Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-04 / 207. szám
I-LÓI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1981. SZEPTEMBER 4., PÉNTEK Múzeumi hónap Hangmontázs és továbbképzés Hasznos tudnivalók helytörténészeknek összeállították az idei múzeumi hónap gödöllői programját, amely gazdagnak és igen érdekesnek ígérkezik. A megnyitó napján, október 11- én, A művésztelep emléke címmel hangfelvételről szólaltatják meg azokat, akik a hí- rqs gödöllői műhely alapítói és alkotói munkásságának, életének szemtanúi lehettek. Polónyi Péter, a helytörténeti gyűjtemény vezetője az elmúlt három évben sorra felkereste a volt pályatársakat, a családtagokat, a szövőműhely egykori dolgozóit, s részletekbe menően kifaggatta őket élményeikről. A magnóra rögzített emlékezések azóta áttétettek papírra is. Az anyag mintegy négyszáz kéziratoldal terjedelmű. Rövidített és tömörített változata a közeljövőben megjelenik a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága gondozásában napvilágot látó sorozat A gödöllőiek és a szentendreiek művészete című kötetben. Emléktábla A legérdekesebb részleteket kiválogatva készítették el azt a hangmontázst, amelyet az említett októberi megnyitón meghallgathatnak az érdeklődők. Kíséretül filmeket és képeket vetítenek, így téve minél teljesebbé és hitelesebbé a művésztelep munkájának, életének, a kor szellemének a felidézését. Ízelítőül egy-két név a megszólalók sorából: Barcsay Jenő, dr. Kriesch Margit, Körösfői testvére, dr. Dénes Jenő, a Képzőművészeti Főiskola nyugdíjas tanszékvezetője világítja meg a művek hátterét, a művészek életvitelét, pedagógiai nézeteit. A múzeumi hónap gödöll'" megnyitójának napján avatják föl azt az emléktáblát, melyet Körösfői Kriesch Aladár egykori lakóházának falán helyeznek el. Túllépni a városon Évek óta szemtanúi lehetünk a helytörténeti gyűjtemény ama törekvésének, hogy minél teljesebben feltárják városunk múltját. Bemutatásával is szeretnénk hozzájárulni a szülő- és lakóhely, az elődök életének megismertetéséhez, a kötődés elmélyítéséhez. Jó néhány fotó- és dokumentációs kiállítás e munkának az eredménye. A honismeret a szűkebb pátria, a -város, a község, a nagyobb tájegység, a járás, a megye, valamint az egész ország, a haza dolgaiban való tájékozottság szerves egysége. Ebből az alapeszméből kiindulva igyekszik a helytörténeti gyűjtemény fokozatosan tágítani a kört, túllépni a város, a járás határait, a részeket bemutatva eljutni a nagy egészhez. Ezúttal Pest megyei nevezetességek régi ábrázolások tükrében címmel állítanak össze kiállítást, amelyben metszetekkel, dokumentumokkal idézik fel megyénk városainak, településeinek, a műemlékeknek a múltját, egykori arculatát. Az összeállítás az országos építészeti múzeumok, illetve a váci Vak Bottyán Múzeum közreműködésével készül. Egyúttal a honismereti mozgalom tevékenységét is jól i szolgálja a bemutató, nem kevésbé az a könyvészeti kiállítás, amely a felszabadulástól napjainkig megjelent, a megye településeinek történetével, művészeti, gazdasági életével foglalkozó műveket mutatja be. Teljességre törekszenek, minden állami kiadónál, tanácsi vagy szövetkezeti gondozásban megjelent anyagot kiállítanak. A kiadványok összegyűjtésével, kiállításával a helytörténészeknek is sokat segíthetnek, hiszen azok áttekinthetik, mit térképeztek fel eddig, hol vannak a fehér foltok. Az anyag egy későbbi bibliográfiának is alapul szolgálhat, amely