Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-06 / 209. szám

Vend ég látói pari tapasztalatok Szerződéses üzletek a városban Egymásra mutogatás helyett A vendéglátoipari munka színvonaláról sok szó esik napjainkban. Legtöbben á gyors és udvarias kiszolgá­lást hiányolják, kifogásolják a szűkös, mindenütt meg­szokott kínálatot, az igényekhez gyakran korántsem iga­zodó nyitvatartási idő. Hazánkban a forgalom egyhar- madát a boltok, vendéglátóhelyek háromnegyed részét kitevő kisüzletek bonyolítják le, s ezekben az egymás­ra mutogatás helyett ma már lehetőség van a szerző­déses üzemeltetésre. A Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalat ceglédi igazga­tósága áprilisban adta át szer­ződéssel többek között a Fel­szegi falatozót, az Aranysas és a Kedves eszpresszót. Az utóbbi vezetője Pintér Fe- rencné hat éve dolgozik a vendéglátóiparban, üzletveze­tő-helyettes volt, mikor fér­jével együtt megpályázták a Kedves-t. Az- elmúlt fél év­ben a díjtétel befizetése nem jelentett számukra gondot. A választékot albertirsai cuk­rászsüteményekkel bővítették. Versenytárgyalások Kári János igazgatóval az igazgatóság vezetőjével foly­tatott beszélgetésből is az de­rült ki, hogy nemcsak jó ke­reskedői szellem, de kellő szakismeret is kell egy ilyen üzlet vezetéséhez. — Ki pályázhat? — kér­deztük. — Elsősorban követelmény, hogy a pályázó ne essen fogt lalkozási korlátozás alá, le­gyen megfelelő szakmai kép­zettsége, s a szerződés meg­kötésekor az üzletvezető lép­jen munkaviszonyba válla­latunkkal — felelte Kári Já­nos. — Nagyon ritkán pályá­zik kívülálló, inkább a vál­lalat, az adott üzlet dolgozói jelentkeznek. Ez számukra is .előnyt jelent, hisz évek óta ismerik a vendégkört, az üz­let adottságait, tudják mi­lyen tartalékok vannak az üz­let' munkájában. A verseny- tárgyaláson mégis előfordul­hat, nyerhet aki nem dolgo­zott korábban nálunk, ha ő ajánlja fel a legmagasabb átalánydíjat. — Kinek ' a tulajdonában vannak a szerződéses üzlet- Jielyiségek, az ottani beren­dezések, álló- és forgóeszkö- zök? — Az üzlethelyiség a i vál­lalat tulajdonában marad, többek között ezért is fizeti az átalánydíjat az üzletveze­tő, az állóeszközök is válla­lati tulajdonban maradnak. Az úgynevezett forgóeszközök — például evőeszközök, po­harak — megvásárolhatók részben, vagy teljes egészé­ben, de bérelhetők is. A mi vállalatunknál az a gyakor­lat, hogy az üzletvezető a for­góeszközök 20 százalékát meg­vásárolja, a fennmaradó rész után 12 százalék használati díjat kell fizetnie. — Nagy forgótőkével kell rendelkeznie annak, aki szer­ződéses üzlet vezetésére vál­lalkozik? — Azért, hogy a vezetővel szembeni követelés biztoXított legyen, óvadék (pénz, taka­rékbetétkönyv) vagy zálogjog (ingatlan) szükséges, de ele­gendő az írásban vállalt ke­zesség, általában készfizető kezes is. Érdekeltség — Hogyan befolyásolják a vállalatok az üzletvezetőket a gazdálkodásban? — A szerződéses üzlet áru- beszerzési tevékenységét, az értékesítés megszervezését, a dolgozók munkáját, teljesít­ményét, a gazdálkodással kap­csolatos egyéb kérdéseket a vállalat nem ellenőrzi, ezek­ben az üzletvezető egyedül dönt, s egyedül viseli a dön­tés következményeit is. Érde­ke minél kisebb létszámmal dolgozni, növelni a nyitva­tartási időt, a forgalmat. Ez az érdekeltség befolyá­solja a Zöldhordó vendéglő szerződéses üzletvezetőjét, Kerekes Lajosnét is, mint szavaiból kitűnik, mikor ter­veiről beszél. Szeptember el­sejétől vette át az üzletet, hosszú évtizedek óta ven­déglátós.