Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-27 / 227. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 227. SZÄM 1981. SZEPTEMBER 27., VASÄRNAP Milliók üfik a markukat FelíveSőben a TSZKER forgalma Kiterjedt kereskedelmi hálózat Vannak olyan termelőszö­vetkezetek, amelyek azt vall­ják: ők csak termelnek, áruik értékesítése a kereskedők dol­ga, s ismerve az egyes alkat­részfélék nehéz beszerezhető­ségét, a működésükhöz szüksé­ges gépeket, berendezéseket, anyagokat is inkább közvetí­tők útján szerzik be. Részben ez az igény fogalmazódott meg kiindulási alapként an­nak idején, amikor egy évti­zeddel ezelőtt létrejött a Ter­melőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalkozása. A TSZKER ceg­lédi területi központja nagy utat tett meg azóta, s tevé­kenysége napjainkban is fel­felé ível. A főváros szállítói A ceglédi, monori, dabasi és nagykátai járásban, Cegléden és Nagykőrösön működő szö­vetkezetek közül jelenleg 34 a tagja. Elsősorban ezek áruinak értékesítésére, a termeléshez szükséges eszközök beszerzésé­re, más mezőgazdasági üzemek termékeinek forgalmazására, a háztáji gazdálkodás támoga­tására és a lakosság ellátásá­ra vállalkozott. Áruközvetítési megbízatásait szerény jutalék ellenében bonyolítják le, s idei áruforgalmát 466 millió forint­ban szabták meg. Ha ezt sike­rül teljesíteni, akkor kereken kétmillió forint üti a tagszö­vetkezetek markát — vissza­térítésként. A tervezett nyereség mögött kemény munka rejlik. A gyü­mölcs- és zöldségforgalmazást például tavaly 13 ezer tonnára növelték. Az áru nagy részét a főváros ellátására szánják, és a Bosnyák téren értékesítik. Űjabban Siófokon is működik nagykereskedelmi telepük, amely a Balaton déli partvidé­kének jelent segítséget. A vár­ható igény alapján termelési szerződést kötnek. A járásból az albertirsai Micsurin és a nagykőrösi Arany János tsz a legnagyobb szállító. A tsz-ek háztáji ágazatából származó áruforgalmuk is jelentős. Tucatnyi terményboltjuk közül öt a városban működik, a többi Csemőben, Nyársapá­ton, Nagykőrösön, Abonyban, Albertirsán, 'typiógyörgyén és Újszilváson. A Gabonaforgal­mi Vállalattal 1100 vagon táp átvételére kötöttek szerződést, de ezenfelül kapnak még árut a Ceglédi Állami Tangazda­ságtól is. A szemes terménye­ket a tagszövetkezetektől szer­zik be. A TSZKER-nek el­sősorban bor, aprómagvak és faüzemi készítmények export­jára van lehetősége, ameliyei az eddiginél nagyobb mérték­ben élhetnek a gazdaságok. Iskolából iskoláknak A szolgáltatásokba többré­tűén bekapcsolódtak. Évek óta szerződés alapján használják a nyársapáti Haladás Tsz gaz­dasági épületeit. A VOSZK, a Hermes Áfész és a Ferrokémia Szövetkezet részlegei adnak munkát egy sereg helybeli nő­nek. Ugyancsak ott foglalko­zik a TSZKER növényvédő szerek csomagolásával, ame­lyet bérmunkában végez fővá­rosi vállalatoknak. A Róna­telepi iskolában — amelyet a körzetesítés óta nem látogat­nak a gyerekek — a Tanért Vállalat megbízásából az is­kolai kísérletekhez használt vegyszereket készítik elő ki­szállításra. Albertirsán a Hun- garonektár számára tavaly 960 tonna mézet csomagoltak át erre a célra vásárolt üze­mükben.. A felsorolt tevékenységi kö- rök mellett terményeket, gépe­ket, építőanyagokat, műtrágyá­kat jelentős összegért szerez­tek be megbízóiknak. Exportlehetőségek A TSZKER kiegyensúlyozott pénzgazdálkodást folytat. Nye­reségéből — a tagoknak való visszafizetésen túl — saját alapokat is képez és beruházá­sokat finanszíroz. A viszony­lag szerény forgóalap kiegé­szítésére esetenként hitelt vesz fel. A rendszeres gazdasági elemzések gyakorlataként ne­gyedévenként értékelik vala­mennyi ágazat tevékenységét. A 196 személyt foglalkoztató közös vállalkozás a jövőben még nagyobb mértékben kíván bekapcsolódni a lakosság zöld­ség- és gyümölcsellátásába. Az export terén is van javítani­való. Szélesíteni kívánja kis­kereskedelmi tevékenységét és a háztáji gazdaságokkal is töb­bet foglalkozik a jövőben. Munkája jövedelmezősége ér­dekében mind nagyobb haté­konyságra és takarékosabb gazdálkodásra törekednek ve­zetői és alkalmazottai. T. T. Olcsóbb terményszárítás Olaj helyett venyige, szalma A mezőgazdaság fontos őszi feladata a termény szárítás. Az abonyi József Attila Termelő- szövetkezet Bábolna típusú ter­ményszárítója mellé most egy olyan szárítót állítottak fel, amely gazdaságosan hasznosít­ja a melléktermékeket és kap­csolódik a Bábolna termény- szárítóhoz. A berendezés alkalmas a szalma, kukoricaszár, kukori­cacsutka, szőlővenyige elégeté­sére. Az így . nyert hőenergiát felhasználhatják a termények szárítására. A tsz vezetősége szerint ez az új konstrukció, négy év alatt megtérül. — Miért jó ez a berendezés a tsz-nek? Erről Csuti Béla, a gazdaság műszaki vezetője a következő­ket mondta: — Az energiatakarékosság nemcsak az iparban fontos fel­adat. Ez a berendezés az ed­dig felhasznált 300 tonna fű­tőolajból évente 200 tonnát megtakarít úgy, hogy az ed­dig nem hasznosított mellék- terméket használjuk fel. A tsz energiaigényének ez a meny- nyiség 10—15 százaléka. Ez a megtakarítás reméljük, hogy a zárszámadáson jelentkezni fog, vastagabbak lesznek a boríté­kok. A szárítóberendezés nemcsak terményszárításra alkalmas. Egy másik típus a Dunántúl egyik községében üvegházat, illetve csibenevelőt fűt. Meg­gondolandó, hogy a ma még szabadon elégetett, beszántott, vagy eldobott éghető mellék- termék hány tonna üzemanya­got pótol — pótolhatna —, ha azt egy ilyen berendezésben hasznosítanák. J. J. Irodalmi bérleti előadások öszre-télre Pódium ’81 cím­mel irodalmi bérletet ad Já a ceglédi Kossuth Művelődési Központ. Az előadássorozatot 4 alkalomra tervezik. Október 29-én Harsányi Gá­bor színművész estjét rende­zik meg. Novemberben Ráto- nyi Róbert vidám, zenével fű­szerezett műsora szórakoztatja a közönséget, s a hónap folya­mán kerül sor Galambos Erzsi és Tordy Géza műsorára is. De­cemberben Jobba Gabi lép fel városunkban, Karády-műsorá- val. A bérletek árusítását a mű­velődési központ október 10- től kezdi. Bővebben érdeklődni az irodában, vagy a 10—199-es telefonszámon lehet. Távol a város zajáfól Szeptember a Szüret utcában Szorgalmas emberek lakják Ceglédi ősz. A fákon lassan arany színre vált a nemrég még üde zöld lombkorona, bíborán kúszik a falra a repkény, s ha rásüt a nap, szinte tűzfolyamnak látszik. Félre most a város benzingőzös zajával! Csalogatók a szé­lek, ahol az utcák végén kinyílik a határ a tekintet előtt. A kó­bor szellő méz és avar, erjedő must és cefre illatát keveri. Egy udvarból kesernyés füst, s a gomolyag hátán pernye menekül a szabadba. Szüretidő van, itt sétálunk hát, a Szüret utcában. Kedves, kétarcú utca ez, túl az Akasz­tószélen. Kifelé bandukolva, a bal oldali szőlőskerteken át idelátszik a kórház épület­tömbje, az utca végén időn­ként vonat zakatol, Szeged fe­lé futnak a sínek. Krumpliszedők Kutya nélkül alig akad por­ta. Teszik dolgukat a házőrzők, fennhangon jelzik az idegent — ha van kinek. Ám a Szüret utca lakói ilyenkor a város üzemeiben, gyáraiban dolgoz­nak. Az egyik szőlőskert kapuja nyitva. Bent eredményes mun­káról tanúskodik a ládákban sorakozó, elszállításra váró krumpli. Középkorú, egyenes tartású asszony matat a szőlő­tőkék közt. Illendően köszön­tőm, s váltunk néhány monda­tot. Bérlik a telket, a szőlő ezerjó, de a terméssel nem le­het dicsekedni. Burgonyájuk annál szebb. A családból, aki csak tehette, egész éven át itt segítkezett, szorgoskodott. Magam bemutatkoztam. Kér­dezném a telekbérlők nevét. Az asszony határozottan elzár­kózik, s közli, nevezzem őket X. Y-éknak. Kezében egy fürt fehér szőlő, azt kóstolgatja. Arcvonásairól sejtem, savanyú lehet. Világért sem a váratlan látogatót szemlélheti így, s kí­sér tekintetével, míg ki nefti érek az utcára. Birka a bográcsban A közeli házhoz a Szövtaxi fekete kendős, idős nénit Jio- zott. Bentes az épület, előtte vi­rágoskert. A néni a kapu előtt gondosan elrendezi ruhája rán­cait, bebocsátásra vár. Nyitott kapunál két fiatal- asszony beszélget. Pöttöm gyer­kőc oson köztük az utcára, kis biciklijére pattan, elpedáloz. Édesanyja aggódó hangja kí­séri: — Gyurika ne vágtass! Gyu­rika vigyázz! Gyere vissza, ki­csi fiam! Az édesanya, Halmi György- né gyermekgondozási szabad­ságon van, egyébként a Lábbe­likészítő Szövetkezet irodistája. Még friss az öröm: a házból társaságot követel maga mellé a kis időre egyedül maradt, háromhónapos Csaba. A másik fiatalasszony, Nagy Károlyné szintén a gyermek- gondozási időt tölti. A Nagy­kőrösi Konzervgyár ceglédi gyárában, a szárítóüzemben dolgozott egyébként, három mű- I szakban. így találták jónak, Új köntösben a régi épület Látványos szakaszához érkezett a ceglédi Kossuth Gimnázium több évig tartó rekonst­rukciója. A járási építőipari szövetkezet dolgozói az épület Rákóczi úti homlokzatát festik, újítják fcL Apáti-Tóth Sándor felvétel© hogy az első években otthon maradjon Andreával A Deszelgetés során igazoló­dik: nem is olyan szaoaaság ez. A gyermeknevelés mellett a kertiéi, jószágtartással fog­lalkoznak. Sokat jelent, ha a piacra nem kell költeni, ha szépszerevel csak tejet, kenye­ret kell hozni a boltDól. Mind­ketten kicsiny gyermekkoruk óta Szüret utcai lakosok, s az­óta barátnők. Most, hogy ott­hon vannak, amiben lenet, se­gítik egymást. Kedves, beszédes fiatalasz- szony Nagyné. A ház, ahol öz­vegy édesanyjával együtt él­nek., jó gazdara vall. itala fris­sen festett, kertjében, utcakö­zeiben pompás virágok nyíl­nak. Se szeri, se száma a ró­zsatöveknek. A virágoskert Nagyné édesanyjának szorgal­mát dicséri. Szó esik az utcáról, szüre­tekről. .Arról, hogy általában jellemzó: akik itt laknak, ösz- szetartanak, a szőlőskertesek­kel köszönő viszonyban van­nak. Azok autóval, motorral járnak ide, s általában dol­gozni jönnek, nem trécselni. — Van-e jó szüret meg a Szüret utcában? — kérdem. — Van, de nem olyan hangu­latos, mint a régi. Am voltunk segítkezni anyósoméknél, az Ugyerban. Ott azután volt nó­ta, bográcsban főtt birkagu­lyás. Remek élmény volt Andi- nak is. Nagyné örömmel újságolja: felvették a kislányt óvodába. Ha a gyes letelik, ő dolgozni megy. Addigra Andi is meg­szokja a közösséget. Meglepe­téseket máris produkált. Nem ódzik a bocskora oviba járni, sőt! Fürgén kel reggel, öltö­zik, készülődik. Jó az is, hogy közel van az óvoda. Roskadó almafák Betonlabirintus: egy ház alapja bontakozott ki a köze­li portán. Gál Ferenc a postán dolgozik. Építkezik, a maga erejéből. Most ő a mester és a segéd egy személyben. Az utca elején takaros ház, rendezett porta Söröli Lászió­né birodalma. Almafái termés­től roskadnak, szőlő is jut bő­ven, csemegének. Az asszony a Május 1. Ruhagyárban dolgo­zik. A nap másik feléből jut idő a kertre is. Mindenre jut, ha az ember úgy akarja — mondja. Hárman élnek itt. Ő, a lánya és veje. Baba napközis nevelő, s a vő, András kőmű­ves kisiparos. Kinek-kinek megvan a maga dolga. A fiatal- asszony végzős pedagógus, le­velező szakon. Kedves, mosoly­gós. A gyermeknevelést nem is oly sokára saját csemetéjén gyakorolhatja. Délután négy óra múlt. S mintha Nagy Lászlónéék mon­dása igazolódna, a város felől sorra gördülnek az autók, mo­torkerékpárok a Szüret utcá­ba. Van még szednivaló gyü­mölcs, zöldség. Lesz még mun­ka sötétedésig. Eszes Katalin Személyi hír A KÖZGÉP Vállalat igazga­tója — érdemei elismerésével — felmentette Joó Ágostont a KÖZGÉP ceglédi gyáregységé­nek vezetői