nélkülözhetetlen segédanyaga mindazoknak, akik hivatásuknál fogva, vagy magánszorgalomból kutatják lakóhelyük közeli és távolabbi múltját. Együttműködve Hasznosnak ígérkező tanácskozásnak, illetve továbbképzésnek is otthont ad a múzeumi hónapban Gödöllő, amelyen a honismereti mozgalom megyei aktivistái a hálózat országos vezetőivel találkozhatnak, szerezhetnek munkájukhoz nélkülözhetetlen információkat, tapasztalatokat, tudnivalókat. A múzeumi hónap megnyitója és a befejezésül jelzett eseménye a művelődési központban lesz. A tény rögzítésével nemcsak a helyszínről akarunk tájékoztatni, hanem utalni a két intézmény együttműködésére, amely ezúttal is jól szolgálja a közös ügyet. K. P. Aszód Barokk udvar A Barokk udvar hangversenysorozat első őszi estjén a Bakfark Bálint lanttrió lép fel az aszódi Petőfi kollégiumban szombaton, szeptember 5-én 17 órai kezdettel. Városi moziműsor Seriff az égből. Színes, olasz kalandfilm. Kísérőműsor: Ó utca meséi; Magyar Híradó, 4, 6 és 8 órakor. Vita városunk labdarúgásáról Saját erőből nem megy Augusztus 20-i számunkban beszélgetést közöltünk dr. Hegyi Józseffel, a CSC labdarúgó-szakosztályának elnökével. A téma a város labdarúgása, a GSC múltja, jelene és jövője volt. A cikket azzal a szándékkal jelentettük meg, hogy akiket érdekel a sport, a foci, mondják el véleményüket. Erre a felhívásra érkezett Borbély Mihály levele, aki régóta a szakosztály egyik aktivistája. Közreadásával reméljük, hogy másokban is felkeltjük a vitázó kedvet. S bár a gödöllői labdarúgást a vita önmagában aligha szüli újjá, talán mégsem felesleges hangosan gondolkodni erről az örökzöld témáról. Jól ismerem a város labdarúgóberkeit, mivel az elmúlt két évben az ifjúsági csapat intézőjeként tevékenykedtem. Ahhoz, hogy vonzereje legyen egy csapatnak, elsősorban megfelelő feltételeket kell biztosítani, mert jelenleg csak erőlködés az egész szakosztály munkája, a sportkör elnökének, Ádám Istvánnak is. A labdarúgópálya talaja évek óta minősíthetetlen állapotban van. Felújítása végre megkezdődött, de az játékra másfél év múlva lesz alkalmas. Kedvezmény nincs Erre az időszakra az Agrár- tudományi Egyetem labdarúgópályáját kapta meg az egyesület a bajnoki találkozók lejátszására, melyért mérkőzésenként 800 forintot kell fizetni, de az ifjúsági csapat csak az edzőpályán játszhat. A mi csapatunkban csak tényleg a lábdarúgás szerete- te a mérvadó a játékosok részéről, mert ebbe a csapatba nem jön olyan vezéregyéniség, mint a Fótba, a Dunakeszibe, vagy sorolhatnám tovább a csapatokat. Nálunk nincsenek volt NB-s játékosok, mint nagyon sok egyesületben, mivel semmiféle kedvezményben nem tudjuk őket részesíteni. Az elmúlt hetekben tárgyaltunk mi is volt NB-s játékossal, de olyan összeget kért, amelyet képtelenek vagyunk megadni. Itt nálunk idegenbeli mérkőzésre 20 forintot, hazai mérkőzésekre 10 forintot kap az intéző egy-egy játékos után, mely összegből kell megvenni a hűsítőt. Mit lehet ebből az összegből egy játékosnak adni, amikor délelőtt 10 órakor elindul a csapat Százhalombattára, vagy Ceglédre, és este 8 órakor ér haza? Egy gyárban Az edzéseken sem tudnak részt venni, jóformán csak a Ganz-Árammérőgyárban dolgozók. Ennek a gyárnak a vezetői magukénak érzik a GSC-t, de mi van a többi üzemmel? A csapat meghatározó egyéniségének kellene lennie például Zlatnyik Lajosnak, lványi Tibornak, de ki kívánhatja tőlük, hogy éjszakai műszak után edzéseken vegyenek részt? Amikor délután dolgoznak, akkor egyáltalán nem tudnak eljönni, de ugyanígy vannak a Budapesten dolgozók, vagy egyéb más helyen foglalkoztatott játékosok is. A cikk említi a kedvezményeket: például hétfőn fürdő. A játékosok talán a saját fürdőszobájukban megfürödhetnek, mert ez csak akkor volt biztosítva, amikor a Ganz- Árammérőgyáré volt a csapat, és minden játékos a gyárban dolgozott. Ilyen körülmények Sütőipari Vállalat Fiatal gépkocsik Gondos karbantartás Járásunk követei Sikeres hagyományőrzők között még csoda, hogy egyáltalán ki tudunk állni és van kedvük játszani a fiúknak. Szégyenletes vereség Hat éve, 1975-ben jött létre a városi sportkör. A város sportkedvelői azt gondolták, hogy Gödöllő dinamikus fejlődésével arányosan fejlődni fog a városi sport is. Sajnos, az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy a sporttevékenység, és főleg a labdarúgás, nemhogy fejlődött, hanem egész alacsony szintre süllyedt. Ha sürgősen nem születnek a város vezetése részéről komoly intézkedések, akkor a labdarúgás, lehet, hogy meg is szűnik. Az első bajnoki mérkőzést a felnőtt és az ifjúsági csapat lejátszotta, és siralmas eredmények bizonyítják azt, hogy megyei szinten sem lehetséges csak saját erőből, saját nevelésű játékosokkal a bajnokságban részt venni. A szó szoros értelmében szégyenkeznünk kellett, a csapatnak és a vezetőknek egyaránt a súlyos vereségért, amelyet Foton elszenvedtünk. Javult az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat gép- kocsiparkjának műszaki állapota. A Kerepestarcsáról irányított cég tehergépkocsijainak átlagos életkora évekkel ezelőtt általában 6—8 év volt, ma már viszonylag jó karban lévő gépkocsijaik vannak, átlagosan négyévesek. Különböző viteldij Kétforintos ügy A Gödöllői Hírlap július 30-i számában megjelent Kétforintos ügy című cikkben foglaltakat megvizsgáltuk, ennek eredményéről az alábbi tájékoztatást adjuk: Az írásból nem állapítható meg pontosan, hogy milyen viszonylatban fordul elő a különböző értékű viteldíj beszedése, ezért felelősségre vonást nem tudtunk alkalmazni. Gondoskodtunk arról, hogy gépkocsivezetőink a szükséges díjszabással rendelkezzenek. Intézkedtünk, hogy az Almex-gépek festékszalagját is folyamatosan cseréljék, ezáltal a jegy ára, az érvényesség napja könnyen olvasható legyen. Kérjük a fentiek szíves tudomásul vételét. Volán 20-as Vállalat, forgalomirányítási osztály Diasorozat és képmagnó Sikeres volt az idei nyár a járás hagyományőrző csoportjai számára. Igaz, ezúttal nem külön-külön, hanem közösen szerepeltek, több alkalommal is. Az alkalmi csoportosulást az a felhívás hozta össze, amely a Duna menti folklórfesztiválra invitálta az ország megyéit, tájegységeit. A Gal- ga völgye eredményesen pályázott: Rábaköz, Bácska, Tolna, Baranya, Kalocsa és vidéke, valamint a borsodi tájegység mellett szereplője lehetett a nemzetközi bemutatósorozatnak. A műsorban, amelyről korábban röviden már beszámoltunk, Galgahévíz, Galga- mácsa, Hévízgyörk, Kartal, Szada és Zsámbok együtteseiből szerepeltek táncosok, zenészek, énekesek. A Galga tájegység játék-, szokás-, népdal- és néptáncanyagából kerekedett ki az a bemutató, amely Kalocsán, Baján, Duna- földváron, Kecskeméten és Decsen is nagy sikert aratott. Ugyanezzel a műsorral szerepeltek járásunk népművészetének követei a fővárosban rendezett ünnepi napokon, ahol kétszer lépték színpadra. Azok, akik a felkészülés közben a gödöllői művelődési központban tartott három összpróbán és két előadáson, vagy a fesztiválon nem gyönyörködhettek a páratlan ösz- szeállításban, diasorozaton s még inkább a szegedi ÉDOSZ táncegyüttes által készített képmagnófelvételen pótolhatják a mulasztottakat. A bemutatóról az érdeklődőket értesítik. A járási hivatal művelődés- ügyi osztályán is értékelték a szereplést. A résztvevőkkel együtt megállapították, hogy a sok munka, a gondokkal teli szervezés megérte. A csoportoknak, a szereplőknek azért, mert jobban megismerték egymás munkáját, anyagát, módszereit. A közönségnek pedig azért, mert megismerkedhetett e hagyományokban gazdag tájegység hiteles, eredeti, nagyszerű fölkészültséggel, őszintén előadott, élő népművészetével. Olvasóink fóruma Sületlen, savanyú kenyér Tisztelt Szerkesztőség! Megint tollat ragadok és írok önöknek. Környékünkön, Anyakönyvi hírek Született; Tamás János és Gerstner Klára Terézia: Klára; Knoska László János és Bottyán Rozália: Katalin; Nagy Mihály és Incze Mária ‘Erzsébet: Kamilla; Pólyák László Imre és Baráti Andrea: Viktor; Kovács Sándor és Szolnoki Irma Éva: Sándor; Pál- fi István és Petró Anikó Irén: Csaba; Donkó Béla és Szűcs Zsuzsanna: Tamás; Somogyi Zoltán Gyula és Homonnay Katalin: Tamás nevű gyermeke. Névadót tartott: Szabó Ottó László és Nyikos Éva Marianna: Ottó László; Jakus László és Kőszegi Márta: Nóra; Schrenk József és Ecker Gizella: Gergely István; Ágoston János és Homvári Dóra: Szidónia nevű gyermekének. Házasságot kötött: Csőke Ferenc és Tóth Erzsébet; Baráti György és Buti Irén Mária; Varga Zoltán és Cserkuti Melinda; Huszár Sándor László és Samu Mária Julianna; Juhász Ferenc és Vidosa Julianna Mária; Maczkó András és Bobos Margit; Czene Cka- ba és Horváth Katalin. Elhunyt: Bizik László, Budapest, VI., Anker köz 1—3; Weszely Norbertné Meleg Karolina, Gödöllő, kastély; Bo- hacsek Jozefa Anna, Gödöllő, kastély; Scheitel Jánosné Szi- meiszter Mária, Gödöllő, kastély; Jakab Károly, Gödöllő, kastély, Nagy Elekné Urban- csok Margit, Gödöllő, Kiss Ernő utca 3.; Farkas Lajosné Oravecz Mária, Gödöllő, Damjanich u. 20.; Turányik Lajosné Pesti Mária, Gödöllő, Puskás Tivadar u. 7.; Berze Sándor, Gödöllő, Szőlő utca 5.; Iszlai Albert, Gödöllő, Dózsa György út 5—7. a János utcában igen sokan laknak, akiknek az a gondja, hogy a boltunkban a gödöllői kenyérgyárban sütött kenyeret vagyunk kénytelenek vásárolni. Ez a kenyér ugyanis nagyon rossz, sületlen, savanyú, egyszóval többet dobunk ki belőle, mint amennyit megeszünk. Túráról azonban igen jó, maszek által sütött kenyeret hoznak, ennek kilója nyolc forint. Csak az a baj, hogy keveset hoznak belőle és nem győzzük kivárni az érkezését. Főleg szombaton, ekkor csak egy-egy kilót kaphatunk. De hát mi ez egy hattagú családnak? Vajon miért nem tud a gyár is jó kenyeret sütni, miért kell a kukába dobni? Nagy Kálmánná Gödöllő, János utca 12 B/F2 Befejezték a restaurálást A csapat évek óta igen gyengén szerepel, és ez magával hozza azt, hogy a társadalmi aktívák is elvesztik kedvüket és már csak egy páran vagyunk, akik a csapat mellett kitartunk. Átadták Gödöllőn a Szabadság téri HÉV-megálló melletti Mária-oszlopot. Osgyányi Vilmos és Sütő József kőszobrász restaurátorok varázsolták újjá hosszú hónapok alatt a több mint 200 éves műemléket. Képünkön: az utolsó simításokon dolgoznak az átadás előtt. Barcza Zsolt (elvétele Borbély Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
