ma­gas energiaköltség fékező ha­Beszédes alkotások. Fában örökítve Fehér László tragé­diája, Kádár Kata, Basa Pis­ta, a Hej, halászok kezdetű népdal. Néhány jellegzetes munkaimozzanatot őrző fa­szobor: a zsákhordó és a vízhordó ember, a harmoni- kás és a sajtáros. Pompás erezetű tiszafából faragva há­romarasznyi Madonna: az Anyaság. Sokat látó, érzések megörökítésére és közlésére kész, ügyes ember keze mun­kái. Élménnyel, esztétikai öröm­mel gazdagodtak, akik mind ezt láthatták. Nem feledkeznek meg róluk Kirándultak a régi munkatársak A minap a késő délutáni órákban egy autóbusz állt meg a Mechanikai Művek abonyi gyáregysége előtt. Le­szálló- utasai hatvan év körü­li, vagy azon felüli nők és férfiak - voltak, akikről kide­rült, hogy valamennyien a gyáregység nyugdíjasai. A harmincöt negyventagú cso­port egynapos debreceni ki­rándulásról érkezett haza. Kellemes órák — Remekül éreztem magam — mondja Volosinovszky Lászióné. — Amikor egy év­vel ezelőtt nyugdíjba mentem, azt gondoltam, többé nem lá­tom munkatársaimat, volt munkahelyem. Jóleső érzés, hogy nem feledkeznek meg rólunk, és kapcsolatot terem­tenek velünk. Nagy kár, hogy az összejövetelekre nem jár el mindenki. A Mechanikai Művek gyár­egységének évtizedes múltja van Abonyban. Az eltelt idő alatt majd’ ötvenen vonultak nyugdíjba. — Nyugdíjasainkkal eddig is kapcsolatban voltunk — ma­gyarázza Tóth István, a gyár­egység szakszervezeti bizott­ságának- titkára. — Minden évben megrendeztük találko­zójukat, de most igyekeztünk még több kellemes órát sze­rezni nekik. Ezért a hagyo­mányos Összejövetelt megtoi- dottuk ezzel a kirándulással. Az autóbuszt törzsgyárunk kölcsönözte. Csaba Istvánná, a gyáregy­ség szakszervezeti bizottságá­nak elnöke volt a kirándulás szervezője. — Egy nap nem lehet túl messzire jutni, és főleg sokat látni — kapcsolódik be a be­szélgetésbe. — Ügy érzem, ennek ellenére sikerült ked­ves és vonzó programot ösz- szeállítani, olyat, ami min­denkit érdekelt. A nevezetes alföldi nagyvárosban megte­kintettük a Déri Múzeumot, a híres templomot. Jártunk a Nagyerdőben, ahol csónakáz­tunk, végigsétáltunk az állat­kertben és a vidámparkba is ellátogattunk. Jövőre megismétlik Fábián István nyugdíjasként is dolgozik. Portás a gyáregy­ségnél, — Amikor reggel buszra szálltunk, nem volt valami rózsás hangulatunk — mond­ja. — Borongós, esőre hajló időben indultunk, aztán kisü­tött a nap, és ez egyszerre jó hangulatot teremtett. Rövid volt egy nap, mégis sókat láttunk, és jól éreztük ma­gunkat. Nekem a Nagyerdő tetszett a legjobban. — Az utóbbi évek nyugdí­jas összejövetelei közül ez sikerült a legjobban — sum­mázza az elhangzottakat Bab- csány Istvánná, az szb nőfe­lelőse. — Ezt hazafelé jövet a kiránduló csoport tagjai is megerősítették, és kérték, hogy a jövőben a találkozót és az utazást vonjuk össze, és két­napos országjárásra menjünk. Remélhetőleg nem lesz aka­A busz már ott vár Gyári menetrend A Fűrész, Lemez- és Hor­dóipari Vállalat dolgozóinak több mint fele vidéki. Közle­kedésüket munkahelyük vál­lalati külön busszal segíti. A jármű a Cegléd környéki te­lepülésekről, Tápiószőlősről, Újszilvásról, hozza-viszi a műszakváltásra az embereket. Naponta több mint 200-an bu- szoznak ily módon. ISSN 01S3—asco (Ceglédi Hírlap) A Ceglédi Állami Tangazdaság hibridüzemében az idén 1300 vagon vetőmagkukoricát dolgoznak fel. Felvételeinken a beérkezés, a feldolgozás utáni csomagolás és a tárolás mozza­natait örökítettük meg. Apáti-Tóth Sándor felvétele Sőreg Dénes fafaragásainak bemutatóját a kórház és ren­delőintézet igazgatósága, va­lamint művelődési bizottsága rendezte. A kórházi könyvtár a témához illő ’hangulatot te­remtett a könyv és zenei anyag hozzáfűzésével. masa Agfe*—: ■ ma A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1981. OKTOBER 14., SZERDA Vetőmag lesz a kukoricából

Next

/
Oldalképek
Tartalom