Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-09 / 211. szám

Pest megyeiek a BüV-n Sokszínű termékskálát kínálnak Pest megye ipari szövetkeze­tei idén is sokszínű termékská­lával jelennek meg az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. A fogyasztási cikkek szeptem­ber 13-án nyíló bemutatóján három helyen találkozhatunk majd gyártmányaikkal: a tex­til-, bőr- és ruházati ipar ki­állításán, az A-pavilonban a budaörsi Texelektro, a gyöm- rői Helios, a pilisi Ruhaipari és a monori Járási Szolgáltató Szövetkezet termékeivel is­merkedhetnek meg a látoga­tók. Itt elsősorban felsőruháza­ti konfekció, bőrdíszmű kötött­áru, szabadidőruhák szerepel­nek majd a kínálatban, s kü­lön érdekesség lesz a mono- riak kékfestő részlegének be­mutatója, mely a maga nemé­ben egyedülálló az országban. A hagyományos, évszázados ta­pasztalatokon nyugvó eljárás­sal készült kékfestőanyagok­ból női és bakfisruhákat varr­nak, s ezeket mutatják majd be. Ugyancsak az A-pavilonban, a bútoripar termékei között jelentkezik a ceglédi Stylus Faipari Szövetkezet új kolóniái szekrénysorával, s ugyancsak kolóniái stílusban készült szo­bagarnitúrájával. Az elegáns, s sokak által kedvelt bútorstí­lusban gyártja sarokbárját és lemeztartóját a visegrádi Fa­ipari Szövetkezet is, melyek szintén ott lesznek a bútoripar kínálatát jelző bemutatón. Az \ A hanyagság ára H iúság, gyarlóság, vagy az építőmester büsz­kesége tette, hogy századokon keresztül há­zak homlokzatára, vagy va­lamivel rejtettebb, de még szemmel fellelhető helyre felvésték a pallér nevét. Pallér? Manapság kivitele­zőt mondunk, s nem is egy embert, hanem vállalatot,' szövetkezetét nevezünk ne­vén. Hiszen a mester és legényei aligha vállalkoz­hatnának a tízemeletes pont-, vagy sávházak fel­építésére, új otthonok te­remtésére. Az otthonteremtők, az építők szakmája csodála­tos. Nyomukban új város­részek születnek, ahol teg­nap búzatábla volt, vagy a szikvirág sárga fejecs­kéjét dugta ki —, ma lakó­telepek állnak. Hivatás az övék, több ez a szakmánál; emberek százainak, ezrei­nek otthont teremteni! Ma­napság azonban olykor úgy tűnik, e felemelő ér­zés mintha kihalt volna. Hisz, ha utánagondolok, csak a szükség, kötelesség hozza magával, hogy egy- egy vállalat nevét adja a munkához. Magyarán szól­va, garanciát vállal azért, amit betonból emelt. Te­hát szavatol, jótáll érte, hogy az első pillantásra lcívül-belül csillogó, ragyo­gó; a nehezen —államnak, egyénnek drágán meg­szerzett lakás hibátlan. S ha letelt a három év egy lakótelep, vagy négy-öt pontház életében, akkor ke­rül sor a garanciális javí­tásokra, melynek sora hosszú, Budaörsön, Száz­halombattán, vagy éppen Dunakeszin. Nincs nagyobb öröm a megszerzett új lakásűál, családi otthonnál. De csak töltsön az ember egy he­tet falai között, máris oly sok minden hiba előbuk­kan. Hol okkal-joggal, hol a kifizetett beugrók ará­nyában. Ha a szőnyegpad­lót rosszul ragasztották le, a fal síkja ferdének tű­nik, s a tapéta kevesebb helyen puklisodik a szom­széd lakásban — máris reklamálunk. Joggal, hi­szen a hibáért az feleljen, aki elkövette. Az azonban már más kérdés, hogy bármennyire haragszunk a hanyag mun­káért, sok mindennel nem kellene évekig várni, ma­gunk is eltüntethetnénk a • könnyebben javíthatót. Ké­pesek vagyunk az aprócska hibákat három évig néz­ni, Semhogy némi ragasz­tó társaságában segít­sünk az anyagnak kiegye­nesedni. Más dolog, ha az ajtók még véletlenül sen} záród­nak, netán milliméteres, vagy ujjnyi hézagok ásí- toznak, a küszöb és az aj­tókeret alsó síkja között. Szökik a meleg az új la­kás falai közül. Ilyenkor a tegnap még felhőtlen öröm kissé megkeseredik, mert ugye a csaptelep egyik csa­varját is meglovasították, az ablakok sem zárnak rendesen. Ráadásként az építők a lerágott csirke­csontot. az üres tejeszaeskót — közömbösségük, ellen­őrizetlen és megtorlatlanul maradt hanyagságuk bi­zonyítékaként —, jobbhí­ján a gáztűzhely és a fal közötti résbe süllyesztet­ték. Jól ismerem az érveket és az ellenérveket. Nehéz helyzetben van az építő­ipar, Pest-megye építőipa­ra is. A falak még csak helyükre kerülnek, de a szakipari munkákra ma­holnap lasszóval fogják az embereket. Akik azonban elvállalták a munkát, va­jon önmaguknak is így csinálnák? Aligha, mon­dom a kétkedők táborá­val együtt. Még akkor is, ha egyre többször hallom: egy-két, netán hárommil­lió manapság nem is olyan nagy pénz. Péterfillér lenne egy nagy vállalat, mondjuk, a PÁÉV esetében garanciális ki­adásra hárommillió 428 ezer forint? Nem hiszem! Ha valamelyik ipari üzem az anyag- és energiataka­rékosságban évente hét- nyolcszázezret, netán egy­milliót fel tud mutatni — a dicsérők kórusa felerő­södik. Végre eljutottunk oda: igyekszünk megfog­ni a forintokat! Éppen ezért a milliócskákat lebecsü­lök, hovatovább, maguk­ra maradnak. Azok is, kik állítják, hogy egy olyan nagy vállalat életében, mint a PÁÉV. a három­millió 428 ezer forint ga­ranciális javításokra nem is olyan sok. Olykor a „kevés” is sok, s egy gondolat motoszkál bennem makacsul: mi lenne, ha körültekintőbb, felelősségteljesebb munká­val az 1980-ban rájuk há­rult garanciális javítások összegéből az idén kétmil­liót lefaragnának? Meny­nyivel kevesebbet kellene pluszban vállalniuk a PÁÉV szocialista brigád­jainak? Kétmillió —nagy összeg, még a mohóság vádjával illethetnek. Egy­szerre túl sokat akarok, garancia címén. Hajdan úgy tanultam, a garancia a munka minőségét, s nem a hanyagság árát jelzi. Nem akarom számba ven­ni, hogy épületenként, s háromévenként a hanyag­ság, a felületesség nyo­mainak eltüntetése meny­nyi felesleges pénzt, ener­giát pocsékolt el az utób­bi tíz évben. Míg a gazdag zsugorian bánik forintjaival, mi, sze­gényemberként tékozlunk. S olykor azt sem értjük, hogy jó pallér módjára hírnevünket, rangunkat ma is illenék megalapoz­ni. S nem eltagadni, ne­tán húsz év múlva leta­gadni : e falak kezünk nyomát őrizték, őrzik. G arancia és felelősség. Érezni, érteni, s meg­érteni ma ez a szo­cialista brigádok alapve­tő kötelessége. A PÁÉV- nél éppúgy, mint az építő­iparba tartozó többi Pest megyei cégnél. A hétköz­napok felelőssége az, mely a rangot, a hírnevet, s a garanciát megteremtheti, mindazoknak, kik az épí­tőipar népes családjához tartoznak. Itt, Pest me­gyében, kiket úgy neve­zünk: otthonteremtők. Ért­sék. érezzék, hogy az ott­honteremtés felelőssége vállukon nyugszik. Varga Edit aszódi Ferromechanika Ipari Szövetkezet laborbútorokkal, ötvös termékekkel szerepel majd ezen a kiállítási terüle­ten. A C-pavilon ad majd helyet a lakásberendezés-Iakásfelsze- relési cikkek árucsoportjának. Itt a vecsési Ferroelektrika képviseli majd a Pest megyei színeket, hajszárítókat, hajsü­tőket, háztartási fóliahegesztőt, szabadtéri grillsütőt mutat majd be. Elhozzák a vásárra új típusú hajszárítójukat, s az olajjal tüzelők számára hasz­nos segítséget jelentő hordó­pumpát is. Az őszi BNV-vel egyidőben rendezik meg a nemzetközi játékkiállítást, az Interplayex- pot is. Itt a péceli Tri-Ton Háziipari Szövetkezet mutatja be különböző játékait, bakfis- ruháit, s itt is megtekinthetik majd a látogatók a monori Já­rási Szolgáltató szövetkezet kékfestő részlegének termé­keit, melyek közül ezen a he­lyen a bébi- és gyermekruhá­kat állítják ki. Ha nem is a fából faragott királyfit, de igen sok figurát kirakhatnak a gyermekek azokból az elemekből, amelye­ket a monoriak mutatnak be. Horváth István, a monori Ke­fe- és Játékgyár igazgatója el­mondta: a nagykőrösi játék­gyáruk jövő januárban kezd dolgozni, de termékeikből már jó néhány játékot megtekint­hetnek az érdeklődők az őszi BNV-n. Hogy melyek ezek a játé­kok? Vegyük talán sorjába: építő kockák, marionett bábúk, konstrukciós fajátékok. Kísér­leti prototípusként a környezet világa elnevezésű játék. Vala- mennyi színes faelem alkal­mas a gyermeki fantázia meg­mozgatására. A marionett-fi­gurák elemeiből is tetszetős bábúkat alakíthatnak ki. A konstrukciós fajátékból — ha­sonlóan az elemes fém játékok­hoz — repülőt, szerelvényeket, tetszőleges