Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-14 / 241. szám
A ceglédi kórház tanácstermének ajtaja nyitva. Dél múlt kis idővel, s az arra járók be-bekukkantanak, betérnek. Van, akinek hét eleje óta ekkortájt mindig oda visz az útja, hogy ismét meg ismét láthassa Sőreg Dénes fafaragásait. A teremben, rejtett zugból dal hangzik, a népdal csodálatos kék lábú, zöld szárnyú madaráról. A kis asztalon a pompás borítójú bállá- dás könyv, mellette fénymásolt versek. Mind ez a kiállítással összefügg, hiszen Só- reg Dénesi a kamarakiállítás anyagának készítésére, válogatására a balladák késztették. Kórházi kiállítás Fába vésett ballada A takarmánytermesztés új útjai Kisebb Szobaszínház Amerikai álom és Homokláda Eérleten kívüli színházi előadás lesz október lS-án, vasárnap este 7 órai kezdettel a ceglédi Kossuth Művelődési Központ 'emeleti termében. A szolnoki Szigligeti Színház — újszerű kezdeményezésként — szobaszínház előadását mutatja be. A közönség Edward Al- bee két egyíelvonásosát, az Amerikai álmot és a Homokládát láthatja, Paál István Já- szai-díjas rendezésében, Győri Franciska, Koós Olga, Falvay Klári, Nagy Gábor és Orbán Tibor színművészek előadásában. A belépőjegyeket a művelődési központ árusítja és az érdeklődők hivatali időiben bővebb felvilágosítást is ott kaphatnak. Múzeumi elírás A monográfia része lesz A múzeumi hónap következő eseménye, sorban immár a negyedik, pénteken lesz a ceglédi Kossuth Múzeumban. Az előadások egyben ízelítőt adnak a készülő, ceglédi monográfia anyagából. Pénteken Kocsis Gyula múzeumigazgató a jobbágyfelszabadításról és annak a város gazdasági és társadalmi életére hatásáról szól. Előadása délután fél ötkor kezdődik. Évezrede honfoglaló őseink a többi között azért választották letelepedési helyül a Kárpát-medencét, mert jó legelőt kínált állataiknak. A szilaj jószágtartás egészen a múlt századig elterjedt volt, s csak ahogyan mind nagyobb területeket törtek fel a gazdálkodás céljaira, szorult visz- sza egyre szűkebb területre. Volt egy időszak, amikor a rétek, legelők jelentőségét nem vették eléggé figyelembe a lehetséges takarmánybázis szempontjából. Az utóbbi időben azonban — a gazdálkodás költségeit csökkentendő — az olcsóbb hústermelés követelménye ismét a gyepgazdálkodásra irányította a figyelmet. A kutatók véleménye alapján az ősgyepeken, réteken, legelőkön — hozzáértő felújítással, szakszerű telepítéssel, kezeléssel, öntözéssel — viszonylag kis ráfordítással lehet nagy mennyiségű és jó minőségű takarmányt termeszteni. Melléktermékek Ezt vallja és a gyakorlatban valósítja meg a Ceglédi Fehérjetakarmány Termelési Gazdasági Társulás, amely 21 taggazdaságot foglal magába és a ceglédi Lenin Tsz gesztorságával dolgozik. Célját tekintve a nagy kiterjedésű füves területek minél jobb hasznosítását, a gyenge talajon is jól termő tömegtakarmányok elterjesztését, a melléktermékek takarmányként való hasznosítását tűzte célul, a szarvasmarhatartás és a juhászat fellendítését szolgálva ezzel. Alig néhány éves fennállása alatt folyamatosan kidolgozza és a gyakorlatba ülteti át a szálas- és tömegtakarmányok termesztésének rendszerét. Ehhez segítségül hívja a kutatóintézeteket, és alkalmazza a frissen publikált tudományos eredményeket. Saját agrokémiai laboratóriuma — a talaj- és növény vizsgálatok alapján — szaktanácsokat ad a termelőszövetkezeteknek a megfelelő mennyiségű kemikáliák használatához és a költségtakarékos technológiák kidolgozásához. A társaság a szükséges eszközök, a takarmánytermesztésben használt gépek alkatrészeinek beszerzését is feladatának tekinti, továbbá a szálastakarmányok szárítását szolgáló üzemek karbantartását, a kazánok speciális falazatának elkészítését, javítását, az égőfejek rendbehozásat is vállalja. Működési köre kiterjed a szárítmányok külföldi értékesítésére — a külkereskedelmi társulás tagjaként. Tyfon, hibát költséggel jobb eredményt tású. Ugyanakkor a rugalmas lépésváltásra vall, hogy több másodvetésű takarmányt termelnek, és egyre több mellék- terméket etetnek a jószágokkal. Részben ez magyarázza, hogy kisebb a silókukorica vetésterülete. A másodvetések közül a hybar és a ryyon honosodik meg mind szélesebb körben. Kísérleti