- nagy gyakorlata van a pultos poszton. Testvére régóta szeretné melegkony­hás üzletbe fektetni pénzét, így összefogtak, három évre megkapták a kisvendéglőt. — Jó hírneve, jó konyhája van a Zöldhordónak, hogyan őrzik ezt meg? — Az eddigi jó hír az itt dolgozóknak köszönhető — felelte Kerekes Lajosné. — Felajánlottam, maradjanak — még nem döntöttek. Eddig más üzletben voltam vezető, kell egy kis idő, amíg meg tudom mondani, mi sikerült, megérte-e szerződést kötni. Az ételválasztékot szeretnénk bővíteni, disznótoros vacso­rákat is tervezünk. Szünnap nélkül dolgozunk és a nyit­vatartási időt is meghosszab­bítjuk. Kevés a pályázó Legközelebb szeptember 15- én tartanak a Kossuth étte­remben versenytárgyalást. A tét Cegléden a Bocskai esz­presszó, Kábák falatozó, s az Arany Patkó vendéglő lesz. Az Arany Patkó, a hajdani Berda kocsma, ahol nem is olyan rég, írók, költők, ceg­lédi irodalombarátok talál­koztak — Berda József Baum- garten- és József Attila-díjas költő baráti társasága. Vajon az új üzletvezető kihasznál­ja ezt a hagyományt, felele­veníti a ma már legendákban élő találkozóhelyet? Kevés a pályázó. — Bizony, hiányzik a vál­lalkozókedv — mondta Kári János. — Mindenki inkább az alacsonyabb, de biztos fize­tést, mint a kockázatos, ren­geteg munkával, nagy hozzá­értéssel megszerezhető magas jövedelmet választja. Győrffy Annamária QLÉD 7 M&r A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 6., VASÁRNAP Korábban kezdődik a betakarítás A negyedét diákok szüretelik Nem tudni, hogy a százas tette meg a magáét, vagy a téeszelnök beszéde, minden­esetre a fiúk felkerekedtek, s a megérdemelt délutáni pihe­nés helyett indultak vissza a földekre. Három-négy óra le­forgása alatt végeztek a címe- rezéssel — ahogy az elnök megjósolta —, s azután kétsze­resen megérdemelten pihen­hettek le. Abban a jóleső tu­datban, hogy nemcsak e"gy százast kerestek, hanem a ter­melőszövetkezetnek is jót tet­tek. Felnőtt módra Dánszentmiklóson történt mindez, ahol a szövetkezetét nyári diákok „erősítették”, s Zárva a MÉH-telep Leltár miatt zárva van a ceglédi MÉH-telep. Ezekben a napokban az összes fém-, vas-, papír- és texiilhullaűékot, vala­mint a különféle haszonvas-idomokat lemérlegelik, leltárba veszik. Az átvételt szeptember 7-én kezdik meg újra. Apáti-Tóth Sándor felvétele egy délután, a napi rendes munka után, a pihenő „sere­get” az elnök beszéde rázta fel. Gyorsan a lényegre tért, s őszintén a diákok elé tárta, hogy a gazdaság szorult helyzetben van. Ha a mai na­pon nem végzik el a címere- zést, az előírásokhoz szigorúan ragaszkodó vetőmagtermelte­tő kizárja a szövetkezetei, s akkor oda a bevétel. Lehejt, hogy a fiúk közül nem mindenki csak azért vál­lalta a munkát, hogy a terme­lőszövetkezetnek segítsen. Le­het, hogy sokukat a beígért százas hajtotta, de ezt nem le­het bizonyítani. Mindenesetre gyorsan kellett dönteniük, s e pedagógiai feladványt jól ol­dották meg: feláldozták szabad idejüket a közösség érdekében. Most, hogy vége a nyárnak, s kezdődik a betakarítás a me­zőgazdaságban, ismét diákok szorgoskodnak sok szövetke­zetben. Középiskolások, egye­temisták, felsőfokú iskolák ta­nulói — összesen mintegy fél­milliónyiam Alkalmuk van, hogy találkozzanak a munká­val, amely szerves része a nagybetűs életnek. Sokan ta­lán először végeznek, igazi munkát, olyat, mint a felnőt­tek. ők most tapasztalhatják először, hogy mit jelent, meg­dolgozni a pénzért. Jó alkalom ez a fiataloknak arra is, hogy próbára tegyék erejüket, tel­jesítőképességüket, hogy meg­birkózzanak az, időjárás vi­szontagságaival, sárral, esővel, széllel. Intenzív kultúrák Erre az erőpróbára azonban elsősorban nem pedagógiai okokból van szükség. Közhasz­nú és ma már nélkülözhetet­len tevékenysége ez a diákok­nak, immár 24. esztendeje. A nyári szünidőben évről évre részt vállalnak a mezőgazda- sági munkákból; ki szakmai gyakorlatra jár egy szövetke­zetbe, ki pénzt keresni a nya­ralásra. E munkák haszna — mint arról nemrégiben hírt adott a sajtó —, óriási. S még ennél is nagyobb az a segít­ség, amit az őszi betakarítás­ban nyújtanak a diákok. Az idén — az időjárás miatt — korábban kezdődik a betakarí­olyan színvonalú a faluban, mint amilyennek lennie kelle­ne. Persze a hiba nemcsak itt keresendő. Mivel a falu lakói, a bejáró dolgozók is, 4—600 négyszögöles telkekkel rendel­keznek. így aztán az állattar­tás melleit a zöldségfélék és a szőlőtermesztés mindig ad­nak munkát, az ittenieknek. Vagyis a szabad időt az embe­rek zöme nem a művelődési házban, hanem a saját kert­jében, földjén tölti el. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon milyen emberek laknak Ceglédbercelen? A vá­rosból kijáró vb-titkár megál­lapítása rövid, de sommás: gazdag, de nagyon dolgos em­berek. Hogy a dolgosságban és segítőszándékban nincs hiány, azt fémjelzi az is, hogy társa­dalmi munkák szervezésekor lehet számítani a helyiekre. Kárpáti Antal példákat említ. Azt. hogy két évvel ezelőtt, amikor az iskola építéséhez kellett a pénz, a helyiek 1 mil­lió 200 ezer forintot adtak ön­szántukból. No és a tornate­rem is teljes egészében társa­dalmi munkában épült, értéke pedig ■ megközelíti a négymil­lió forintot. A segítőszándék­ban most sincs hiány. Jelenleg a tanács gyalogjárdák építését szervezi, a betonlapokat a la­kók fogják lerakni a házuk előtti útszakaszon A FALU lakóinak jó szándé­ka, segítése persze kevés len­ne a helyi Egyetértés Termelő- szövetkezet támogatása nélkül. A téesz nemcsak munkalehe­tőséget nyújt, de biztos táma­sza is a tanácsi vezetőknek ab­ban a törekvésében, hogy a te­lepülésfejlesztési program megvalósulhasson. Csitári János A SZELÍD dombok közé ékelődött Ceglédbercel község­hez két út vezet. Az új és a régi négyes számú főútvonal. Az utóbbin nemigen érdemes megközelíteni a falut, hiszen amióta ott van a településtől egy-két kilométerre húzódó új út, a KPM is mostohábban ke­zeli a régit, s az évek során furcsa, térképszerű repedése­ket vésett az idő a betonba. Kisebb gödrök, kátyúk szép számmal akadnak itt. Pedig a helyiek szerint az átmenő for­galom alig csappant, Hiszen, aki gyorsabban akar eljutni a 12 kilométerre levő Ceglédre, vagy az ország déli területe fe­lé igyekszik, erre jön. Ceglédbercel afféle iszalagte- lepülés még ma is. Itt minden fontosabb létesítmény a főút mellé települt. A régi, hosszú­kás házak között egyre több új. modern családi otthon hú­zódik meg. A modern ÁBC, a művelődési ház jelzik a folya­matos gyarapodást az ötezres lélekszámú községben. A falu vb-titkára szerint egy régi, a község történetét feldolgozó anyag „vasutasvárosként” em­líti Ceglédbercelt. A város ki­fejezés persze erős túlzás, de a vasutasságnak még ma is mély gyökerei vannak. A helyiek közül ugyanis igen sokan, kö­zel kétezren ingáznak naponta a több mint ötven kilométerre lévő Budapestre, s a legtöbben a MÁV-nál dolgoznak. A tanácselnök. Kárpáti An­tal szűkszavú ember. Tős­gyökeres bercelinek vallja ma­gát, így aztán ismeri a falu ügyes-bajos dolgait. Mint mondja, most éppen az OTP ceglédi kirendeltsége ad okot a bosszankodásra. Hogy miért? Nos, a magyarázat sem marad el. Lűr István vb-titkár ismertet meg a részletekkel. Mint mondja, a helyi fiatalok számára két évvel ezelőtt 72 családi otthon építésére alkal­mas területet jelöltek ki. Vi­zet, villanyt kapott a terület. Azóta a fiatalok, nagyrészt sa­ját erőből, csinos kis házakat építettek, sőt egy sorház is került a telepre. A legtöbb már közel áll a beköltözéshez, de a fiatalok nem tudják a munkát folytatni, mert elfo­gyott a pénzük. A vita most azon van, hogy az OTP fél év­vél ezelőtt megszegte az ígére­tét. Korábban ugyanis hitelt, kölcsönt ajánlottak fel, ponto­sabban volt arra lehetőség, hogy pénzt adjanak a munká­hoz, most viszont nincs. A LAKÁSÉPÍTÉS mellett más tennivalók is voltak, van­nak a faluban. Mint a tanács­elnök mondja, most folyik a 2-es számú óvoda rekonstruk­ciója, amelynek költsége meg­közelíti az egymillió forintot. Elkészült a Petőfi úti általá­nos iskola fűtésének szerelése is. A tantermekből eltűntek a régi, széntüzelésű kályhák, központi fűtés került a helyé­be. Három évvel ezelőtt új, tás, így szeptember első nap­jaitól október végéig. dolgoz­nak — a tervek szerint több mint félmillióan. De miért van erre szükség? Nem képesek megbirkózni a feladattal az egyébként jól szervezett és gépesített terme­lőszövetkezetek, állami gazda­ságok? A szervez Issei és gépe­sítéssel nincs baj. Egy mező- gazdasági dolgozó ma húsz ember élelmét termeli meg —- ez talán jelzi, hogy a munka zömét gépek végzik. A ma­gyar mezőgazdaságban azon­ban az intenzív kultúrák ará­nya magas, ezek terméseinek betakarítása pedig jelentős ké­zi-munkaerőt igényel. Ezt pe­dig nálunk — akárcsak a világ más, hasonló gondokkal küsz­ködő országaiban — csak kül­ső segítséggel lehet megolda­ni. Feltételek Tavaly ősszel 489 764 diák vett részt az őszi betakarítás­ban, s mintegy 19 millió mun­kaórát teljesített. Röviden: a kézi-munkaigényes betakarítás egy negyedét ők végezték él. Az elmúlt évekhez hason­lóan a diákok az idén is első­sorban a gyümölcs, a szőlő és más kertészeti növények — paprika, paradicsom — beta­karításában segítenek. De rá­juk vár a hibridkukorica-sze­dés egy része is, valamint a kombájnok után ők Szedik' a napraforgót, a cukorrépát, a burgonyát. Az idén mintegy 300—350 ezer tonna szőlő, 800 ezer ton­na alma, 200 ezer tonna para­dicsom, 40 ezer tonna papri­ka, s más egyéb zöldség, gyü­mölcs betakarítását, szünetelé­sét kell elvégezni október vé­géig. Nem kevés munka ez, még akkor sem, ha népes a diákse­reg, akik, mint mondják, egy­kettőre megeszik a munkát. Ám ahhoz, hogy jól dolgoz­hassanak, meg kell teremteni a feltételeket. S azokkal, akik­től több mint 1300 szövetke­zetben, gazdaságban felnőtt ember módjára kell bán­ni. Nem kis felelősség hárul azokra sem, akiknek a diákok ezen az őszön (is) segítenek. Nagy György Sportpálya, tornaterem A ma még dédelgetett ter­vek szerint igencsak megvál­tozik Albertirsa képe egy év­tizeden belül: faluközpont lé­tesül a mai sportpálya helyén és környékén. Igenám, de pálya nélkül mi lesz a nagyközség sportéleté­vel? Hiszen van itt lelkesen küzdő foci- és kézilabdacsapat, s — bár pálya nem kell hoz­zá — sakkcsapat is. Az iskolának nincsen torna­terme, csak szükségmegoldás­ként egy szűkös, alacsony tor­naszobája, itt a focisták még egy kispályás mérkőzést sem játszhatnak. A megoldás nem is nagyon távoli. Még ebben az ötéves tervidőszakban el­készül ugyanis a tornaterem, a terveket társadalmi munká­ban a MÁV Tervező Intézet dolgozói e napokban rajzol­ják, s kivitelezőt sem kell majd keresni, a helyi tanács költségvetési üzeme vállalko­zik a munkára. Ügy tűnik, pénzben sem lesz hiány, az albettirsai Micsurin és a Szabadság Tsz-ek máris felajánlottak 5 millió forintot támogatás gyanánt, s a beru­házáshoz hiányzó összeg másik felét előteremthetik a helyi és megyei pénzekből. Az már természetes, hogy a tanács számíthat és számít is a faluban élő 11 ezer ember segítségére is; csupán tavaly 7 millió forintot érő társadal­mi munkával járultak a tele­pülés szépítéséhez, gyarapítá­sához. A sportpályaépítés előreha­ladottabb stádiumban van, a volt vágóhíd mellett még az idén elkészítik; füvesítik is a pályát. A talajmunkákkal már végeztek, s a költségeket, a munkát ugyanazok adják, akik a tornaterem építéséhez. Akad még^ teendő persze, a hajdani vágóhíd belső átalakításával készül öltöző, klubhelyiség, szertár, mosdó is, s persze kell még kerítés, jó néhány fa is. A sportpálya körülbelül 7 mil­liót ér majd, s többet tud nyújtani a réginél: kis- és nagypályás labdarúgó-mérkő­zések, kézilabdameccsek — s ami_ új: atlétikai versenyek, edzések — színhelye lehet majd. Ami ^pedig a lényeg: a pá­lya építése a „hivatalos” ter­vekben nem szerepel, teljes egészében a segítőkön és tá­mogatókon múlik, mikor vehe­tik birtokba az , albertirsai sportolók, sportrajongók. V. G. P. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) I 1 Cegíédberceli hétköznapok Falu a dombok mögött nyolctantermes iskola épült Ceglédbercelen, akkor készült el az ABC is. Azóta nincsenek tantermi problémák, s ami ugyancsak biztató, valamennyi óvodáskorú gyermeknek helyet tudnak adni. A szüntelen fejlődésnek, gyarapodásnak persze más je­lei is vannak. Szükség volt a faluban egy férfi- és női fod­rászatra, valamint kozmetikai részlegre. A ceglédi szövetke­zet egy régi lakóházat korsze­rűsítve ezt létre is hozta, s rövidesen, szeptember 14-én, át is adja. A rekonstrukció költsége mintegy 150 ezer fo­rint volt. Ebben az évben még egy presszóval is gyarapodik a település, amelyet a Pest megyei Vendéglátó Vállalat hoz létre. Gond még, hogy az úgynevezett cseröi részen nincs körzeti orvosi lakás, s ugyan­itt szükség lenne egy rendelő­re is. A tervek szerint a hato­dik ötéves tervben ezt még meg akarják oldani. A falu művelődési háza fon­tos feladatot tölt be a minden­napokban. Tizennégy kiscso­port működik itt jelenleg, de a legrangosabb szerepet az aranydiplomás énekkar tölti be. Ezen kívül.a tánckar, a kertbarátok köre. valamint a varrószakkör érdemel emlí­tést. A művelődési háznak egyébként nem szakképzett a vezetője. A vb-titkár szerint talán ez az oka annak, hogy általában a-közművelődés nem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom