Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-14 / 241. szám
1981. OKTOBER 14., SZERDA sjmifw Heti jogi tanácsok A bent lakó háztartási alkalmazottat megfelelő elhelyezés illeti meg Válás után kit illet meg a lakáshasználat? A Milyen feltételekkel lehet megkötni a háztartási alkalmazottak munkaszerződését? P. Z.-né és barátnőjének kérdésére közöljük, hogy a magánmunkáltatónál bentlakó vagy bejáró, háztartási munkát végző dolgozónak munkaviszonyára a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelemmel a 10/1978. (VIII. 15.) MüM.-rendeletre Ez utóbb említett rendelet meghatározza a havi pénzbeli munkabér összegét, amelynek felső határa indokolt esetben legfeljebb 50 százalékkal emelhető. Olvasóink kérdése kifejezetten a természetben való elhelyezést és az ellátást érinti, és a felmondási időt szeretnék tudni. A felmondási idő 15 nap, mely idő a munkaviszonyban töltött 10 év után négy, 20 év után öt, 30 év után hat hétre emelkedik. A bentlakó háztartási alkalmazott részére természetben megfelelő elhelyezést és teljes ellátást kell nyújtani. Teljes ellátásként naponta legalább háromszori étkezést kell biztosítani. A bejáró háztartási alkalmazott természetbeni járandósága teljes (napi 8 óra) munkaidő esetében naponta legalább háromszori étkezés, nem teljes munkaidő esetén annyi étkezés, amennyi a munkaidőre esik. Ha az ellátás, vagy az étkezés akadályba ütközik, vagy a felek megegyeznek, pénzben is elszámolható. Olvasóinknak tanácsoljuk, hogy a szakszervezetükét kéressék meg részletesebb tájékoztatás céljából. • A házassás: felbontása után ki kell-e költöznie a feleségnek a férj öröklakásából? Amikor a felek házasságot kötöttek, a férj öröklakásába költöztek be. Időközben a házasság megromlott, a férj levonta magatartásának következményeit, és hibásnak érezvén magát, kiköltözött a saját tulajdonú öröklakásából, visz- szament az anyjához. Tette ezt éppen azért, hogy a kiskorú gyermekek nevelését károsan ne befolyásolja a házastársak örökös civódása. A házassági bontóperben a feleség kérte, hogy a lakás kizárólagos használatára, bérleti díj ellenében a bíróság őt jogosítsa fel. A férj a lakás használatát a válóperben magának követelte. Attól eltekintett, hogy amíg a lakásból a feleség nem költözik el, használati díjat vagy bért követeljen tőle. Az ügy érdekességéhez tartozik, hogy a feleség és a férj is hozzánk fordult tanácsért, egymástól függetlenül. A férj hajlandó olyan külön bejáratú albérleti szobát biztosítani az asszonynak, hogy legszükségesebb bútorait és egyéb tárgyait ott elhelyezheti. A férj vállalta a törvényesnél magasabb tartásdíj megfizetését is. A feleség azonban válni nem akar, ha azonban a bíróság a házasságot mégis felbontaná, arra az esetre a családvédelmi szempontokra is figyelemmel, a lakást magának követeli, függetlenül attól, hogy az a férje tulajdona. Állítja, hogy ő nem oka a házasság megromlásának, a férje kezdett az utóbbi időben kimaradozni, italozni, és bár anyagiakban a család nem szenvedte meg ezt, de érezhető az ideges családi légkörben, hogy a helyzet tarthatatlan, mert a gyermekek állandóan követelik az apjukat. Amiatt az anya sokszor hazudni kénytelen, amely türelmetlenné, ingerültté tette őt is a gyerekekkel szemben. Ügyükben az állapítható meg, hogy eléggé meggondolatlanok. Különösen vonatkozik ez a férjre, és bár a feleség az események hatására elbizonytalanodott, azt tanácsoljuk, legyen határozottabb, mert a jog mellette áll. A körülményekből az sem állapítható meg, hogy a házasság véglegesen feldúlttá vált, és azt már nem lehetne helyrehozni. Ha a feleség indította a válópert, akkor szüntesse be az eljárást, elég az is, ha nem megy el az első tárgyalásra. Ha a férj indította meg a bontópert, jelentse ki a bíróság előtt a békéltető tárgyaláson, hogy nem hajlandó válni, férje magatartását megbocsátja. Ha mégis válásra kerülne a sor, minthogy a feleség nem adott okot a házasság felbontására, minden reménye megvan arra, hogy a lakás- használatot a bíróság a feleségnek biztosítja, esetleg — ha erre a lakás adottságai alkalmasak — a lakáshasználatot meg is oszthatja közöttük. Nem kerülhet ez utóbbira sor akkor, ha családvédelmi szempontok indokolják a férj kiköltözését. Erre rendszerint akkor kerül sor, ha a házastárs zaklatja a családot, vagy egyéb szempontok miatt tarthatatlanná válik az együttlakás. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Csökkenthető-e a tartásdíj? Egy ötvenéves asszony huszonöt évi házasság után válópert indított férje ellen, egyben házastársi tartásdíjat is igényelt tőle. Arra hivatkozott, hogy férje a lakásban elkülönült tőle, a háztartáshoz nem járult hozzá, ő pedig — betegsége miatt — munkát vállalni nem tud, ezért eltartásra szorul. Korábban nem volt állásban, hanem a háztartást látta el és a gyerekeket nevelte. A járásbíróság, majd a fellebbezésre a megyei bíróság a házasságot felbontotta és o férjet havi 1600 forint tartásdíj fizetésére kötelezte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a tartásdíj összegére vonatkozó részét hatályon kívül helyezte és ebben a vonatkozásban új bizonyítási eljárást rendelt el. A döntés indoklása szerint a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást az követelhet, aki arra önhibáján kívül rászorul, kivéve, ha a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt arra érdemtelenné vált. A tartás mértéke tehát az önhibán kívüli rászorultság mértékéhez igazodik. Ennek megállapításánál a volt házastárs egészségi állapotának, családi viszonyainak kiemelt jelentősége Tíz nap rendeletéiből Egyes ipari és szolgáltató egységek bérletéről, a vállalatok egyes részlegeinek szerződéses üzemeltetéséről, a 29/1981. (IX. 14.). MT a 30/1981. (IX. 14.) MT. rendelet intézkedik. (Tanácsok Közlönye 30. szám.) A gazdálkodó szervezet egyes részlegeinél alkalmazható költségtérítéses rendszerről a 25/1981. (IX. 14.) PM—MüM. rendelet intézkedik, szintén a Tanácsok Közlönye 30. számában. A zártkerti és zártkerten kívüli külterületi földrészleteken való építésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásához 4/1981. ÉVM. szám alatt irányelv jelent meg, amelyet az érdekeltek szintén a Tanácsok Közlönye 30. számából ismerhetnek meg. Az állami vállalatokról szóló, 1977. évi VI. törvény végrehajtásáról rendelkező 4/1978. (I. 18.) Mt. sz. rendelet módosításáról, úgyszintén a törvény módosításáról a Magyar Közlöny 59. számában jelent meg az 1981. évi 20. tvr., illetve a végrehajtási utasítást tartalmazó 42/1981. (IX. 28.) MT. számú rendelet. Egyes árucikkek külföldre küldési, illetve kiviteli tilalmáról a 425/1981. MNB. közlemény rendelkezik a Tanácsok Közlönye 31. számában. Kisüzemi termelés A vállalkozások szabályozása — Mennyi? — kiáltotta a kapitány. — Hét! — ordította a kormányos. — Mi hét? — kérdezett visz- sza a kapitány. — Mi mennyi? — nézett rá a kormányos. A régi vicc jól sűríti azt a féltájékozottságot, amely a gazdaság 1932. január 1-re kiírt újszülöttjei iránt manapság a közvéleményben mutatkozik. A vállalkozások — kis szövetkezet ipari szolgáltató szakcsoport, gazdasági munka- közösség, megreformált kisipar, stb. — jogi szabályai az elmúlt hónapban jelentek meg a Magyar Közlönyben, mégis a kérdés egyik szakértője, egy vállalkozási ügyvéd a minap így fogalmazott: Nagyon fontos, hogy a törvényekben, törvényerejű rendeletekben, minisztertanácsi rendeletekben megfogalmazott lehetőségeket az alacsonyabb szintű szabályok — például a pénzügyi szabályozók — ne szüntessék meg, hogy végül a társaság tagjainak ne is érje meg társulni. Soki:meretlenes egyenlet A vállalkozások tehát ma még sokismeretlenes egyenletnek tekinthetők, mégis a lecke legalább már fel van adva. A döntések — többnyire még csak elméletben — a munkához való hagyományos viszony felülvizsgálatára késztetnek sokakat, a hírek szerint mindenekelőtt a fiatalabb generációk tagjait foglalkoztatja a vállalkozások lehetősége. Mások viszont a minden bizonnyal növekvő jövedelmi különbségekre hivatkozva fenntartással fogadják a változásokat. Második gazdaság Minden jel szerint elsősorban az ilyen elvi kérdések miatt foglalkozott a társulások ösztönzésének hátterével a múlt heti Dunakanyar jogásznapon a legnagyobb érdeklődést kiváltó előadás. Dr. Szép György igazságügyi főtanácsos a vállalkozási reneszánsz okainak részletes elemzése előtt négy szóba sűrítette a kormányzat döntésének lényegét: Nem volt más alternatíva! Az utóbbi években mind világosabbá vált, hogy egyes kárhoztatott, ugyanakkor tömegesnek mondható gazdasági jelenségek, mint a fusizás, kontárkodás, bizonyos áttétellel a borravaló, a csúszópénz és vidéke, nem egyszerűen a legalitás és illegalitás határán jelentkező egymástól független képződmények, hanem megnyilvánulásai egy összefüggő rendszernek, amit a hivatalos gazdaság mellett többnyire második gazdaságnak neveznek. Ez a rejtett gazdaság, amit elsősorban a 8 órán túli munka működtet, a piacon fellépő hiányok kielégítésére jött létre. Sajátosságai ebből következnek: az árak a kereslethez igazodva többnyire magasabbak, mint a törvényes tarifák, az üzemekben nem ritka teljesítmény-visszatartás azonban ezen a területen már nem jelentkezik, értelmetlen lenne. A második gazdaságban, annak törvényes formáival (pl. háztáji gazdálkodás) együtt három-három és fél millióan vesznek aktívan részt, vagyis a családok háromnegyede érdekelt valamiképpen a nemzeti jövedelem ilyen újraelosztásában. Az új vállalkozási formák az eddig rejtve működő magánkezdeményezések (pl. magántaxi) legalizálását jelenthetik, s ez az első lépés a második gazdaság szabályozásához. Röghöz kötöttség helyett A lakossági szükségletek a vártnál nagyobb mértékben differenciálódnak — állapította meg 1978-ban az MSZMP Politikai Bizottsága. A gazdaság eddigi szervezete azonban ennek a kihívásnak nem tudott teljesen megfelelni. A zavarok megszüntetésének egyik módja: megszabadítani a már eddig is létező vállalkozásokat a röghöz kötöttségtől. Egy másik: a lakosság közvetlenül döntsön arról, hogy valamilyen termékre, szolgáltatásra szüksége van-e? Ennek megfelelően a kisiparosok januártól nemcsak a telephelyükön, hanem az országban bárhol gyakorolhatják mesterségüket. További változás, hogyha valaki a szükséges feltételeknek megfelel (szakképzettség, stb.), tőle az iparengedély kiadása nem tagadható meg akkor sem, ha az adott körzetben már több hasonló tevékenységű üzlet működik. A piac igényeihez jobban igazodó termelést ugyanakkor nyilvánvalóan nemcsak a legalsó szinten végrehajtott intézkedéseknek kell biztosítaniuk. Mint látható volt az elmúlt évben, az irányítás területén és a nagyüzemi termelésben is jelentős változások történtek. Több ágazati minisztérium megszűnt, trösztök, nagyvállalatok különböző részlegei önállósultak. A jogszabály kisvállalatok alapítására is ösztönöz. Korábban az a tendencia érvényesült, hogy minél nagyobb egy üzem, annál szocialistább, dr. Szép György számos gazdaság: szakértőhöz hasonlóan azonban úgy vélte, hogy a két dolognak egymáshoz semmi köze. Ugyanakkor a mammut- vállalatnak tekinthető nagy cégek többnyire rugalmatlanok, merevek. A verseny érdekében Az egyéni kezdeményezésekre, a kisebb csoportok vállalkozásaira, úgy tűnik, bizonyos katalizátor szerep is vár a jövőben, mégpedig az egészséges gazdasági verseny megteremtése érdekében. Ha ugyanis a kisvállalkozás jobban fizet, számolni lehet a szakemberek, munkások kiáramlásával a közép- és nagyüzemi szektorból. Mi a teendő ilyenkor? Ha továbbra is. a piac törvényeiből indulunk k=. csak egy válasz lehet: minden termelőegységnek valamiképpen biztosítania kell, hogy legjobb dolgozóinak fizetése versenyképes legyen. Babus Endre van. Életkörülményinek tüzetes vizsgálata elengedhetetlen, mert ennek tisztázása után lehet csak állást foglalni, vajon a tartásra önhibáján kívül valóban rászorul-e és amennyiben igen, milyen mértékben. — Ebben az esetben a kihallgatott orvosszakértő véleménye szerint az asszony munkaképesség-csökkenése 40 százalékos. Nagyobb fizikai megterheléssel járó munkát nem tud végezni, csak háztartási teendőket, vagy csökkentett munkaidőben könnyebb fizikai munkakörben alkalmazható. Azt azonban a bíróságok nem vizsgálták, hogy korára, egészségi állapotára és a helyi adottságokra való tekintettel milyen kereső foglalkozást végezhet. Amennyiben lakóhelyén megfelelő munkalehetőség van, az elérhető jövedelme beszámításával, csupán kiegészítő tartást igényelhet. Nincs tisztázva, hogy vele élő gyermeke háztartásában munkáját mennyiben hasznosítja, vagy csak unokái felügyeletét látja el. A rászorultság mérvének megállapításánál ezt figyelembe kell venni. Végül: meg kell állapítani, mennyiben felel meg a férjnek az az állítása, amit bizonyítani is kíván, hogy volt feleségének a házhoz tartozó gyümölcsösből jelentős jövedelme van. Ittas motoros balesete Egy állami gazdaság motor- kerékpárját munkaszüneti papon az egyik dolgozó magához vette, majd két barátjával italozni kezdett A mulatság végén mindhárman ittasan felültek a gépre, amelyet a gazdaság dolgozója vezetett. Robogás közben a vasúti sorompónak ütköztek. Mindany- nyian megsebesültek, az egyik utas különösen súlyosan. A gépjármű felelősségbiztosítás alapján az Állami Biztosító a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak a súlyosan sérült ember gyógykezelésével járó költségeket megtérítette, majd az összeg visszafizetéséért az állami gazdaság ellen pert indított. A gazdaság azzal védekezett, hogy dolgozója a motor- kerékpárt jogtalanul vette igénybe, ezért a társadalombiztosítási szolgáltatásért nem köteles helytállni. Ezt a védekezést a Legfelsőbb Bíróság, ahol az ügy végső fokon eldőlt, nem fogadta el, és a gazdaságot a kár 70 százalékának viselésére kötelezte. A gépjármű jogtalan használatának fogalmát nem a mindennapi szóhasználat szerint, hanem büntetőjogi szempontból is kell vizsgálni — mondta ki az ítéletet. — A gazdaság alkalmazottja a gép elvitelével nem követett el lopást, vagyis bűncselekményt, ezért az utas sérülésével felmerült társadalombiztosítási költségeket a gazdaságnak — az üzemben tartó felelőssége alapján —, viselnie kell, A súlyosan sérült embernek azonban tudnia kellett, hogy gépjárművet szeszes ital hatása alatt vezetni nem szabad. Mégsem figyelmeztette erre barátját, hanem felült az általa vezetett motorkerékpárra. Ezzel, bár közvetve, de maga is részese lett a balesetnek. Ezért a gazdaság a társadalombiztosítási költségeknek csak 70 százalékát tartozik megtéríteni. H. E. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat (Budapest V., Steindl Imre u. 7.) versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit: 107. sz. Véndiófa vendéglő, Erdőkertes, Felszabadulás u. 50. 108. sz. Piac büfé, Vác, Piac tér 114. sz. VSE italbolt, Vác, Liszt Ferenc rakpart 138. sz. Eörzsöny büfé, Verőcemaros, Kossuth u. 3. 153. sz. Szilas bisztró, Kerepestarcsa, Állomás u. 15. 201. sz. Kisváci cukrászda, Vác, Dózsa György út 35. 202. sz. Stadion cukrászda, Vác, Mártírok u. 68. 219. sz. Éva cukrászda, Nagymaros. Kossuth tér 22. 226. sz. Magdi eszpresszó, Kerepestarcsa, Szabadság u. 161. 472. sz. Állomás büfé, Veresegyháza, Felszabadulás u. 1. 103. sz. Vörös Tulipán italbolt, Vác, Mártírok útja 24. 111. sz. Rév büfé, Vác, Réváilomás 155. sz. Fésűs italbolt, Kerepestarcsa, Rózsa u. 22. 170. sz. Rádi italbolt, Vác, Rádi u. 16. 174. sz. Ákác italbolt, Kerepestarcsa, Szabadság u. 176. 136. sz. Strand italbolt, Verőcemaros, Árpád u. 2. 120. sz. Gólya falatozó Göd-alsó, Felszabadulás u. 25. Az üzletekre vonatkozó tájékoztató adatokat október 12-től a vállalat váci igazgatósága ad: Vác, Széchenyi u. 19. A pályázatokat a vállalat Munkaügyi-üzemgazdasági osztályán lehet írásban benyújtani, november 2-ig, kedd és csütörtöki napokon 10 és 13 óra között. Cím: Budapest VIII., Kertész u. 37. A versenytárgyalást november 12-én 13 órakor „tartjuk Vácott, a Hattyú sörözőben: Bartók Béla u. 2. Értesítjük a mezőgazdasági kistermelőket, a kiskerttulajdonosokat, vevőinket és szállítóinkat, hogy a mezőgazdasági textil-, építőanyag-, hengereltáru és acélvázas épületszerkezeti szakmában, budapesti központi rektorunkban, tatai kirendeltségünk raktárában és balassagyarmati kirendeltségünk raktárában október 15-téi ig leltározunk ■ A leltározás idején szünetel az áruátvétel és az órukiadós A megrendelések átvétele és az ügyfélfogadás a leltározás idején is zavartalan. AGROKER VÁLLALAT Budapest XV., Cservenka Miklós u. 107.