gépsorok A taggazdaságokban az integrált rétek, legelők területe 30 százalékkal növekedett, s jelentős erőfeszítéssel fejlesz, tik ezt a korábban elhanyagolt ágazatot. Erre a társaság részletes programot dolgozott ki. A hozamok növelését és a minőség javítását szolgálja a komplex technológiák elterjesztése a lucerna, fű és tömegtakarmányok előállításánál. Az elmúlt három évben lucernából 65-ről 71, fűből 19- ről 24 mázsára emelkedett a hektáronkénti termésátlag. A gépesítés terén sok még a tennivaló. A fejlesztésre szánt pénzt ésszerűen kell felhasználni. A meglevő gépekre kell alapozni, s ezeket kiegészíteni többféleképpen hasznosítható berendezésekkel. A szarvasi kutatókkal közösen a ceglédiek kidolgoztak egy technológiát, és kísérleteznek egy gyepálló géppel. Használatával- a- műtrágyák, jobban hasznosulnak és javul a talaj vízháztartása. Kialakulóban van közreműködésükkel a kisbálás szénabetakarítás gépsorának kialakítása is. A mellékterméket nemcsak a takarmányozás céljaira kívánják hasznosítani, hanem olcsó fűtőanyagként is. A gazdaságok szükségletét meghaladó lucerna- és fűszá- rítmányok, kukoricapellet exportját szintén a gazdaság bonyolítja. A korábbi évek felfutását mutatja, hogy 1977-ben 24,8 millió forint értékű árut adtak el tőkés piacra, s tavaly már 69 millió forint ösz- szegűt. Ez nemcsak a tagszövetkezetek árbevételét javította, de a népgazdaságnak 2 millió dollár devizabevételt jelentett. Az idén viszont — a fent említett okok miatt — várhatóan csökken az export. A szárítókat kevesebbet működtetik, s egyre kisebb meny- nyiséget adnak át értékesítésre. A társaság lehetővé teszi tagjainak a különféle kísérletek eredményeinek gyors megismerését. A vezető posztokat megfelelően képzett szakemberek töltik be, akik közvetlen kapcsolatban állnak a területen dolgozó kollégáikkal. Mivel csupán hat járásunk- beli tsz tagja a társaságnak, kívánatos lenne, hogy a többi gazdaság is megvizsgálja a csatlakozás lehetőségét, mivel ez eredményesebbé tehetné takarmánygazdálkodásukat. T. T. Átalakították, bővítették Könnyebb a postások dolga Javul év végére a telefonszolgálat get alakítottak ki a kézbesítőknek. a belső irodai dolgozóknak, s a hivatalvezető is külön irodába költözhetett. Jutott pénz szociális helyiség kialakítására is. A telefonközpontot alkalmassá tették az éjjel-nappali szolgálat ellátására. Megvalósulása a község 'lakosságának mindenképpen megnyugtató lesz, ugyanis csak néhány segélykérő telefon működik az éjszakai órákban, ami megnehezíti a sürgős hívások lebonyolítását. Ez a gond az év végéig megszűnik, amint alkalmas személyt vesznek fel erre a feladatra. A munkák egymillió forintba kerültek, amit a Budapest Vidéki Postaigazgatóság teremtett elő a felújításhoz. Szakíró előadása Mmm, szép otthonok Újra a régi helyén dolgozik az albertirsai postahivatal. Egy idő óta már a kívül-belül újjáalakított épületben fogadják ügyfeleiket. Aki valaha naponta megfordult a régi berendezési tárgyak között, tapasztalhatta a zsúfoltságot. Akkor még csak három helyiség állt a postások rendelkezésére. Raktározási’ gondok is nehezítették munkájukat. Az ügyfelek csak folyosónyi részen közlekedhettek, zavarva egymást is az ügyek intézésében. Ez az állapot 1979 áprilisáig tartott. Akkor adták át az épületet az építőbrigádoknak, akik — a külső renováláson kívül — teljes belső átalakítást végeztek. Ezzel egy időben némi bővítést is végrehajtottak. Ma már a belépő elé teljesen új kép tárul. A régi berendezési tárgyak helyett újak fogadják az érkezőt. A fogadótér tágasabb lett, új .pult mögött, jobb körülmények között intézik ügyeinket a tisztviselők. Petró Károlyné, a hivatal vezetője elmondta, hogy ebben a környezetben valamennyien jól érzik magukat. Ma már nincs raktározási gondjuk. Megoldódott az egyes munka- területek épületen belüli elkülönítése is. Önálló helyisáA műszaki könyvnapok alkalmával, pénteken, október 16-án, délután fél négy órai kezdettel a Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Damjanich utcai épületének ebédlőjében előadást tart dr. Kalmár Miklós, a Budapesti Műszaki Egyetem építés- történeti és elméleti tanszékének docense. Az előadás témája a most megjelent, Mai osztrák építészet című könyve. A ceglédi Dózsa könyvesbolt a helyszínen könyvvásárt tart. A közelmúltban a párt járási végrehajtó bizottsága megvizsgálta a társaság tevékenységét. Az ezzel foglalkozó jelentésből az tűnt ki, hogy amíg korábban növekedett a lucerna és a, silókukorica területe, az utóbbi időben csökken. Ez összefüggésben áll a szárítóüzemek visszafogottabb működtetésével, hiszen a magas energiaköltség fékező haBeszédes alkotások. Fában örökítve Fehér László tragédiája, Kádár Kata, Basa Pista, a Hej, halászok kezdetű népdal. Néhány jellegzetes munkaimozzanatot őrző faszobor: a zsákhordó és a vízhordó ember, a harmoni- kás és a sajtáros. Pompás erezetű tiszafából faragva háromarasznyi Madonna: az Anyaság. Sokat látó, érzések megörökítésére és közlésére kész, ügyes ember keze munkái. Élménnyel, esztétikai örömmel gazdagodtak, akik mind ezt láthatták. Nem feledkeznek meg róluk Kirándultak a régi munkatársak A minap a késő délutáni órákban egy autóbusz állt meg a Mechanikai Művek abonyi gyáregysége előtt. Leszálló- utasai hatvan év körüli, vagy azon felüli nők és férfiak - voltak, akikről kiderült, hogy valamennyien a gyáregység nyugdíjasai. A harmincöt negyventagú csoport egynapos debreceni kirándulásról érkezett haza. Kellemes órák — Remekül éreztem magam — mondja Volosinovszky Lászióné. — Amikor egy évvel ezelőtt nyugdíjba mentem, azt gondoltam, többé nem látom munkatársaimat, volt munkahelyem. Jóleső érzés, hogy nem feledkeznek meg rólunk, és kapcsolatot teremtenek velünk. Nagy kár, hogy az összejövetelekre nem jár el mindenki. A Mechanikai Művek gyáregységének évtizedes múltja van Abonyban. Az eltelt idő alatt majd’ ötvenen vonultak nyugdíjba. — Nyugdíjasainkkal eddig is kapcsolatban voltunk — magyarázza Tóth István, a gyáregység szakszervezeti bizottságának- titkára. — Minden évben megrendeztük találkozójukat, de most igyekeztünk még több kellemes órát szerezni nekik. Ezért a hagyományos Összejövetelt megtoi- dottuk ezzel a kirándulással. Az autóbuszt törzsgyárunk kölcsönözte. Csaba Istvánná, a gyáregység szakszervezeti bizottságának elnöke volt a kirándulás szervezője. — Egy nap nem lehet túl messzire jutni, és főleg sokat látni — kapcsolódik be a beszélgetésbe. — Ügy érzem, ennek ellenére sikerült kedves és vonzó programot ösz- szeállítani, olyat, ami mindenkit érdekelt. A nevezetes alföldi nagyvárosban megtekintettük a Déri Múzeumot, a híres templomot. Jártunk a Nagyerdőben, ahol csónakáztunk, végigsétáltunk az állatkertben és a vidámparkba is ellátogattunk. Jövőre megismétlik Fábián István nyugdíjasként is dolgozik. Portás a gyáregységnél, — Amikor reggel buszra szálltunk, nem volt valami rózsás hangulatunk — mondja. — Borongós, esőre hajló időben indultunk, aztán kisütött a nap, és ez egyszerre jó hangulatot teremtett. Rövid volt egy nap, mégis sókat láttunk, és jól éreztük magunkat. Nekem a Nagyerdő tetszett a legjobban. — Az utóbbi évek nyugdíjas összejövetelei közül ez sikerült a legjobban — summázza az elhangzottakat Bab- csány Istvánná, az szb nőfelelőse. — Ezt hazafelé jövet a kiránduló csoport tagjai is megerősítették, és kérték, hogy a jövőben a találkozót és az utazást vonjuk össze, és kétnapos országjárásra menjünk. Remélhetőleg nem lesz akaA busz már ott vár Gyári menetrend A Fűrész, Lemez- és Hordóipari Vállalat dolgozóinak több mint fele vidéki. Közlekedésüket munkahelyük vállalati külön busszal segíti. A jármű a Cegléd környéki településekről, Tápiószőlősről, Újszilvásról, hozza-viszi a műszakváltásra az embereket. Naponta több mint 200-an bu- szoznak ily módon. ISSN 01S3—asco (Ceglédi Hírlap) A Ceglédi Állami Tangazdaság hibridüzemében az idén 1300 vagon vetőmagkukoricát dolgoznak fel. Felvételeinken a beérkezés, a feldolgozás utáni csomagolás és a tárolás mozzanatait örökítettük meg. Apáti-Tóth Sándor felvétele Sőreg Dénes fafaragásainak bemutatóját a kórház és rendelőintézet igazgatósága, valamint művelődési bizottsága rendezte. A kórházi könyvtár a témához illő ’hangulatot teremtett a könyv és zenei anyag hozzáfűzésével. masa Agfe*—: ■ ma A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1981. OKTOBER 14., SZERDA Vetőmag lesz a kukoricából