Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-29 / 228. szám

A NEB napirendjén Termékszerkezet, takarmány­gazdálkodás A közelmúltban két fontos témát is vizsgáltak a Monori járási Népi Ellenőrzési Bi­zottság társadalmi munkatár­sai. ■ A Monori Építők Ipari Szö­vetkezetében -és az Örkényi Építőipari' Szövetkezetben ar­ra kerestek választ, hogyan segíti a vállalati munkaerő­gazdálkodás a termelési, il­letve termékszerkezet kor­szerűsítését, a meglévő esz­közök és módszerek rugalma­san igazodnak-e a változó fel­tételekhez? A vizsgálat ta­pasztalatait összegző jelen­tést a NEB holnapi ülésén vitatják meg. A népi ellenőrzési bizott­ság egyik munkacsoportja rendszeresen figyelemmel kí­séri a mezőgazdasági nagy­üzemek takarmánygazdálko­dását is. Erről a munkáról szóbeli tájékoztatás hangzik el a holnapi NEB-ülésen. Tennivalók, tapasztalatok A szakszervezeti bizottság véleménye Az új tanév feladatairól, valamint a tavalyi év tapasz­talatairól tájékoztatja a pe­dagógusok szakszervezete mo­nori járási bizottságának tag­jait a holnap délután 14 óra­kor kezdődő ülésükön László János, a járási hivatali mű­velődési osztályának vezető­je. A tanácskozáson természe­tesen a szakszervezeti bizott­ság is véleményezi a járási művelődési osztály irányító munkáját. A bizottsági ülésen értéke­lik saját, 1930—81. évi mun­katervük végrehajtásának ta­pasztalatait és elfogadják az új tennivalók menetrendjét is. Hibrid kukorica A szokásosnál 10 nappal előbb kezdődött meg a hibrid kukorica feldolgozása a Hód­mezővásárhelyi Tangazdaság üzemében, ahol a tavalyinál csaknem ezer hektárral na­gyobb terület — mintegy 4 ezer hektár — termését fogad­ják az idén. Az év végéig tar­tó szezonban 950 vagon szava- toltan jó1 minőségű vetőma­got dolgoznak fel, tisztítanak, csomagolnak. ŐRI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 228. SZÄM 1981. SZEPTEMBER 29., KEDD Kedvező változások Közlekedés — jobb Csökkent az autóbuszok zsúfoltsága utakon Érdekes témát- tűzött napi­rendre a gyömrői nagyközsé­gi tanács végrehajtó bizottsá­ga legutóbbi ülésén. Dr.Szán- tay György né tájékoztatta a testület résztvevőit a község közlekedésének helyzetéről, a további feladatokról. A tájékoztatóból kiderült, hogy jelentős és kedvező vál­tozások történtek az utóbbi években a 12 ezres lélekszá­mú nagyközségben. A vasút­állomás a vonal egyik legkor­szerűbb létesítménye, naponta 30 személyvonat indul, illetve érkezik Gyömrőről. A menetrend-kialakítás idő­szakában a MÁV rendszere­sen igényli az utasok vélemé­nyét, így történt ez a téli me­netrend kialakításakor is. A vonatok túlzsúfoltak, ennek ellenére a közeljö­vőben aligha várható vál­tozás, nincs lehetőség a vonatok szá­mának növelésére, a fogadó- állomások teherbíró képessé­ge miatt. A közelmúltban új sorompókat szereltek fel az átkelőhelyeken, amely bizto­sítja az útátjárók rövidebb zárvatartását. Jelentősen javult a község­ben a szilárd burkolatú utak állapota. Tavaly adták át ren­deltetésének a részben társa­dalmi összefogással -épült Ne­felejcs utat. A kedvező válto­zások mellett azonban gon­dot jelent a Steinmetz kapi­tány utca rossz állapota, amelynek felújítása is indo­kolt lenne. A község úthálózata 63 ki­lométer, ebből 13,5 kilométer szilárd burkolatú. A nagyköz­ségi tanács erejéhez mérten igyekszik a földutakat is rendszeresen karbantartani, szerencsére számíthat ebben a lakosság támogatására is. A község közlekedésének fejlesztése összhangban van a főváros és az agglomerációs közlekedés fejlesztési koncep­ciójával is. A komolyabb vál­tozást majd a Budapest külső gyűrű úthálózatának kialakí­tása jelenti majd, mellyel a főváros tehermentesítése ol­dódik meg a nagy átmenő­forgalom csökkentésével, az úgynevezett M0 úthálózat ki­építését követően. Igen fontos feladat hárul a tömegközlekedésben a Volán 20. számú Vállalat mcmori MÁVAUT-főnökségére. Na­ponta 26 járat köti össze a te­lepülést a XVII. kerületi au­tóbusz-elágazással. Onnan gyorsjárattal lehet eljutni a metró Fehér úti végállomásá­hoz. Jó gyakorlat a Volán ré­széről, hogy a munkaidő­kezdés és -befejezés csúcsidőszakában, párosá­val indítja a járatokat, következésképpen csökkent a zsúfoltság az utóbbi hónapok­ban. További rugalmas intéz­kedésnek köszönhető a Kere- pestarcsa—Ecser—Gyömrő já­rat létesítése is, amelyet a község kórházi, egészségügyi ellátásának átszervezése tett szükségessé. Bővült a helyi járat is Gyomron, bekapcsol­ták a közlekedésbe a Tán­csics Mihály és a Mendei utat is. Gér József Művészeti nevelés A mozgás és a mozdulat Zene, szobrászat, ritmika A komplex művészeti ne­velésre való törekvés jó pél­dájaként emlegetik a járás­ban a gyömrői Petőfi Műve­lődési Házat, ahol az ilyen irányú kezdeményezéseknek már sokéves hagyománya van. Külön érdekessége a dolog­nak, hogy egyféle fiatalítás, fiatalos ötletek konkrét al­kalmazása, új kezdeményezé­sek sorozata nyitja meg a művelődési ház 1981—82-es évadját. A monori zeneiskola kihe­lyezett tagozatának fiatal ta­nárnője, Illa Mária alig több mint három hete jár Gyöm- rőre a művelődési házba, a helyi általános iskolás gyere­keket zongorázni tanítani hét­főn, kedden, csütörtökön és pénteken. Délután és délelőtt váltja őt kedden, csütörtökön a szolfézstanárnő, Angeli Angéla. S van már furulya­előképzés is. A két tanárnő szerint az első egynéhány foglalkozáson már bebizonyo­sodott munkájuk szükséges­sége. Nagyon jó a gyerekek hozzáállása a zernetá nulásh oz, kifejezetten érdeklődőek. Gábor Éva szobrászművész az általános iskolák ötödik osztályától a nyolcadikig fog­lalkozik a gyerekekkel, min­den pénteken délután 3 őrá-. tói 5 óráig. Ottjártunkkor ép­pen a második foglalkozási napnál tartottak. A gyerekek­kel akkor a mozgás és a moz­dulat különbségének megér­tésén fáradozott rajzlap, gra­fitceruza és színes zsírkréták segítségével. Gábor Éva mun­kája céljáról elmondta, hogy a képzőművészetet szeretné megismertetni a gyerekekkel, párhuzamosan a többi művé­szettel. Így az ének, a vers­mondás, a zene, a formarit­mus rajzban való ábrázolá­sát segíti majd, természetesen igénybe véve a művelődési ház ének- és zenetanárnőinek ■közreműködését. Hamarosan kiszélesítik a foglalkozásokat gyurmás szob- ■rászkodással, subázással és sok egyéb képzőművészet-i te­vékenységgel. Vízmelegítés, fűtés Napenergia hasznosítása Kísérleti szériák A Vi’llamosipari Kutató In­tézetben a napenergia haszno­sításával kísérleteznek. Nap­kollektorokat készítenek, illet­ve azok fejlesztésével és vizs­gálatával foglalkoznak. Az égi­testből közvetlenül nyerhető hőenergiával, a síkkolektorojc segítségével vizet melegíthet­nek, esetleg fűthetnek. A nap- kollektorokból egyelőre kísér­leti szériák készülnek. A Nap sugárzásának bemérését vég­zik síkkolektorral. Labdarúgás A listavezető győzelme Nagyszerű mérkőzés Üllőn Megyei II. osztály, A-csoport: Vecsés—Aszód 1-0 (1-0) Aszód, 300 néző, vezette: Gál: Hatalmas lendülettel kezdett a hazai csapat, de csatáraik otthon felejtették a góllövő cipőt. A 24. percben viszont Buronyi hatalmas kapufája je­lezte, hogy a listavezető vecsé- siek is a pályán vannak. Ezt követően Varga parádés védé­sei borzolták az aszódi játéko­sok és szurkolók kedélyeit. A 35. percben a hazai kapu előtti kavarodás után Buronyi a lá­bak között a hálóba pöccintet­te a labdát. Szünet után ki­egyenlítettebb ■ játék alakult ki, de a több helyzet a vecsé- si kapu előtt adódott. ,A gyen­gén játszó Vecsés ezúttal né­mileg szerencsés győzelmet aratott. Jó: Varga Ja mezőny leg­jobbja), Buronyi, Gergely, Szé- csényi. Üllő—Bag 4-1 (2-1) Üllő, 600 néző, vezette: Tóth L. Látványos fejesek, mutatós perdítések szórakoztatták a szép számú közönséget már az első percekben. A 14. percben Pénzes szögletét Tóth B. bó­lintotta a hálóba, majd Barna egyenlített. Később Pénzes büntetőből- ismét Üllőnek szer­zett vezetést. Szünet után Tóth S. fejesgóllal növelte az,. • előnyt, majd a 65. percben Kriskó állította be a végered­ményt. Nagyszerű mérkőzésen, érté­kes győzelmet aratott a javuló formában játszó üllői tizen­egy. Különösen Folt, Hornyák, Bírta és. Kriskó nyújtott ki­Ifi: emelkedő teljesítményt. Üllő—Bag 2-1. ' Hernád—Monor 2-0 (2-0) Hernád, 300 néző, vezette: Balázs. A közönség lelkes buz­dítása mellett a hazai csapat kezdte a játékot és enyhe me­zőnyfölényt harcolt ki. A 11. percben a Szegedi ellen rekla­málásért megítélt szabadrúgást a hernádi Szabó a szétugrp sorfal között a hálóba lőtte, 1-0. A 36. percben egy jobb oldalról belőtt labdát Kécskei elvétett, a berobbanó Kloczka mintegy 12 méterről lőtt, s a labda a vetődő Fényes hasa alatt a hálóba jutott, 2-0. A második félidőben a vendég­csapat átvette a kezdeménye­zést, helyzeteket dolgozott ki, csak nem volt egy olyan játé­kos, aki befejezte volna ezeket. Össszességében a monori csa­patnak több helyzete adódott, de ezt a játékot gólra játsszák. Ifi: Hernád—Monor 0-3 (0-1). összevont járási bajnokság, I. osztály: Gyömrő—Vasad 5-0 (3-0) Gyömrő, 300 néző, vezette: Sárosi. A hazaiak a gólokon kívül legalább egy tucat hely­zetet hagytak kihasználatlanul. Góllövő: Iváncsics (3), Leiner, Oldal. Jó: Gáspár, Iváncsics, illetve Mészáros S. (a mezőny legjobbja), Maglód—Törtei 2-1, Cegléd- bercel—Mende 3-0, Nyáregy­háza—Karatetétien 2-0, Péteri Dánszentmiklós 3-1. A forduló további eredmé­nyeiről,' valamint a tabella ál­lásáról lapunk holnapi számá­ban tájékoztatjuk sportkedvelő olvasóinkat. Kiiörni, de hová? Látható és láthatatlan falak A ház régi, kopott, egy ab­lakszemmel néz az utcára. Rossz léckerítése mögött pár lépésnyi udvarrész. Onnan nyílik a falatnyj- előszoba. Az előszoba oldalfalán ajtó a konyhába, ahol egy tűzhely, s egy asztal fér el. Van aztán még három szoba, kettő egy­másba nyílik, s egyik alapte­rülete sem nagyobb egy jól megtermett kamráéhál. Itt él­nek tizenhatan, öt felnőtt és tizenegy gyerek. Bernáték- nak jutott az utcai szoba és a konyha. A négy gyerek közül a legnagyobb második osztá­lyos, a legkisebb négyhóna­pos. Bernátné ebben a lak­részben főz, fürdet, mos, pe­lenkát szárít, itt írja két gye­rek naponta a leckét, ide szo­rulnak, ha rossz az idő, na­pokra, éjszakákra. Hegedüséké a másik szoba. Két ágy fér el benne. A kály­hának már nincs helye. Két gyerekük iskolás, közülük a kisebb szívpanaszokkal ha­marosan szanatóriumba ke­rül, s itt van még az óvodás korú Krisztina, s a pár hóna­pos Erzsébet. Az ő szobájukból nyílik Nagy ék ajtaja. A férj s a fele­ség egy iskolás fiúval, s egy tizenéves lánnyal osztozik a fekhelyeken. Nagyné egyre súlyosbodó szemidegsorva- dással áll naponta a Finom- mechanikai Vállalat présgépe mellé. Szükségük van a pénz­re, s itt valamivel többet ke­res, mint egyéb, kímélő'bb munkával. Tavasszal három hónapot kórházban töltött, az idegeit kezelték. Marékszám szedi a nyugtatót. Orvosa sze­rint mindaddig reménytelen a kezelés, amíg körülményeik változatlanok. — Szörnyű helyzet! — mondják a szomszédok, akik látják, hogy hogyan zsúfoló­dik felnőtt és gyerek egymás hegyén-hátán. — Jaj... — mondja a vé­dőnő az érdeklődő kérdésre, hogy mi lesz vajon a télen a gyerekekkel. Ismeri a helyzetet a mono­ri . nagyközségi tanács gyám­ügyi és szociális előadója is. Jártak a helyszínen. Kérvé­nyekből, találkozások és be­szélgetések alapján a tanács vezetői előtt sem ismeretlen az ügy. Most már a bíróság is köz­beavatkozott. Lezajlott az el­ső tárgyalás, Nagyné és 'Ber­nátné megidézésével. A követ­kezőre egy hónap múlva ke­rül majd sor. Nagyné kérte Bernátné és gyerekei kilakol­tatását. — S hová lakoltassuk ki őket? Az utcára? — kérdezte a bírónő. Az összekuszálódott szála­kat szétbogozni, ismertetni azokat a körülményeket, ame­lyek a képtelen és elviselhe­tetlen zsúfoltságot okozták — ahhoz alighanem egy család- regényt kellene írni. Vázlato­san, a tények ismeretéhez el­engedhetetlenül annyi tarto­zik: a házat eredetileg Fekete Károly és felesége Vásárolták, s lakóként fogadták be Feke- téné — ajsi időközben Nagyné lett — testvérét, Hegedűsnét és családját, mivel azoknak két gyerekkel nem volt fedél a fejük felett. Élt tehát ere­detileg a házban négy fel­nőtt, négy gyerek. Fekete Ká­rolyinak és feleségének házas­sága időközben annyira meg­romlott, hogy bár továbbra is egy lakásban voltak kénytele­nek élni, különvártak, majd Feketéné újra férjhez ment, így lett Nagy Jánosné. Az új férj odaköltözött — a régit pe­dig, mert az események köz­ben évek teltek el, börtön- büntetésre ítélte a bíróság, a gyermektartás fizetésének el­mulasztása miatt. Amikor ha­zatért, élettársát, s annak há­rom gyerekét befogadta az ut­cai szobába, majd idővel újra börtönbe került, ismét a gyer­mektartás nem fizetése miatt. Ám időközben az* élettárs — ő Bernátné — életet adott egy kisfiúnak, ifjú Fekete Károly- nak. Az esztendők alatt a Hege- 4üs család is még két gyer­mekkel gyarapodott, két sző­ke kislánnyal. A pillanatnyi helyzet: öt felnőtt, tizenegy gyerek. Nyugodtabb, jól szituált új­ságolvasó most alighanem le­csapja a lapot és felkiált: — Na és?!> Hiszen ők te­/ 1 remtették maguknak a tűr­hetetlen helyzetet! Gyermeke­ket segítettek a világr^ eb­be a képtelen bizonytalanság­ba!' Tipikus péTBáj a annak,' hogyan akarnak egyesek az ál­lam, a tanács, az adófizető polgár energiájával lakáshoz jutni! Igaza lenne ...? Bernátné kétéves korában veszítette el az édesanyját. Állami gondozottként egyik intézetből a másikba, majd egyik nevelőszülőtől a másik­hoz került. Végül a monori Hegyesi-tanyán kötött ki. Ta­nulni akart, elvégezte a gyors- és gépíróiskolát, közben mun­kába járt. Férjhez ment, ne­velőszüleinél megvolt az ott­honuk, gyors egymásutánban három gyermeke született. Az­tán a nevelőanya meghalt, a férj továbbáillt egy új nőis­merős oldalán, s Bernátné az erősen italozó nevelőapa mel­lett, a villany nélküli tanya szoba-konyhájában a három gyerekkel nem maradhatott. Rendkívül értelmes, vé­kony, fiatal nő. Az a típus* aki nem veri az asztalt, örüd a felé dobott mentőkötélnek, s ha azt mondják neki a la­kásügyi osztályon, hogy saj­nos, nincs lakás, nincs segít­ség, sírva fakad és elmegy. A négy gyereket tisztán, rend­ben tartja, ha az utcán talál­kozik velük valaki, eszébe sem jut, hogy éjszaka a fe­jük felett szárad a tiszta ru­ha, s nincs egy asztal, amely mellé közösen ülhetnének le. Mondták már neki, hogy könnyelműség volt a negye­diket is megszülnie. — Amikor megtudtam ... Nem mindegy, hogy három, vagy négy? Nekem ők a csa­ládom, felnevelem őket, szí­vós vagyok, s remélem, hogy ha megöregszem, nem hagy­nak el. Csak magamban bíz­hatok, tudom. Nagyné is csak magában bízhatott éveken át. Volt fér­je, Fekete Károly nem gon­doskodott két közös gyerme­kükről. Egy időben, amikor a feleség keresete oly kevésnek bizonyult, hogy fenntartásuk­ra sem volt elég, a gyereke­ket állami gondozásba vet­ték. . Hiba, bűn — vagy termé­szetes, hogy újra férjhez ment? Hogy visszahozta a gyerekeit, perelte a volt fér­jet, s elárvereztette a gyer­mektartás megszerzése érde­kében annak fél ház részét, mivel más módot nem látott a bíróság a fizetés teljesítésé­re? Bernáték és Hegedűsék la­kásigénye a tanácsnál van. Hegedűsék éppen a napokban kaptak értesítést: hetes sor­számmal 1985-re várhatnak bérlakás-kiutalást. Bernáték sorsa még isme- retlehebb:- a következő bíró­sági tárgyalás valószínűleg az­zal végződik, hogy jogcím nél­küli lakáshasználók. Mert hi­szen valóban azok. De hová menjenek? Bernátné munka­helyé a Medicor, ahol a fia- talasázony gépírónő, jogi se­gítséget adhat. De lakást...? Nagyné idegei gyakran fel­mondják a szolgálatot. Az or­vos mindennapos vendég. Se­gítsége csak ideiglenes lehet. És jön a tél. A nyáfon az udvaron is volt fekvőhely, most mindenki beszorul a ház­ba. Kilenc gyerek* ül majd a száradó pelenkák gőzében, s indul reggelenként iskolába, óvodába az éjszakai közös fekhelyeken elzsibbadt tagok­kal. Mikor ismerik meg a csen­det? A rendet? A pihenést? Koblcncz Zsuzsa Azonnal felveszünk nőket könnyű, élelmiszer- csomagoló munkára Két műszak, jó kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet: a KOSSUTH MG. SZAKSZÖVETKEZET munkaügyi vezetőjénél Vasad, Bem u. 57. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom