Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-30 / 229. szám

1981. SZEPTEMBER 30., SZERDA MfXjTf Tf K/unav § Tíz nap rendelefeihől Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehaj­tására kiadott 25/1976. (VII. il.) MÉM számú rendelet mó­dosításáról és kiegészítéséről ugyanitt intézkedik a 16/1981. (IX. 17.) MÉM rendelkezés. A szövetkezetekre vonatkozó egyes rendelkezések módosítá­sáról, a kisszövetkezetekről, az ipari és szolgáltató szövetke­zeti szakcsoportról, a mezőgaz­dasági szakcsoportról kiadott törvényerejű rendeletet és mi­nisztertanácsi rendelkezéseket az érdekeltek a Magyar Köz­löny 52. számában találják meg. A gazdasági munkaközössé­gekről. a kisiparról a Magyar Közlöny 53. száma tartalmaz rendelkezéseket. Heti jogi tanácsok Hogyan kell kiszámítani a tsz-tag családi pótlékát? A háztáji munka után is SZTK-járulékot kell fizetni • Mikor jogosult családi pót­lékra a tsz-tag, és milyen na­pokat kell figyelembe venni munkanapként? ' Sz. M. gyáli olvasónkat nem elégítette ki a tsz-ben kapott felvilágosítás, ezért tanácsot kér tőlünk. Három tizenhat éven aluli (4, 6. 10 éves) gyermeke van a saját Háztartásában. Unja már a naponkénti utazgatást a fővárosba, meg aztán ked­vező ajánlatot kapott egy kö­zeli tsz-től. Mindenben meg­egyeztek már, csak attól tai't, hogy a családi pótlékot el­Etika és érdekeltség A SZABÁLYTALANSÁGOKRA soha nincs megbíz­ható statisztika. Legföljebb azt tükrözik az adatok, hogy hány szabálytalankodót csíptek el, de a többit homály fedi. Nagyon is valószínű, hogy a szerződéses kötelezett­ségek megszegőivel is ez a helyzet. Nem lehet tudni, hogy hány vállalat, szövetkezet, intézet és hányszor nem tesz eleget írott szavának. Mert a vállalatok írásban rögzítik megállapodásaikat, mikor mennyi, milyen minőségű anyagot, terméket szállítsanak, s milyen üte­mezésben. Hosszú évek tapasztalata, hogy az írott szó és a körkörös pecsét, ha kötelez is, garanciát nem ad: a szerződéses fegyelem gyenge oldala a gazdasági életnek. Közgazdászok 'számításai szerint az alapanyagok, alkat­részek és félkészáruk folyamatos és pontos, tehát az írott szónak megfelelő szállítása 15—20 százalékkal nö­velhetné a feldolgozó ipar termelékenységét. A szállítá­sok késedelme, ütemtelensége, netán rossz minősége vagy a szerződéstől való eltérés, a meghiúsulásról nem is beszélve, nemegyszer a legfőbb akadályává válik a termelőmunkának. Érvényt kell szerezni az írott szónak, erre valók a jogi paragrafusok! Ha nem szállít idejében egy vállalat, s ezzel tetemes kárt okoz szerződőpartnerének, s ezzel a népgazdaságnak, jól meg kell büntetni! — Valahogy így lehetne összefoglalni a közvélemény álláspontját a szerződésszegésekkel kapcsolatban. Nos, a vállalati szer­ződéses kapcsolatokra vannak jogszabályok, meg lehet nézni a Polgári Törvénykönyvben vágy a régi közlö­nyökben, amelyekben a minisztertanácsi rendeleteket tették közzé. Teljesen felesleges elmerülni most abban, hogy elég jók-e, hatékonyak-e a jogszabályok, rendeletek, bár kétségkívül a szerződéses fegyelem alapos elemzése a jogszabályok vizsgálatát sem kerülheti el. De végül is nem rendeleteken múlik a vállalatok megbízhatósága. Hiszen a legkitűnőbb jogszabályozás sem változtathatja meg alapvetően a vállalatok közötti kapcsolatokat, ha azoknak nem érdekük a pontos szállítás. Vagy éppen nincs lehetőségük a pontos szállításra. Ilyenkor hiába minden paragrafus, a belső kényszer mást diktál, mint amit a jogszabály. A szerződésszegő anyagilag ugyan felelős a mulasztásért, de