Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-04 / 207. szám

1981. SZEPTEMBER 4.. FENTEK sbnmav Befejeződött a FÉR illése Csütörtökön határozatok, do­kumentumok elfogadásával befejezte munkáját Budapes­ten az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének (FIR) vezetősé­gi ülése. A 45 tagú vezetőség több kérdésben állást foglalt, s táviratot intézett a madridi konferencia részvevőihez. Elfo­gadtak egy levelet, amelyet az ENSZ főtitkárához és az ENSZ tagállamaihoz címeztek. Eb­ben kifejezték aggodalmukat a feszültté vált világhelyzet jniatt. Bulgária nemzeti ünnepére készül A közeli napokban ünnepük Bulgáriában a szocialista for­radalom győzelmének 37. év­fordulóját, s e nemzeti ünnep idén egybeesik Todor Zsivkov- tiák, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtit­kárának, a Bolgár Államta­nács elnökének 70. születés­napjával — tájékoztatta az új­ságírókat csütörtökön Boncso Mitev, Bulgária budapesti nagykövete. Huszonöt éves tesz a munkásőrség Felelősség a népért, a hazáért Kétnapos bemutató kezdő­dött csütörtökön Gyöngyösön, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági fő­iskolai karának aulájában a munkásőrség országos és He­ves megyei parancsnoksága, valamint a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának ren­dezésében. Az ezt megelőző sajtókonferencián Borbély Sán­dor, a munkásőrség országos parancsnoka tartott bevezető előadást. Többek között emlékezte­tett arra: 1982 februárjában már 25 éve lesz annak, hogy megalakult hazánkban a mun-, kásőrség, ezzel összefüggés­ben áttekintette negyedszáza­dos fejlődőkét, méltatta a magyar társadalomban be­töltött szerepét. A munkásőrség megalaku­lása óta eltelt negyedszázad­ban szocialista társadalmunk­kal együtt maga is jelentő­sen fejlődött, sok év mun­kájának eredményeként jól felkészült, politikailag szi­lárd, fegyelmezett, társadal­mi fegyveres testületté vált — hangoztatta Borbély Sán­dor. A délutáni órákban Gyön­gyös határában — harcászati bemutatókat tekintettek meg az újságírók. A bemutató pénteken a munkásőregysé- gek további gyakorlati be­mutatóival folytatódik, illetve zárul. Elismerés élenjáró bányászoknak A 31. bányásznap alkalmá­ból csütörtökön ünnepséget tartottak az Ipari Miniszté­riumban. Az ünnepségen — az MSZMP KB, a SZOT és a szakmai szakszervezet kép­viselőinek jelenlétében meg­jelent Marjai József minisz­terelnök-helyettes, aki Méhes Lajos ipari miniszterrel a munkában legkiválóbb dol­gozóknak kitüntetéseket nyúj­tott át. Az ünnepségért követően a miniszter fogadást adott a kitüntetett dolgozók tiszteleté­Abol a Dúsa kanyarog Forog az idegen, áll a fogadó Meg kell barátkoznunk a gondolattal: ennek a nyárnak is vége, záráshoz közeledik az idegenforgalmi főszezon is, és bár ezekben a napokban már többen mennek, mint ahá- nyan jönnek, talán mégis ér­demes szétnézni a Dunaka­nyar vendéglátóipari bázisain — ha másért nem, azért, hogy megtudjuk: hol, mit evett, ivott, kapgtt és látott ez a több tfihliS" külföldi és magyar vendég, aki megfor­dult Pest megye legnépsze­rűbb piheriő- és kiránduló- helyén. Nem mondják: nincs Szentendrén tizet üt a to­ronyóra, amikor a négytagú család belép a Snack Andreas ételbár ajtaján. Németül fo­lyik körükben a szó, a család­fő gyorsan felveszi a rende­lést feleségétől és óvodás korú fiától, majd továbbítja a hal­lottakat a pult mögött álló fiatalembernek. Kér két ká­vét, egy kólát és két kakaót. Az éppen poharakat mosoga­tó fiatalember (aki mellesleg üzletvezető és c égtulajdonos egy személyben) csak annyi ideig habozik, amíg lepattint­ja a kólásüveg kupakját. Mit mondjon: azért nem tart ka­kaót, mert eddig soha senki nem kért még? Nem. Ja, bitte sehr — dönt hirtelen, és már súgja is a mellette álló fele­ségének: Szaladj föl érte aTa- kásba! Az asszony térül-for- dul, s mire kicsöpög a gépből a két dupla, már meg is érke­zik kezében a kakaóporos do­bozzal. Némi meglepetés lehet az arcunkon nekünk, bent áll­dogáló vendégeknek, mert a fiatalember úgy érzi, magya­rázattal tartozik: Az én gye­rekeimnek marad még bőven kakaó, én pedig nem szíve­sen mondom a vendégnek, hogy nincs! Szentendrétől Visegrád felé Lepencén át kanyarog az út. A Duna partján Dalmácia hangulatát és nyüzsgését idéző Szentendre forgataga után erre­felé szinte iható a csend és harapható a friss erdei leve­gő. Igaz, hogy más sem ... Az útmenti-erdőszéü Vendéglő, eszpresszó feliratú házikóban csoda, hogy nem fél a fiatal házaspár — ők viszik az üz­letet —, rajtuk kívül sehol egy lélek. Igaz, hogy étel sincs és az italkínálat is enyhén szólva — szűkös. Nem kell hozzá különösebben éles logika, hogy megszülessen a felismerés: ez a fogadó alig­ha vonzza a vándort. Most kerültünk ide — tárják szét szabadkozva karjukat — még nem indult el a verkli! Miből gondolják, hogy ily módon valaha is beindul — az ő tit­kuk marad... Profi a csapat Igazi proficsapat a Pokol csárda személyzete a Tahi— Vác kompkikötő tövében. Szükség is van tapasztalatuk­ra, mert szédítő a forgalom. Háromfogásos vasárnapi ebé­det költő nagy család, ide ér­deméé jönni, mert szenzációs a halászlé felkiáltással öltö­nyöstül, nyakkendőstül ideci- pelt külföldi üzletemberek, órájukat nézegető kompra vá­rók — ahány asztal, annyi szempont. Mindenki más ok­ból jött éppen ide, de valószínű, hogy máskor is betér, ha erre jár. Csak egy kicsit elkínzott a fekete posztónadrágos ita­losfiú arca, csak éppenhogy erőltetett a főúr mosolya, — súrlódásmentesen forog a gé­pezet. Vendég és személyzet egyformán — demokratikusan — izzad. Folyik a víz arról a két legényről is, aki nagy üggyel-bajjal vonszolja partra csónakját, és elegánsnak ép­pen nem mondható, de min­denképpen praktikus toalet- ben — egy szál fürdőnadrág. — helyet foglal az árnyékos asztalnál. Majd most meglá­tod, hogy nemcsak szöveg: itt lehet a legjobb sört kapni — bizonygatja az 1 egyik olyan hevesen, ahogy megcsappant erejéből telik. Kételkedve néz rá a másik, nyilván azon tű­nődik, vajon mi különbség le­het Kőbányai és Kőbányai között. Hát csak azért, mert mire az ember idáig felevez a Rómairól, a csukamájolajat is meginná — ad magyaráza­tot a szóvivő. Engem már az se érdekel, ha meleg — tó- dítja még és nagyot nyel. Nem kell sokáig várniuk, megérkezik — ... a két kóla. Tartok tőle, hogy az urak nincsenek még tizennyolc éve­sek. Vagy tévedek? a pincér határozott, az urak döbbenten ülnek. Nincs vita. Ugyanis a kóla hideg. Visszatért hírnév Tizenöt percig tart a hajó­út a szigetről Vácig. Arány­lag gyorsan megy a ki- és be- parkolás, a kocsik utasai már a szárazföldön várják sofőr­jeiket. Most hová? Vác bel­városának is a közepében van a Fehér galambhoz címzett kombinát. Sörbár, étterem, eszpresszó, diszkóklub, kinek mire szottyan kedve. Nem olyan régen — finoman fogal­mazva — kétes volt az üzlet híre: nem ezt választotta sen­ki, ha valami diszkrét helyen óhajtotta elkölteni ebédjét, vagy vacsoráját. Konyháját sem tévesztették össze Gundel Károlyéval... Kellemes meg­lepetések: új ötletek — új üz­letvezető. Viszonteladásra (és persze ottani fogyasztásra is) frissen sült fánk, rétes. Vác város történetét, nevezetessé­geit ismertető kiadvány az asztalon — amíg az étel el­készül. Mit főzne ön a jövő héten? — című közvélemény­kutató kérdőív — miért ne azt egyen a törzsvendég, ami leginkább kedvére való? — tisztaság, nyugalom. Vác elmúlt hétszáz éves. A Duna festői kanyarulatánál évezredek óta szívesen tele­pültek le kisebb-nagyobb em­bercsoportok. Időszámítás után 1981-ben, nyár végén — ha nagyon halkan is — meg­kockáztatható kérdés: nagy­korú lett a Dunakanyar ven­déglátóipara? Láng Zsuzsa Az ifjúsági parlamentek előtt Jog és kötelesség összhangja Beszélgetés Barabás Jánossal, az ÁlB titkárával A Minisztertanács határozata értelmében ez év szep­tember eleje és 1982 áprilisa között ismét megkezdik működésüket az ifjúsági parlamentek, a szocialista de­mokrácia sajátos ifjúsági fórumai. Ezek jelentős szere­pet töltenek be az ifjúság közéleti tevékenységének fej­lesztésében, a párt ifjúságpolitikájának megvalósításá­ban. Erről beszélgettünk Barabás Jánossal, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárával. épültek-e a munkahelyek és intézmények belső szabályza­taiba és ami ennél is fonto­sabb, a mindennapi életbe. ® Központilag megfogalmaz- hatók-e a parlamentek napi­rendjei? • Ml a céljuk és feladatuk e fórumoknak? — Az e kérdésre vonatkozó határozatokat idézve az ifjúsá­gi parlamentek célja, hogy a fiatalok közéleti tevékenységé­nek kibontakoztatásával, a kö­telességek és jogok összhang­jának hangsúlyozásával szol­gálják a szocialista demokrá­cia fejlesztését, erősítsék a KISZ tömegbefolyását. Mind­ennek érdekében a parlamen­tek értékelik az ifjúsági tör­vény és az annak végrehajtá­sát szolgáló egyéb jogszabá­lyok országos, ágazati, megyei és helyi ifjúságpolitikai intéz­kedési tervek időarányos vég­rehajtását. Ezen belül igen lé­nyeges, hogy a legutóbbi, 1978-ban megtartott munkahe­lyi, oktatási intézményi parla­menteken elhangzott javasla­tok megvalósításának helyze­téről tételes elszámolást adja­nak. Ugyancsak megvitatják a parlamenteken a következő időszakra szóló ifjúságpoliti­kai intézkedési tervjavaslatot, amellyel kapcsolatban a részt­vevő fiatalok egyetértési jo­gukat is gyakorolják. A fiata­lok demokratikus fórumának politikai feladata az is, hogy módot adjon a VI. ötéves terv célkitűzéseinek, teendőinek is­mertetésére, mozgósítson a gazdasági feladatok végrehaj­tására, segítse a fiatalok önte­vékenységének, kezdeményező készségének kibontakoztatását. Megfelelő fórumot jelent a parlament arra, hogy a KISZ nemrégiben megrendezett X. kongresszusa, valamint a szak- szervezetek kongresszusának döntéseit, határozatait a fia­talok széles tömegei megis­merjék. Lehetőséget nyújtanak a parlamentek többek között arra is, hogy a KISZ különbö­ző szintű szervezetei, szervei számára biztosított érdekvé­delmi és érdekképviseleti jo­gosítványai a gyakorlatban is érvényesüljenek. Emellett ar­ra is fény derül, hogy ezek a jogosítványok megfelelően be­— Ügy gondolom, helyes az, hogy a központi előírások csak keretjellegűen fogalmazzák meg a parlamentek napirend­jeit. Előírják, hogy a vezetői beszámoló képezi a parlamen­ti vita alapját. A vita emellett kiterjed az ifjúságpolitikai in­tézkedési tervjavaslatra, vala­mint az ifjúságpolitikai célú anyagiak felhasználásának főbb területeit tartalmazó ter­vezetre. Ugyancsak előírás, hogy a vitát válaszadásnak kell követnie, ami megtörtén­het szóban vagy meghatározott időn belül írásban. A parla­mentek résztvevői szavazással foglalnak állást a tervezetek­ről és a beszámolóról, és gya­korolják véleményezési, állás­foglalási, illetve egyetértési jogukat. Végül az alsóbb és középszintű parlamenteken megválasztják a következő, felsőbb szinten összehívott parlamenteken részt vevő kül­dötteket is. Űjra hangsúlyo­zom, hogy ezek csupán keret­jellegű meghatározások. A le­bonyolítás konkrét formájá­nak kialakításában nagy sze­repe van az előkészületek tar­talmának, a helyi hagyomá­nyoknak. Q A parlamentek által elfo­gadott intézkedési terveknek mivel kell foglalkozniok? — A most következő idő- szakban elfogadott helyi in­tézkedési tervek hatálya az 1981—1984 közötti időszakra terjed ki. A középszintű és az országos ágazati parlamente­ken jóváhagyott intézkedési tervek pedig 5 évre szólnak. Az intézkedési terv az ifjúsági törvény végrehajtásának fon­tos eszköze és biztosítéka. Lé­nyeges, hogy konkrét felada­tokat tartalmazzon és ne csak általánosságban utaljon a M indazt, ami itt követ­kezik, valóságos helyszínen, hús-vér szereplőkkel igazából meg­esett. Történt még a nyár ele­jén, hogy a szóban forgó Pest megyei településen (a fővároshoz közel, neve há­rom betű) egy gazda úgy döntött, megcsináltatja ré­gen áhított, kőlábazaton álló vaskerítését a házá­nak. Annak rendje-módja szerint be is gyűjtött min­dent, ami ilyenkor kell: tervet, építési engedélyt, kivitelezőt, sódert, meszet, cementet, egyebet. Az elő­készületeket házilagosra képzelte: összetrombitálta vasárnapra utcabeli szom­szédait, mérnék ki kalá­kában a kerítés helyét, ás­nák meg közösen az alap­ját, vetnék el a gondját együtt az ilyen nagy vál­lalkozásnak. Akadna áldo­másul néhány liter bor, a gazdaasszony is főz olyan ebédet, hogy bárki meg­nyalja a tíz ujját. Összejött a csapat. Volt már hét óra is reggel, a gazda még mindig győz­ködte az önkénteseket: baj lesz tán abból, ha a mad­zagot — a szélső ásónyo­mot kijelölendő — nem húzták beljebb, hisz nem oda szól a pecsétes írás. Közfelkiáltással leszavaz­ták. Már csak nem enge­dik, hogy éppen ez az egy lógjon ki a sorból, a többi is ott áll, hol- a járda kez­dődik! S így lett. Estig dolgozott a kaláka nagy egyetértésben. Meg­ették, megitták, amit kel­lett, még kezet is ráztak a Mosom kezeimet... jól végzett munkára, az­tán ki-ki hajlékába tért. Másnap jókor reggel ki­ment a gazda, hogy meg­nézze, mire mentek együtt, jöhet-e tényleg a kőműves, amikor föltűnt neki: az egyik szomszéd ott bóklá­szik, nem szól, de minden­képpen föl akarja hívni magára a figyelmet. Sum- ma-summárum, kiderült: valaki már járt a tanács­nál, s mintegy mellékesen elmesélte, hogyan is mér­ték ki azt a bizonyos kerí­tést. Ezután már minden gyor­san ment. A tanács meg­felelő osztálya még aznap kötelezte az építtetőt, csi­náljon másik alapot húsz (harminc, negyven, mind­egy) centivel arrébb, ahogy az elő vagyon írva. Meg­történt. Azóta tán a kerí­tés is áll már, nem jártam mostanában arra. A történetnek itt tulaj­donképpen vége. Hogy miért írtam le? Azért, mert ez az egész nagyon emlékeztet más történetek­re, látszólag nem is ha­sonlítható jelenségekre. Mert mi a dolog lényege? Egy vagy több embernek mégsem volt ínyére az ominózus kerítés elhelye­zése. Ám, nem szólt. Fel­bérelt mást, valakit. Név nélkül, fű alatt pattantva ki az ügyet a hatóságnál, utasítsa rendre a tanács a szabálytalankodót, ak­kor nincs kire megsértőd­ni, mindenki jófiú marad. Valljuk be őszintén, gyakran találkozunk ilyes­mivel. Nem láttuk-e elég­szer, hogy művezetőnk paprikapirosan ' kiabálja egy-egy kedvezőtlen utasí­tás után: mit néztek így rám, a főnök mondta! Az igazgató a trösztre hivat­kozik, a tröszt a minisz­tériumra — apa az anyá­ra, pedagógus a szakfel­ügyelőre, Szabóné a ne­gyedikről a lakóbizottság­ra, és így tovább. Mert nem dicsekedhe­tünk azzal, hogy mindig, minden helyzetben vállal­juk döntéseinket, ítéle­teinket, vágyainkat. Vagy azért, mert nem vagyunk valami bátrak, mert ké­nyelmesebb a háttérben maradni. Elbújunk. Más­ra kenjük. Néha egyene­sen a jó ügy érdekében, mert tudjuk, hogy bizo­nyos esetekben maga az hagyna vízben bennünket mégoly helyes döntésünk­kel együtt, akire hivatko­zunk. Csupán azért, hogy ő maradjon a jófiú, ha ná­la fellebbeznek a népsze­rűtlen utasítás ellen. A zt tanácsolom, hagy­junk fel mindany- nyian, mindenütt e mosom kezeimet maga­tartással. Vállaljuk önma­gunkat. vállaljuk megala­pozott ítéleteinket, reális óhajainkat. Ha ezt tesz- szük, nemcsak önbecsülé­sünket őrizzük meg. ha­nem hétköznapjaink tisz­taságát is. Bálint Ibolya teendőkre, hanem jelölje meg a végrehajtásért felelős szemé­lyeket és a határidőket is. A munkahelyi, oktatási intézmé­nyi intézkedési terv tartalmát a dolgozó, illetve a tanuló fia­talok élet-, munka- és tanulási helyzetének ismeretére építve, a helyi körülmények és a le­hetőségek figyelembevételével kell kialakítani. Indokolt, hogy a terv foglalkozzon például a pályakezdő fiatalok beilleszke­désének problémáival, a fiatal dolgozók — ideértve a szak­munkástanulókat is — élet- és munkakörülményeinek javítá­sával, bérezésük kérdéseivel, a családalapítás támogatását szolgáló vállalati intézkedések­kel, a fiatalokat segítő egyéb szociális tennivalókkal. Ugyancsak érdekes kérdés a fiatalok munka melletti to­vábbtanulásának, továbbkép­zésének vállalati támogatása, a szocialista munkaverseny- mozgalom ifjúsági vonatkozá­sainak megjelölése, az Alkotó ifjúság pályázattal kapcsolatos vállalati teendők körvonalazá­sa, a szabadidőtöltés feltételei­nek, formáinak javítása. A legtöbb intézkedési terv fog­lalkozik a KISZ-szervezet mű­ködési feltételeinek biztosítá­sával, a KISZ-akcióprogram valóra váltásának segítésével is. A középfokú oktatási intéz­ményekben az iskolai rend­tartás diákokat érintő szabá­lyai, valamint a házirend gya­korlati megvalósításában segí­tő intézkedések is részét ké­pezik ezeknek a terveknek. Helyet kell kapnia az iskolai demokratizmus, a szakmai gyakorlatok, a pályaválasztást segítő tevékenység kérdései­nek éppúgy, mint az iskolai kulturális élet és a tömeg­sport ügyének. A felsőoktatási intézményekben az intézkedési tervek foglalkoznak az okta­tás korszerűsítésével, az intéz­ményi demokratizmus érvé­nyesülésével és fejlesztésével, a hallgatók szociális helyzeté­nek javításával és emellett a fiatal oktatók és általában a fiatal dolgozók élet- és mun­kakörülményeivel is. • Véleménye szerint a fiata­lok kellő módon élnek a fóru­mok adta lehetőségekkel? — Helyileg nagyon különbö­zőek a tapasztalatok. Annyit mindenesetre általánosan le lehet szögezni, hogy a parla­menteket nagyon nehéz kira­kat módjára megrendezni. Hi­szen legtöbbször fény derül az intézményi demokratizmus ál­talános színvonalára. Az ifjú­sági parlamentek a szocialista demokrácia fejlesztésének esz­közei. Ebben a vonatkozásban is lényeges, hogy mind keve­sebb legyen a formalizmus, mind több helyen éljenek a lehetőséggel, hogy a valóságos kérdésekre érdemi válaszok szülessenek. Ambrus Sándor > Mohscsy-emlékérmek Kertészeti konferencia Országos kertészeti konfe­rencia kezdte meg munkáját tegnap Kecskeméten a megyei művelődési központban. A két­napos tanácskozás több mint 700 résztvevője előtt Dimény Imre, a Kertészeti Egyetem rektora tartott vitaindító elő­adást a termőhely szerepéről a kertészeti termelés tovább­fejlesztésében. A tanácskozáson a Magyar Agrártudományi Egyesület Mo­hács?/ Mátyás emlékérmét kapta meg többek között dr. Cselőtei László akadémikus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kertészeti tanszékve­zetője, Nyújtó Ferenc, a Gyü­mölcs- és Dísznövénytermesz­tési Kutató Intézet ceglédi ál­lomásigazgatója. Ma öt szekcióban folytatta munkáját a kertészeti konfe­rencia. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom