Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-30 / 229. szám

1981. SZEPTEMBER 30., SZERDA

BEFEJEZŐDÖTT A RÉGÉSZETI FELTÁRÁS

A lengyeli kultúra Aszódon

SOK TÁRGYI ANYAG KERÜLT ELŐ

Befejeződött Aszódon az a három hétig tartó régészeti feltárás, amelynek feladata volt az 196o-ban megkezdett és 1972-ben abbahagyott kutatás folytatása. A munkálatokat a Petőfi Múzeum munkaterve alapján dr. Kalicz Nándor kandidátus irányította, részt vett az ásatáson Schreiber Rózsa és Kővári Klára régész is.

Köztudomású, hogy Aszódnak ezen a területén, az úgynevezett Szabadosok dűlőjében munkáslakások építését tervezi a tanács, ezért vált szükségessé és sürgőssé a feltárás folytatása. A kutatómunkát az elkövetkezendő években sem hagyják abba, hiszen arra törekszenek, hogy mire az új lakók ismét birtokba veszik ezt a dombtetőt, mindent megtudjanak a hatezer évvel ezelőtt itt lakottakról, arról az újkőkori népességről, amelyet a régészettudomány a lengyeli kultúra népének nevez.

Termékenységi

varázslás

Az idei ásatás újabb ismeretekkel gazdagította a szakembereket. Sok tárgyi anyag került elő. Kő- és csonteszközök, valamint agyagból kézzel formált edények, közülük többet piros, fehér és sárga festéssel díszített készítője. Előkerült esv csontfeldogozó műhely is. Több négyzetméter nagyságú területen elhelyezkedő, az el- hullajtott agancstól a félig és teljesen kész megmunkált szerszámokig sok-sok értékes leletre bukkantak a régészek.

Az egyik legértékesebb tárgy az a kis női szobor, amelyet agyagból ‘formáltak és amely minden bizonnyal a termé- kenységi varázslás szolgálatában állott.

Jobb oldalukra fektették

Mindezeken kívül az egész Kárpát-medence új kőkori történetében újnak mondható felfedezés is történt. Az .egyik a temetkezési szokással, a temetkezési kultusszal van ösz- szefüggésben. Az Aszód fölötti dombtetőn, ahol a lengyeli kultúra népe mintegy 350 éven keresztül élt, az idők folyamán körülbelül tízezer embert temettek el. Abban a korban általános szokás volt, hogy a halottakat az alvást utánozva, az esetek túlnyomó többségében jobb oldalukra fektetve földeljék el.

Ezen a nyáron a 191-estől 2D2-esig tárták föl a sírokat, közöttük három hamvasztásos urnasírt. Ezek a legrégibb ilyen jellegű emlékek a mai Magyarország területén. Mindez azt bizonyítja, jiogy e néppel kezdődött meg az a temetkezési rítus, amely az elkövetkező korok népeinél általános szokássá fejlődött.

Az idén feltárt három urnasírban pontosan meg lehetett állapítani, hogy miképpen történt ez a fajta temetkezés. Az elégetett halott hamvait agyagból készített urnába gyűjtötték össze és a csontvázas sírokhoz hasonlóan az illető kedvelt használati eszközét (kőbaltát), ékszerét (tengeri kagyló-, gyöngy) helyezték mellé, majd — föltehetően — valamilyen szerves anyaggal (élelem?) kitöltötték az urnát és a visszajáró szellemektől való féletem miatt szájjal lefelé helyezték a földbe.

Kapuk

az égtájakra

A másik nagyobb, fontos felfedezés az az árokrendszer, amelyhez hasonlót külföldön már az ilyen korú telepek feltárásakor megfigyeltek. Az árokrendszert az égtájnak megfelelően kapukkal látták el. Ezzel az erődítménnyel valószínűleg a nagy kiterjedésű vallási szertartási központot védelmezték.

A következő években folytatódó ásatásoknak egyik feladata é külturális központ kialakítása ^esz. Az előkerült tárgyak az aszódi Petőfi Múzeum régészeti gyűjteményét gyarapítják.

Asztalos István

bűnös, vagy Áldozat?

E kérdést tette fel Erdős Ágnes dokumentumjátéka címében. Vajon a gyilkossággal vádolt fiatalember íelelős-e apja haláláért, megszolgálta-e a végül csak garázdaságért kiszabott börtönbüntetést? Vagy éppen ellenkezőleg, lelkiismeretlen, álnok anyjának áldozata?

A dokumentumjáték szerzője nem fél ez utóbbinál meggyőzni hallgatóit. Nemcsak magukat a tényeket vizsgálja meg tüzetesen, hanem ennél mélyebbre ás.

A család nemrégen lakik Pesten, igazi környezetük — az elhagyott falu közössége — a család szétzülléséért, s közvetve férje haláláért, sőt, ha nem is paragrafusok betűje szerint,

■ de korábban elpusztult két gyermeke sorsáért, s a mostani helyzet előidézéséért is az idős asszonyt vádolja. De ellene szólnak saját szavai is. Hiszen nem a férje elvesztése miatt érzett fájdalom munkál benne, hanem valamiféle más bosszú. Talán a kisemmizett- ség, a kilátástalanság, az elpocsékolt élet, az egyedül maradtak pusztító haragja. Logikát kár is keresni ennek az érzelmek híján levő, sivár, gonosz vagy egyszerűen csak idegbeteg embernek a’ cselekedeteiben.

De honnan ez a gyűlölet az asszonyban éppen az iránt, aki — bár nem lett volna fiúi kötelessége — magához vette, s

Liszt—Bartók

Zongora i erseny

Véget ért az V. Liszt—Bartók zongoraverseny. A két hete tartó rendezvényen a világ öt kontinenséről több mint GO fiatal — 32 évesnél nem idősebb — zongoraművész versengett egymással. Programjuk szerint elsősorban a verseny két névadójának, Bartók Bélának és Liszt Ferencnek a műveit szólaltatták meg a Zeneművészeti Főiskola termeiben.

VITA A FÓTI BÉKE TSZ-BEN

Mit tehet az értelmiség

SZOROSABB KAPCSOLATBAN A KÖZÖSSÉGGEL

Fiatal agrárértelmiségiek találkozójára került sor hétfőn, a fóti "Béke Tsz-ben. Célja volt megvilágítani az agrárértelmiség helyét és szerepét a közművelődésben.

A baráti hangulatú mecserén részt vett dr.

eszTóth

RÁDIÓFIGYELŐ

MoziiHusen

OKTOBER 1-TÖL 7-IG

ABONY

1—2: Néhány interjú magánügyben

3—6: Zsaru vagy csirkefogó? BUDAÖRS

1—4! Szerelmeim*

5—6: A fekete rák ollójában CEGLÉD, Szabadság

1—4: Ezek a fiatalok (du.) Jöjjön el esy kávéra hozzánk** (este)

5—7: A kis rendőr

nagy napjai (du.) Icíeiírlenes paradicsom* (eme)

CEGLÉD Kamara

1—7: A török és a tehenek (du.)

3—4: Transzport* (este)

5—7: Az isteni Emma (este)

DABAS

1—2: Fogadj afc örök világossághoz*

3: Békeidő*

4: A sziget lovasa!

5—6: Rafferty és a lányok*

DUNAHARASZTI

1—4: Majmok bolygója*

5—6: Egymillió zöldhagymával DUNAKESZI, Vörös Csillag

1—4: 25 millió fontos váltságdíj

3—4: Dot és a kenguru (du.)

. 5—6: Az Olsen-banda boldogul DUNAKESZI. József Attila

3: Egymillió zöldhagymával 4: Ki öli meg Európa nagy konvhafőnökeit?*

5: A mérkőzés**

7: A híd túl messze van I—II.*

ÉRD

1—3: Egy zseni, két haver, egy balek 5—6: Rally

FÓT

1—2: Ki öli meg Európa

nagy konyhafőnökeit?* 3—4: Edénkért a sikátorban** 5—6: örökség*

GODÖILÖ

1— 7s Kopaszkutya*

GYAl

1: Békeidő

2— 6: Kóma**

4: A kék madár (du.)

MONOR

2— 4: Kamaszok*

3— “4: A Tenkes kapitánya

I—II. (du.)

5—6: Gyöngyvirágtól

lombhullásig (du.)

5—7: Néhány interiú magánügyben* NAGVKÁTA

1—4: Zugügyvéd zavarban* ,5—6: A szultán fogságában

NAGYKÖRÖS, Arany János

1—2: A sáska napja I—II.**' 3—4: Negyedik fázis*

5—7: Jöjjön elmegy kávéra hozzánk***

NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi

1—4: A medvefókák szigetén (du.)

1—2: Joseph Andrews** (este) 3—4: Szelíd motorosok**

5—7: A Tenkes kapitánya 1—II. (du.)

Transzport* (este)

NAGYKÖRÖS, Toldi

3: A kis rendőr nagy napjai 7: A Tenkes kapitánya I—íí.

PILISVÖRÖSVÁR

3—2: Kicsi a kocsi, de erős 3—4: Blöff

5—6: A tizedes meg a többiek

POMAZ

1—2: Fel a fejjel!

3—4: Egymillió zöldhagymával 5—7: Nevem: Senki

RÁCKEVE

1—4: Nevem: Senki 5—6: A "épülés megszállottjai I—II.

SZÉN (ENDRE

1—4: Gyöngyvirágtól

lombhullásig (du.y A nyolcadik utas: a Halál*** (este)

5—7: Ludas Matyi (du.)

Nyári rét* (este)

SZENTENDRE, Autósmozi

1—7: A bíró és á hóhér

SZIGETSZENTMJKLÓS

1—2: Muppet show 3—4: Holttest a Temzéből i 5—7: Majmok bolygója*

TAPIÓ5ZELE

1— 2: A szultán fogságában 3—4: A játékszer**

5—6: Zugügyvéd zavarban* VÁC, Kultúr

1: A tizedes meg a többiek

2— 4: A hét különleges

megbízott (du.)

Ideiglenes paradicsom* (este)

5—7: A ge.izírvölgy titka (du.) Edénkért a sikátorban** (este)

VÁC. Madóeh Imre

2: Apokalipszis, most I—II.**

3: Annie Hall*

VECSÉS

2— 4: Zsaru*

3— 6: Muppet show

5—7: Egv zseni, két haver, egy balek

* 14 éven aluliaknak nem ajánlott.

.** Csak 16 éven felülieknek. **,* Csak 18 éven felülieknek.

egy valóban biztos ügy mellé áll.

Ez a dokumentumjáték minden bizonnyal nagy vihart kavar. Nem csupán az ok nélkül (vagy okkal?) meghurcolt vádlott iránti szimpátia vagy felelősségérzet korbácsolja fel a szenvedélyeket. Amúgy is egyre nagyobb közfigyelem kíséri a hasonló történeteket, az ifjú és az idős nemzedék együttélésének számtalan buktatóját. '

Az átlagéletkor meghosszabbodása, ezzel egy időben a hagyományos nagycsalád-szer- kezet felbomlása miatt egyre több és súlyosabb kérdés kerül a társadalmi figyelem előterébe. A sivárodó érzelmi kapcsolatoké, a magukra maradt öregeké, s olyan gazdasági természetűeké is, mint a lakáshiány, vagy az, hogy kinek a kötelessége a fizikai vagy anyagi tekintetben magukról már teljes értékűen gondoskodni nem tudó emberek gondozása.

Számomra e dokumentumjátékban megszólalok — bár nem a szokványos lelketlen gyermek, kisemmizett szülő szereposztásban — korántsem csak a saját tragikus sorsuk, hanem e társadalmi jelenség figyelemre ' méltó megtestesítői.

Cs. A.

Albert. az MSZMP Pest megyei Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője, Szigeti Sándorné, az MSZMP Váci Járási Bizottságának titkára és Bata Pál, a nagyközségi pártbizottság titkára.

Vitaindító beszédet dr. Tóth Albert mondott. Az agrárértelmiség helyzete, szerepe és feladata jelentősen megnő a 80-as években — állapította meg. — A statisztika szerint 1978-ban méig 13 ezren, 1981- ben már 50 ezren dolgoznak a mezőgazdaságban. Munkakörülményeikre jellemző, hogy Pest megyében 50 százalékuk szolgalati lakásban lakik. A többségük szakmailag jói felkészült, képzett. Főleg a világnézeti-erkölcsi nevelés, ezen belül a hivatástudat elmélyítése terén kell még előrelépni.

A vitában többen beszéltek arról, hogyan tudnak segíteni a nagyközségnek és a termelőszövetkezetnek a köz- művelődésben; a szakmai képzésben és a továbbképzésben. Jobbító szándékkal nemcsak javaslatok, hanem kritikai észrevételek is elhangzottak. Sokan lényegesnek tartották a nagyközségi Szervekkel való együttműködés javítását, s azt is, hogy ott lehessenek a közművelődési tervek kidolgozásánál. Szó esett továbbá az agrárértelmiség presztízséről, a pálya nagyobb megbecsüléséről.

Befejezésül Tréfás István,

a Béke Tsz általános elnök- helyettese foglalta össze a vitában elhangzottakat, megköszönve a résztvevők észrevételeit, javaslatait, melyeket a gyakorlatban hasznosítani kell!

Sárossy Krisztina

Tudom, csepp a tengerben

ÖTVÖZNI A HAGYOMÁNYOSAT AZ ÚJJAL

többivel együtt megismerje például az építészetben megnyilvánuló ellentmondásokat, azokat is részleteiben, amelyekről itt szóltam.

A falufejlesztési bizottságban ma már szociológusok, földrajztudósok, pedagógusok, orvosok, jogászok tevékeny- 'kednek. Keszthelyen, 1979- ben volt az első nagyobb rendezvényük, ahol részletesen megbeszélték a Városfejlesztési Intézetnek az aprófalvak fejlesztéséről készített anyagát

Imponáló kezdeményezés

— A mi kollektívánk véleménye már akkor az volt: fontos, hogy egy falu se szűnjön meg — mondja Tomory professzor. — Föltétien meg kell őriznünk az embert a természet közelében. A falut nem urbanizálni szükséges, hanem infrastruktúráját kedvező módon kialakítani. Ma ott tartunk, hogy a gazdagon épített házakból sok helyütt nem tudják kihozni a kocsit, mert. olyan sáros, ká- tyús egy-egy utca.

— Kik, milyen szervezetek segíthetnének a falu arculatának jobb . kialakításában?

— Az Építőművész Szövetség, az Építőipari Egyesület a maga esztétikai, illetve szakmai segítsége is nagyon kellene még, de maradjunk helyben, mondjuk Gödöllőn és a járásban vagy a megyében. Nekem nagyon imponál az a kezdeményezés, amelyet a gödöllői helytörténeti gyűjtemény vezetője, Polónyi Péter évek óta patronál, s akivel a Galga mente építészetével kapcsolatos vándorkiállítást létrehozhattuk.

Azt is megtudtam Tomory Lászlótól, hogy ő maga úgy is lelkes propagátora a falusi építészetnek, az ízlésre nevelésnek, hogy a gödöllői egyetem kéj karán, valamint a Budapesti Kertészeti Egyetemen, ahol előad, néhány órában ezzel a témával is foglalkozik. Tanítványai tehát, ha nem is építészek lesznek, ennek szépségeiből is kapnak egy kis ízelítőt.

Fehér István

Mesélő házak

Ha gyalog, autóval vagy vonaton halad az ember a falvakon át, fürkésző szeme több vagy kevesebb időt tölt azzal, hogy megnézze: milyen is egy-egy település, a mai falu arculata. A felületes szemlelőnek is mesél, mond valamit a régi és az új házak sora. A házak alakja, külcsínja is sokat elárul, sorba nézve előbb azt, milyen gondos, gazdag avagy éppen szerényébb igényű, kevésbé tehetős polgárok laknak ott. Azután feltárul az is a faluképben: milyen lehet az ízlés, amit ma diktál az építkező ember. A dolog persze ennél bonyolultabb.

Milyen is a mai falu építkezése? Szakértőhöz is fordulhatunk a kérdéssel, azon kevesek egyikéhez, akik több évtizede odafigyelnek erre, ám az is hamarosan kiderül: ez a törekvés, hogy helyére tegyék, amit kell' — kevés sikerrel járt eddig.

Tomory László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem építészeti tanszékének vezetője harminc éve foglalkozik a mezőgazdasági építészettel. Korábban a műszaki, 1963 óta pedig az Agrártudományi Egyetemen köti le figyelmét ez a munka: oktatja, neveli a fiatalokat arra, miképpen felel meg egy-egy létesítmény a mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés követelményeinek. A szorosan vett szakmai munka mellett azonban hosszú ideje foglalkoztatja a

olyan praktikusak, mint lehetnének.

Lényegében tehát arról van szó, hogy senki sem mutatta meg, miképpen is kellene a hagyományokat megőrizni, de azért korszerű módon építkezni falun. Az anyagiakkal nincs hiba: inkább arról van szó, hogy nagyon is belead, aki teheti, mint mondják apait, anyait. Így aztán egy-egy új- módi falusi ház építése — kivétel persze .ebben is van — száz-kétszázezer «forinttal többe kerül, mint amennyi elég lenne. Tomory professzor úgy fogalmazott, hogy ez a többlet már nem is holt, hanem döglött tőke. amit gyakran a cél nélküli díszekre költik. A csinált, gyakran nem is olcsón kivitelezett cicoma fölösleges, legföljebb arra alkalmas — s ez is sok ízléstelenség forrása —, hogy úgymond különb legyen a szomszédénál, a sógorénál.

Esztétika és funkció, e két dolog egysége teljesen különvált a mai falusi ház építésében.

— Tudaii, ízlésbeli változásra volna szükség. Van-e valamilyen szervezet, amely ezt segíti?

— Az MTESZ Agrártudományi Egyesületének gépesítési társaságán belül három évvel ezelőtt megalakult a • falufejlesztési bizottság — mondja Tbmory László, aki ennek a bizottságnak a vezetője. — Ennek keretei között igyekszünk valamit tenni, hogy a jövőben változzék a vidék építészete. Tudom, csepp a tengerben, de ha ide vesszük, hogy jótékony hatást fejt ki az a mozgalom, amely A mezőgazdasági értelmiség a szociálisai faluért elnevezést viseli, talán megkockáztathatom. hogy jó úton haladunk. A falukérdést persze csak komplexen lehet kezelni. Nem titkolt tél, ebben a mozgalomban azt, szeretnénk elérni, hogy az agrárértelmiség a

ft

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, az MTESZ a közeljövőben tartja kongresszusát. A szövetség tagja a Magyar Agrártudományi Egyesület, amelynek gépesítési társaságában három éve alakították meg a falufejlesztési bizottságot. Ennek munkája ma még talán kevésbé mutatkozik, hiszen nem annyira az anyagi, inkább a tudati, az ízlésbeli változásokban kell hatást gyakorolnia. Miképpen teszik ezt, erre kerestük a választ.

falusi építkezés helyzete, a falufejlesztés is.

— Meggyőződésem, hogy az

agrárértelmisóg sokat tehetne azért, hogy a falufejlesztés igényesebb legyen — kezdi beszélgetésünket Tomory

László. — Mert, sajnos, azt mondhatom, hogy egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Tapasztalatom szerint az elmúlt évtizedekben az urbánum, a városfejlesztés volt a fontosabb az esztétika és a praktikum oldalát illetően, ugyanakkor a falut egy kicsit magára hagytuk. Tény, hogy a paraszti életforma jelentős mértékben felbomlott, de a családi házak építésében az újat nem tudta befogadni.

Drága cicoma

— Mégis, hogyan lehetne a hagyományokat jobban figyelembe venni, mit kellene másképpen csinálni?

— Hát, valójában ez a legnehezebb kérdés, mert erre röviden, egységes receptét nem lehet adni. Az biztos, hogy nem a régi értelemben vett parasztházat akarunk mi, de azt sem, hogy az újakkal a városszéli épületeket utánozzák az emberek. Törekvésüket persze eleve keresztülhúzzák a mai telekformák, s az építészek sem nyújtanak annyi segítséget, mint kellene. Talán leginkább az . elszomorító, hogy az ízléstelenre sikeredett házak építőit még többen utánozzák, szomszédok, rokonok, egymáson túl- téve alkotják, alkottatják azokat a házakat, amelvek belső kialakításukat illetően sem

olyan érzéseket viszonzott, amelyeket sohasem kapott meg szüleitől?

Kristálytisztának, egyértelműnek látszik a válasz a címben feltett kérdésre. Fel kell mentenünk az igazáért egyelőre hiába harcoló fiatalembert.

E dokumentumjáték szereplői hús-vér emberek. A történtekhez tehát nem csupán úgy kell közelítenünk, mint egy rádiós produkcióhoz, hanem úgy is, mint a közvélemény hatalmas erejét csatasorba állító protestáláshoz. Az ügy lehet jó és nemes. Elképzelhető, hogy az ítélet hibás. Abban azonban nem hiszek, hogy ilyen kategorikus igen, vagy nem lehetne a válasz. A büntetőeljárás szereplői — például a hallottak szerint feladatának igazán nem a csúcsán álló ügyész és bíró — nem hatolhatnak az emberi lélek legtitkosabb rejtelmeibe, Justicia mérlegének serpenyőiben soha nincs, nem lehet benne minden súly. A bíróságnak, ha nem is mechanikusan, de a bűncselekmény körülményeit kell megvizsgálnia, s ez alapján döntenie. Veszélyes fegyverhez nyúl tehát, aki megkérdőjelezi e testületek munkáját. Ha meghúzza a ravaszt, csak annak biztos tudatában teheti, hogy tévedhetetlenül telibe talál, nem egy kétes, hanem