Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-03 / 206. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 206. SZÄM 1981. SZEPTEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Tágas tér, nagyobb lehetőségek Egyre szélesednek a kapcsolataik A szabad körzet határa Búcsú az aranykoronától Műszerek „kóstolják'' a földet Még a művelődési ház főbe­járatán át közelítettük meg a könyvtárat. Az előtérből be­nyitva az első ajtón, feltűnő változás fogadja az érkezőket. Tavaly tavasszal jelzett át­alakítás félig kész kőműves- munkáit találjuk, majd to­vább haladva a folyosón, egy újabb ajtó mögött Sülysáp nagyközség 1-es számú könyv­tárát leljük meg. Mindjárt látszik, hogy alaposan meg­változott a helyiségek elosz­tása, belső képe. Tágasabb­nak tűnik a tér a zsúfolt pol­cokkal keretezett falak között. Újnak tetszik a berendezés: a polcok, a parketta, az olva­sóasztal a kényelmes székek­kel, s az egy telet már átvé­szelt új bejárat az épület hát­só frontján árasztja magából a mészszagot (még be kell majd azt is fejeznie a kivite­lezőknek). Közös költség j~ Hegedűs József nét, a könyv­tár vezetőjét éppen adminiszt­rációs munkája közben talál­juk, de nem háborog a za­varásért, szívesen beszél az előző évi tavasz tervei nyo­mán elért eredményekről, s persze a gondokról is: — Majdnem duplájára növe­kedett a felújítás óta a könyv­tár alapterülete, most 73,6 négyzetméteres. így már nem­csak megfelel a jelenlegi kö­vetelményeknek, hanem le­hetővé vált, hogy a sülysápi 1-es számú iskolával szoro­sabban együttműködhessünk a tanulóifjúság nevelésében, oktatásában, s önképzésének támogatásában. Olyannyira, hogy a könyvtár figyelemmel kíséri az iskolai tanmenetét a programok megszervezése­kor, vagy akár a könyvbe­szerzésekkor. Az elmúlt év ha­sonló időszakához képest je­lentősen növekedett az ifjú­sági szakirodalom, s ennek megfelelően a fiatal olvasók száma is. — Az írott szó terjesztésén, I a művelődési házzal való együttműködésen túl, van­nak-e saját rendezvényeik, milyenek a tárgyi és anyagi feltételeik? — kérdezzük He­Szeptember 6; Üllő—Abony, Dánszentmiklós—Maglód, Gyömrő—Nagykőrös, Monor— Pilis, Nyáregyháza—Ceglédi VSE, Albertirsa—Vecsés. Szeptember 13: Vecsés— Nyáregyháza, Ceglédi VSE— Monor, Pilis—Gyömrő, Nagy­kőrös—Dánszentmiklós, Mag­lód—Üllő, Abony—Albertirsa. Szeptember 20: Üllő—Nagy­kőrös, Dánszentmiklós—Pilis, Gyömrő—Ceglédi VSE, Monor —Vecsés, Nyáregyháza—Al­bertirsa, Abony—Maglód. Szeptember 27: Nyáregyhá­za—Abony, Albertirsa—Monor, Vecsés—Gyömrő, Ceglédi VSE —Dánszentmiklós, Pilis—Üllő, Nagykőrös—Maglód. Október 4: Üllő—Ceglédi VSE, Dánszentmiklós—Vecsés, Gyömrő—Albertirsa, Monor— Nyáregyháza, Maglód—Pilis, Abony—N agy kőrös. Október 11: Monor—Abony, Nyáregyháza—Gyömrő, Al­bertirsa—Dánszentmiklós, Ve­csés—Üllő, Ceglédi VSE—Mag­lód, Pilis—Nagykőrös. Október 18: Üllő—Albertir­sa, Dánszentmiklós—Nyár­egyháza, Gyömrő—Monor, Nagykőrös—Ceglédi VSE, Mag­lód—Vecsés, Abony—Pilis. Október 23: Gyömrő—Abony Monor—Dánszentmiklós, Nyár­i gedüs Józsefnét, aki kommen­tár nélkül sorolja az adato­kat. Szakember, s laikus szá­mára egyaránt beszédes ada­tok. — A könyvtár saját ren­dezvényeinek költségeire évente ezer forint van bizto­sítva. Többnyire TIT-előadá- sokról van szó, amelyeket já­rási költségvetési keretből fi­nanszíroztunk. Idén TIT-elő- adásunk volt az irodalom tárgyköréből. Versek, dalok hangzottak el, s tovább is­merkedhettek az iskolás gye­rekek József Attilával, Dosz­tojevszkij életművével és Cal- góczi Erzsébettel. Voltak ál­talános iskolai osztályoknak szervezett könyvtárlátogatá- sok, napköziseknek színes mesedélutánok és rajfoglalko­zások, valamint rendhagyó órák. Május elsején jól sike­rült az aszfaltrajzverseny, majd a festőverseny. Összekötőkkel — A helyi gazdasági