ha a büntetésexet, kötbéreket nézzük, elenyészőeknek találjuk azokat az okozott kár­hoz képest. A népgazdaságnak egyébként arra van szük­sége, hogy anyag, termék, áru áramoljon a termelocgy- segek között, nem pedig számlajóváírás formájában fi­zetendő büntetésre, amely nem teremt új értéket. Hivatkozhatunk a gazdasági élet etixájára is, pon­tosabban ennek hiányára. Ez a kifejezés ritkán szerepei nyomtatásban, s elég kevésszer kerül szóba. Pedig az etika fontos tényező a gazdálkodásban is. Az egyik vál­lalat szavat adja a másiknak, hogy az első negyedév végére szállítja a szükséges alkatrészmennyiséget, de az­tán kap egy jobb megrendelést, és végül csak három hónappal szállít. Persze, hogy a partner bajba jut, s még jo, ha csak a partner, nem pedig a vállalatok egesz sora. Hiszen egy szerződésszegés, mint a láncreakció váltja ki a többi szerződésszegést — tehát a késedelmes, pontatlan szállítást —, s bontja meg a termelés rendjét. Túl a gazdasági érdekeltségen, létezik, léteznie keli az etikáriáK is. De hol vannak már azok az idők, amikor két vezető között a kézfogás és az adott szó elég garan­cia Volt, nem kellett még pecsétes papír, szerződés sem. Ha egy vezető nem tartotta szavát, annak híre ment. bizalmatlanná vált vele szemben a szakma. Ma viszont a papír sem biztos garancia. Nem jó a vállalatok közötti kapcsolat — hallhattuk mostanában több igazgató szá­jából. Valószínűleg igazuk van, valóban gyengült a vál­lalatok közötti megértés hajlama. Itt azonban aligha arról van szó, hogy a vállalatvezetők nem szeretik egy­mást. A vezetői posztokon emberek ülnek, akik közül sokan egy cipőben járnak, ismerik egymás gondjait. Esetenként, mint emberek, kisegítik egymást. Ismerjük a különféle jó szándékú, kizárólag a vailalat érdekében tett engedményeket, szívességeket. De mint igazgatók, vezetők, tehát mint a vállalat képviselői, az intézmény megtestesítői, egy szerződéskötésnél, illetve teljesítésnél már úgy viselkednek, ahogy a vállalati belső kényszer diktálja. Végül is mindig vállalat áll vállalattal szem­ben. X az érdekeltség formaija az etikát is. Minden logika ázt diktálja, hogy a szerződéses fe­gyelem nem. más, mint az érdekeltségi rendszer műkö­désének egyik — elég látványos — megnyilvánulási for­mája. Tükrözi azt, hogy milyen a viszonya a vállalatok­nak egymáshoz, az iparághoz, a népgazdasághoz, tükrözi a piaci viszonyokat is. A NÉPGAZDASÁG mpst a változások korát éli. Versenyben állnak a vállalatok, igaz, ez hónapok, évek múlva mutatja csak hatását, de feltétlen mutatni fogja, ija a rosszul dolgozó, megbízhatatlan vállalatik valóban elhullnak majd a piaci versenyben, teljesen bizonyos, hogy a szerződéses fegyelem betartása felértékelődik majd a gazdasági életben. Ügy, mint a fejlett országok­ban, ahol az élet-halál kérdés a jó hírnév kivívása, megőrzése, a pontosság, az adott szó hitelének érvénye­sítése. Megyesi Gusztáv veszti. Ugyanis úgy tájékoz­tatták, hogy a Isz-ben az elő­ző évi teljesítmény alapján illeti meg a családi pótlék. Mivel neki nincs előző évi teljesítménye, nem is lehet, akkor elveszti-e a három gyermek után járó 1980 fo­rint családi pótlékot? — kér­dezi olvasónk. Szó sincs róla, olvasónk nem károsodhat. A tájékoztatás, amit kapott, helyes volt, de' nem teljes. Igaz ugyanis, hogy a teljes naptári évre akkor jogosult családi pótlékra a mezőgaz­dasági szövetkezeti tag. ha az előző naptári évben 120, nő­dolgozó esetében 80 munka­napot ledolgozott. Aki keve­sebb munkanapot teljesített, a naptári év első napjától any- nyi hónaira jogosult családi pótlékra, ahányszor 10 (nő 7) munkanapot dolgozott az elő­ző naptári évben. Aki viszont újonnan lép be a tsz-be, az sem károsodhat. A belépő tag a belépést követő 6 hónapon át a teljesített munkanapok számától függetlenül jogosult családi pótlékra. A 6 hónap lejárta után pedig a követ­kező 6 hónapon belül annyi hónapra lesz jogosult csalá­di pótlékra, ahányszor 10 (nő 7) munkanapot teljesített az előző 6 hónapban. Természetesen ebben az esetben is érvényes az az ál­talános szabály, hogy az em­lített feltételek esetén is csak árra a naptári hónapra jár a családi pótlék, amelyben a tagnak legalább 21 nap biz­tosítási ideje igazolt (munká­ban töltött). S ez utóbbihoz kapcsolódik rögtön a kérdés­nek az a további része, amely sokakat érint és érdekel, bogy: © Milyen napokat kell figye­lembe venni a mezőgazdasági szövetkezeti tagok munkanap­jaként? A mezőgazdasági szövetke­zeti tag munkanapjaként az általa személyesen teljesített munkanapokat kell figyelem­be -venni. Meghatározott te­rület családi vagy egyéni megműveléséhez szükséges munkaráfordítást munkana­pokban a mezőgazdasági szö­vetkezet vezetősége határozza ■meg. Munkanapnak számít az a ■nap is, amelyet a mezőgazda- sági szövetkezet szarvasmar­ha vagy sertés háztáji tartá­sa, valamint háztáji zöldség- termelés címén munkanap­ként köteles nyilvántartásba venni. Munkanapnak számít — a heti pihenőnapok kivételé­vel — az a nap is, amelyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag baleseti táppénzben, a mezőgazdasági szövetkezettől betegségi segélyben vagy kár­talanítási segélyben része­sült, kórházi ápolás alatt ál­lott, szülési szabadságon volt, gyermekgondozási segélyben részesült, háromévesnél fia­talabb gyermek gondozása, vagy tízévesnél fiatalabb be teg gyermek ápolása miatt a munka alól mentesítést ka­pott, katonai szolgálatot tel­jesített, népi ülnöki elfoglalt sága volt, a szövetkezet hoz zájárulásával közép- vagy fel­sőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, vagy egész napos tanfolyamon (is­kolán, edzőtáborban stb.) vett részt, a szövetkezet által en­gedélyezett tanulmányi sza­badságon volt, vagy munka­kötelezettség nélkül a mező- gazdasági szövetkezettől dí­jazásban részesült, tagságá­nak fennállása alatt munka- viszonyban állt, vagy egyéb jogcímen is biztosított volt, táppénzben részesült, ha eze­ket a napokat a családi pót­lókra jogosultsághoz szüksé­ges idő számításánál egyéb­ként figyelembe lehet venni. • Á mezőgazdasági szövet­kezet tagja köteles nyugdíjjá­rulékot fizetni a háztájiban végzett állattartás és zöldség­termelés címen jóváírt jöve­delem után. ’ Egyik olvasónk sérelmezi, hogy a háztáji jövedelme után járulékoznia kell, ő és több társa azt állítják, hogy csak a közösben végzett munkáért kell SZTK-járulékot- fizet­niük. Tévedésben vannak olva­sóink. A jogszabály előírja, hogy milyen juttatások vehe­tők figyelembe a biztosítot­tak kereseteként. Ehhez iga­zodnak a társadalombiztosítá­si ellátások. Ami után meg­illetik az egyes társadalom- biztosítási ellátások, az után nyilvánvaló, hogy nyugdijjá- rulékot kell fizetni. Ilyen töb bek között a háztáji föld is, az itt folytatott állattartás, zöldségtermelés is. A 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet "229. §-a 'szerint, a mezőgaz­dasági szövetkezet tagja nyug­díjjárulékot köteles fizetni, a) a közösben végzett mun­kájáért a bérköltség terhére bármilyen címen kifizetett vagy kiosztott pénzbeli és ter­mészetbeni járandóság, b) a nyereség-, illetve a ré­szesedési alap terhére pré­mium, jutalom, továbbá az év végi részesedés címén kifize­tett juttatás, c) a bérköltség terhére el nem számolt bérjellegű egyen­ruha és egyéb bérjellegű ter­mészetbeni juttatás értékének forintösszege, illetve a pót­lására adott átalányösszeg, d) a földterület részes mű­velése címén a részére jóvá­írt munkanapokra eső jöve­delem, ej a háztáji gazdaságban végzett állattartás, zöldség­es gyümölcstermelés címén a tag részére jóváírt munkana­pokra eső jövedelem után. Olvasónktól és társaitól te­hát helyesen vonják le az SZTK-járulékot. Dr. M. J. Szeptember 28-tól október 10-ig árengedményes vásár r.Kfis Egyes kozmetikai cikkek, testápoló szerek, kölnivizek, háztartási áruk, kefék és festékáruk 2&-30-40%-os árkedvezménnyel kaphatók Pest megye kijelölt szaküzleteiben és ABC-áruházaiban. Előlegszedő lóhajtó Egy szélhámos számadása Nehéz megfejteni, miért,fo­gadja az emberek többsége bizalmába a kölcsönt kérő idegent. Mi az a néhány száz forint, néhány napon beiül úgyis visszahozom — hangzik el számtalanszor a kocsmai, utcai beszélgetés során a ké­rés. S a pénztárcáját oly köny- nyen nyitogató, felelőtlen em­ber ütögetheti a fejét a fal­ba, hogy miért is hagyta ma­gát átrázni. A huszonéves Varga Zoltán korán rájött, hogy behízelgő modorával könnyen jut pénzhez,' amit aztán gyorsan el is iszogatott. Módszerei, amelyek révén a kikebb összegekhez jutott, ném túl változatosak, de több­nyire eredménnyel jártak. A nagyszénást alkalmi munkás tavaly K. J. szigethalmi fuva­rosnál lóhajtóként próbált sze­rencsét. Hamar rájött, hogy fuvarelőleget érdemes felven­ni, s a tüzelőutalványt érté­kesíteni is lehet. Nem is ment messzire, a helybeliek bíztak a büntetett előéletű fiatalem­berben. V. J.-től 190 forint előleget vett fel és tette zseb­re a 900 forintos tüzelőutal­ványt. Felesleges lenne színez- getni, hogyan vándorolt az összeg a kocsmába. Néhány hónap múlva egy asszony adott 600 forintos utalványt abban a reményben, hogy sze­net kap érte. G. J. sem járt jobban társainál. A csalások sorozata egyelőre megszakadt. Vargát rövidesen a Ráckevei Járásbíróság büntetőtanácsa vonja felelősségre. A. I. Értesítjük a mezőgazdasági kistermelőket, a kiskert- tulajdonosokat, vevőinket és szállítóinkat, hogy budapesti központi raktárainkban leltározunk A mezőgazdasági gépszakma október 1-től 16-ig A leltározás idején szünetel az áruátvétel és az árukiadás. A megrendelések felvétele és az ügyfélfogadás a leltározás idején is zavartalan. AGROKER VALLALAT Budapest XV„ Cservenka Miklós u. 107. • • On is látogassa meg a bábolnai napok ’81 bemutatóit Tekintse meg a kukorica- és a hústermelés legmodernebb, energiatakarékos technológiáinak, gépeinek, hibridjeinek és vegyi termékeinek gyakorlati bemutatóját! Nyitva: október 1-e és 3-a között, mindennap 9-től 16 óráig. Vásárolhat a neves Teíra baromfi, sertés és nyúl tenyészállatokból. / x Nyitott kapuk várják önt a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban, az IKR Közös Vállalatnál és a BCR Műveknél. Bővebb felvilágosítás: IKR Bábolna, 2943 Versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adjuk a Tahi, Szentendrei út 5. szám alatt levő Vöröskő Étterem és Szállodát Az üzlettel kapcsolatos adatokról, valamint a versenytárgyalás helyéről és idejéről kereskedelmi főosztályunk részletes tájékoztatást ad. Szentendrei járási Áfész Szentendre, Római sánc u. 3. 2000 Telefon: 92-74, 91-62.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom