Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-09 / 211. szám
9» Ji ttrcvn -w. 1981. SZEPTEMBER 9., SZERDA Minden csinnadratta nélkül NAGYKOROS SZEBB HAZAT ÉRDEMELNE A nagykőrösi Arany János Művelődési Központban csendben, mindenféle csinnadratta nélkül sikerült megvalósítani azt, ami valamennyi hasonló intézményért felelős álma: a ház nyitott, a helyiségek sem a megszabott időközökben folyó foglalkozások előtt, sem pedig azok után nem konganak az ürességtől. Délelőttönként a nyugdíjasok veszik birtokba az olvasóteremnek kialakított előteret, délután négy órától pedig már az általános klubnak titulált közösségi összejövetelre járók kezdenek el szállingózni, s még a késő esti órákban is ötvenhatvan ember üldögél, sakkozik, olvasgat, kártyázik a művelődési központban. Ez a dobogó nem vonzó Mondhatnánk azt Is, hogy egy olyan múlttal rendelkező városban, mint Nagykőrös, ahol ráadásul lokálpatrióták élnek, nem lehet nehéz megteremteni közösségi együttlét igényét, hangulatát. Mondhatnánk, ha nem tudnánk azt, hogy a város közművelődési szakembereinek viszont olyan akadályt kell sikerrel venniük, amely a korszerű _kul- túrcentrummal rendelkező településeken már a múlté. A nagykőrösi művelődési központ ugyanis nagyon rossz állapotban van. Az persze a valóság meghamisítása lenne, s csak a statikai műveltséggel nem rendelkezők jelenthetnék ki, hogy esetleg össze is dűlhet, az viszont biztos, hogy ha a leromlott épületekben lévő művelődési központok között versenyt írnának ki. a körösi dobogós lenne. Igaz — csúnya fogalmazással élve —, felújítása folyamatban van. Ám azt még ösz- szeszámolni sem lenne egyszerű föladat, hogy színháztermének és dísztermének rekonstrukciója hány módosított átadási határidőt élt meg. Mindezek tudatában semmiféle furcsaság nem lett volna abban, hogy amikor Kis Istvánnal, az Arany János Művelődési Központ igazgatójával és dr. Zsoldos Zoltánná művészeti előadóval az intézményről beszélgettünk, gondolataink csakis a gyatra állapotban lévő ház körül forogtak volna. Nem panaszkodnak De nem így történt. Sőt! Mint mondták, az átépítés nem zavarja a munkát, kivéve persze azt a tényt, hogy színielőadásokat évek óta nem tudnak rendezni. De a kiscsoportos foglalkozásokat nem érinti és a kiállításoknak is teret tudnak adni. Legközelebb például Pál Mihály gyömröi szobrászművész alkotásait állítják ki. — A foglalkozások többsége október elsejével indul — tájékoztat Kis István —, de vannak télen-nyáron * nyitva- tartó klubjaink. Éppen a legnépszerűbbek: a nyugdíjas-és az általános klub. Az előbbibe majd’ százharmincán járnak. Napközben beszélgetni jönnek össze, szerda esténként pedig előadásokat hallgatni. Közös kirándulásokon járják az országot, legközelebb Budapestre mennek. Egyébként az ifjúsági kiubJft O ZIM U S O R SZEPTEMBER 10-TÖL 16-IG ABONY 10—15: Nevem: Senki BUDAÖRS 10—15: Kóma** 13: Az elveszett kutya (du.) CEGLÉD, Szabadság 10—13: Csatár a pácban* 14—16: Szerelmeim* CEGLÉD, Kamara 10—16: Zsuzsi és a varázsgyűrfl (du.) 10—13: Éjjel-nappal énekelek (este) 14—16: Árnyak Dubrovnik lelett*** (este) DABAS 10—11: A mérkőzés** 12—13: Konvoj* 14—15: A pogány Madonna DUNAHAKASZTI 10—13: Zugügyvéd zavarban* 14—15: Edénkért a sikátorban** DUNAKESZI, Vörös Csillag 10—13: Uvegtörők** 12—13: Sivatagi show (du.) 14—15: Ekszcrrablás fényes nappal DUNAKESZI, József Attilo 10: Jobb félni, mint... 13: Szenzáció! 14: A biztosan 51ő Sárkány Lady** 16: Ezek a fiatalok ÉRD 10—12: Majmok bolygója* 14—15: Majmok bolygója* FŐT 10—11: Autóversenyzők 12—13: Az ötös számú vágóhíd** 14—15: 25 millió fontos váltságdíj GÖDÖLLŐ 10—13: Zsaru vagy csirkefogó? 14—16: Légy jó mindhalálig (du.) Kicsi a kocsi, de erős (este) GYAL 10—11: Detektív két tűz között* 12—13: Félénk vagyok, de hódítani akarok 14—15: A túlélés ára* LEÁNYFALU, Kertmozi 10— 11: Félelem a város felett** 12—13: A férfi, aki szerette a nőket»* MONOR 11— 13: Sheila meghalt és New Yorkban él* 12— 15: Muppet show (du.) 14—16: Csatár a pácban* MONOR, Kertmozi 11— 13: A zsoldoskatona NAGYKATA 10—11: A hét mesterlövész 12— 13: A kis rendőr nagy napjai 14—15: A királyi biztos szeretője** NAGYKÖRÖS, Arany János 10—16: Seriff az égből NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 10—13: A reménység szele (du.) 10—11: Sárika, drágám (este) 12—13: Vendégek vadnyugaton (este) 14—16: A púpos lovacska (du.) Éjjel-nappal énekelek (este) NAGYKÖRÖS, Toldi 12: Vendégek vadnyugaton 16: Éjjel-nappal énekelek PILISVÖRÖSVAR 10: Korkedvezmény 11: Reggeli vizit után* 12—13: Kojak Budapesten 14—15: Sugarlandi hajtóvadászat* POMAZ 10—11: Kicsi a kocsi, de erős 12—13: Ned Kelly 14—15: Az Olsen-banda RÁCKEVE 10—11: Bosszúvágy** 12—13: Edénkért a sikátorban** 13: Nuki majom kalandjai (du.) 14—15: Hyppolit, a lakáj SZENTENDRE 10—13: A csillagszemű (du.) Apokalipszis, most I—II.** (este) 14—16: Az egér és a macska SZENTENDRE, Autósmozi 10—16: ... és megint dühbe jövünk SZIGETSZENTMIKLÖS 10—11: Szárnyalás (du.) Edénkért a sikátorban** 12—13: Kicsi a kocsi, de erős 14—15: Zugügyvéd zavarban* TÁP1Ó5ZELE 10—11: A kis rendőr nagy napjai 12— 13: A királyi biztos szeretője** 14—15: Reggeli vizit után* VÁC, Kultúr 10— 13: 25 millió fontos váltságdíj 14—16: A nagymama unokája (du.) Üvegtörők** (este) VÁC. Madách Imre 11: Az utolsó valcer 12: A kenguru* VECSÉS 11— 13: Az Olsen-banda boldogul 14—16: Zsaru vagy csirkefogó? VECSÉS. Kertmozi 10—11: Sherlock Holmes legkedvesebb bátyjának kalandjai* 13— 14: A pap, a kurtizán és a magányos hős* • 14 éven alulikanak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. ban sem volt nyári szünet annak ellenére, hogy jelenleg nincs vezetője. Reméljük, rövidesen sikerül megfelelő embert, jó népművelőt találnunk az üres állás betöltésére, s ismét eleven, pezsgő élet költözik a falak közé. — Népdalkörünk tagjai sem voltak a nyáron hűtlenek a házhoz — magyarázza dr. Zsoldos Zoltánná. — Sokat gyakoroltak és több vendég- szereplésén vettek részt. Szorgalmuk jutalma: nagy megtiszteltetés érte őket, az őszi BNV-n műsort adnak majd. A népdalkor tagjai nemcsak távolabbi vidékeken mutatkoznak be, hanem ősztől ismét felkeresik a nagykőrösi tanyákat, illetve a nagy népszerűségnek örvendő tanyaklubot. Nehéz optimistának lenni Persze, ez még nem minden. Mint beszélgetőpartnereimtől megtudtam, számos újdonsággal várják a város lakóit. Bizonyára sokakat csábít majd a karatetanfolyam, hiszen Nagykőrösön ilyen még nem volt! Míg erre fölnőttek is jelentkezhetnek, a balett-tanfolyamra óvodásokat és kisiskolásokat várnak. Az apróságokra gondoltak akkor is a szervezők, amikor meghirdették az óvodásoknak az angol és német nyelv- tanfolyamokat. Az idegen nyelvek iránt érdeklődő „nagyok” pedig angolul, oroszul és németül tanulhatnak. De rendszeresen találkozhatnak Zamenhof hívei, az eszperan- tisták is. Íme, néhány a gazdag választék közül. Ám a nagykőrösi művelődési központ őszitéli programiéinak felsorolásából nem hiányozhat az sem, hogy a szeptember 24-től október 4-ig tartó képzőművészeti világhéten nagyszabású reprodukciós kiállítást rendeznek, Remekművek a festészet nagy korszakaiból címmel. S megemlékeznek Borsos Miklós szobrászművész születésének hetvenötö- dik, Ferenczy István halálának százhuszonötödik évfordulójáról. A színházterem hiányát pedig úgy próbálják pótolni, hogy rendszeresen színházi társasutazásokat