egy­ségekkel a TIT-előadások ré­vén tartjuk a kapcsolatot, de például a Papír feldolgozó Ipa­ri Szövetkezet sülysápi telepé­nek dolgozói szívesen keres­nek meg bennünket. Nem­csak az előadásokon vesznek részt, hanem társadalmi mun­kában gondozzák a dekoráció­kat is. A termelőszövetkezet­tel is van kapcsolatunk Mo­csári József révén, aki a kul­turális összekötőjük. — ,További tervek, lehető­ségek? — Nagyon szeretnénk egy olyan diavetítőt venni, amely- lyel magnószalagos szöveg­kísérettel rendezhetnénk elő­adásokat. Eléggé ellentmon­dásos, hogy tulajdonképpen négy könyvtárat fog össze a nagyközség: van fiókkönyv­tárunk Szőlőstelepen és a téeszben, valamint egy ön­álló Üriban. A dolog érde­kessége, hogy a szőlőstelepi fiók gazdaságilag független tő­lünk, s ezen az alapon az Úri­ban levő fiók is. Ám a sta­tisztikákat, a munkaterveket mi készítjük. Tehát így ta­valy év végén 13 ezer 196 kö­egyháza—Üllő, Albertirsa— Maglód, Vecsés—Nagykőrös, Ceglédi VSE—Pilis. November 1: Üllő—Monor, Dánszentmiklós—Gyömrő, Pi­lis—Vecsés, Nagykőrös—Al­bertirsa, Maglód—Nyáregyhá­za, Abony—Ceglédi VSE. November 8: Dánszentmik­lós—Abony, Gyömrő—Üllő, 'Monor—Maglód, Nyáregyháza —Nagykőrös, Albertirsa—Pilis, Vecsés—Ceglédi VSE. November 15: Üllő—Dán­szentmiklós, Ceglédi VSE—Al­bertirsa, Pilis—Nyáregyháza, Nagykőrös—Monor, Maglód— Gyömrő, Abony—Vecsés. Megszépült sporttelep Az elmúlt hetekben meg­szépült a Maglódi KSK sport­telepe. Az egyesület vezető­sége már korábban elhatároz­ta, hogy bekeríti a labdarúgó- pályát. Az elhatározást tett kö­vette. A játékosok és a szur­kolók, valamint a vezetőségi tagok szorgos munkája nyo­mán elkészült a kerítés mind­két oldalon, s az elkövetke­zendő hetekben rendbe hozzák a labdarúgópálya talaját is. tetet számoltunk össze, amely­ből 791 olvasó válogathatott. A 791 olvasó közül pedig 446 volt a 14 évnél fiatalabb, vagyis általános iskolás. Az iskolában is — Lehetőségünk persze van a könyvtárak összevonására, csupán idő kérdése annak megvalósítása — mondja ma­gától az adott pillanatban még csak gondolatban meg­fogalmazódott kérdésünkre a választ Hegedűs József né, s a továbblépésről sem felejt el szólni. Már szervezik az első iskolakönyvtárat. A házon belüli gyarapodás lehetőségeit latolgatva megtudjuk, hogy új polcok beállításával, s a ré­giek megmagasításával még vagy 12 ezer kötet elfér majd az új könyvtárban, ha ezen megoldásokra szükség lesz. Nagy volt a meglepetésünk, amikor kiderült, hogy alig 2—3 év alatt kinőheti magát a könyvtár, hiszen alig vala­mivel több, mint egy év alatt 4 ezer kötettel gyarapodott. A. L. A. Jelentős tűzeset, nagyobb kárt okozó pusztítást nem tett Üllőn a rettegett vörös- kakas emberemlékezet óta, az önkéntes tűzoltók járták a községet, szigorú szemekkel nézték a nádtetős padlások vindóflis szabad kéményeit, amely rendszerint a tetőtartó gerendákon ült. Az ellenőrzé­si szempontok mindig a meg­előzést szolgálták. A látszat szerint nem is eredménytele­nül. »» Tóth Károly törzsőrmester, aki 1943 óta önkéntes tűzoltó a községben, mégsem csak a tűzesetek megelőzését szol­gáló tevékenységért kapott most elismerő oklevelet mint érdemes társadalmi munkás. — ötven évvel ezelőtt — emlékezik a nyugdíjas kertész A közvélemény figyelmét felkeltette az Elnöki Tanács 16. számú törvényerejű ren­deleté a földértékelés meg­változtatásáról, azaz a már több mint évszázados „arany­korona” eltörléséről. Sok száz­ezer tsz-nyugdíjas várta kí­váncsian, mi lesz most kis földjáradékukkal? A háztáji gazdák is felkapták a fejü­ket: mi lesz, ha megváltozik földadójuk, netán ezzel pár­huzamosan egyéb adóztatá­suk is? A nagyüzem Legfőbb feladatomnak te­kintem, hogy rögtön leszö­gezzem, az elkövetkezendő öt esztendőben ezen a téren sem­mi változás nem történik. Csupán 1986-ban lép érvény­be az új értékesítési rend­szer, a termőhelyi értékszám, mely az adózást szabályozza. A földjáradékot azonban még öt év múlva sem- érinti az új rendszer, mert azt to­vábbra is a kataszteri tiszta jövedelem alapján számítják ki, ugyanúgy, mint most. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete valóban egy óriási munka nyitánya, de ebből a magánember vajmi keveset vesz majd észre. Az elkövetkező öt év feladata a földkóstolás, az értékszámok megállapítása, ezek számító­gépbe táplálása, és a válto­zásoknak az ingatlan-nyil­vántartásba való átvezetése. A „földkóstolást” laborató­riumi műszerek végzik el a begyűjtött minták alapján. Ezeket a mintákat az ország 275 ezer (!) különböző pont­ján szedik össze. azokra a fiatalságát idéző évekre, amikor Kőbányán hí­res-neves kertészektől tanulta a szakmát, ahol most messze idegenben is ismert gyárak, lakótelepek sorakoznak a Gyömrői út két oldalán. Ahol akkor még dülledt szemű bé­kákkal teli árkök csordogáló békalencsés vize táplálta a szélesszájú kutakat. Körötte félkörben jól táplált ló húzta-eresztette a félakós favödröt, a kiöntött víz meg árasztotta az agyontrágyázott talajt, ahol kora tavasztól ké­ső őszig mindig pompázott a virág. A tágas üvegházakban pedig egyenletes meleget te­remtett a központi fűtés öblös kazánja. Itt szedték, innen vit­ték kora reggel Gelb Malvin és Neater Lujza fényes üzle­teinek kirakataiban megcso­A mintavételi helyeiken százötven centiméter hosz- szúságban, ugyanilyen mély­ségben és 80 centiméter szé­lességben nyitják meg a föl­det. Ilyen gödröt azonban csak nagyon kevés helyen lehet majd látni, magánem­ber legföljebb akkor ütközik beléjük, ha külterületen van az. A túlnyomó többséget nagyüzemi táblában nyitják meg, és a munkát is maga a nagyüzem látja el. Az értékelés módszeréről csak annyit: a szakemberek ezekben a gödrökben vizs­gálják a talaj morzsalékossá- gát, humusztartalmát, a hu­muszréteg vastagságát, a szi­kességet, a kő-, vagy kavics­tartalmat, valamint a talaj­víz mélységét és persze, még sok egyebet. Ezeket objek­tív ismérvek szerint sorolják kategóriákba, állapítják meg a pontszámokat. Meghatározó tényező a táj­ra jellemző domborzat és ég­hajlat. Ezt a gyakorlott pa­rasztember is „saccolni” tud­ja, ismervén a vidéket. Kéz­zelfogható az éghajlati adott­ság is: mennyi a csapadék évi átlaga és eloszlása, hajla- mos-e a tábla ködösödésre, van-e fagyzug, mennyit szo­kott sütni egy évben a nap, milyen az átlagos hőmérsék­let. Ilyen típusú ismérvek alap­ján áll össze a termőhelyi ér­tékszám, amely egytől százig terjedhet és térképen körül­rajzolt körzetekre általáno­sítják, illetve átlagolják. Egy ilyen körzet két hektárnál csak kivételes esetben lehet kisebb. (Ha ennék különleges indoka van — erősen tagolt például a vidék —, akkor azon belül is elkülönítik a körzeteket.) Egyébként pedig egy-egy szabad körzet két hektárnál nagyobb lesz. A' szakemberek döntését min­den községben nyilvánosságra hozzák, kifüggesztik és a meg­állapítások ellen fellebbezni lehet. Kemény adó Nem szabad azonban meg­feledkezni arról, hogy egy da­rab föld értékét nemcsak a humusztartalom és az átla­gos csapadék szabja meg. Az sem mindegy, hogy hol fek­szik és hogyan gazdálkodnak rajta. Tehát, hol lehet pél­dául az öntözéshez vizet nyer­ni, milyen messze van a vas­útállomás, sőt az sem közöm­bös, hogy ki a tsz-elnök. Az emberi és közgazdasági vo­natkozásokat azonban ebben az öt esztendőben még nem vizsgálják. Véleményem szerint az aranykorona és a termőhelyi értékszám között lényeges kü­lönbségek nem lesznek. Vagy­is: aki most az aranykorona­érték szerint kap állami tá­mogatást a gazdálkodáshoz, az meg fogja kapni a termő­helyi értékszám szerint is. S aki most kemény adót fizet magas aranykorona-értékű dált cserepes