Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-08 / 210. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 8., KEDD Kereskedők, szolgáltatók A monori nagyközségi pártbizottság tárgyalta Napi bosszúságaink, ritkábban örömeink általában a kereskedelem és a szolgáltatás színvonalához kötőd­nek. Nem véletlen, hogy a tanácstörvényben is meg­fogalmazódott, hogy a kereskedelmi ellátás és az ipari szolgáltatás biztosítása, megszervezése mint a lakosság egyik legfontosabb, legalapvetőbb igényének kielégítése a tanácsok és szerveiknek kiemelt feladata. Különösen nagy ennek a jelentősége egy akkora településen, mint Monor, mely járási székhely' is. A nagyközségi párt- bizottság éppen ezért fontos politikai kérdésként kezeli azt, s a közelmúltban testületi ülésen jelentést Is hall­gatott meg a nagyközség kereskedelmi és szolgáltatási ellátásáról, az ezzel kapcsolatos további feladatokról. A monori nagyközségi közös tanács közigazgatási területén 77 vállalati, szövetkezeti üzlet működik, mellettük 47 magán- kereskedő tevékenykedik. Az alapvető élelmiszerekből az ellátás biztosított. A kenyér, a hús, a tej és egyéb élelmisze­rek elosztása úgynevezett te­rítése, az elmúlt időszakban sokat fejlődött. Ez a tanácsiak véleménye s valószínűleg a közvéleménnyel is egyezik. Különösen a pékáruk minősé­gében következett be már régóta várt javulás. Szűk üzletek Az élelmiszer-ellátás felada­tainak java része a Ceglédi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Monorvidéki Áfész üzleteire hárul, míg a Pest megyei Iparcikk és Ru­házati Kiskereskedelmi Válla­lat a nevében is tükröződő profillal működteti boltjait. A járási székhelyen a legtöbb vendéglátó egységet1 a Pest megyei Vendéglátóipari Válla­lat ceglédi igazgatósága üze­melteti. Nem a nagyközségi pártbi­zottság ülése elé terjesztett je­lentésben fogalmazódott meg először a legfőbb gond: az üz­letek többsége öreg épületben (ráadásul, magántulajdonban) működik. Ezeknek az épüle­teknek az állaga sem felel meg a korszerű követelmé­nyeknek, amellett a rendelke­zésre álló alapterület is rend­kívül kicsi. Ritkák még az olyan üzletek, mint a vi­szonylag közeli múltban át­adott piactéri Gazdabolt, a Petőfi. utcai gyermekruházati szaküzlet, az autósbolt, vagy a felújított péteri élelmiszer- bolt, a monori Hangulat presszó. Az áruellátás színvonalát hátrányosan befolyásolja, hogy a legtöbb kereskedelmi vállalat létszámgondokkal küzd, szűkek az eladóterek, s ugyanúgy a raktárak is. így megfelelő mennyiségű és vá­lasztékú áruval nagyon nehéz feltöltni az üzleteket. Az élel­miszerellátás és húsellátás ugyan javult, a zöldség- és gyümölcsárusítás azonban kü­lönösen az állami üzletekben még sok kívánnivalót hagy maga után. Néhány — különböző profi­lú üzlet — példája azonban azt bizonyítja, hogy az igé­nyes eladó kollektíva a mos­toha körülmények között is képes jobb kínálatot garantál­ni. A tanács feladata a ható­sági ellenőrzés is, valameny- nyi egységnél általában fél­évenként tartanak komplex vizsgálatot. Ezeknek a hatás­foka azonban korántsem elfo­gadható. A felvetett hiányos­ságok megszűnését csak rit­kán sikerül ellenőrizni, s a vállalatok is szívesen kihasz­nálják a lazaságra csábító le­hetőségeket. Nagyobb igények A szolgáltatás egyre jelen­tősebb ágazattá alakul a já­rási székhelyen. Nőttek a la­kossági igények és nagy fejlő­dés figyelhető meg az egyes személyi szolgáltatások, a tartós fogyasztási cikkek ja­vítása és a lakáskarbantartás­sal összefüggő területeken. Az utóbbi időben örvendetes je­lenség tapasztalható: több olyan építőipari területen dol­gozó szakember kért és ka­pott iparjogosítványt, aki ed­dig engedély nélkül dolgo­zott. Emelkedik a munkavi­szony fenntartása mellett dol­gozók száma is, szolgáltatá­saik azonban behatároltak, s nem hasonlíthatók össze az úgynevezett „főfoglalkozású” kisiparosokéval. A területi el­lenőrzések akárcsak a keres­kedelemben, a szolgáltatások­nál is nagy terhet jelentenek a hatóságnak. A járási székhelyhez tarto­zó Monori-erdőn és Péteriben — ezzel egyetértett a pártbi­zottság is — még nagyobb előrelépésre van szükség. Mo­nori-erdőn elsősorban az élei miszerüzlet ■ bővítése és a meglevő vendéglátóhelyek korszerűsítése a legfontosabb igény, míg a Péteriek a Mo- nor felé eső külső területen szeretnének kapni egy élelmi­szerboltot. Sajnos, mindkét kisebb településen alacsony az iparosok száma és a ma­gánkereskedők aránya is. Ezért nagyon fontos e helye­ken azokat a szolgáltatási ágazatokat fejleszteni, ame­lyek segítségével megteremt­hetők a korszerű ellátás felté­telei. Áruház épül A tanács és a pártbizottság értékelése szerint Monoron az elmúlt években javult az el­látás színvonala, s ez a vál­tozó szemléletnek, a jobb sze­mélyi és tárgyi feltételeknek tulajdonítható. Ennek ellenére mindkét területen sok még a tennivaló. A kedvező folyamat remélhetőleg megteremti egy korszerű kereskedelmi és ipari szolgáltatási hálózat ke­reteit, de igazán gyökeres és látványos változás a már megkezdett és jövő évbéri el­készülő általános ■ áruház át­adásától várható. V. J. Nők az üzemben Vigyáznak egészségükre Szemcseszórót vesznek A dolgozók fele a gyengébb nemhez tartozik a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vál­lalat gyömrői vegyiüzeme- ben. Az egészségre ártalmas munkahelyeken a nők csök­kentett munkaidőben dolgoz­nak. Fokozott védelemben ré­szesítik a terheseket, kérésük­re könnyebb munkára, helye­zik át őket. A közelmúltban egy zsírta-' lanító berendezést állítottak üzembe, amely a savazó üzem­ben megszüntette a nehéz fi­zikai munkát. Ugyancsak a szinterező üzemben jövőre egy szemcseszórót is üzembe állítanak, amely végképp meg­szünteti a nehéz és egészség­re ártalmas munkaköröket. Rákosmezeje Tsz Tanszersegély A többgyermekes családoknak A maglódi Rákosmezeje Tsz minden évben segíti a dolgo­zók gyermekeinek szeptem­beri beiskolázását. Az idén a nőbizottság kezdeménye­zése nyomán csaknem 150 ezer forint tanszersegélyt fi­zettek ki, előnybe részesítve a többgyermekes családokat. A járási székhelyen Áramszünet Reggel 8-tól 13 óráig A DÉMÁSZ monori kiren­deltségének értesítése: áram­szünetet tartanak szeptember 9-én, reggel 8-tól 16 óráig Mo­noron a Kossuth Lajos, a Sag- vári, Széchenyi és Petőfi út által határolt területen. Szeptember 11-én a Czuczor, a Jókai és Pozsonyi utca kör­nyékén lesz áramszünet reggel 8 órától 13 óráig. Kevés a munkáskéz Kedvező félév után A nagy erőpróba előtt Ojabb nagy erőpróba előtt áll a mezőgazdaság, néhány napon belül megkezdődik ugyanis az őszi betakarítás. A magllódi Rákosmezeje Tsz-ben is körültekintően szervezték meg a munkát, mert jól tud­ják, hogy az döntően befolyá­solja a közös gazdaság éves eredményét. Az első félévben kedvezőek az eredmények, amit az is bi­zonyít, hogy szinte valameny- nyi területen előrelépés tör­tént az elmúlt évhez képest. A szarvasmarha ágazat éves bevételi tervét az első félév­ben 53 százalékra teljesítette. Az ágazatban, a hízómarha­tartás több mint félmilliós eredményt hozott, s ez a kor­szerűbb állattartásnak és ta­karmányozásnak köszönhető. A takarmányüzemi főágazat a múlt évet meghaladó meny- nyiségű zöldlucernalisztet állított elő. Ennek az ágazat­nak az eredménye az elkövet­kezendő időszakban tovább javulhat. A mezőgazdasági szolgálta­tás iránt egyre nagyobb a ke­reslet, ezt az is mutatja, hogy az egész évre tervezett árbe­vétel 67 százalékát már az el­ső hat hónapban biztosították. Az alaptevékenység tervtelje­sítését illetően kiemelkedik a parkgondozó ágazat, melynek dolgozói a fplevi árbevételt jelentősen túlteljesítették, nyereségük 13 százalékkal ha­ladta meg a múlt év hasonló időszakának eredményét. Az alaptevékenységen kí­vüli üzemekben igen jó ered­ményt ért el a szolgáltató fő- ágazat, ezen belül is a takarí­tó-, a vegyesipari és az építő­részleg. Az ipari főágazat kö­zül kiemelkedett a gyömrői fémipari I., amely félévi ár­bevételi tervét 56, nyereség- tervét pedig 51 százalékra tel­jesítette. A fémipari II. és III. ágazat viszont lemaradt, ami elsősorban a krónikus munkaerőgondokra vezethető vissza. G. J. Emberségből példát... Megkerült az utolsó fizetés D ogy a monori, főtéri ■“ gyógyszertárban dol­gozó szocialista brigád ad a jó hírére, azt apróbb- nagyobb jelekből naponta tapasztalja az ott járó. Ez­úttal azonban nem a mun­kájukhoz szorosan tartozó esetről kaptunk jó hírt. Gyömrőről utazott szer­kesztőségünkbe Pántya Dö­mötör, hogy megkérjen bennünket: ha van rá mód, mondjuk el minden­kinek a történetét. Utolsó fizetését vette fel aznap az üzemben, hosszú évtizedek után nyugdíjba vonul. A munkából hazafe­lé a főtéri gyógyszertárba is beiért, hogy kiváltsa a családnak szükséges orvos­ságokat. Éppen pénztár- váltás volt, amikor rá ker fűlt a sor, s akkor észre sem itétté; hogy á kü zök­kenő az ő figyelmetlensé­gével. párosulva azt ered­ményezte: az üveglap mel­lett hagyta pénztárcáját, benne több mint négy­ezer forinttal. Otthon de­rült ki, hogy nincs meg a fizetése. Gondolatban sor­ra vette, hol is járt, s zak­latottan indult vissza Mo- norra, nem sok reménnyel. — A gyógyszertárban dolgozók láthatóan nagyon megörültek nekem. Érez­tem, nekik külön jó érzés, hogy visszaadhatják el­vesztett pénzemet. Én pe­dig, szégyen ide, szégyen oda, még könnyeztem is, hiszen nekik köszönhetem, hogy az utolsó fizetésem­hez mégsem fűződik rossz emlék — mondta olvasónk. ffz hát a történet, kom- mentár nélkül, hiszen a szólamok kötelességről, humánumról, becsületről — emberi arcot öltöttek. K. Zs. Maglódtól Berlinig Labdarúgás iiztis vecsési győzelem szédvár-rangadót. Kiegyenlített ' mezőnyjáték alakult ki az eí- ' ső félidőben, de a kapuk nem­igen kerültek veszélybe. Szü­net után élesedett a küzde­lem. A mendeiek többet, a gyömrőiek veszé’yesebben tá­madtak. Az 58. percben Szewczyk 10 méterről sem ta­lált a mendei kapuba. A 64. pérqben egy mendei csatárt ketten is akasztottak a 16- oson belül. A jogos 11-est Szvitek lőtte, de Sárközi nagy bravúrral mentett. Az* újbóli rálövés a kapufán csattant. A túloldalon Deiner lőhetett vol­na gólt. Jó iramú,' izgalmas mérkőzést vívott a két csapat a sportszerű találkozón. A döntetlen igazságosnak mond­ható. Jó: Tóth J„ Vojácsik, Szé­kely. Németh Cy., illetve Sár­közi, Papp J., Iváncsics, Bíró, Bekö. A forduló további eredmé­nyeiről lapunk holnapi számá­ban tájékoztatjuk sportkedve­lő olvasóinkat. F. J. — G. J. Megyei II. osztály A-cso- port1: Vecsés—Dány 3-0 (1-0), Vecsés, 400 néző, vezette: ár. Varga. Az első nagy helyzetet a vendégek hagyták ki a 13. percben, majd Buror.yi veze­tést szerzett. Változatos, izgal­mas mezőnyjáték alakult ki ezután a félidő végéig. Fordu­lás után negyedóráig a. leve­gőben lógott az egyenlítés, de az újonnan igazolt vecsési kapus. Szepesi, mindent vé­dett. A 74. percben a Szécsé- nyi buktatásáért megítélt bün­tetőt Molnár lőtte a hálóba, majd a 85. percben Szácsényi állította be a végeredményt. Három perccel később Molnár (Vecsés) feleselés miatt a ki­állítás sorsára jutott. A vecsé- siek megérdemelten győztek a jó 'őkből álló gödöllői já- r ek ellen. Ifimérkőzés: V . '.—Dány 6-2. Hern.ád—Üllő 3-1 (0-1), Mo­no”— Váeszenfiászló 5-2. Járási bajnokság. I. osztály N'c.'.Ce—Gyömrö 0-0, Mende 600 néző, vezette: Eperjesi (mintaszerűen). Nagy érdek­lődés előzte meg a szom­SZORONGÁS és várakozás előzte meg a reggeli indulás perceit. Aztán eleredt az eső és elmúlt a szorongásunk is. Nyolc órakor a monori já­rási természetbarátok elnöke, Sass Gyula ünnepélyesen fel­tűzte a kis nemzetiszínű zászlót és Kiss József járási sportfelügyelő is jó utat kí­vánt ... Elindultunk. Az első napon még magyar földön kerekeztünk. Vác után egy zivatarfelhőbe keve­redtünk, majd újra kisütött a nap, aztán újra eleredt az eső. Délután öt órakor már Kolláromban voltunk, este pedig cseh sörrel köszöntöt­tük Csehszlovákiát és a Ka- menicnában élő magyarokat. A második napon á Szlo- vák-alföldön vezetett az utunk. Délutánra kezdett változatosabb lenni a táj és Trnava után körülbelül 20 ki­lométerre egy kedves tóra bukkantunk. Enyhén hullám­zó vizében jól kirajzolódott a Kis-Kárpátok egyik 600 mé­ter magas csúcsa. A következő napon érkez­tünk Brnóba, de mire meg­találtuk a kempinget, nem volt értelme a városnézés­nek. , így a negyedik napot szántuk az érdeklődésre. Az ötödik nap élménnyel kezdődött: egy domb volt az, természetesen felfelé. Ez­után már kezdtem hinni, hogy ingyen jegyet váltottunk a hullámvasútra, amikor egy újabb észrevételem támadt: minden falunak van egy ta­va. El is neveztem egy falu — egy tó mozgalomnak a dolgot és hű is maradt hoz­zám egészen az NDK-hatá- rig. A túra hetedik napján a kora délelőtti órákban ér­keztünk Plzev.be, A város is. Egész utunk folyamán ez a város keltette bennünk a legszomorúbb emlékeket. AZ ELBA VÖLGYE borult, párás idővel fogadott minket a tizedik nap reggelén. A hegyek között kanyargó fo­lyó így is fölülmúlhatatlan emlékeket adott. Délben már Drezdában voltunk. Rövid városnézés után az egész délutánt a Zwingerben, a képtárban töltöttük. Délután 6 óra felé búcsút vettünk Drezdától és elindul­tunk. Egy útkereszteződésnél azonban úgy elkeveredtünk, hogy egy egész napig nem láttuk egymást. Egy teljes napon keresztül vártunk, Bandi Karl-Marx-Stadtban, én pedig Drezdában. A ti­zenharmadik napön Freiberg- nél találkoztunk. Utunk 14—15. napján két történelmi nevezetességű vá­ros is szerepelt programunk­ban. Jénában a Zeiss optikai gyárat és műszereit, valamint a Zeiss Planetáriumot te­kintettük meg. A planetárium csodás égboltja után akkora zápor kerekedett, hogy kény­telenek voltunk a belváros egyik parkjában letáborozni. Weimart követően a türin- giai erdő lankáin és a Harz- hegység előhegyein telt el egy nap. A Harz-hegységben bo­rult időjárás fogadott min­ket. Egy kőzetminta vétele után meg sem álltunk egé­szen a hegy lábáig. Ezután a német síkságon kerékpároz­tunk, egészen Berlinig sík, egy­forma terep és egyformán borult idő jellemezte utunkat. A 17. napon azonban megér­keztünk Berlinbe. Este 10 óra volt és eleredt az eső. Végre a 18. napon sor ke­rülhet a városnézésre. A centrumban szinte minden központi részében zsúfolódott össze a legtöbb történelmi emlék. A városmag a XVI. századiban épült, kicsi terü­leten fekszik, ezért megőrizte középkori jellegét. A város­nézés közben összeszaladtunk egy túrázóval, aki Berlin— Prága—Párizs útvonalon köz­lekedett. Egyedül. — No, lám — gondoltam —, miből lesz a túrázó?! A nyolcadik napon már Cheb városában köszöntöttük a reggelt. A város parkjában egy jópofa mókusra bukkan­tunk és elkereszteltük a túra legszebb állatának. Városné­zés után délután egy órakor elindultunk Karlovy Varyba, ahová 3 órakor érkeztünk meg. Mivel fürdésre nem volt időnk, maradt a szokásos vá­rosnézés. Este már a Karlovy Vary- tól körülbelül 30 kilométerre fekvő Korunni falu közelében tértünk nyugovóra. De előtte jól kibeszélgettük magunkat. Egy magyar portás őrzi a hí­res ásványvíz-feldolgozó üze­met, aki szívesen mesélt az ottani életről. A kilencedik napja voltunk úton, amikor Litomérice vá­rosába érkeztünk. A város az Elba és az Ohre találkozá­sában épült, ott ahol kezde­tét veszi az Elba völgye. Városnézés előtt Terezinbe indultunk. A várost Mária Teréziáról nevezték el, s ott az Osztrák—Magyar Mo­narchia börtönrendszert épí­tett ki. Ezt a németek a II. világháborúban megerősítet­ték és ide hurcolták a zsi­dók ezreit. Mára emlékhely- lyé alakították a koncentrá­ciós tábort, hogy az ide láto­gatók né feledjék a fasizmus kegyetlen jelenlétét és emlé­kezzenek Chilére, Salvadorra együtt van: a múlt és a je­len, A város kevés régebbi tör­ténelmi emlékkel rendelkezik. Több múzeumot és a Bran­denburgi kaput is megtekin­tettük. A hősi emlékmű előtt láttunk, egy őrségváltást is. Este a tévétoronyból figyel­tük a város lüktető életét. A másnapi program is Ber­linnel kezdődött volna, de egy szerencsétlen defekt min­dent felborított és a városné­zés helyett az üzletek sorra- j árasa következett Ered­ménytelenül. Este a kerékpá­rozás helyett a vonatról vet­tünk búcsút Berlintől és fél 11-re már Drezdában vol­tunk. A határig vonaton jöttünk, majd 22 kilométeres gyalog­lás után megoldódott a gond: egy kerékpáros segített Ban­dinak. Miután megszereltük a biciklit, elindultunk. Ezúttal az Elba völgye'is a ked­vünkben járt. A 21. napon Prágába érkez­tünk. A letelepedés után szemügyre vettük a város központját. Miután megnéz­tük a híres napórát, elindul­tunk a várba. PRÁGÁTÓL HAZAFELÉ már csak egy érdekesség várt ránk: Kutna-Horában, egy díszesen megépített, gótikus székesegyház a XIV—XV. szá­zadból. A város megnézése után elindultunk hazafelé. Az útvonal Ernőig eltért s.z odafelé vezető úttól, Brno után azonban sorra pillan­tottuk meg az első három nap szálláshelyeit. Az utolsó előtti napon 236 kilométert jöttünk. Az utolsó napon a Pilis hegységen át vezetett utunk Budapestre, majd 2 ezer 6S4 kilométer megtétele után érkeztünk’ meg Mendére. És ekkor ért véget a 25 napig tartó út, amely számunkra na­gyon sok szép emléket adott. Bartos Pál —Gutái András ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom