Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-03 / 206. szám

1981. SZEPTEMBER 3„ CSÜTÖRTÖK MíVrtt W x/un A FIR elutasítja a nukleáris zsarolást Szerdán az építők Dózsa György úti székhazában Ari- aldo Banfy, az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének (FIR) elnöke nyitotta meg a FIR-vezetőség munkaérte­kezletét. A tanácskozáson részt vett a nemzeti szervezetek több képviselője. A FIR új javaslatokat ter­jeszt az ősszel folytatandó madridi tanácskozás elé. El­utasítják az amerikai impe­rialisták ehyhülésellenes ak­cióit, az egyre fokozódó fegy­verkezést, a nukleáris zsaro­lást, s tiltakoznak a neutron­fegyver ellen. A Magyar Partizán Szövet­ség nevében Úszta Gyula fő­titkár, a FIR alelnöke szólalt fel. A FIR vezetőségének ülése ma folytatódik. Környezet- és természetvédelem Nagyobb szigor szükséges Az emberi környezet vé­delméről szóló, 1976-ban alko­tott törvény végrehajtásának tapasztalatait értékelte a Ha­zafias Népfront Országos El­nökségének környezetvédelmi munkabizottsága tegnap a HNF OT székhazában. A ta­nácskozáson Gonda György államtitkár, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke tájékoztatta a munkabizottság tagjait az el­múlt öt esztendő legfontosabb intézkedéseiről, eredményeiről, a főbb tennivalókról. A feszültségek egyik forrá­sa. hogy az anyagi-gazdasági feltételek napjainkban nem a legkedvezőbbek a meglehető­sen pénzigényes környezetvé­delmi feladatok megvalósítá­A TOT elnöksége megállapította Kevés a vezető állású nő A mezőgazdasági szövetke­zetek középszintű és munkahe­lyi vezetőinek helyzetét vitat­ta meg szerdai ülésén a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége. ^Megállapították, hogy a me­zőgazdasági szövetkezetekben dolgozó 35 ezernyi középszin­tű és munkahelyi vezető — akiknek csaknem fele 35 éven aluli — legtöbbje naponta ál­talában 10—12 órát dolgozik. Részben ez magyarázza, hogy még mindig álig értél a 8—10' százalékot a női munkahelyi vezetők aránya. Gondot jelent továbbá, hogy a női vezetők keresete — a fejlődés ellenére — általában elmarad az ugyanolyan munkakört betöl­tő és hasonló teljesítményt nyújtó férfiak keresetétől. A szövetkezetek nem élnek a jogszabály adta lehetőségek­kel; nem differenciálnak meg­felelően, gyakori, hogy a kö­zépvezetők jövedelme kisebb, mint beosztottaiké. Erkölcsi megbecsülésük sem áll arány­ban felelősségteljes munká­jukkal. A szövetkezetekben vezetői tisztséget betöltők fele közép­fokú végzettségű, ám negyed­részüknek még mindig nincsen szakképzettsége. örvendetes viszont, hogy az idős munka­helyi "vezetők szükségessé vált cseréje a nemzedékváltás so­rán konfliktusok nélkül törté­nik. sához. Gondot jelent az is, hogy a már meglevő jó dönté­sek, határozatok végrehajtása, megvalósítása akadozik az irá­nyító, ellenőrző munka fogya­tékosságai miatt. Gyakran a megkésett felismerés a bajok forrása. Sajnos még mindig ta­pasztalható a veszélyeket le­becsülő szemlélet is. Az elmúlt években a fi­gyelem mindenekelőtt a kör­nyezetet, természetet károsí­tó hatások megelőzésére irá­nyult. Ugyancsak kiemelten foglalkoztak és foglalkoznak a közműves vízellátás és a csa­tornázás, illetve a szennyvíz- tisztítás közötti aránytalanság csökkentésével, valamint az úgynevezett nitrátos ivóvízzel veszélyeztetett települések egészséges ivóvízzel történő ellátásával. Alapvető fontosságú feladat­nak említette az államtitkár a környezet szennyezettsége szempontjából kritikus térsé­gekben — például Budapesten és agglomerációjában — élők egészségének fokozottabb meg­óvását. Végezetül rámutatott: kampányok, rövid távú prog­ramok helyett több évre te­kintő, a rendelkezésre álló .anyagi-technikai feltételekkel jobban számoló környezet- és természetvédelmi munkára van szükség. A tanácskozáson hozzászó­lók közül többen kifejtették, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok né­melyike fölött eljárt az idő, ezért szükséges lenne korsze­rűsítésük, egységes rendszerbe foglalásuk. Szinte minden hoz­zászóló a környezetet rombo­lók, természetet károsítok szi­gorúbb felelősségrevonását, megbüntetését sürgette. Több forrásból A fejlesztés érzékeny pántja Csúcs forgalom a nagykétai Expón Megpakolt kerékpárok nyomában Csak a. kerékpárosokat keäl követni, figyelni, hogy merről jönnek megpakolton, s így már könnyen megtalálom úticélo­mat. Kevés az útbaigazító táb­la, de most még az idegen sem tévedhet el. Nem túlzott te­hát a hír: sosem látott forgal­mat könyvelhet el a helyi Áfész, miután — első alka­lommal -i- megrendezte a nagykátai Expót. — Éppen elég táblánk volt — mondja Bori Pál kereske­delmi főosztályvezető — csak éppen túl jól sikerültek: a gyerekek elvitték. Az elsőna­pi érdeklődés minket is meg­lepett, több mint 1 millió 700 ezer forint volt a forgalmunk. Amíg az akció tart, szeptem­ber 12-ig 5—10 millió forin­tos összforgalmat várunk, a lakosság megtakarítása két­millió forint lesz. A vasútállomástól héhány méterre, a vásár bejáratánál autók, teherautók, kerékpárok várakoznak, a kapuban Szarvas József portás segít a tájékozódásban. Háromezer megtakarítás — Nem győzök köszönni, amióta megnyílt a vásár egy­re csak jönnek, jönnek a né­pek. Magam is bevásároltam, bár csak kisebb dolgokat vet­ítem. Látná viszont a fiatalo­kat! Csak úgy viszik a bútort, hűtőgépet. A hosszú raktárépület bejá­ratai fölött transzparensek, sőt fényreklám hirdeti az Expót. Külön helyiségben ta­lálható az iparcikk-, a ruha •zati és az élelmiszsrvásár. Hangosbemondó, discozene teremt jó hangulatot. A leg­több érdeklődő a szépséghibái hűtőgépek, az ezer forinttal olcsóbb televíziókészülékek körül van; de nem panaszkod­hat a többi eladó sem._ Egy vevő tehertaxit hív; szőnye­geket kell hazaszállítani. — Ó, én nem nagyon ver­tem költségekbe magam, csak a szomszédasszony unszolására jöttem el. Ö tegnap több mint tízezer forintot költött itt el, ahogy mondta, ezzel három­ezer forintot takarított meg — mondja Botka Károlyné. — Azért jó kezdeményezés­nek tartja az Expót? És álta­lában mi a véleménye az Áfész munkájáról? — Hogyne, jó lenne több­ször 'is ilyen vásárt rendezni — válaszol. — Az Áfészről vi­szont nem mindig vagyok jó vélepnénnyel, mert néha gyen­ge az áruválaszték. Hiánycikkek kaphatók! — Valóban sók a hiánycikk — reagál Bori Pál —, főleg az új méretrendszerű ruhák, az édesipari termékek, — keksz, néhány csokoládé — és egyes iparcikkek jutnak el ritkáb­ban hozzánk. Kevés az olcsó szőnyeg is. Ezért is fontos a mostani árleszállítás, amely­ben olcsóbb szőnyeg, bútor, sőt — a nagykereskedelmi vállalatok jóvoltából — főbb hiánycikknek számító áru is kapható. Az érdeklődés nagy és — többek között — az is haszna ennek a vásárnak, hogy a vevők megismerik az Áfész áruit. — Mekkora nyereségre szá­mítanak és az egyértelmű si­ker után terveznek-e újabb akciót? — Számszerűen nehéz meg­mondani a nyereséget, a több­letforgalom 2—3 százalékára számítunk.' Ám haszon az is, hogy mind a nagykereskede­lem, mind saját árukészletün­ket megmozgathatjuk, s a rek­lám sem utolsó dolog, ezután ugyanis akkor is visszajönnek hozzánk, ha éppen nincs ár- kedvezmény. Legközelebb tavasszal Külön haszon, hogy az új felvásárlótelep raktárait holt­idényben ilyen jól kihasznál­hatjuk. Jövő tavasszal is sze­retnénk megrendezni az Expót, csak még a nagykereskedelem lehetőségei nem tisztázottak. Nélkülük semmit sem tehe­tünk, saját áruink ugyanis az összesnek mindössze húsz szá­zalékát teszik ki. Ezzel azt is elmondtam, milyen nagy se­gítséget kaptunk a nagykeres­kedelemtől, ami a MÉSZÖV — támogatásának, szervezési te­vékenységének is köszönhető. A nagykátai Áfész működési területén 40 ezer ember lakik. Egy évvel ezelőtt a forgalmi adatok majdnem mindegyike elmaradt a megyei átlagtól. Az idei első félév után for­dult a kocka. Minden adat, minden mutató a megyei át­lag fölött vagy közelében van. Egészséges folyamat indult meg. Elsősorban a fogyasz­tóért, a vevőért. K. T. Fotocellás automata csoma­gológépet állított munkába a jó hírű konfekcióüzem. Amíg korábban huszonhármán dol­goztak a csomagolóban, most mindössze ketten maradtak, tizennyolcán átkerültek a ter­melő szalagok mellé, hárman pedig — nem vállalva az új beosztást — kiléptek a cégtől. Történt mindez a fél év ele­jén, s hat hónap elteltével az összesítés jelentős termelé­kenységnövekedést mutatott ki, hiszen való igaz, az egy foglalkoztatottra jutó áru- mennyiség meghízott; akik ad­dig csomagoltak, most ter­meltek. Nem a háttér Ennek ellenére a jó ered­ményről bizonykodóknak azt voltam kénytelen felelni, ha ilyen egyszerű lenne a kétség­telenül a legfontosabb feladat — a termelékenység, azaz a munka hhtékonysága növelése —, akkor mást sem kellene tenni, mint vásárolni az új és a még újabb gépeket, rábíz­va ezekre a feladat teljesíté­sét. / Idén, az első. fél évben a megye szocialista iparában az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés 2,7 százalékkal emel­kedett. Ez az összefoglaló adat természetesen eltakarja az egyes iparcsoportok, iparágak közötti nagy különbségeket — mert például a híradás- és vákuumtechnikai iparban, a műszeriparban az előbbi adat többszörösét érték el —, s ar­ra végképp nem ad útbaiga­zítást, mi hogyan történt a vállalatoknál. Márpedig az a döntő, a termelőhelyek mi­ként kamatoztatják az élő­munka takarékos felhasználá­sának — és ezzel a termelé­kenység növelésének — adott lehetőségeit, kiterjed-e figyel­mük valamennyire, avagy csiak egyet-egyet ragadnak meg. A tapasztalatok ez utóbbit iga­zolják, egyben a tennivalókat is fölmutatva. Sokféle ténnyel bizonyítha­tó a termelékenység • bővülé­se, hiszen a megye közlelce- désieszköz-iparában a főegy­ségek előállításának időszük­séglete a kezdetekhez képest a negyedére, ötödére csök­kent, a műszeripari vállala­toknál pedig jó néhány olyan termék van, amit ma tized­annyi idő alatt készítenek, mint amikor gyártását elindí­tották. Sokféle ténnyel bizo­nyítható ugyanakkor az is, hogy nemzetközi összehason­lításban a hazai ipar terme­lékenységi színvonala ala­csony, s ennek oka — első­sorban — nem a technikai háttér elmaradottsága, ha­nem a szervezés, az irányí­tás, á munkafeltételek meg­teremtésének egyenetlensége. Köznapibban fogalmazva: az eszköztár jobb termelékeny­ségi eredményekre adna mó­dot, ám a lehetőségek soka­ságát veszni hagyjuk. Elgondolkoztató eredmé­nyekkel, kellemetlen fölisme­résekkel járt az a vizsgáló­dás, amelyet a nehéziparba tartozó nagyvállalatok foly­tattak, termelékenységi szín­vonaluk nemzetközi összeve­tésére. Kiderült egyebek kö­zött, hogy a hazai kőolajfel­dolgozásban ötször, kilenc­szer több élőmunka jut egy­ségnyi termékre, mint az él­mezőnybe tartozó országok finomítóiban. Amit a techni­kai, technológiai színvonal kétségtelen különbségeivel — így a berendezések műszaki fejlettségével, a számítógépes termelésirányítás hagyomá­nyaival stb. — már nem lehet kizárólagosan indokolni. Hoz­zátesszük: a kőolajfeldolgo­zás korántsem a legrosszabb jegyet kapta ennek a sajátsá­gos bizonyítványnak a kitöl­tésekor, sőt...! Fáziskéséssel Gondjaink nem újkeletűek, a termelékenység mindig is érzékeny pontja volt az ipar- fejlesztésnek, igaz, egy ideig különösebb figyelem nem ju­tott rá, hiszen magára a ter­méktömegre helyeződött a hangsúly, s nem arra, egy- egy terméknél mekkorák a.rá­fordítások. Ezéyt azután nem számított ritkaságnak, hogy: például a megyei konfekció- ipari üzemekben egy női ka­bát annyi ideig készült, amennyi idő alatt a hasonló francia üzemben hatot állí­tottak össze. Aligha a vélet­len műve tehát, hogy a ver­senyképesség szemszögéből ezek a termékek, költségeik okán, nehezen állták a pró­bát. Annak az időszaknak azon­Pcmáii kertbarátok ünnepe A régmúlt szokásait őrzik Tanácsának titkára, Pest me­gye 24. választókerületének országgyűlési képviselője, az eseménysorozat nyitó szavai­ban ecsetelte a kiskertmozga­lom népgazdasági értékeit. Ugyanakkor megemlítette, hogy a kertbarátok érdeme a fajtavédelem, s hogy a már- már feledésbe menő ízletes gyümölcs- vagy zöldségfélék termesztése általuk éled ismét fel. Programtatlózó Rangos műsor várja a kert­barát hónap résztvevőit. Az eseményekben válogató érdek­lődő mihamarabb észreveszi, itt nem csupán a szűk szakmai érdeklődő talál magának érde­kességet. Szeptember 10-én este kisfilmeket vetítenek a nagy­világból. Majd 13-án a duna- bogdányi kertbarátokat látják vendégül. A jó idő reményé­ben tábortüzet és bográcsgu­lyás főzést terveznek. Egy'nap múlva a virágokról szól az Óbuda Termelőszövetkezet előadója. 19-én művészeti együttesek lépnek fel a kert­barát énekegyüttes részvéte­lével, 21-én vidám estet ren­deznek, 24-én és 26-án szak­mai tanácskozásra kerül sor. Pomáz kertjei címmel bemu­tatóval egybekötött kiállítás nyílik 26—27-én. Majd októ­ber 3-án szüreti bállal zárul az eseménysorozat. Az összejáró, világot látó elrugaszkodik a művelődés szféráiba, majd ismét vissza­tér a természet megszelídíté­séhez. A pomáziak, úgy tűnik, ismerik a titkot, hogyan is történik ez. Erdősi Katalin ban vége, hogy kerül, amibe kerül, csak sok termék le­gyen; az intenzív szakaszban az iparfejlesztés és -fejlődés minőségi jellemzői kerültek előtérbe, így o termékegység­re fordított élőmunka meny- nyisége. Gondolkodásmódunk azonban némi fáziskéséssel követi a változásokat, s vélik, véljük, ha gyarapszik az egy foglalkoztatottra, avagy. az egy munkásórára jutó termék- mennyiség, akkor semmi baj nem lehet. Lassú tempó Ugyan igaz a növekedés, csak éppen a tempó lassú és nagyon , egyenetlen. Lassú azért, mert túlzott figyelmet kap az egyszerű osztás — a termékmennyiség osztva az előállítására felhasznált idő­vel —, s alig jut valamennyi törődés a termelékenység emelése sok más forrásának, így a termék használati érté-; ke javításának, a fajlagos rá­fordítások mérséklésének, a jobb minőségnek. Ahogy a veszteségidők elemzése is a huszadrangú teendőle között lelhető — holott a megye szö­vődéiben a teljesített üzem­idő tizenöt-tizenhat százalé­kát viszi el a kényszerű áil- lás —, a teljesítménykövetel­ményekkel összekapcsolt bé­rezés pedig, bár nagyok vol­tak az elszánások, még min­dig a kezdetnél tart, azaz ez a lehetőség sem ösztönöz a termelékenység növelésére. Túl sok mindent említet­tünk, mint a termelékenysé­get befolyásoló tényezőt? Az igazat megvallva- nagyon is keveset ahhoz, hogy a valóság­hoz hűen érzékeltessük a füg­gést, okok és okozatok bo­nyolult szövevényét, vala­mint ezek visszahatásait a ki­induló helyzetre, a további fejlesztésekre. Vaktában markolva érvek­kel, tapasztalatokkal tömött zsákjaiba a napi gyakorlat­nak: az indokolatlanul nö­vekvő mert a szervezetlen­ségből, a rossz anyagellátás­ból fakadó veszteségeket el­lensúlyozó — túlórák éppúgy rontják., a termelékenységet, mint a hó végi, negyedév vé­gi hajrák és a hó eleji tétlen­kedések szembesítése. A me­gye textiliparában a havi tel­jesítmények között — egy foglalkoztatottra vetítve — 15—20, a gép- és berendezés­ipárban 22—25 százalékos el­téréseket találhattunk idén, az edső fél évben, s ez a kü­lönbség mindennél többet mond arról, mennyire válta­kozó a munkások leterhelé­se, mennyire szélsőséges a termékkibocsátás. Folytathatjuk a termelé­kenységet befolyásoló, lát­szatra mellékes tényezők em­lítését azzal, hogy egyre több munkahelyen szól bele ennek a mutatónak az alakulásába a jól képzett karbantartó sze­mélyzet hiánya, illetve cse­kély létszáma, ahogy a jelen­leginél sokkal nagyobb fon­tosságot kellene tulajdonítani a selejtnek. Ez utóbbi sú­lyára fényt vet, ha leírjuk: a megye gépipari, valamint élelmiszeripari üzemeiből ki­került és joggal kifogásolt termékek ötven százalékánál a technológiai fegyelmezet­lenség bizonyult a hiba, a minőségromlás okának! Megy a talonba A sokrétegű figyelmet, vele a törődés, az intézkedés gaz­dagodását hiányoljuk tehát a termelőhelyek jelentős részé­nek gyakorlatában, azt kár­hoztatjuk, hogy hol ehhez, ' hpl ahhoz kapnak az érintet­tek. egy-egy forróst föltár­nak. s bár meglehet, abból igyekeznek mindent kisajtol­ni, a többi forrás érintetlen marad. Igaz, majd azok is sor­ra kerülnek, de akkor mások jutnak a talonba. A gazdasági hatékonyság több tényezőtől függ, de közülük a legfonto­sabb a munka termelékenysé­ge. A figyelemnek, a cselek­vési készségnek is ehhez a rangsorhoz kell igazodnia; a fejlesztés érzékeny pontját érzékenyen kitapintva. Mészáros Ottó könyvtárba. Ki-ki megtalál­hatja a kedvenc irodalmat, s máris egy témáVal több, a kö­vetkező foglalkozáson az ol­vasmányélmény is szóba ke­rülhet. Ragozhatnánk tovább a tudatos, vagy éppen spontán együtthatásokat. A lényeg, hogy a kertbarátklub tagjai szívesen töltik együtt az időt. Többségük nyugdíjas. A fél­mondatokból érződik a pa­nasz: hiányzik az ifjúság, de- hát a középgeneráció rohan a munka, a gyerek után, az unokák meg inkább diszkóz­nak. Elsőként Tegnap délután ünnepi ru­hát öltöttek a Hazafias Nép­front pomázi Porpaczy Aladár Kertbarátok Klubjának tagjai. Az országban első alkalommal ők hirdették meg a kertbarát hónapot, melynek eseményso­rozata kezdődött délután há­romkor a művelődési házban. A klub hatalmas ablakai előtt sorakozó tárlókban ott láthat­tuk az elmúlt időszak vala­mennyi kedves emlékét. Fo­tók a kirándulásokról, serle­gek, érmek, maguk készítette faragványok. Elhozták gondo­lataikban a legfontosabbat — amit nem lehet egy kiállítá­son kiteregetni —, az otthoni kiskert képét, az apáktól át­hagyományozódott növénykul­túrát. Nem szólottunk még eddig arról a gazdaságilag hasznos tevékenységről, me­lyet a krfskerttulajdonosok nyújtanak. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet — tartja a szólásmondás. A pomáziak eh­hez még hozzáteszik; akik a kiskertek növényeit ápolják, önnönmagukat is felfrissítik, hiszen a mozgás, a jó levegő többet ér, mint a mesebeli élet vize. ' Visszatekintés Tizenhárom esztendeje a ré­gi művelődési ház ütött-kopott szobácskájábán néhányan ösz- szedugták a fejüket; kertbarát klubot alapítanak. Mindezt tették azzal a kézenfekvő cél­lal, hbgy kicseréljék tapaszta­lataikat. módszereiket. Hiszen van-e annál nagyobb öröm, mint elmondani; megfogant a nemesítő szem, vagy éppen beérett az első termés. Az évek során mind többen csat­lakoztak hozzájuk. Szerény keretek között, de egyre bő­vült a kör. Kiállításokról hoz­ták el a trófeát, országot-vi- lágot láttak. Ma már a szak­mai kérdéseken kívül be-be- tekintenek a művelődés más berkeibe is. A művelődési ház égisze alatt. A kertbarátok klubja a bi­zonyíték, hogy a közművelő­dés e formáját lehet valódi tartalommal is megtölteni. A klub programjait végigtekint­ve megérthetjük, hogyan csap át a közvetlenül egyéni érdek a művelődés régióiba. Az idő­közben felépült új művelődési házban kitárultak a lehetősé­gek. A kertbarátok a kéthe­tenkénti összejövetelekkor szí­vesen pillantanak be a szép

Next

/
Oldalképek
Tartalom