és vágott virágo­kat. Negyven éve azonban ker­tészkedik a ház körül Üllőn, ahol termetes üvegháza mel­lett, s vakító fényű fóliasát­rakban termett a csodálnivaló korai paprika meg paradi­csom. Először a községben. »» A kenyeret adó passziója azonban a virágtermesztés, -nevelés maradt. Féltő gond­dal ápolta, valósággal dédel­gette a virágok királynőjét, a nemes illatát messzire árasztó, csodálatos színekben pompá­zó rózsabokrokat. A fiatalsággal együt azon­ban megszűnt a királynői egyeduralom, gerbera trónol most a divatszabta pódiumon, az eladó lányok kedvelt virága, földje után, az nem lesz ked­vezőbb helyzetben a termő­helyi értékszám szerinti beso­rolásnál sem. Értékszám Lényeges különbségek he­lyenként adódhatnak, de ezek oka száz esztendőre nyúlik vissza. Ha ugyanis azt a ha­tárt száz évvel ezelőtt a föld- birtokos áruba akarta bocsá­tani, akkor azért vesztegette meg a földkóstolót, hogy mi­nél magasabbra tornássza fel az aranykoronát; ezzel együtt ugyanis a föld eladási ára is emelkedett. Ha viszont az a bizonyos földbirtokos már na­gyon öreg volt és halálát érez­te közeledni, akkor azért vesz­tegette meg a földkóstolót, hogy minél alacsonyabban ál­lapítsa meg az aranykoronát. Mert ekkor az örökösöknek kevesebb illetéket kellett fi­zetniük. Mondom, elképzelhető, hogy a feudalizmus csontkeze ki- nyúl a sírból, és bizonyos he­lyeken ilyen manipulációk miatt lényeges változás lesz az értékelésben. De azért a poszahomok az poszahomok marad, az istenáldotta fekete föld pedig csernozjom, még akkor is, ha a telekkönyvben nem aranykorona-, hanem termőhelyi értékszám szerepel. F. B. Edények lakodalomra Edényeket is kölcsönöz már a társadalmi ünnepségeket szervező monori iroda. Két­száz személyes lakodalomra is szolgálnak minden tárggyal, melyre szükség lehet. Hamar népszerű lett új szolgáltatásuk, lévén csupán egyetlen hasonló Monoron, a gazdabolté. Ve- csésre, Irsára, s a környező községekbe viszik az edénye­ket, hiszen a nagy lakodalmak száma nemigen csökken. Kiscsoportos foglalkozások A pilisi Móricz Zsigmond Művelődési Házban szeptem­ber elsejével megkezdődtek a kiscsoportos foglalkozások. Ma 17-től 22 óráig a sakk, 17.30-tól 19-ig a fotó szakkör tartja első összejövetelét. Hol­nap délután fél öttől a nép­tánc szakkör tagjait várják a művelődési házban. Kiállítás - később Múlt csütörtöki lapunkban megírtuk, hogy szeptember 5. és 15-e között honismereti ki­állítást rendeznek a pilisi Mó­ricz Zsigmond Művelődési Házban. A művelődési ház előadójától megtudtuk, hogy a kiállítást későbbi időpontban rendezik meg. a szegfű is szerényen húzódik meg mögötte. A legszebb vi­rágokat hozó szálakat az ég minden kincséért sem adta volna el, spárgával jelölte, az érett magjait vászonzacskóba gyűjtötte, hogy tavasszal az ágyásokba szórja. Hol vannak már azok az idők. Ma már a szerény virág is kényessé vált. a dugványokat Ciprus szigetéről és az afrikai Guineából hozzák. »» Sok munkája mellett azon­ban arra is volt ideje, hogy a' község megállásra késztető szépségét jelentő parkok ki­alakításában is segítsen. A felszabadulás óta valamennyi politikai és társadalmi ünnep­ség feltűnő díszítését értékes virágaival mindig magára vál­lalta. Persze a nyugalmat nyújtó nyugdíjasévekben ez az önzet­len segítség még hatékonyab­bá válik... Kiss Sándor ISSN 0133—3631 (Monori Hírlap) Serdülök Őszi bajnoki fordulók Hegesztik a varratot A pilisi Aranykalász Term előszövetkezet Monor-erdei la­katosüzemében nyolc öt köbm étercs keverőtartályt készíte­nek a Buda-Lakk megrendelésére. Képünkön: Duhaly Ká­roly nagy teljesítményű köszörűvel a hegesztés varratait si­mítja el. Barcza Zsolt felvétele Akikről keveset beszélünk Virágok pompáznak a kertben Nyugdíjason is a közösség szolgálatában

Next

/
Oldalképek
Tartalom