szerveznek Budapestre és Kecskemétre. Fontos része ez a város üzemeivel kötött együttműködési szerződéseknek is. Fontos és dicséretes mozzanata, ám mégiscsak az lenne az igazi, ha helyben lehetne színielőadásokat rendezni. Lehet, hogy egyszer erre is sor kerül? A színházterem pillanatnyi állapotát nézve, nehéz optimistának lenni. K. É. Rádiófigyelő PIACI HANGULAT Gácsi Sándor műsora vevők, kofák, kereskedők, őstermelők hangulatáról — így konferálták. be a hétfőn délután, a Petőfi adón hallott félórás élőképet, a Bosnyák téri piacon készült riportot. A jó műsornak nincs biztos receptje. Van azonban. néhány olyan ismérv, amely nélkül aligha lehet sikeres az ilyen vállalkozás. Szükséges például egy sokakat érdeklő téma, s egy vagy több olyan beszélgetőtárs, akinek van mondanivalója. Nem kevésbé fontos a riporteri kíváncsiság, hiszen ettől teremtődik meg a jó kontaktus, attól lesz a kérdezőiből és válaszadóból egyenrangú partner, hogy mindkettőjüknek van ugyanarról mondandója. Ha mindez együtt van. lehet, hogy jól sikerül a műsor. Ha a feltételek közül valami hiányzik, biztosan nem. A riport címével ellentétben Gácsi Sándor többet akart annál, mint megörökíteni a piac hangulatát. Helyesen gondolta,. hogy az adásvételnek ezen az ősi színhelyén, ha kicsiben is, ha sajátosan is, de gazdasági életünknek sok izgalmas jellemzőjét meglelheti, ha keresi. Sőt, a bőség zavarával küszködhet, mire is irányítsa a rendelkezésre álló (ez alkalommal igazán bőséges) idő alatt a figyelmet. Gácsi nem tudott dönteni, hagyta, hogy mindenki mondja azt, amit akar. Bizonytalanságára rá is éreztek a beszélni, ha úgy tetszik megdumálni igazán tudó kereskedők. Mintha csak az adóellenőr faggatná őket, úgy panaszkodtak. Hallottuk, tulajdonképpen nem is éri meg őstermelőnek lenni, mégin- kább nem a piacra vinni a megtermelt árut Egyre rosz- szabbul megy a maszek kereskedőnek. Szegény tsz-áru- dások kora hajnaltól késő estig robotolnak napi 150 forintért. Ha az ember komolyan venné, amit a piacon mondanak... Sajnos, a riporter komolyan vette. HALLÓ, ITT VAGYOK. Köszönöm, hogy meghallgatott — mondta Szilágyi Jánosnak az egyik telefonáló, miután elpanaszolta búját- baját, kiöntötte a szívét az ismeretlen ismerősinek. Magányos, többnyire megkeseredett, egyedül élő, társ- tálán emberek tárcsázzák Szilágyi János számát. Semmi mást nem akarnak tőle, csak hogy figyeljen rájuk. Szilágyi nem orvos, nem pszichológus, mégis jól ismeri az emberi lélek rejtelmeit. Nem csupán lelki szemetesládának, hanem — ha csak néhány percre is — igazi barátnak kínálkozik. Olyan társnak, amilyenre ezeknek az embereknek valójában is szüksége lenne. Aki kíváncsi rájuk, aki egyszerre megértő, de nem enged a másik rigolyáinak. Nem szánakozik, hanem önbecsülést, tartást plántál embertársaiba. Teszi ezt egy kicsit helyettünk is. Cs. A. ZENEI PANORÁMA Egységes követelményrendszer A művelődési miniszter rendeletére az Országos Pedagógiai Intézet új tantervet készített az állami zeneiskolák számára. Tizenöt évvel ezelőtt, 1966-ban készült az előző, ma már korszerűtlen, helyenként túlhaladott útmutatás, tehát valóban megérett a helyzet az alapfokú zeneoktatás megújhodására. Fokozta ezt az igényt az a tény is, hogy a zeneművészeti szak- középiskolák tavaly új tantervét vezettek be, így az alap- és középfokú oktatás különböző követelményeket támasztott — A most életbe lépett tanterv olyan területeken hoz újat a zeneiskolák munkájában, ahol alapvetően szükséges volt a változtatás. Ahol lehetett, támaszkodtunk mindarra, ami a régi gyakörlat- ban jól bevált — mondta dr. Pataicy Istvánná főelőadó, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a tan tervek felelős szerkesztője. — Száztíz tagú kollektíva dolgozott a huszonhét tanszak tantervén — folytatta az ismertetést. — Az alapkoncepciót Laczó Zoltán alkotó szerkesztő készítette el. A cél: a személyiségformálás, a zenei kultúra, műveltség megalapozása, a zenei készségek és képességek fejlesztése, a tanulók szabad idejének tartalmas eltöltése, valamint a kiemelkedő képességű gyerekek továbbtanulásra való felkészítése. Ezeket hivatott elősegíteni az új tanterv is. — Mindegyik tanterv tartalmazza az átfogó, általános cél- és feladatmegfogalmazást, ezenkívül az adott tanszakok osztályokra lebontott követelményeit, zenei ismeretanyagát. Változás az előző tantervhez képest, hogy élesebben és két évvel korábban elválik az A- és B-tagozat — tehát a zenekedvelő, zeneértő, valamint a zenei pályára készülő gyerekek — követélményrendszere, — Munkánk során sikerült összehangolni a szakközépiskolák és az alapfokú képzés anyagát. Gondot fordítottunk az A-tagozat végzett növendékeinek továbbfejlődési lehetőségeire, részletesen kidolgoztuk a továbbképzési osztályok tantervét is. — Milyen újdonságokat tartalmaz az új tanterv? — Hangszeres előképzők, előkészítők biztosítják az alkatilag legmegfelelőbb hangszerfajta kiválasztását, a kezdeti, játékos ismerkedést a zeneszerszámmal. Üj az úgynevezett rövid tanszakok — fa- és rézfúvósok, ütőhangszerek, gitár, harmonika — oktatási idejének felemelése négy évre. Négy új fő tanszék szerepel a továbbképzés növendékek választási lehetőségei között: kamarazene, zeneelmélet, szolfézs, zeneirodalom és dzsessz. Teljesen új a népi hangszer tanszak is. A B-tagozatosoknak kötelező tárgy lesz választott hangszerük mellett a zongora is. A tanterv elkészítésében Pest megyei zenepedagógusok is részt vettek. Erdélyi Sándor (Vác) a hegedű, Mezei Erika (Szentendre) a gordonka, Fazekas László (Vác) az ütőhangszer, Varga György (Abony) a klarinét, Budai Imre (Monor) a fagott és Profánt Istvánná Vesztróczy Judit (Vác) a szolfézs oktatására készült tantervi bizottságban dolgozott. Az idei tanév valószínűleg rámutatás már a munka erényeire és esetleges hibáira egyaránt, minden bizonnyal hozzájárul koncepciójával, egységes követelményrendszerével a korszerű zenei nevelés és oktatás szakmai színvonalának emeléséhez. A szakfelügyelőket, tanszék- vezető tanárokat országos szintű felkészítő tanfolyamokon a tantervkészítő bizottságok vezetőd ismertették meg az új követelményekkel. Pest megyében augusztus 28-án, Cegléden és Vácott a zongoraszakos, 28—29-én Budapesten a hegedűszakos, és szeptember 4-én a szolfézs szakos tanárokat készítették elő az új feladatokra. Január 3-án lesz még egy előkészítő, azok részére, akik igényt tartanak rá. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓK Az előző évekhez hasonlóan, az 1981—82-es tanévben is rendeznek országos találkozókat a zeneiskolások részére. Október 16. és 18. között kerül sor Zalaegerszegen a második országos Lubik Imre . zeneiskolai trombitaversenyre. December 3—6-ig Szolnokon tartják a harmadik országos Friss Antal zongora- versenyt. A tanév második felében rendezik Debrecenben Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója tiszteletére a Kodály Zoltán népdaléneklési és szolfézsversenyt. Körzeti válogatókon dől el, hogy kik indulhatnak ezeken az országos versenyeken. Szeptember 16-án Pest, Fejér és Nógrád megye trombitaszakos zeneiskolásai versengenek a budapesti Bartók Béla szakközépiskolában a továbbjutásért. Október 20. és 25. között ugyanitt zajlik le az országos gordonkaversenyre a válogató. A Kodály-év tiszteletére újszerű kezdeményezésként megyei szolfézsverseny lesz. Novemberben lesznek a helyi vetélkedők, majd a győztesek körzeti válogatón vesznek részt december 18-án Cegléden és 19-én Vácott. Utóbbi helyen tartják február első hetében a döntőt. A verseny kiírása Cs. Nagy Tamásnak, a váci Bartók Béla Állami Zeneiskola igazgatójának az ötlete volt, a lebonyolításban Papp Károlyné és Profánt Istvánná szolfézs szakfelügyelők segítik. Hajós Anna Balogh Edgár hetvenöt éves B alogh Edgár már 75 éves. Tegnap ünnepeltük háromnegyed százados évfordulóját. Magyarul írt szinte minden jelentősét. Temesvárott született, anyanyelve magyar, de kettős kötődésű. A nemzetiségi sorsa a népek megértésére ösztönözte egész életében. Népeket akart szövetségessé tenni a Duna-völgyében, úgy, hogy elkerülje azt a történelmi anakronizmust, amely csapdája lett minden nemzetiségi koncepciónak. Balogh Edgár az európainemzetiségi kisebbségek ideológus-publicistája, sőt tudósának is mondható. Történelmi folyamatokat képes a tézisek ütköztetésével szintézisre emelni. A beszélgetések közben és ólombetűs vallomásaiban létrehozott gondolatok célja mindig a béketeremtés volt, a kettős kötődését, amely a nemzetiségek szimbiózisát akarta segíteni. Magyar író. De úgy magyar, hogy élete és pályafutása kezdetén a csehszlovákiai diákok és fiatal értelmiségiek körét tudta maga mellé állítani a Sarló mozgalomban, aztán a közös boldogulás érdekében szláv, román, német és magyar kisebbségek — nemzetiségiek — életét, illetve kultúráját az őket körülvevő ■ népekével egyeztetve igyekezett az együttélés perspektíváját kibontani. Háromnegyed évszázados hatalmas pályafutásának minden jelentős állomásához kötődik egy-egy alkotás. Elsősorban iró volt és elkötelezett, a már csaknem gyerekfejjel vállalt gondolatnak: történelmi realitásként számolt azzal, hogy Európában csak a nemzetek, nemzetiségiek alkotó közössége hozhat megnyugvást, hogy a magunk kultúrája mellett sajátunknak érezzük azoknak a népeknek a szellemi értékeit is, amelyekkel közös a sorsunk. Ez az alapérzés teszi igazán napjaink európai kvalitású gondolkodójává Balogh Edgárt. Ha most erdélyországi otthonában köszönthetnénk egy szál kedves szegfűjével, akkor biztosan legtöbbet a boldogságban átélt napjaira emlékezne. Bizonyára nemcsak az irodalmi sikerekre gondolna szívesen vissza, amelyeket csaknem tucatnyi kötetének népszerűsége fémjelez, hanem emberi kapcsolataira is. A három évvel ezelőtti, szentendrei látogatására is, amikor több száz ember vette körül, s a kérdések lényege minden változatban az volt, hogyan érzi magát nemzeti kisebbség képviselőjeként Európában. És akkor is állta a vártát — az őrhelyet — tudott nagy léptékekben gondolkodni és válaszolni. „Közíró vagyok, publicista — mondta. Publicista? Igen. Így jellemezte önmagát: — Érzékeny öregember, aki megpróbálja tárgyilagosan megmutatni a nemzetiségi lét Itt és most realitását, aki megkísérli magyarként a nemzetek összefogásának szükségességéért harcolni. Szavainál minden bizonynyal többet árulnak el tettei, az erdélyi magyarság anyanyelvi kultúrájáért folytatott küzdelmei. S a könyvek sora: az íratlan történelem, az Egyetemes párbeszéd, az önéletrajzi Hétpróba és a Szolgálatban, ugyanígy természetesen a Du- na-völgyi párbeszéd, mint nem utolsósorban a Szárnyasoltár. Tegnap köszöntötték Balogh Edgár romániai magyar írót. Kijárt a főhajtás. Neki azok is sokat köszönhetnek, akik nem tanulták meg a nevét. Népek, nemzetek, nemzetiségek között épített hidat; élettörvényként jegyezte köteteibe: kortársamnak, aki / e földrészen itt vagy ott / állja a vártát..jó volna megfelelni e dedikáció gondolati lényegének. 'Türelemmel várjuk a követA kező regény megjelenését. További tanulságul mindannyiunk számára. Kriszt György