emberi avagy ál­latfigurákat készítsenek belőle a kicsinyek. A gyár igazgatójának ígérete úgy szól, hogy valamennyi szí­nes faelem fejleszti a gyerme­kek kézügyességét, kreativitá­sát, s amellett könnyen moz­dítható, s újabb és újabb va­riációban szinte felér egy má­sik játékkal. S bár most még mindenki­nek elsősorban az őszi BNV iránti várakozás köti le figyel­mét, a megye ipari szövetkeze­tei máris megkezdték a készü­lődést a tavaszi bemutatóra is. A Pest megyei KlSZÖV-ben közelmúltban megtartott meg­beszélésen úgy döntöttek a szö­vetkezetek képviselői, hogy jö­vő tavasztól egységes kiállítás­sal jelennek meg a budapesti vásárokon. Az előzetes elkép­zelések szerint külön kiállítá­si épületet bérelnek majd,v s valamennyi Pest megyei szö­vetkezet itt mutatja be termé­keit. Sz. — W. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI ...• 'W; Siff. XXV. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM Ára 1,40 forint 1381. SZEPTEMBER 9., SZERDA Attics Fava Kádár Jánosnál Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a KB szákházában fo­gadta a hazunkban tartózko­dó Athos Favát, az Argentin Kommunista Párt főtitkárát. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen tájékoztat­ták egymást pártjaik tevé­kenységéről és véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Áttekintették a pártiközi kapcsolatokat és ki­fejezték készségüket az együtt­működés erősítésére. A találkozón jelen volt Ju­lio Laborde, az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és Gye- ncs András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Ma: 3. oldal: Eszmecserék élő fórumai Bonyodalmak egy beruházás körül 4. oldal: Minden csinnadratta nélkül Egységes követelményrendszer 7. oldal: Jogi összeállítás 8. oldal: Melegebb idő várható A dimitrovi Komszcmcl kiiidöitségs Vendégek Szófia megyéből A KISZ Pest megyei Bizott­ságának meghívására teg­nap testvérmegyénkből, a bulgáriai Szófia megyéből ér­keztek kedves vendégek. A dimitrovi Komszomol három­Losonczi Pál Borsodban Losonczi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, aki hét­főn az esti órákban hivatalos látogatásra Borsod negyébe érkezett, kedden Miskolcon, a megyei pártbizottság székhá- zában meghallgatta Grósz Ká­roly első titkár tájékoztatóját a megye gazdasági, politikai helyzetéről. Losonczi Pál ezután vendég­látóinak kíséretében'a diósgyő­ri gépgyárat kereste fel. A lá­togatás következő állomása a hernádnémeti Hernádvölgye Tsz volt. Az Elnöki Tanács el­nökének Borsod megyei láto­gatása a Bocs község határá­ban lévő Borsodi Sörgyárban fejeződött be. PÁÉV tmk-sai és a szakító részlege Megfogják a forintokat A Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat különböző bér­munkákra vállalkozik. A tmk-üzemben joggal büsz­kék arra, hogy már hosszú évekkel ezelőtt, saját szakál­Bsimitaió a Technika Mázában Tsz-kínálat — négy napig Halcsali, öntapadós volán­védő, napfényredőny, mintás szemüvegtok, gomb, csat, szi­foncsatlakozó, csavar, köjke- fe ... Hosszan sorolhatnánk még azokat a termékeket, amelyek a fővárosban, a Technika Házában reprezen­tálják a termelőszövetkezetek ipari ágazatainak tevékenysé­gét. Első ízben került sor hazánkban arra, hogy a me­zőgazdasági szövetkezetek együttesen tárják a bel- és külkereskedelem képviselői, valamint a fogyasztók ele folyton bővülő termékskálá­jukat. A kedden délelőtt meg­nyílt kiállításon csaknem száz termelöszövetlzezet mintegy 350 ipari üzemének produktu­mai láthatók. A bemutató megszervezésé­ben nagy szerep jutott a TSZKER-vállalatnak, de támo­gatta a vállalkozást a TOT, a Belkereskedelmi Miniszté­rium, az Ipari Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is. A kiállítás középpontjába elsősorban azok a szövetkeze­tek kerültek, amelyek ipari ágazatai alkalmasak a hazai és a külkereskedelmi áruala­pok bővítésére, képesek a gyors piaci változások nyo­mon követésére, vagy a háttér­ipari feladatok ellátására. A 93 kiállító között szép számmal találhatók Pest me­gye képviselői is. Huszonhá­rom tsz, nagygazdaságok és kisebb területtel, taglétszám­mal tevékenykedő szövetkeze­tek mutatják be, mire képe­sek, milyen jelentős fejlődést értek el az ipari ágazatok az utóbbi esztendőkben. A fóti Béke, a toki Egyetértés, a pátyi Zsámbéki Medence, a hernádi, Március 15., a gyáli Szabadság, a pilisi és a rác­kevei Aranykalász éppúgy ott van a négy napig tartó kiál­lításon, mint a kocséri Petőfi, az Óbuda, a kerepestarcsai Szilasmenti, vagy a ceglédi, a kiskunlacházi gazdaságok, a kakucsi Március 21., a törteti Dózsa, a nagykovácsi Rozma ring, a dömsödt Dózsa, a göd Dunamcnti, a püspökhatvan Galgavölgye tsz, a csepeli Duna, a diósjenői Börzsöny­alja tsz. G. M. lukra elkezdték felkutatni a külső megrendelőket. A leg­különbözőbb bérmunkákra vál­lalkoznak — természetesen nem a vállalati érdekek rová­sára — így villamos motorok tekercselésére, autók szerviz- munkáira, forgácsolásra, Stet- ter betonpumpák javítására. A legszámottevőbb jövedel­met — több irányú lehetősé­geit jól kiaknázva — a szállí­tási részleg biztosítja. Július 31-ig 21 millió 600 ezer forin­tot fizettek be a vállalatoknak. E szép summa forrásai: bérfu­varozás, autódaruk és egyéb gépek kölcsönzése, mixergép­kocsik, betonpumpák bérbe­adása. Szorosan összefügg a szállí­tási tevékenységgel két beton­telepük, a váci és a délegyházi üzem külső eladási' lehetősé­gei. Az idei forgalom száma: a délegyháziak 4577 köbméter betont adtak el 3 millió 882 ezer forint értékben, Vácról pedig 5423 köbmétert szállítot­tak külső megrendelőiknek, s ezért 4 millió 358 ezer 918 fo­rintot írhattak jóvá a válla­lat számlájára. Saját piackutatást végeznek a vasszerelők is, akik korsze­rű hálöhajlító és -vágó gépe­ken 3,5 millió forint értékű bérmunkát vállaltak az idei első félévben. A szakmai berkekben jó hír­nevet kivívott izotóp laborató­rium az ország több helyén vé­gez roncsolásmentes anyag- vizsgálatokat. Legújabban a paksi atomerőmű egyes épü­let- és géprészcít veszik gór­cső alá'. F. I. tagú küldöttsége — Orlin Ni- kolovnak, az ifjúsági szerve­zet Szófia megyei bizottsága titkárának vezetésével — teg­nap délelőtt 11 órakor talál­kozott először a Ferihegyi re­pülőtéren a házigazdákkal; a delegációt Murányi Róza, a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak titkára és Puer Géza, a bizottság osztályvezetője fo­gadta. A küldöttség — amelynek tagja Trendafil Vukadinov, a dimitrovi Komszomol Sza- mokov városi bizottságának első titkára és Margarita Di­mitrova, a sziivnicai állami vegyesipari vállalat üzemi Komszomol-bizottságának tit­kára — délután látogatást tett a KISZ Pest megyei Bizottsá­gán. Itt fogadta őket dr. Hus- ti István, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára, s ez alkalommal tekintették át a két testvérmegye ifjúsági szervezeteinek 1979-ben kötött együttműködési megállapodá­sát. Megállapították, hogy rendszeres volt a kapcsolat: váltott évenként ifjúsági de­legációk, úttörőcsapatok tet­tek cserelátogatást, évente egy- egy alkalommal pedig épí­tőtábori csoportok és fiata­lok turistacsoportjai vendéges­kedtek a két országban. Ezen kívül a két ifjúsági szövetség folyamatosan tájékoztatást adott a testvérmegyék fia­taljainak feladatairól, ered­ményeiről, s megvalósult a propagandakiadványok, tájé­koztatók cseréje is. A testvérmegyei Komszomol- delegáció érkezésének napján ismerkedett a főváros neve­zetességeivel, további prog­ramjukban pedig a tanácsko­zások mellett a megye gaz­dasági és társadalmi életének, az ifjúságpolitikai munlia eredményeinek és gondjainak megismerése, a megyében ta­nuló és dolgozó fiatalokkal va­ló találkozók szerepelnek. KOZELET Valid Dzsumbiatt, a libano­ni haladó nemzeti mozgalom központi politikai tanácsának elnöke és a libanoni haladó szocialista párt elnöke vezeté­sével, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghívásá­ra küldöttség érkezett hazánk­ba. A delegációt az országos ta­nács székházában fogadta Sar­lós István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom