Pest Megyi Hírlap, 1981. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-23 / 223. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ....... ......... - ------- -- - - - - _______ u. Évfolyam, 33. szám mi. szeptember 23., szerda Hogyan dönt a tanács? Az információ határait bővítve Evek óta stabil felvásárlók Hét hét alatt húsüzem Fogja magát az ember, be­megy a tanácsházára, s elpa­naszolja, hogy... Ha éppen ideges az ügyintéző, foghegy­ről beszél az előadó, akkor bosszankodva morgolódunk, s a bánásmód fogalmáról filozo- fálunk. Azután hazamegyünk, várjuk a fejleményeket. Idő­vel vagy történik valami, vagy nem. Ha nem, miért nem? Ha igen, hogyan? Ez a kérdés — ha nem is gyakran, de — fel­vetődik az emberben. Érdemes tehát rákérdezni, hogyan dönt a tanács, honnan származnak információik — kissé tudálé­kosabban szólva: hogyan mű­ködik a döntési mechanizmus rendszere? Az érdi/városi ta­nács végrehajtó bizottságának titkára, dr. Kara Pál válaszol: Szerepel a tervben? A panaszok többsége kom­munális jellegű, víz, villany, szemétszállítás, út stb. Nézzük tehát előbb ezeket., Az illeté­kes előadó vagy osztályveze­tője helyismerettel bír. A ta­nács pénzügyi terveinek bir­tokában képes az ügyet a töb­bi közé sorolni. E besorolás alapvetően attól függ, hogy egyrészt jogos-e a bejelentés (általában az!), másrészt meg­oldható-e vagy sem. Például egy út kiépítése általunk megoldható, ha benne szere­pel a tervfeladatokban. Ha nem, akkor legfeljebb segítsé­get nyújthatunk ahhoz, hogy'a lakosság önerőből építsen utat. Erre sokszor volt már példa. Vagy köztudott, hogy legfőbb problémánk a vízellátás. A tervek a város északi részében irányoznak elő vezeték­kiépítést. Nyáron túlzott a víz­fogyasztás, belépnek a hétvégi házak, tartós szárazság, tehát hiába döntenénk sok esetben pillanatnyilag általunk nem megoldható a kérdés. A döntés további útja attól függ, hogyan szerepel az adott téma a tanács terveiben, mely osztályhoz, szakbizottsághoz tartozik. Az alapvető városfej­lesztési kérdésekben természe­tesen maga a tanács dönt, de a tanácstörvény lehetővé teszi,'hogy a kisebb ügyek döntési jogát a vb-re ruházza át. Ebben a szellemben ké­szül a helyi „alkotmány” is, a szervezeti működési sza­bályzat. Az alapvető dol­gokból sem marad ki a vb, csak akkor inkább előké­szítő szerepet tölt be, ami után a tanácsülés elé kerül á téma. Kemény dió — A szeptember 21-i tanács­ülésen például a város egész­ségügyi helyzetét vitattuk meg. Az éves munkaterv és a rendeletek kidolgozásakor sokféle területet és szempon­tot kell figyelembe venni. Ah­hoz, hogy jó döntés szülessen, információra van szükség, en­nek eszközrendszerét tehát mindegyre bővíteni igyek­szünk. A tanácsi bizottságok eleve szakbizottságok, ame­lyek külső szakemberek segít­ségével működnek. Ezenkívül a tavalyi választások után te­lepülésrészenként öt tanácsta­gi csoportot hoztunk létre, amelyek negyedévenként tart­ják tájékoztatójukat és ahol valamelyik tisztségviselőnk is vtt van. Képviseltetjük ma­gunkat » Hazafias Népfront ülésein, az év végi tanácstagi beszámolókon részt veszünk. Járatjuk a Magyar Hírlap ta­nácsi mellékletét is (így orszá­gos képet kapunk), s magunk szerkesztünk gyors jogszabályi tájékoztatókat, amelyekben le­írjuk az adott időszak esemé­nyeit és magyarázzuk, kom­mentáljuk azt, amit kell. Nagy gondot fordítunk arra, hogy az 1 ülések anyagai áttekinthetők legyenek (bár ez nem mindig sikerül!), az a célunk, hogy érthető, bárkinek világos le­gyen. Ha ez nem sikerül, az azért van, mert például egy ötvenoldalas pénzügyi terv á maga matematikai, közgazda- sági fogalmaival eleve nehéz dió. Kötelességeken túl — Idealizmus lenne-e azt várni, hogy bárki, bármikor betekintést nyerjen a tanács munkájába? — Elméletileg nem, ugyanis a tanácsülések nyilvánosak, minden tudnivaló a tanácsta­gok birtokában van, tehát köz­vetlenül tőlük is lehet kérdez­ni. Azonkívül a helyi tájékoz­tatók mellett utólag mindig hírt ad például a Pest megyei Hírlap érdi oldala is, és sok­szor _ hívunk meg szocialista brigádokat, úttörőket vagy másokat az egyes események­re. Gyakorlatilag azonban a tanácsülésekre nem nagyon jönnek el, s nem azért, mint­ha nem hinnének benne, ha­nem mert ez nem olyan lát­ványos, mint mondjuk egy bí­rósági tárgyalás. Ugyanakkor viszont szép számmal mennek el a gyakran tartott ankétok­ra, fórumokra, sokan és na­gyon jól szóltak hozzá pél­dául a tervezők által ismer­tetett általános városrendezési tervhez. . — ön szerint elégedett-e a lakosság az ügyfelekkel való bánásmóddal, s egyáltalán, hogyan szereznek tudomást a lakosság véleményéről? — Az elmúlt időszakban hét­éves, hosszú ciklust zártunk, ezalatt a tanácstagok fele ki­cserélődött. Az újak viszont hamar beilleszkedtek, nagy többségük igen lelkiismeretes, elégedettek lehetünk munká­jukkal. Számtalan esetben vállaltak olyan feladatokat, amelyek túlmutattak köteles­ségeiken. Volt, aki egy teljes utca vízvezeték-hálózatának kiépítését egymaga szervezte meg. A feltételek adottak Ami a bánásmódot illeti: az­zal együtt, hogy egyéb nyo­masztó gondjaink vannak, vé­leményünk szerint megnyug­tató, hogy nincs foghegyről odavetett mondat... Ha oly­kor ’tévedünk is (élőfordul, hogy egy fiatal, vagy akár idős szakembernek nincs meg a teljes ,szak-, hely- és emberis­merete), az állampolgár akkor is segítséget'kap a fogadónap­jainkon. A tanácselnök, he­lyettesei és a többi vezető rö­vid időn belül tudomást sze­rez az eseményekről, s ezzel elmondtam egy fontos infor­mációforrást is. De előfordul, hogy az érdekellentétek miatt nehéz a dolgunk. Egy birtok- háborítási ügyben például csak az egyik félnek lehet iga­za, a másik biztosan szid min­ket. De nem ez a jellemző. Óriási változást jelentett, hogy az új tanácsházán noi'mális körülmények között fogadhat­juk az ügyfeleket. A régi vá­rosházán olykor a saját dol­gozóinkat sem tudtuk leültet­ni, s képzelje el, milyen a kapcsolat, ha az ügyfél ácso- rogva kell, hogy előadja gond­ját-baj át. Egyszer ezen is túl kell es­ni. Aki még csak távolról, ne­tán filmen látott disznóvágást, az bizony félve lép be a hús­üzem ajtaján. Kísérőmet egy lépésre el nem hagynám, már azért sem, hogy ne csak lás­sam, de halljam, értsem is, mi történik itt. A Bentavölgy: Tsz korszerű­sített, bővített húsüzemében két hete próbaüzem van. Si­mon József üzemvezető irá­nyít. — Valamikor kisipari mód­szerekkel, egy kócerájban ment a bérvágás. Ahogy nőt­tek a követelmények, lassan- lassan bővítgettük az üzemet. Tavaly már 15 ezer sertést vágtunk le és dolgoztunk fel, de a piaci igények még többet követelnek és nemcsak meny- nyiségben, de minőségben is. Jelenleg 52 féle áru hagyja el az üzemet, de a választék bővítésének lehetőségével to­vábbra is élni akarunk. A teljés kapacitást 1983-ra érhet­jük el, a felmérések sze­rint ez a helyi igényeknek megfelel. Azt hiszem, nagyon fontos, hogy Érden évek óta alig változik a felvásárlás mennyisége, mert ez nagy biz­tonságot jelent a háztáji kis­termelőknek. — Mióta dolgoznak a bő­vítésen és mely vállalatok se­gítségével? — Hét hét alatt lettünk kész, s ez tulajdonképpen egész Érdnek köszönhető. A Mező­gép érdi gyáregysége soron kí­vül készítette el a vágóasztalt, gyors, pontos volt a hőerőmű és kiválóan dolgoztak a len­gyel szakemberek, aki!b a hű­tőház gépeit szerelték.1 A bejárati rámpán, korlátok mellett érünk az első helyiség­be. A sertés a magaspályán mozgó horogra kerül, majd a szétvágás következik. Látható­A tanulók biztonságáért an nagy fizikai erőfeszítést igénylő munka. — Van, aki irigyli tőlük a hatezer forintos fizetést. No, én ilyenkor azt mondom, áll­jon csak be egy félórára ... Egyébként nem kell olyan óva­tosan lépkedni, nem fog el­csúszni. A legkorszerűbb, csú­szásgátló Pietra keramitot vá­sároltuk meg. Ebből a helyi­ségből már csak egyfelé lehet menni, a technoiógjai soron. Régen az is baj volt, hogy az egyes munkafázisok, az utak keresztezték egymást. Most ez sehol sem fordul elő. Bekukkantunk a hűtőbe is: a plusz két fok borzongat. Az úgynevezett melegrészbe ér­ve ínycsiklandó illatok fogad­nak; itt már töltik a kolbászt. A főzősor üstjei után a füs­tölőbe néznénk be, ha éppen a kamrákban nem lenne már nagyüzem. A készáruráktár falai is acéllal burkoltak. Az árut dr. Nagymányai Kázmér állatorvos ellenőrzi: — Össze sem lehet hason­lítani a jelenlegi körülmé­nyeket az eddigiekkel — mondja. -— A tákolt, heve­nyészett kalyibákban termé­szetesen a higiéniai körül­ményeket csak sok-sok több­letmunkával lehetett biztosí­tani. Külön öröm, hogy a ki­szolgáló, szociális helyiségek is — az- öltözők, mosdók — bővültek, szépültek. Megjegyzem... Közlekedés Az utóbbi években jelentő­sen megnőtt lakóhelyünk köz­úti forgalma. Az autópálya, cgy-egy fő- és mellékútvona) naponta többször is zsúfolt. Baleset szempontjából veszé­lyes útvonalak és csomópontok rajzolódtak ki. A statisztikák alapján ilyenek például a bel­területen a Bajcsy-Zsilinszky út és Riminyáki út (különö­sen az iskolák közelében), a Bethlen Gábor utca, Vörös­marty utca és Kossuth Lajos utcai elágazás, a (i-os és 70-cs főutak találkozásai. A szilárd útburkolat gyara­podásával párhuzamosan ag­gasztóan nő a balesetek száma is. Ennek oka sok esetben a fi­gyelmetlenség, de olykor köz­vetett okozója lehet a közúti jelzőtáblák hiánya is. így pél­dául a Béke térről jövő autó­nak elsőbbsége van! az Engels utcán a Budai (70-es) út felé haladó autóval szem­ben. A Duna utca és Sárd utca szinte beláthatatlan kereszte­ződésében sem szabályozza jelzőtábla az elsőbbséget, lehe­tőséget adva arra, hogy a „jobbkéz” szabályt ki-ki egyé­nien értelmezze. De nemcsak a táblák hiá­nyoznak a 70-es út felújítása után az útburkolati jelek fel­festése is néhol elmaradt. A Sárvíz utcai autói) usz-meg ál - lóknál a gyalogos-átkelőhelyet jelző táblák ugyan ott vannak, de a „zebra” felfestése elma­radt. Hiányzik egy ifjúsági centrum galapozni a tekintélyt Évek óta eredményesen dolgozik a vincelléri, 7-es iskolá­ban az úttörők közlekedési őrse. A reggeli és a déli forgalom­ban nyakkendős rendőrök segítik a tanulók közlekedését; Er­re a segítségre már csak azért is szükség van, mert az iskola elől hiányzik a zebra. A város újdonsült KISZ-tit- kárát, Málnási Gábort fiata­lok gyűrűjében a Bentavölgye Tsz kultúrtermében találom, mely a kétnapos, vezetőképző tábamak ad otthont. Az ebéd­idő adta lehetőséget használ­juk fel arra, hogy a mozga­lom küszöbönálló eseményé­ről — melyről lapunk más he­lyén is szólunk —, az.ifjúsági parlamentekről beszélgessünk. Mit vár a KISZ érdi vezetősé­ge e fórumtól, s mit a fiata­loktól? — Az ifjúsági parlament feladata tulaj donképpen az előző időszak felmérése, szám­vetés és feládatméghatározás. Bár eddig ezt mindenki tud­ja, de azért említem, mert nem akarjuk, hogy a következő he­tekben sorra kerülő megbe­szélések Panasznappá válja­nak. Vagyis: a fiataloktól öt­leteket várunk, szeretnénk, ha elmondanák mindazt, ami fog­lalkoztatja őket, de ne feled­kezzenek meg mindarról, amit eddig elértek. Javaslatokat, öt­leteket várunk tőlük, egymás­tól. Nem tökéletes, cáfolhatat­lan szuperterveket, konkrét véleményt egy-egv éppen szó­ban forgó kérdésről. — A postás fiatalok ifjúsá­gi •parlamentje már lezaj­lott ... — Eddig nem volt KISZ- alapszervezetük, s most kér­Művészarcok Keze alatt a bábok játszanak Már lépnék be a nyitott aj­tón, de hirtelen megtorpanok. Szemben a terem túlsó végén díszes társaság trónol egymás mellett sorban, az első széken az okos lány nagy barna pa­mutcopfokkal, mellette a tu­dós doktor bő, fekete köpeny­ben, hegyes süveggel, majd a király, a királyné, a lovagok, fényes udvari pompában és néznek rám merev titkot őrző arccal. — ök a legújabb darabunk szereplői, emibemagyságú be- bújós bábuk, a játékos maga elé veszi a bábut úgy, hogy az őt takarja, két karját a ru­ha ujjába dugja így — és már pattan is föl tudós doktor uram a székről fontoskodva... De akkor Nagy Margit mo­solyogva visszaejti a bábut a helyére, aztán hellyel kínál. Az érdi 220. Szakmunkás- képző Intézet klubszobájában vagyunk, körbe a falakon raj­zok, festmények, a szekrény tetején míves, szép faszobrok — Ez itt a műhelyünk, ott bent a másik helyiség a könyvtár. Emlékszem négy éve, amikor ide kerültem kul­turális nevelőtanárnak, a kol­légák akik jól ismertek (25 éve itt élek Érden), rögtöii azzal fogadtak: „Remélem, nem akarsz itt is bábszakkört szervezni?” Sajnos, nem volt szerencséjük. Megszállottja va­gyok a bábművészeinek. — Rájöttem, nem elégít ki csak a kívülálló gyönyörködő pozíciója, meg kell ismernem mnident, ami a bábművészei­hez tartozik, a történetét, a rendezést, a bábok készítését, a díszletek, a kosztümök ter­vezését is. 1968-han beiratkoz­tam a Fővárosi Művelődési Ház bábos tanfolyamára és 1969-ben már csoportot szer­veztem az érdi 2. számú álta­lános iskola alsőtagozatos gye­rekeiből. — Nem éppen mindennapos gyakorlat, hogy szakmunkás- képzőben és főként kamaszko­rú fiúkkal bábcsoportot sike­rül létrehoz:, önnek ez még­is sikerűit. — Meggyőződésem, hogy az esztétikai nevelés egyik leg­hatásosabb eszköze a bábozás. Ezért is cseréltem fel könyv­tárosi munkámat és jöttem ide az intézetbe, hiszen jól tudom mekkora szükség van a szakmunkásképzőkben ilyen jellegű foglalkozásokra. És miután, ez is sziklaszilárd meggyőződésem, minden gye­rekben, de még a felnőttben is él a bábok iránti vonzalom, csak ki kell bontani, rá kell vezetni őket az elfeledett él­ményekre. — Beszélgetésünk elején említette, hogy a bábozás megszállottja. Miként jelent­kezik ez a szenvedély konkré­tan az életében, pedagógiai eszközként, vagy egyfajta mű­vészi önkifejezésként? — Kezdetben mindenképpen maga a bábművészet érdekelt. Elbűvölt a komplexitása, az élettelen tárgyak antropomor- fizálása, egyfajta közvetettség, amivel olyan elvonatkoztatá­sokra képes, melyre semmi­lyen más művészet nem. Az­tán természetesen, anogy egy­re mélyebbre ástam magam a mesterségbe, úgy táruit fel a bábjáték másik óriási lehető­sége, ami szintén a komplexi­tásából adódik. A vizuális kul­túra, művészi ízlés kiművelé­se az alkotó játék folyamatá­ban. Ezeket a bábokat itt pél­dául a gyerekeim készítettek. együtt terveztük, álmodtuk meg a Mátyás királyról szóló játékhoz. A szép szenvedély viszi elő­re az embert, a hivaíásszereíet teszi képessé minden erőfeszí­tésre anélkül, hogy belefárad­na, s csak így, ilyen töltéssel képes igazán tovább adni ér­téket, tudást, lelkesedést. De Nagy Margit szerény lényéhez nem illenek a nagy szavak. Amikor erre a találkozásra kértem, nagyon nehezen állt kötélnek. Természetes számá­ra amit csinál, nem szeret ma­gáról nyilatkozni, mondta. S, hogy mégis létrejött a beszél­getés, csak egy miatt. Szeret­né, ha végre több pedagógus foglalkozna a bábművészette] ha az iskolák jobban élnének a benne rejlő lehetőségekkel, mert a bábozás egyaránt ké­pes a színház, a képzőművé­szet és az irodalom iránti ér­zékenységet, fogékonyságot ki­művelni. ték, hogy hívjuk életre. Nem lesz könnyű, hiszen a területi szétszórtság miatt sem volt eddig. De 'beszéltünk a posta vezetőivel, a felmérésnél tar­tunk. Az év végére világos, egyértelmű választ adunk. Emellett munkaruha-ellátás­hoz, a motorkerékpár-ellátás­hoz mintha kézbesítők segéd­eszközéhez kapcsolódó gondo­kat vitatta meg az ifjúsági parlament. — Melyik lesz a legköze­lebbi és a legérdekesebb ifjú­sági parlament? — Legközelebb, szeptember 26-án a Mezőgépnél, de a leg­izgalmasabb a pedagógusoké lesz. Előbb az iskolákban, majd városi szinten az isko­lák képviselői gyűlnek össze. A fiatal pedagógusok. A sok­sok gondot, alapvetően a pe­dagóguskérdést persze maga a parlament nem oldhatja meg. De a fiatal szakemberek meg­kérdezésével, meghallgatásával lehetőség teremtődik más problémák. megoldására. Nem győzöm hangsúlyozni, milyen fontos, hogy a parlamentek­nek köszönhetően megnő a fiatalok tekintélye. — Mi a városi vezetőség célja, gondja? — Az elsődleges cél mun­kánk javítása, tevékenységünk kiterjesztése. Ezt várják tő­lünk. De egyben ebből adódók egyik gondunk is. Ifjúsági ház­ra, mozgalmi centrumra len­ne szükségünk, ahol helyet ta­lálhatna mind a KISZ. mind az úttörőszövetség és más tömegszsrvezetek. E . tekintet­ben sajnos nincs előrelépés. Lám. most is a +erme1őszÖvet- kezatnek köszönhetjük a he­lyiséget. Anyakönyvi hírek Névadót tartott: Boros László, Bogáncs Julianna: László Ivó, Lídia nevű gyer­mekének. Házasságot kötött: Ürmös Ferenc Csincsa Teréziával, Keizler Mihály Mihály Erzsé­bettel, Lesszer Miklós Polonyi Edittel, Varga György Réz Em­ma Gyöngyvérrel, Szabó Im­re Péter Karcagi Évával. Elhunyt: Simon György Jó­zsef (Dévényi u. 46.), Petz Ro­zália (Néva u. 19.), Varga Ist­ván (Bíró u. 2.), Bolonics Jó­zsef (Lenin u. 5—7.), Szabó Gyula (Erzsébet u 28.). Foga- rasi Tiborné Fekete Ilona (Fürj u. 1.), Az oldalt írta: Kolossá Tamás, S. Horváth Klára. Fotó: Hancsovszky János ISSN 0203—5467 (Érdi Hírlap) L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom