Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-27 / 227. szám
Vásár a javából Tele kirakatok — szép látnivalókkal Büszkén álmélkodunk: lám csak, mire képes az ember! Mi mindenre! Rácsodálkozunk a meseszép szőnyegekre, amelyek a messzi, titokzatos Kelet varázsát idézik elénk .'szeretnénk megérinteni a lengekönnyű függönyöket és bizony jó lenne kipróbálni sok-sok érdekes maga-magát mutogató eszközt. Elképzeljük: de pompásan festene szobánkban ez a színes televízió! S a gyerekek közül nem egy felúj - jong: én is összecsukható szánkót akarok!. (ígérik a gyártók, hogy 20 ezer belőlük még az idén az üzletekbe kerül.) Pompás órák Svájcból, óriás-látványos poszterek Svédországból, ingek-ruhák Szingapúrból, csillogó drágakövek — egyebek között —, a hatalmas Szovjetunióból. Imponáló autók sora, vitorlások és sátrak, porcelánok és kristályok... és, de hagyjuk, reménytelen kísérlet felsorolni öt világrész 41 országa, mivel reprezentálja mai kínálatát. Summa-sumimárom: vásár ez a javából. Pergő, lüktető, látványos, szemet kápráztató. És fület, mert csak kapkodjuk a fejünket a víg hangzavartól, és aki nem tudja, nem is sejtheti, már ma este lázas csomagolásba kezdenek a kiállítóik, kihunynak a vásárváros fényei. Estére derül ki: sikerült-e vajon látogatottsági rekordot dönteni? Az azonban bizonyos, e percben mintha a lakások tízezrei kiürültek volna, mintha minden épkézláb ember itt tolongana — bámészkodna- sorbanállna —, a pavilonokban, az üzletekben, a tereken, az utakon. Legyünk önzők; utolsó vásári sétánk-tülekedé- sünk során kukkantsunk be néhány Pest megyei kiállításra, lássuk, miként állják a sarat, e nemes-pompás áruvetélkedőben. Interplayexpo, ,i nemzetközi játékkiáílítás — D-pávilon. Vagy hagyjuk mór a formaságokat, játékország ez a javából. Apró és hatalmas, mozgó A Kozmetika! és Háztartás-vegyipari Vállalat nagy- dijas, gyümölcsillata sampon- és habfürdőcsaláüja és állő, bahóikás és komoly Játékok százaival. A neves külföldiek árnyékában dobszá nélkül húzódik meg a péceliek TRI-TON Háziipari Szövetkezet, Horányi Katalin piackutató sóhajtva mondja: — Szép, szép ez a nyitottság! Csakhogy valósággal szétszedték a látogatók a kiállításunkat. Szó szerint értse: min-! dent elhordták. Alig győztük újra és újra feltölteni „a készletet”. Hm... hm... Ez bizony valóban nem öröm. Szó, ami szó, nekem is tetszenek a 6— 10 éves gyerekeknek szánt legújabb társasjátékok. Az „Ébredéstől — elalvásig" például játszva okít, s nem is akárhogyan. Az sem utolsó ugyanis, hogy Balázs Piri Balázs vidám képeit nézegethetjük közben. Első látásra a „Jól figyelj!” is ötletesnek tűnik, mert a szabályt be kell tartanunk, hogy „Mindent a szemnek, semmit a kéznek”. Ezekkel a gyerekek megfigye- lökqpességét szeretnék fejleszteni. S hogy káphatók-é Valahol? Sokhelyütt, országszerte, Mostanig húszezret szállítottak belőlük. A szovjet híradástechnikai berendezések kiállításán * mindig sok érdeklődőt láttunk „Az a válltáska nem Jönne rosszul...» Nézelődés a PEVDI kiállításán ütőből és labdából álló együttesből 40 ezerre van render lésük — áz idei esztendőre. Nagyobb tűztér, több meleg szerkezetüket. Többek közöt' nagyobb lett a tűztér és c fűtőfelület. A TOTYA S. típusú kazánok készítésénél bevezetjük a védőgázos ívhegesztést, ezzel is elősegítjük az élettartamuk meghosszabbodását. Es ami a lényeg: egy új, külső hőszigetelő burok biztosítja az energiatakarékos fűtést. Kevesebb tüzelőre lesz tehát szükség a használatukhoz. És a kérdések kérdésére a válasz: most készül a kiskun- lacházi l-es gyáregységben a nullszéria; ezek a negyedik negyedévben a kereskedelembe is jutnak — a sorozatgyártás pedig 1982. januárjában kezdődik. // • • • sok látnivaló, ez a rengeteg szín, ötlet. Ószintén örülök hogy ennyire nőtt a választék, hogy ilyen gazdagok lettünk. Mert laikusként is megállapíthattam: a magyar termékek ma már valóban versenyképesek a külföldiekkel S ezt azért is elégedettséggé tapasztaltam, mert valaha ma gam is munkás voltam, lakatos. Ne gondolja frázisnak szívből mondom: jól érzékel hető szellemi életünk fejlődé se mellett, technikánk gyara podása is. egyetlen cég sem gyárt hazánkban, pedig szükség var rá. Jelzi, a vásáron is lemérhető, vártnál nagyobb érdeklődés. Legfőbb előnye, hogj egyszerre 15-en is foglalkozhatnak vele, többféle torna- és erőgyakorlatokhoz alkalmas. Iskolákban, kollégiumokban, sportegyesületekné! tehetnének nagy szolgálatot. Magyar szellemi termék tehát a Dunamenti Mgtsz ú] tornaszere, jelenlegi számításaik szerint 250 ezer forim körüli lehet az ára. És amt nagy szó: rendelés esetén még az idén 10—12 gyártására vállalkoznának. Azt hiszem, mire a vásái bezár, sokan rászorulnánk r gödiek izomerősítő eszközének használatára... Dodő Györgyi Lepedő-köntös Budaörsről Hiába keresnénk azonban, akár a legnagyobb forgalmú Skála-aruhazaüban is, <1 budaörsiek praktikus és mutatós bőröndjeit, mert azok egy holland cég megrendelésére készülnek. Az A-pavilonban — amelyet tréfásan a könnyűipar fellegvárának titulálunk —, a TexéLentro négytagú, egymásba rakható, vákuum húzott anyagú bőröndcsaládja nyerte el az OK1SZ arany- plakettjét, nemcsak a mi tetszésünket. Szerencsére tele azonban a kirakatuk nekünk szánt termékekkel, valameny- nyivel joggal dicsekszik Buda István kereskedelmi osztályvezető. Meglepetésnek szánják például az azonos színű anyagból tervezett — plüssből és műbőrből —, női táska- és övegyütteseket. De teljesen új modelleket kínálnak gyermek-, bakfis- és pői ruhákból is. Azt vallják: nincs kényelmesebb, kellemesebb viselet nyáron, a vékony plüssanyag- nál, teljes kollekciójukat ebből szabták-varrták. Kék-fe- hér-píros csíkos frottírból látunk viszont egy másik újdonságot standjukon: a budaörsiek lepedőköntösnek nevezték el. Hozzá, amint illik, strandtáskát is ajánlanak — a fürdőzőknek. Kényelmes lábbeli, könnyű, rugalmas anyagból és alkatrészekből készülnek. GondolMegnézni érdemes viszont — most éppen az F-pavüon- ban járunk-kelünk —, a szemre is tetszetős és pépszerű TOTYA-kazánokat az EGSZÖV standján. Igen ám, csakhogy ezek merőben mások az eddig ismerteknél. Mások, és épp ezért lennének lettek volna kelendők, már tavaly is. Morgolódnak is többen a prospektusokat gyűjtögetve: „Igen, igen, de mióta ígérik már?!” — Megértjük az emberek türelmetlenségét — mondja László József —, nem küny- nyű megmagyarázni, hogy fel- kellett készülnünk az átállásra, a gyártásra. Az új típus ugyanis konstrukciójában is eltér elődeitől, változtattuk a „Elkápráztató gazdagság Forognak a fejek, a lábak. Ilyenek vagyunk, könnyen ' ámulunk és bámulunk. „0 • az?... Az úthengere s... Nézd, milyen fiatalos...” — suttognak a háta mögött, és , körötte. Ö az. Szabó Gyula, kiváló művész. Szívesen áll kötélnek, néhány perces beszélgetésre. Nem is várja az ilyenkor szokásos faggatózást. — Bizonyos, hogy több mint tíz éve nem voltam kint, a nemzetközi vásárban. Nem túlzók, elkápráztatott a sokTizenöten — egyszenre A technika fejlesztése — természetesen az- ember műve. Az emberé, aki, mint a vásáron is beigazolódik, tegnapi önmagát múlja felül ma. Viszont, hogy testileg is erősebbek lehessünk — ehhez akarnak újabb módon segíteni a gödiek. Akkora a tülekedés a kiállításuk körül, hogy percekbe telik, míg közelebb férkőzhetek. Ah, megérteni á kíváncsiskodást, a buzgó szemlegeltetést. (Főként a férfiaktól.) Csinos, tornadresszes lányok ... súlyzóznak, tornáznak. Ez azonban picit így félrevezető. Marczi Zoltán, a szövetkezet exportírodájának munkatársa magyarázza el, miért is vásárolták meg a BNV vásárdíját is elnyerő monstre kondicionáló súlyzógép szabadalmát. , — Ilyen tomaeszközt ma juk meg, hol van miár a kemény orr- és sarokmerevítő, vagy a vastag, hajlíthatatlan bőrtalp korszaka?! Nyílt titok: mostanra a kellékek zöme műanyag. Nos, e bizonyos kellékek legnagyobb — ha nem szinte egyetlen —, hazai gyártói a solymáriak. Nem véletlen tehát, hogy hagyományaikhoz híven, ezúttal is megjelentek a BNV-n. Szerényen, de nagyon öntudatosan kiáltja világgá a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, hogy évente már több mint 70 millió forint értékű cipőalkatrész előállítására képes. Vagyis, már nem kell a cipőgyáraknak méregdrága devizáért beszerezniük a divatos sarkakat, talpakat. Néhány lépéssel arrébb, már a TRIÁL-üzletében — előtte hosszú sor kígyózik érthetetlen nyugalommal —, újabb PEMÜ-készítménvekkel találkozom. Láthatom, valóságos slágercikk a gördeszka. Hiába 960 forint — ami nem kevés pénz, valljuk meg —, viszik a szülők, csemetéik rimán kodásának engedve. Igaz, meg lehetne venni vásáron kívül is —, év végéig tízezer szállítását ígérték a solymáriak—, de így még nagyobb a srácok öröme. Kelendő — és viszont csak hatvan forint a gyár Bt az ősz.' Kelendők már a gy&mröi női kosztümök A HÉT HÍ»E A CÍMER MELLÉ © Az országgyűlési képviselők megyei csoportjai üléseiken a parlament őszi ülésszakának előkészítésével foglalkoztak. © A megye legjelentősebb mezőgazdasági intézményeinek egyike, a MÉM repülőgépes szolgálata tájékoztatón adott számot a több mint kétszáz darabos légi járműpark hasznosításáról. © Változó alföldi falu, és gazdaság címmel országos tanácskozás zajlott le Békéscsabán. © Megkezdődött a Ceglédi ősz rendezvénysorozata. © A hét híre az is, hogy Veszprémben nemzetközi konferenciára került sor a városok növekedésének költségeiről. Évtizedek sokaságának adósságát törlesztendő lépett elő várossá a meglevő négy mellé — Cegléd, Nagykőrös, Szentendre, Vác — a másik négy, időbeli sorrendben Gödöllő, Százhalombatta, Dunakeszi, Érd. Még így is maradtak a megyének ún. város- hiányos területrészei, ám a város településrang elnyerése sok mindentől függ, a népgazdaság teherbíró képességétől egészen odáig, hogy a szóba jövő településen az úthálózat hány százaléka szilárd burkolatú, ezer lakosra mennyi bölcsődei, óvodai hely, mekkora bolti alapterület stb. jut. A városi rangot egy okmány bizonyítja, a város rangját szerepköre, fejlettsége adja. Ésszerű mérlegelés következménye tehát a végpont, amikor egy-egy település városi rangra emelkedik, ez a végpont azonban kezdete egy új fejlődési szakasznak is. Aligha Véletlen, a megyében a városhiányos területrészek minden más tekintetben is elmaradottabbak, mint azok, ahol érezhető — és erősödő — a város kisugárzó hatása. A megye nyolc városának népessége az 1970 és 1980 közé jutó időszakban 38 ezer fővel nőtt, azaz egy tekintélyes nagyságú város lakosságával. Az Érden élők száma 31 205- ről 41 210-re emelkedett, amiből 3080 fős volt a természetes: szaporodás, 6925 fős a vándorlási különbözet. Gödöllő esetében a tíz év alatti 27,9 százalékos népességgyarapodásból 4,2 százalékkal részesedett csupán a természetes szaporodás, 23,7 százalékot a vándorlási különbözet tett ki. Magyarán: mind az említett, mind a többi városban kiszámíthatatlan, előre meg nem tervezhető folyamatok eredője és fenntartója az újonnan érkezők letelepedése, ezért, hogy egyik évről a másikra szűk lesz az, ami addig megfelelt, kevés az elég, elfogadható a korábbi sok. Százhalombatta például az ország összes városa között a legutóbbi évetizedben rekordernek bizonyult az új otthonok teremtésében — a lakás- állomány 139 százalékkal. 1600-ról 3830-ra nőtt — mégis, sorban állnak a lakásra várók. Vácott egy évtized alatt száztizenhattal emelkedett az ezer férfira jutó nők száma — Cegléden viszont szinte változatlan maradt —, s ez nem puszta demográfiai jellemző, hanem elkerülhetetlen vetületei vannak az ellátásban, az infrastruktúra egyes intézményeinek fejlesztésében, s így tovább. Az új lakásokhoz, az ellátás fejlesztéséhez pénz kell, s megint pénz. Eloszlatva a félreértést: a megye városaiban idén a fejlesztési alap összes bevételeinek 1,5 százalékát teszi ki csupán a lakosság községfejlesztési hozzájárulása... Közös forrásokból kell ezekre a célokra előteremteni a forintokat, s ma már célszerűbben alakítva az arányokat városok és községek között, mint korábban. A városlakó igényei ugrásszerűen gyarapodnak, ami addig a községi státuszban megfelelőnek látszott, egyszeriben szegényesnek, kevésnek tűnik, legyen az út, vízellátás, kereskedelem. Az ugrásszerűen megnőtt igényeket azonban nem lehet egyszerre kielégíteni! Itt rejlik a legfőbb ellentmondás a várakozások és a városfejlesztés tényleges — nem lebecsülhető! — eredményei között. Metró aligha épül a fővároson kívül bárhol az országban, de például a helyi autó-, buszjárat — ami még két évtizede ritkaságnak számított — ma már a községek egy részében is természetes, nemhogy a városok mindegyikében, s utóbbiakban több útvonalon. Ennek azonban állnunk kell a fenntartási költségeit, ahogy a vízellátását, a csatornázását is egy-egy városnak, s ezek a költségek magasak, azaz a közös pénztárnak a címer mellé egyre több forintot is mellékelnie kell, hogy a város a közigazgatási rangjában éppúgy, mint ténylegesen, az legyen,, ami. Bizonyos települések várossá fejlődése: a településszerkezet szükséges változási iránya. A városok várossá válása: '*■ köz viselte terhek és a helyi erők ötvözése. Mészáros Ottó A ráckevei Aranykalász bemutatta széllovas hajóját A Forte sztárjai: a Kodak-rendszerű Fortekolor II. színes negatív film és az üj típusú Fortekolor P. n. színes papír Halmágyi Péter felvételei Ügyes, egyszerű játék, érdemes lesz majd megkeresni a boltokban.