tisztségéből, s ez­zel egyidejűleg a Monori Me­zőgép Vállalat igazgatóját a ceglédi gyáregység vezetőjévé nevezte ki. Oktatót kereső táncosok Nem múlnak tétlenül estéik Törteién is az ősz bekö­szöntését jelzik a Déryné Mű­velődési Ház egyre zajosabb helyiségei. Az évad indulása­kor megtervezik az őszi, téli, tavaszi programokat az intéz­mény dolgozói Baranyai János igazgató vezetésével. A műsorok és foglalkozások nagy száma már önmagában is változatosságot Ígér. örvende­tesen szaporodnak a művelő­dési ház kis csoportjai, ame­lyekben színes program és összeforrott közösség cárja az újonnan belépő tagokat. Az egész évben folyamatosan mű­ködő kismamaklub összejöve­telei lehetőséget nyújtanak a gyermekgondozási szabadsá­gon levő kismamáknak a mű­velődésre és szórakozásra. Buga doktort várják Októberben indulnak az ál­talános iskolások művelődési ház által szervezett szakköre- így a kézimunka, fotó- asz­talitenisz, honismereti és nép­tánc szakkör, továbbá a nyol­cadikosok klubja. Már szep­temberben munkához látott a cigányklub, melynek tagjai rendszeres filmvetítéseken, is­meretterjesztő előadásokon vesznek részt. A nyugdíjas­klubba szívesen "járnak az idősebbek. Több neves vendé­get fogadnak, köztük dr. Buga László orvost. Hamarosan megkezdi próbáit az általános iskolásokból alakult citeraze- nekar. Hetente háromszor ta­lálkoznak a ludasi Móra Fe­renc Tanyai Klub tagjai, akik beszélgetéssel, tv-nézéssel, tár­sasjátékokkal töltik az időt. Kéthetenként játékfilmet vetí­tenek a ceglédi Szabadság Filmszínház közreműködésével. Sajnos a legnagyobb múlt­tal rendelkező két csoport gon­dokkal küzd. A néptáncosok még nem kaptak szakképzett oktatót. Az ifjúsági klub új tagokat toboroz, hogy elérhes­se a működéséhez szükséges megfelelő létszámot. A felnőtt kézimunka szakkör őszi prog­ramját országjáró kirándulás színesíti. Ha elegendő jelent­kező lesz, akkor a már meg­levő gyermek és felnőtt asz­talitenisz szakkör mellá- ifjú­sági birkózó szakkört indíta­nak, ám az ehhez szükséges eszközök még hiányoznak. Is­mét meghirdetik a népszerű szabás-varrás és a német tan­folyamot. Két kiállítás Nagy népszerűségnek ör­vend az abonyi Bihari János Zeneiskola kihelyezett tagoza­ta, ahol az idei tanévben 35 diák tanul zongorázni és a ta­nulók száma eléri az ötvenet. Emelkedett az ismeretterjesz­tő rendezvények száma, amit a TIT-tel közösen készítenek elő a művelődési ház dolgozói. Törteién az 1981/82-es évadban 120 előadást tartanak. Kiállí­tási terveikben szerepel Apá- ti-Tóth Sándor fotókiállítása és az albertirsai Rónai Má­tyás tárlata. Sajnos megfelelő kiállítóhelyiség hiányában ne­hezen tudják az ilyen prog­ramokat megvalósítani. Jó hír a fiataloknak, hogy a zenés táncesteket, diszkókat tovább­ra is megtartják szombaton­ként, még külön szüreti bált is rendeznek a ludasi tanyai klubban és a művelődési ház­ban. A sikeres munka egyik alapja, a megfelelő kapcsolat a községi művelődési intéz­mények, az iskola, az óvoda, a könyvtár és a művelődési ház között. F. Sz. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy MADARAS ZSIGMOND 1981. SZCpt. 11-én 80 éves korában, rövid szen­vedés után. elhunyt. Hamvasztás után a Rákoskeresztúri közteme­tőben búcsúzunk tőle és helyez­zük örök nyugalomra. Gyászolja: Felesége, gyermekei, unokái, me­nye és veje. Hirdetmény! Értesítjük a város lakosságát, hogy a ceglédi Lenin Mgtsz Háztáji Ágazata megkezdi az 1982. évi hízósertés és hízómar­ha termeltetési szerződések meg­kötését (Cegléd. Batthyány u. 11.). Ezenkívül értesítjük a la­kosságot. hogy 1982. évre zö’dlu- cema-termőterüietet biztosítunk a hozzánk szerződőknek, ill. adunk bérbe. Bériért igény-beje len léseket személyesen kérjük leadni a ftáz- táji Ágazatunknál. ISSN 0133—259ő (Ceglédi Hírlap) á 4 .

Next

/
Oldalképek
Tartalom